Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
1DSS. DECEMBER 11., SZERDA Ajtók, ablakok Konténerkazán Lakástulajdonosoknak, építkezőknek sok bosszúságot okoz az olyan ablak és ajtó, amely nem záródik rendesen. De energiatakarékossági szempontból sem közömbös, hogy pontosan illeszkednek-e az ablakszárnyak és az ajtók. A hiba legfőbb forrása az, hogy a nyílászárókat készítő üzemekben nem mindig jut elegendő idő az alapanyag teljes kiszárítására. Az üzemeket köti a terv, a kereslet, kénytelenek szállítani. Nem tehetnek mást(?), mint hogy a megengedettnél nedvesebb fából készítik az ajtókat és az ablakokat. Ocsán, a Budapesti Épület- asztalos és Faipari Vállalat gyáregységében segítettek ezen a gondon. Évente húszezer köbméter fenyőfát dolgoznak fel ebben az üzemben. Mintegy negyvenezer ajtótokhoz, háromszázezer ajtólaphoz és hatvanezer ablakkerethez gyártanak különböző részegységeket. A keresletet ez a gyáregység is csak a termelési folyamat gyorsításával volt képes kielégíteni. Ezzel viszont szárítókapacitásuk nem tudott lépést tartani. így az ablakok, ajtók a beépítés után görbültek, vetemedtek. Ezeknek a panaszoknak a megszűnése várható a jövőben attól az új, korszerű konténerkazántól, amit a közelmúltban helyeztek üzembe. Ezzel a berendezéssel a korábbi alapanyagmennyiségnek a sokszorosát tudják tökéletesen kiszárítani. Az új kazánnak előnye az is, hogy télen-nyáron egyaránt független a termelés a külső hőmérséklettől, ugyanakkor rendkívül gazdaságos is, mert hulladókanyaggal fűthető. Bár az ócsai üzemben a termelés során keletkező hulladék egyébként sem megy veszendőbe: különböző falburkoló léceket készítenek belőle. K. Z. Drága és rosszul szervezett Finisben egy régi építkezés A Fóti Gyermekváros nemcsak hazánkban, hanem az országhatárokon túl is elismerést, megbecsülést szerzett pedagógiai berkekben. Nevelőgárdája közel harminc esztendeje, évről évre bebizonyítja, hogy a súlyosan veszélyeztetett. hátrányos helyzetű, állami gondozásba vett gyerekeket is jól fel lehet készíteni a felnőtt életre. Ám nagykorúvá válásuktól fogva volt tanáraik, nevelőik legfeljebb segítőkész tanácsokkal egyengethetik az önálló egzisztenciát teremtő állami gondozottak lépteit, a családi háttér anyagi biztonságát nem pótolhatják. A védett gyermekévek, s a felnőtté váláskor az állami gondozottakat fogadó munkásszállások, sivár albérletek közti szakadék áthidalására tettek kísérletet azok, akik Foton, a Gyermekváros mellett. az ifjúsági ház létrehozását kezdeményezték. Az ötlet természetesen támogatásra talált, hiszen manapság, amikor a rendezett családi körülmények között felnőtt pályakezdőknek is sokoldalú társadalmi támogatást kell nyújtani az önálló élet megkezdéséhez. ki vonhatná kétségbe, hogy az állami gondozásban nevelkedettek erősen rászorulnak az átmeneti otthonra. Csigalassúsággal A 44 fiatal számára kulturált, kényelmes elhelyezést nyújtó ifjúsági ház alapkövét öt esztendeje, 1980-ban tették le Foton. A tervek szerint a kétágyas, fürdő- és főzőfülkével felszerelt lakrészeken kívül barkácsműhely, klubszoba, s más közösségi helyiségek is rendelkezésére állnak majd a beköltözőknek. Az ifjúságii ház hangsúlyozottan az átmeneti otthon funkcióját tölti majd be, hiszen azok helyére, akik munkahelyi kölcsön, munkáslakás-építés, vagy bármilyen egyéb úton önálló lakáshoz jutnak, évről évre az állami gondozásból kikerülő 18 évesek költözhetnek. A szerencse azonban mintha még ebben az ügyben is elpártolt volna azok mellől, akiket pedig hányatott gyermekkoruk. családtól megfosztott nevelkedésükért kárpótolni kellene. Kétlem, hogy tévednénk. ha — pontos adatok híján — százakban mérnénk az elmúlt öt év alatt Pest megyében felépült lakások számát. Csak Foton két új általános iskola, egy egészségügyi központ, két ABC és egy vendéglátó kombinát nyitotta meg kapuit ez idő alatt. Ám az ifjúsági ház építése csiga- lassúsággal haladt. Akár a korunk ellentmondásaira vonatkozó példabeszédben, ahol a vízméréshez hol a kút, hol a veder, hol a kötél hiányzott, itt is egymást követték a — bizonyos szempontból objek- tívnek tűnő — akadályok. Dupla költséggel Kezdetben a kivitelező, a Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megszűnése okozott hosszan tartó fennakadást. Az új vállalkozó keresése, az árban való megállapodás már magában véve több mint egy évvel hátráltatta az ifjúsági ház átadását. Az új kivitelező, a gödi Dunamenti Tsz építőrészlege később már folyamatban lévő munkáira, a sürgősségi sorrendre hivatkozva tanúsította munkában igen alacsony intenzitást. Mondanunk sem kell, hogy a döcögő kivitelezés miatt az építkezés fedezésére szolgáló összeget is átcsoportosították néha-néha, sürgősebb, befejezés előtt álló beruházásokra. Ám, ha szigorúan elkülönítve őrizgetik a — tételezzük fel — egy ösz- szegben megkapott, eredeti tervek szerint 17 millió forintos beruházási fedezetet, talán még kevésbé látná ma az átadás pillanatát a nagyközségi tanács. Az elmúlt öt év alatt ugyanis a beruházás költségei a 17 milliónak éppen a duplájára emelkedtek. Kérdés persze, érdemes-e éppen most, a finisben, az építkezés befejezése előtt felidézni a zaklatott esztendők történetét. Hiszen az ifjúsági ház átadását jövő áprilisra tervezik, s alig lehet már akadálya annak, hogy a gyermekvárost a tanév végén elhagyó növendékek közül sokaknak otthont nyújthasson Ügyelet a fűtőműben A jó közérzet tiszta nyereség Mi befolyásolja egy település arculatát? Sok minden, ami építészetileg fontos. A házak, az utcák, vagyis a jól látható, szembetűnő dolgok. Mégis az az ember, aki először jár egy településen, valószínűleg nem ebből ítél. Ha sürgősen kapcsolatba kellene lépnie valakivel, telefonfülkét keres vagy szemetes- edényt a kiürült cigarettásdoboznak, egy padot valamilyen árnyas fa alatt, ahol megpihenhet. S annak alapján formál véleményt, hogy megtalálta-e azt, amit keresett. — Ilyen ügyeleti szolgálatot létrehozni körülményes és főként drága mulatság. Honnan volt erre pénze a tanácsnak? — Ez Szigetszentmiklóson elsősorban nem pénzkérdés — válaszol Szilasi László. — A költségvetési üzem szolgáltatja a hőt több száz lakótelepi otthonnak. így a fűtőműben huszonnégy órás szolgálatot adnak szakembereink. A dolog jellegéből fakad, hogy állandóan található a hőközpontban gáz-, víz- és csőszere, lő, akárcsak villanyszerelő. A 65-472-es telefonszámon hívhatók minden éjszaka, illetve hétvégeken, ha sürgős hibaelhárításra van szükség. Nem varázsütésre A példákat Pongrácz Gábor, Szigetszentmiklós tanácselnöke sorolja. Igazat adunk neki Szilasi Lászlóval, az építőipari költségvetési üzem vezetőjével együtt. Szigetszentmiklós nemsokára város lesz — jogilag. Azonban ettől nem lesznek jobbak az utak, világosabbak az utcák. S nem lesz egy csapásra jobb az emberek közérzete. — Miklóson az utóbbi években hatalmas lakótelep népesült be — mondja a tanácselnök. — Mintegy négyezer lakás korszerű, valóban városias színvonalú. Alig különbözik a néhány kilométerre levő csepeli lakóteleptől, Valamiben azért mégis. Ha ott szombat délután vagy vasárnap hajnalban csőtörés vagy elektromos hiba adódik, az ember csak felhívja az ügyeletet. Jó esetben más gondja sincs, csak várja a szerelőt. Ez nálunk elképzelhetetlen.^ Isten mentsen mindenkit attól, hogy hét végén mondják fel a szolgálatot lakásában a közművek. Ezért gondoltunk arra, hogy magunk oldjuk meg ezt a nehéz kérdést. Biztonságot ad — Ügy gondolom, ennek azon kívül, hogy biztonságot ad, nagy jelentősége van a lakosság közérzetének javításában — veszi át a szót Pongrácz Gábor. — Természetesen nem tettünk le arról, hogy a hétvégi és éjszakai közműügyelet ellátását azoktól várjuk, akikre tartozik; a szolgáltatóktól. De addig, amíg ez nem történik meg, magunk keressük a megoldást. Ilyen lehet például a helyi és környékbeli kisiparosok bevonása az ügyeletbe. Az utóbbi években sokat tett értük a tanács. Sorra épültek fel a magán üz. letsorok. Ha szükség lenne rá, bizonyosan szívesen vállalkoznának az érintett szakemberek ilyen inspekcióra. Várják a szolgáltatókat — A mentőállomás és a sütőüzem között fenntartott szabad terület várja, hogy a szolgáltatás valódi gazdái telepet létesítsenek — veszi át a szót Szilasi László. Három és fél éve vezették be Szigetszentmiklóson és környékén a központi orvosi ügyeleti rendszert, amely a kezdeti idegenkedések és félreértések — sokan a szombati rendelés egyenes utódjának vélték — után beváltotta a hozzá fűzött reményeket Pongrácz Gábor itt is a közérzetet, a biztonságot emeli ki: — Nem kell keresgélni, hogy ezen a hét végén éppen melyik orvos rendel a lakásán. A technika eredményeképpen a gyógyító szinte percek alatt eljut a beteghez, nemcsak helyben, de Halásztelken, Szigethalmon és Tökölön is. A várossá nyilvánítás jelentős állomás Szigetszentmiklós életében. Ha lépcsőfoknak nevezzük, akkor valahol középen helyezkedik el, mögötte sok, az előbbiekhez hasonló jó kezdeményezéssel. M. K. végre az épület. A befejezéshez azonban még 9,5 millió forint hiányzik, s a berendezéshez sem elegendő a Vörös- kereszt által átutalt 600 ezer forint. Nyitott kérdések A helyi tanács, a még szükséges fedezet előteremtése érdekében pályázatot nyújtott be az Állami Ifjúsági Bizottsághoz, hétmillió forintos támogatásért. S hogy a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai az elmúlt években hangsúlyozottan előtérbe kerültek. a pályázat lehetőségében is megnyilvánult. Korábban ugyanis — a VI. ötéves tervidőszakban — a központi ifjúsági alapból nem finanszíroztak gyermek- és ifjúságvédelmi célokat szolgáló beruházásokat, ezek fedezése a szaktárcák feladata volt. A központi ifjúsági alap felhasználási lehetőségének bővítése persze még nem garancia arra, hogy a fótiak valóban elnyerik a hétmilliós támogatást. Hiszen a pályázatok elbírálására meg nem került sor. Az ifjúsági ház eddigi sorsa mindenesetre látványos példája drága és rosszul szervezett beruházásoknak. S ha tekintetbe vesszük, még mindig nem született döntés arról sem, ki legyen az átadás után az intézmény üzemeltetője, nem csodálkozhatnánk, ha a Gyermekváros lakói végképp elvesztenék hitüket abban, hogy valaha is beköltözhetnek első önálló otthonukba. Márványi Ágnes Lombikbébiprogram kezdődik Érdemes kockáztatni A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján egy-két hónap múlva megkezdik a szervezeten kívüli megtermékenyítést. Országunkban is megkísérlik létrehozni a terhességet azoknál az asszonyoknál, akiknél ez természetes módon nem lehetséges. Miként dr. Csömör Sándor professzor, a klinika igazgatója elmondta, a lombikbébiprogram során azoknak a nőknek a megtermékenyítését segítik elő, akiknek mindkét petevezetéke annyira elzáródott, hogy azt műtéttel nem lehet megnyitni, vagy mindkét petevezetékét el kellett távolítani — például méhen kívüli terhesség miatt —, a petefészkük viszont jól működik, a magzat kedvező feltételek között fejlődhet az anyaméhben. Országunkban a házastársak hat-hét százalékának nem születhet gyermeke természetes megtermékenyítéssel. Közülük sokan egészségi okok miatt nem alkalmasak a szervezeten kívüli megtermékenyítésre, bár minden áldozatot vállalnának azért, hogy gyermekük lehessen. A szakorvosok megállapításai szerint jelenleg néhány száz azoknak a száma, akiknél ez lehetséges. Ezek közül mintegy hatvanat készítettek elő az utóbbi egy évben erre a beavatkozásra. A megtermékenyítés előkészítéseként hormonális kezeléssel serkentik a peteérést, ultrahangvizsgálattal ellenőrzik a hormonszintet, amelynek növekedéséből következtetnek a tüszőérés folyamatára. A megtermékenyítésre érett, legmegfelelőbb petét a hasfalon át bejuttatott műszerrel kiszippantják, tápfolyadékba helyezik, majd ösz- szehozzák a spermával. A továbbiakban speciális mikroszkóppal folyamatosan ellenőrzik: létrejön-e a megtermé- kenyülés. a megtermékenyített sejt osztódása. Amikor a pete elérte a 8—16 sejtes fejlődési szakaszt — ez általában 48 órán belül következik be — ezt behelyezik az asszony méhüregébe, amelynek nyálkahártyáját szintén előkészítették a néhány sejtből álló embrió befogadására. Ameny- nyiben a beágyazódás sikeres volt. folytatódik a sejtosztódás, az anyai szervezetben megjelennek az embriószövetek termelte hormonok. A leendő anyát néhány napig megfelelő testhelyzetben fektetik. Egy héten belül eldőlt eredményes volt-e a megtermékenyítés, vagy sem. A mamajelöltet, a többi terhes asszonyhoz hasonlóan, állapotának megfelelően gondozzák, viszont fokozottabban óvják a fizikai, a pszichikai ártalmaktól. A külföldi ilyen tapasztalatok szerint a szervezeten kívüli megtermékenyítéssel létrehozott terhességek 10 százaléka fejeződik be szüléssel. A lombikbébiprogram tehát nem oldja meg a meddőség problémáját, de mint minden beavatkozást, amely eredménnyel kecsegtet, meg kell kísérelni. Meggyőződésünk: érdemes vállalni e kockázatot. Ez a beavatkozás egyébként többször megismételhető. A klinika jelentős anyagi befektetéssel telhetővé tette a korszerű, számos országban már rutineljárás feltételeit. Vámosmikolai színes történelemóra Fodrászüzlet a falu főterén A vámosmikolai főtér lapostetős tós épületének két ajtaja van. Az egyiken a kozmetikushoz lehetne bejutni, s a falra szegezett tábla azt ígéri, hogy mindazt a szolgáltatást kérheti a vendég, amit egy városi szalonban kaphatna. Csakhogy ez az ajtó nem nyílik, a szolgáltatás szünetel. Még szerencse, hogy enélkül is megvannak errefelé az emberek. Az a néhány fiatal meg, aki igényelné ezeket a szolgáltatásokat, szívesen beutazik a legközelebbi településre, hogy megszépüljön. Annál inkább érdekeltek a környékbeliek abban, hogy a másik ajtón ne hiába nyomják le a kilincset, amit különben egymás kezébe adnak. Nemcsak a mikolaiak járnak a kemencei kisipari szövetkezet fodrászüzletébe, ahol Koncz Erika gondozza a fér- fiak-nők frizuráit, bodorítja lágy hullámokba a szóiké, barna hajtincseket. Jönnek a vendégek Letkésről, Berneceba- rátiból, Kemencéről és Perő- csényböl is. Mert az ilyesfajta mesterség ritka errefelé. Az pedig külön szerencse, hogy Erika érti és szereti a szakmáját. Míg más kollégák nem mernek belevágni, vagy panaszkodnak, hogy a szerződéses üzlet tiszta ráfizetés, ő teljes biztonsággal teszi a dolgát. Mint minden községben, a fodrászüzlet itt is fórum, ahol vélemények és információk cserélnek gazdát. A fodrász persze mindig semleges. Néha felelevenedik a múlt, míg várakozik a vendég. Színes történelemóra lesz például a 78 éves Papi József emlékezéseiből is, miközben a feleségére várakozik. Együtt jönnek mindig az autóbusszal Perőcsényből, mert hogy vigyázni kell már ebben a korban egymásra. Ül az ablak előtti széken, lábán csizma, ruházatát az otthon gazdálkodó emberek jellegzetes kék köténye takarja, s eleinte gyanakvó pillantásokat vet rám, majd meg is kérdezi: — Maga most miket írt fel? Érti a tréfát, végighallgatja a kitalált szöveget, amibe a nevét beleszőttem, s ettől megoldódik a nyelve. — A fél országot bejártam életemben — kezdi a Börzsöny lábánál élő öregek tipikus életrajzát. — Voltam summás, erdő- és gyári munkás, no meg gazdálkodó idehaza. Sokat dolgoztam, de azért még mindig teszek-ve- szek valamit a ház körül. Józsi bácsi a vidék híres seprűkészítője, jó humorú ember. Még mindig maga borotválkozik zsilettel. — A fiatalok elköltöznek Perőcsényből, a pestiek meg veszik a házakat — jellemzi dióhéjban faluja helyzetét. Göcsörtös botját maga mellé támasztotta, azt most már el nem hagyja, akkor sem, ha a boltba megy. A hátikosarat két évvel ezelőtt még 500 forintból televásárolta, de újabban csak a feléig rakhatja meg ennyiből. — Negyven évet igazoltam, 2150 forint nyugdíjat kapok — említi meg csendesen, s a cukor, a tej, a liszt árát számolgatja. — Lennék csak fiatal — derül fel aztán, s a határőrlaktanya irányába mutat. — Régen volt, amikor oda bevonultam. 1930-ban. Akkor még nekem is másként fütyült a rigó. Közben szépülnek a lányok, asszonyok. Gördül a történet fonala. Papi Józsefné tiltakozik. — Ne! fgy ne fényképezzék őt. Csavarókkal a hajában elrejtőzik a spanyolfal mögé. Közben újabb vendégek érkeznek, s láthatóan mindenki jól érzi itt magát, örülnek, hogy nem kell messzebbre utazniuk, csak ezt az ügyes kezű Erikát el ne csábítsa innét valami fiatal legény — gondolják magukban. Kovács T. István Ez az, amit illik majd észrevenni Akkor még nekem is másként fütyült a rigó Veress Jenő felvételei
