Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
*Ksr Wí. If, 1985. DECEMBER 29., VASÄRNAP Befejeződik a forgatás Új magyar filmek Több alkotás készült el ezekben a napokban a Mafilm műtermeiben. A Hunnia stúdióban utómunkálatainál tart Gothár Peter Idő van című produkciója. A kesernyés vígjáték az élet örömét kereső embert mutatja be. Zolnay Pál Embrió című alkotása egy születendő gyermekről szól. A film arra próbál választ adni, vajon szabad-e egyedül élő nőknek gyermeket világra hozni. Szomjas György Falfúró című művének története az újpalotai lakótelepen játszódik. A film* főszereplője egy gyári munkás, aki iparengedélyt vált ki, s falfúrásból él. Az alkotás a férfinak a környezetével fenntartott kapcso. látót, családjához vriló viszonyát elemzi. Lengyel—magyar koprodukcióban készült a Szökevények című film. A Janusz Ma- jevszky és Jeli Ferenc társrendezésében forgatott kétrészes történelmi kallandíilim cselekménye az első világ- * háború végén játszódik. Az Objektív stúdió produkciói közül bemutatásra vár Kezdi Kovács Zsolt Rejtőzködő című alkotása, amely egy fiatal mezőgazdasági repülő válsághelyzetét és az abból való kilábalását mutatja be. Maár Gyula Első kétszáz évem című produkciója Királyhegyi Pál életrajzi regényéből készült, a népszerű humoristáról szól. Zsombolyai János Búcsú című produkciója Szörényi Leventének, a Fonográf együttes volt szólistájának búcsúkoncertjét örökíti meg. öze Lajos emlékére készült Tolmár Tamás rendező-operatőr Utolsó tangó című alkotása. A video-dokumentum- filfn Bacsó Péter Hány az óra Vekker úr? című játékfilmjének forgatásán készült a közben elhunyt művészről. Ez van — nincs más? Munkásoperett kérdőjelekkel Musical vagy operett? Régóta tart a vita. Minket is izgatott. miért nem született, miért nem születnek mai témájú zenés művek, és mivel már nagyon szerettünk volna rendezni egy eredeti magyar bemutatót, úgy gondoltuk, meg keli próbálni. Magyarországon eddig egyetlen zenei műformának, az operettnek volt igazán átütő ereje és hagyománya, erre alapoztuk hát ezt a kísérletünket: megpróbálván összehasonlítani az operettet a musicallal. Innen a cím is: Munkásoperett. Balogh Jóska nyíregyházi munkásfiú egy szombat éjjel felérkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Ott találkozik egy furcsa bandával, hogy ezzel megkezdődhessen élete nagy kalandja ... Udvarias közönség Sóikat ígérő címmel, sokat ígérő előzetessel harangozták be o kaposváriak legújabb bemutatójukat. A szórólapon olvasható szöveget azért idéztük szó szerint e cikk elején, hogy alkamumk legyen elemezni, vajon sikeres volt-e a kísérlet? Egyáltalán a szerzőpáros Ács János és Mártha István megvalósította-e az előadás során mindazt, amit a színházba invitáláskor felcsillantott a majdani néző előtt? Egyáltalán egyetlen előadás keretében föl lehet-e vállalni az operetthelyettesítő hiánypótlást? A Kaposvárott elhalasztott bemutató jelezte; valami nincs egészen rendjén a Munkásoperett háza tájékán. Ügy tűnik, a társulat érezte, hogy nem érett meg az idő a műfajok ilyetén háziasítására. Pontosabban : nem éppen ez a munka vívja ki majd e műfaj teremtő erejét. Egy héttel a hazai bemutató után Vácott bizonyosodhattunk meg a kísérlet kudarcáról. (Ma este még Gödöllőn is megtekinthető.) Bár az előadás befejeztével fölosattant a maradék közönség tapsa, mert a mai színházlátogató udvarias. Valóban tisztelet illeti a színészeik ügybuzgalmát, hogy a semmiből próbálták felemelni az előadást. Nekik köszönhető, hogy mégiscsak nézhető volt végül is a, produkció. Koltai Róbert, Minden, ami szép Háromezer ásvány története Horváth Lajos — végzettsége szerint technikus — 1943- tól ócsai lakos, onnan — vallomása szerint, mely minden könnyes pátoszt nélkülöz —, nem is kíván elmenni, elköltözni. Leveleit hiányos címzéssel is kézbesíti a posta, ha a borítókon csak ennyi áll: Horváth Lajos, ásványgyűjitő, Ócsa. Az általa leltározott ásványi anyag, háromezer darabból áll. Tenyerébe tesz, szerelmes pillantással simogat egy rózsaszínt: rodokrozitot, piritkristály szemekkel. Nemrég Budapesten markazitkris- tályokat vett, vagy inkább cserélt, büszke az új szerzeményre. Nádkévc a tető A gyűjtést 1962-ben kezdte, tán apja tanította a természet szeretetére, vele tettek gyerekkorában nagy kirándulásokat. Ásványgyűjtő szakkört szervezett 10—14 éves gyerekek számára. Nemrég, a napokban ünnepelték 14 éves fennállásukat. Aki elvégezte az iskolát, még visszavisszajár hozzá. Csak a háza- sodás vonja el a tanítványok figyelmét, ha elmaradnak, már-már felnőtt fejjel. Hetente egyszer kétórás a foglalkozás. Még az enyhe, szelíd decemberi estén is fagyos a levegő a nádfedeles házban, ahol a szakköri tagok összejönnek, s a lehelet is meglátszik a szomszédos szobában, ahol Horváth Lajos olvas, dol- doziik, gyakran éjszakázik. Évente túrára indul a gyerekekkel, 3—4 alkalommal egynaposra, de minden nyáron két hetet táboroznak. Legjobb táborhely — igaz, veszélyes is — a banya, meg a forrás közelében van. Veszélyes: a bányaomlás miatt, ott aztán tanulhatja a gyerek a fegyelmet, engedelmességet! Nagyszerű sátorban lakni, közösen főzni, s ami a legfőbb: ásványt keresni, gyűjteni. Horváth Lajos szerint érdemes az ifjúságot az ásvány szeretetére nevelni. S mennyi minden másra is megtanítja őket közben: környezetvédelemre, jó időbeosztásra, rend- szeretetre, önfegyelemre, s nem restellj fölkeresni a szülőiket, rajtaütésszerűen meglepni a fiait otthonukban. Mert az ásványt gondozni kell, nem dobozban egymás tetejébe hányni, megmosni, címkével ellátni, rendezni. Sokoldalú érdeklődés Irigylésreméltóan tartalmas élet. Mintegy 40 ásványtani szakkönyve van. A Természettudományi Stúdió tagja. Érdekli a numizmatika, a régi pénzek és a helytörténet. Gyakran látogat el a falubeli öregekhez, beszélteti őket, kérdezgeti, feljegyzéseket készít, de néki, magának nincs szándékában ezt feldolgozni. Majd csaik akad valaki — mondja —, aki tanulmányozza. Sokszor kérik fel kiállítások rendezésére, kitűnően rajzol, fest. Parányi szobája polcán megkapó kis bronzfigura; az ő keze munkája. Sok csoport látogatja az ágasház- beli ásványgyűjteményt. Házában kertje mintaszerű; ritka cserjék, fák gondozója. Hogyne, hiszen a dendrológia (a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága) is erősen érdekli. Egy boldog ember Lottónyereményre nem vágyik; arra igen, hogy minél többet jár jón-k el jen a szabadban, ásványokat, csigákat gyűjtsön. S a kérdésre, hogy tán utazna a világban, tétova a válasz; igen, talán. Például Egyiptomba... Ha újra kezdené, ugyanezt az utat járná be. N. m vágyódik újra 20 évesnek lenni ... Korunk boldog embere? A törékeny kis figura mellett a polcán, illő távolságban mamutfog van. Kora: egymillió év. Herman Éva a kiugrott brigádvezető Vasas Béla megszemélyesítője valóban karaktert állított elénk. Ö az, aki élete delén túl már csak a poharazgatásban leli meg mindennek az értelmét, bármennyire is szeretné Hatvány Julis, a munkásszállás gondnoknője — Lázár Kati megjelenítésével — jó útra téríteni. Kettősük önállóan is kiemelhető lenne, nagyszerű két alakítás. Ugyanígy jellemezhetnénk Bezerédi Zoltán és Csákányi Eszter kiváló játékstílusát. Számtalan ötlettel, színnel, ezernyi apró mesterségbeli fogással próbálta a négy színművész menteni, ami menthető. A főszereplő, Balogh József vasesztergályost ezen az estén Acs János játszotta színtelenül. Igaz, csupán a keretet adja a hatvanas esztendőkben játszódó történetnek Alakja nincs igazán megformálva, ezért érezzük funik- ciótlannak megjelenéseit. Igó Éva sem tudott mit kezdeni az elvtárs-kisasszony szerepével. Elfogult rendező Ezek után miről is szól(hait- na) a Munikásoperett? Útkereső világunkról ? Arról, hogy a hatvanas években miként ezsdült társadalmunk, s mindez hová vezetett? Netán az egykori farmer-forradalmár, rock and roll-imádó ifjúság lehetőségeiről? Arról, hogy a mai negyvenéves miként tekint vissza múltjára, s ebből a szemszögből szembesülhet akkori énjével? A sok-sok lehetőség között mintha eltévedt volna az író-rendező, s a főszerepet is megtestesítő Ács János. Gyakorta esik szó korunk rendező-színházának ellentmondásosságáról. Ez az előadás azok számára bizonyíték, akik a csapatmunkára esküsznek. Mert igazán jó előadás csakis mély gondolatokat hordozó, szépen megírt és szerkesztett irodalmi alapanyag birtokában képzelhető eL Válasz nélkül Musical vagy operett? Sem ez, sem az. A kaposváriak ezúttal nem tudták megoldani a nagy kérdést. Láttunk átütő sikerű operetteket, láttunk átütő sikerű musicalt is hazai színpadon. Tapsoltunk nagyszerű operettparódiának, éppen a kaposvári társulat jóvoltából. Ügy tűnik, hogy a két műfaj ilyetén összeházasítása még várat magéra. Mert ugyan felcsendültek ismert dallamok, ám azonnal kerestük a miérteket. (A zenei anyag valamivel egységesebb- nak tűnt. mint minden más az előadás során.) A nagy kérdés ezúttal megoldatlan maradt. Erdősi Katalin Elsőként ember s ügy művész Képzelet és valóság ötvözete gyönyörű madár a páva, délceg járású, költőket, festőket, szobrászokat megihlet napszédítő tolla. Most Pest megye egyik településének dísze lett egy hajkoszorús nőalak, ölében a pompás szárnyassal. B. Szabó Edit alkotása került örök közszemlére, kisplasztikája nyomán alakult szobor formájában, Sülysápon. A Páva kisplasztikát B. Szabó Edit 1975-ben készítette. Műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az alkotó művész sajnos, már nem él, fiatalon hunyt el évtizede, mindössze harminchét éves korában. Gyömrő 700 éves évfordulóján rendezett ünnepi kiállításon szerepelt alkotása, és akkor kapott megbízatást Sülysáp nagyközség és az akkori monori járás párt- és tanácsi vezetőitől, hogy a bemutatott kisplasztika alapján köztéri szobrot készítsen. A szobor áll, bár megvalósulásának nem lehetett az alkotó személyes kísérője. B. Szabó Edit a művészeti gimnázium után a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol mesterei Szabó Iván, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál voltak. Pályakezdő ifjú művészként sok segítséget kapott apósától, Pál Mihálytól és férjétől is, ifjú Pál Mihálytól, aki vállalta végül és el is készítette művészi alázattal szeretett feleségének, művésztársának kisplasztikája után a pávés emlékművet. B. Szabó Editnek Veresegyházon, a művelődési ház színháztermében domborműve látható, a kisvár- dai óvoda előtt kedves őzikeszobra, a fővárosban a Városligetben az ő keze munkája Jedlik Ányos portrészobra, amely a Közlekedési Múzeum előtt áll. Sátoraljaújhelyen, diákifjúsága szeretett városában állandó kiállítása van, a B. Szabó Edit köztérivé lett szép szobra, a Páva Veress Jenő felvétele művész hagyatéka. Művei emberközelben születtek. Valamennyi mélyen átélt, emberi. Szakmai komolyságuk magával ragadó. Az alkotások, ha áttételesen is, épülő jelenünk mérföldkövei, fába, kőbe faragva, ércbe öntve, vagy épp papírra rögzítve. Megannyi őszinte vallomás az emberről, múltról és jelenről, az életről, örömről és fájdalomról, a szépségről, a hazáról, a népről. Szobrai, kisplasztikái, grafikái mind emberi érzelmek és indulatok kifejezői. Évezredes emberi törvények, ősi kapcsolatok fogalmazódnak meg fojtott drá- maisággal ezekben a művekben, fenséges csendet árasztva, belső szépséget sugározva. A formák alatt a felszabadult, a saját magára talált embert látjuk kibontakozni. B. Szabó Edit láttatni és felfedeztetni óhajtotta mindazt, amit ő meglátott és meg- jegyzett. Munkái őszinte vallomások a mindannyiunkat körülvevő világról. Képzelet és valóság eggyé ötvöződik gondolatilag gazdag műveiben. A közösség érzelmére közvetlen hat művészete. Közérthető nyelven szólt hozzánk; emberközpontú művész volt. Rodin hitvallását vallotta ars poeticaként magáénak: Az a fontos, hogy érezz, szeress, / remélj, remegj, élj. / Elsősorban ember légy, s csak / azután művész. Humanista művészi hitvallás volt az övé, nagyszerű volt embernek, alkotónak egyaránt. Szerette a költészetet. Szobrai a költészet és a szépség emlékművei. Szeretett költőinek egyike Ady Endre volt. Szinte biztos, hogy a Páva szobor tudat alatti ihletője az Ady forradalmi gondolatait kifejező Fölszállott a páva című költemény volt. B. Szabó Edit azok közé az alkotók közé tartozott, akiknek igénye volt a szépség. Minden alkotása az ember és az élet szépségét dicséri. C zebra, a pávás, egy tele^ pülés mindennapi örömére szolgál. Szeretik, szívesen látják a nagyközségbeliek és azok is meg-megállnak megcsodálni, akik vendégkért vagy rokonként arra járnak. Csicsay Iván A jövő tanévben életbe lép Az oktatási törvény kerete Tudományos igényű lajstromozás Martyn-életmű katalógus Katalógus jelent meg Mar- tyn Ferenc, a Pécsett élő Kos- suth-díjias festőművész életművéről. Szerzője Hárs Éva művészettörténész kandidátus, aki harminc éve kíséri figyelemmel a sokoldalú alkotó munkásságát, gyűjti az életmű dokumentumait, adatait. A szakkatalógusban 2676 Mar- tyn-művet ír le, legtöbbjükről műtárgyfotót is közöl. A fényképek zömét, Nádor Katalin fotóművész készítette. A kötet első ízben ad példát hazánkban egy kortárs művész teljes életművének tudományos igényű lajstromozásara. Egyben áttekinti Martyn Ferenc pályafutását, kapcsolódását az európai kápzőművéIsmeretes, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán új oktatási törvényt fogadott cl, amely a jövő tanév kezdetén lép majd életbe. A törvény előkészítésének időszakában a Művelődési Minisztérium kikérte a pedagógustársadalom véleményét a készülő javaslatról, és a szakmai viták alapján átdolgozott tervezet került január végén a Minisztertanács, illetve áprilisban a parlament elé. Mint minden csoda, vagy minden nagy újdonság, ez is csak három napig tartott; néhány alkalommal cikkeztek erről az újságok, aztán gyorsan lekerült a napirendről, mielőtt a közvélemény megtudhatta volna, hogy az 1985, évi I. törvénynek mi a lényege, jelentősége. idei jogi rendelkezés egyik gyakorlati feltétele a közoktatás és a felsőoktatás tavaly elfogadott programjának, amely a következő két évtizedre szabta meg a fejlődés irányát. Az új törvény a miaga sajátos eszközeivel számottevően hozzájárul a fejlesztés útjában álló akadályok elhárításához. A 166 paragrafusból álló jogszabály tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára, és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat, ezenkívül szól a tanítás demokratizáláséiról, a tanulók, a nevelők, a szülőik jogairól, kötelességeiről, az iskola és a társadalom közötti kapcsolatok alakításáról. Mindezt a jog eddig nem szabályozta. Arra persze nem vállalkozhatunk, hogy részletesen ismertessük a törvény előírását, csupán a korábbi szabályokhoz képest újdonságnak számító rendelkezések közül utalunk a fontosabbakra. A fogyatékos tanulókat nevelő intézmények — amelyeket a jelenlegi szabályozás gyógypedagógiai intézmények megjelöléssel foglal össze —ezentúl szervesen beépülnek az alap-, illetőleg a középfokú iskolák rendszerébe. Jog és kötelesség Mindenekelőtt a lendületes társadalmi fejlődés. A legutóbbi magas szintű szabályozás, az 1961-es III. törvény óta negyedszázad telt el, ezalatt sok-sok kiegészítő-módosító rendelkezés látott napvilágot — nem mindig a törvény rendszerébe foglaltan —, ám ezek nem határozták meg a pedagógusok, a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit, sem az oktatási intézmények irányításának elveit... Az szét progresszív áramlataihoz, ily módon támaszpontot nyújt a későbbi kutatásokhoz. Emellett értékes kézikönyve lehet a műgyűjtőknek is, mivel segít kiszűrni az esetleges hamisításokat. A 430 oldal terjedelmű katalógust a Somogy Megyei Mú- zeumigazgatóság adta ki a megyei tanács támogatásával, így köszöntvén a Kaposváron 1899-ben született kiváló művészt. A viszonylag kis pél- dányszámban megjelent kötet Pécsett és Kaposváron került forgalomba, s többek között a Martyn Múzeumban, valamint a baranyai és a somogyi mú- zeum,igazgatóságon kapható. A továbbképző iskolára ma már nincs szükség, mivel a középfokú továbbtanulásra jelentkezők száma nagyjából megegyezik az általános iskolát végzettekével. A közoktatás fejlesztésiének tavaly elfogadott programja a pedagógiai tevékenység javításának egyik lényeges biztosítékát az intézmények szakmai önállóságának növelésében látja. A törvény most a szakmai önállóságot nemcsak alapélvkén.t deklarálja, hanem annak tartalmát és megvalósításának feltételeit is meghatározza. Szakmai önállóság Fontosnak tartja az új törvény az iskolai diákönkormányzat kiépítését. Általában újdonságnak számít az a tizennégy paragrafus, amely a tanulók jogait és kötelességeit veszi számba. Erre korábban nem volt példa. Ugyanakkor nyomaitékkail szól a törvény a család, a szülők jogairól és kötelességeiről, és kitér a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. A szakemberek tapasztalatai és vizsgálatai alapján a tankötelezettség — hattól tizenhat éves korig — kezdetének időpontját nem naptári naphoz, hanem a gyerek fejlettségéhez kötik. Régóta ismert a magyar jogban a külföldön szerzett bizonyítvány vagy oklevél honosítása. Ennék, valamint a külföldön folytatott résztanulmányok beszámításának átfogó szabályozására most első ízben kerül sor. Az ezredforduló felé A törvény persze csak jogi keret a magyar oktatásügy továbbfejlesztéséhez, a paragrafusok előírásaiba a közoktatás katonáinak kell életet vinniük — a szülők, a társadalom hathatós közreműködésével. Tehát végül is ' mind- annyiunkon múlik, hogy is- kolaügyünk helyzete miként alákul az ezredforduló felé siető években. F. Kovács Imre
