Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1885. NOVEMBER 2., SZOMBAT Csak a takarmányozás változik Ahogy szereti, és amit keli Az elmúlt napokban alaposan lecsökkent az átlaghőmérséklet és már fagyok is előfordultak. Fázunk. Ennek számtalan következménye van életünkben és a fontosabbak mellett egy apróság is észlelhető, mostanában tovább eláll a tej. Az üzletben a tejtermékeket vásárolva nem érzékelhető más változás. A tejipar folyamatosan gyártja keresett áruféleségeit. A választék független az évszakok változásától. Hidegen is jó Vajon érvényes-e ez a függetlenség a tejtermelő szarvasmarhatelepeken is a téltől, nyártól? Részben igen, részben nem. Hogyan változik a tartástechnológia, a munka a telepen? Erről érdeklődtünk a Gödöllői Tangazdaság nagygombosi Hols- tein-fríz tejtermelő területnek igazgatójától, Kocsonya Lászlótól. — A hűvösebb idő elsősorban az embernek rossz, az állat vígan elviseli. A tartás módjában nem változik semmi, télen is kötetlenül látogatják a tehenek a karámot és az istállót. — Változik természetesen a takarmányozás, hiszen az évszakoktól függően más és más eledel áll rendelkezésünkre. Mielőtt ezt kifejtenénk, beszámolunk egy újdonságról Az eddig itatott tejpótló tápszert Pingvin tejporra cseréljük. Kísérleteink során kedvező tapasztalatokat szereztünk az utóbbival. Erre a módosításra azért van szükség, mert a téli hidegben nehéz volt pontosan beállítani a tápszer hőfokát. Mire az állatokhoz jutott, léhűlt. A Pingvin tejporból készült ital viszont hidegben is használható. Sörtörköly — Megkezdtük a kukorica- szilázs etetését. Ebből az értékes takarmányból 12 ezer tonnát tároltunk be. Kétezer tonna közepes minőségű lucernaszénánk is van. A zöldlucerna helyett nedves répaszeletet használunk. Ezt a Hatvani Cukorgyártól vásároljuk. A kimosott, spagettire emlékeztető formájú répaszeletekben még van cukor és keményítő, ami növeli a tehenek étvágyát. Az is lényeges szempont, hogy olcsó. Csak nehéz hozzájutni, mert a cukorgyár elsősorban azoknak adja el, akik nekik szállítják a cukorrépát, ezt a kultúrát a Gödöllői Tangazdaságban pedig nem termesztik. — Hasonló a helyzet a sörtörköllyel is. A sörkészítés során feldolgozott, kásás árpa étrendi 'hatása ugyancsak kedvező. Növeli az étvágyat, az emésztőrendszer állapotát úgy befolyásolja, hogy a többi takarmányt jól feldolgozza. A Kőbányai Sörgyártól az előbb említett okból nehéz ezt is beszerezni. Értékét jelzi, hogy amikor etetjük, napi tejtermelésünk — ami 15, 15 és fél ezer liter — 6—800 literrel is megemelkedik! Nincs kivétel Csak a úicoltvány hiányzik Hét végi csemetevásár A dér eivegezte munkáját, megcsípte a' csemetéket, azok elhullajtották levélzetüket. Alkalmassá váltak a telepítésre. Ezekben a napokban sok ezer fiatal gyümölcsfa kél útra. Találkozunk ezekkel autóbuszon, gépkocsik tetején, teherautók platóján. A kiskerttulajdonosok, de a nagyobb ültetvényeket gondozók is sűrűn látogatják most a Gödöllő és Vidéke Áfész gyümölcs- és díszfale- rakatát. Az őket kiszolgáló Szobonya Miklósné dísznövénytermesztő mérnököt nem volt könnyű telefonhoz hívni. — Ma és holnap bizonyára többen ráérnek a csemeték után járni, mint hétközben. Ezért • itt a telepen októberben, novemberben nincs pihenőnap. Szombaton is, vasárnap is nyolckor nyitunk, és délig várjuk a vásárlókat. De ha 12 órakor is folyamatosan jönnek hozzánk, akkor természetesen nem zárunk be. Valamennyi közismert gyümölcsfafajtából lehet itt választani, arányosan fogy mindegyikből a készlet. Egyetlen gyümölcsből van hiány, nem kapható dióoltvány már, csak magonc. Az ültetéshez dúsított tőzeg használatát javasolják. Ezt a sok takarmányféleséget kompletten, keverve, napi négy alkalommal etetik. A négyszeri etetés azért fontos, mert a frissen tálalt takarmány az állat igénye. Az viszont, hogy keveréket juttatnak a szarvasmarháknak —; már a tartók érdeke. Ez lényegében egy ultimátum az állat számára. A szakemberek döntik el, mit egyen ahhoz, hogy az adott termelési szinthez szükséges mennyiségű es minőségű táplálékot elfogyassza. A nagygombosi szint pedig nem alacsony. Továbbra is találkozni egyetemistákkal a telepen. A hetes gyakorlat keretében egy- egy csoport fele öt-öt munkanapot tölt Nagygomboson, illetve a fenyőharaszti sertéstelepen. Tavasszal váltanak. Balázs Gusztáv Száz éve született Otthona Gödöllő volt A gödöllői művésztelep a magyar századelő szecessziós mozgalmának egyetlen szervezett, államilag támogatott, elismert táisulása volt. Ennek jelentőségét újra és újra érdemes hangsúlyozni, hiszen eredetiségük, a magyar szellemi életben való elhelyezkedésük fontos és érdekes volt. A művésztelep tizenhat művésztagjának alkotásai 1920 után az országban szétszóródtak és feledés borult rájuk. A most divatos század eleji kutatások újra fölfedezték a gödöllői művésztelep értékeit. Ezért külön öröm számunkra, hogy az egyik művésztelepi festő, Remsey Jenő egész életművét bemutathatjuk, a festő születésének 100. évfordulóján. Remsey Jenő, 1895. november 2-án Nagykőrösön született. Markó utcai gimnazista korában ismerkedik meg a Szűz utcai műterem festőivel: Gulácsy Lajossal és barátaival. Öt évet tölt az inspiráló környezetben, melynek hatására festeni kezd. Korai grafikai munkáit elismeréssel fogadják, így 1909-ben a Nemzeti Szalonban bemutatott huszonkét akvarelljének sikere Gödöllőre vezérli: hároméves ösztöndíjat kapott. A KÉVE művésztársaság tagjává választotta és így külföldi vándorkiállításokon vesz részt, szőnyegeket állít ki és festményeket. A gödöllői művésztelep befogadja, neveli, tanítja, hiszen az itteni munka sokarcú: a művészi stílus, a nevelés, az áletreíorm, a hétköznapok esztétizálása, a modern képzőművészet megteremtése, a szociális reformok, a népművészet motívumainak gyűjtése — azok művészi felhasználása mind példa. Így volt lehetőség kapcsolódási pontokat találni Körösfőivel, Nagy Sándorral is. 1912-ben végleg Gödöllőn telepedik le, feleségül veszi Frey Vilmát, aki szőnyegeit készítette, és aki maga is rajzolt. Ekkor készíti kitaszítottakról szóló sorozatát, amelynek kiemelkedő darabja a Koldus című festménye. Az első világháború szétszórja a gödöllői művészeket. Remsey Jenő is a frontra kerül, majd hadifestőként a saj- tóhadiszállás kötelékében dolgozik Mednyászky, Vaszary János társaságában. A háború hatását tükröző képei: Párkák, Pythia, Sebesültszállítás. A hosszú háború véget ért, de oda lett Gulácsy, Csont- váry, Körösfői meghalt, a gödöllői kolónia felbomlott. A Tanácsköztársaság magával ragadja a mindig lelkes Remseyt is. Vöröskatonaként részt vesz a harcokban: egyik kis akvarelljén vörös lobogót tartó katonát rajzol. 1920-ban a KÉVE kiállításán a Sebesültek című képért a főváros nagydíját kapja. Az 1920-as évektől festményei jellege is megváltozik, s középső korszakában nagyrészt bibliai témájú, sötét tónusú képek születnek, másrészt szőnyegtervek, amelyeket saját újonnan alakított műhelyében készítenek el, de készít színes ablakterveket is (Wagner- sorozat), freskóterveket, amelyekből kettő az 1940-es években meg is valósult. Az 1930-as évek közepén éri egy újabb élmény, melynek hatására kialakult harmadik festői korszaka: sugárkévék szabdalják át a képeit, embereken és növényeken pásztás fény vonul végig — az így kiA Koldus című kép. Mindent egy szinten A vállalati rekonstrukció során a próbateremmel egy szintre került a nagy sorozatban készülő egy- és háromfázisú fogyasztásmérők szerelése a Ganz Árammérőgyárban. Az áttérés óta azonos létszámmal a korábbinál 7—8 százalékkal nagyobb a termelés. Része van ebben annak is, hogy az új helyen a háromfázisú mérőket is a Bosch-rendszcrű szerelőszalagon gyárthatják. Képünk is itt készült: Laczi Istvánná és Caló Rita beállítja a fogyasztásmérőket Hancsovszki János felvétele A XíX. század művészete Felkészült csapatok Vajon mit tudnak a gödöllői és körzetbeli 8. osztályos tanulók a XIX. század művészetéről? Erre a kérdésre volt hivatott válaszolni a Szadán rendezett vetélkedő. A részvételre szóló felhívás még szeptemberben ment ki az iskolákba. Ezalatt az idő alatt, úgy tűnt, sikerült a csapatoknak felkészülniük az adott témából. A vetélkedő hatforduiós volt. Szerepelt a feladatok között fogalommagyarázat, amely stílusismeretet igényeit, fel kellett ismerni épületeket, emlékműveket, szobrokat a magyar művészettörténetből. Volt olyan forduló, amelyben képzeletbeli tárlatvezetést kellett tartani a magyar festészet XIX. századi alkotásaiból rendezett kiállításon, és olyan is, amelyeken a kor kultúrtörténetéből egy-egy alakot eleveníthettek meg a csapatok szituációs játék formájában. Nagy történelmi eseményeink jelentek meg diaképeken egy-egy neves XIX. századi festő műve révén. s megszólalt a korszak zenéje is. Kiíenc csapat vett részt a vetélkedőn. A gödöllői Petőfi Sándor Iskolából négy, a Damjanichból és a Karikásból egy-egy. A turaiak, kerepestarcsaiak és a szadaiak szintén egy-egy csapattal képviseltették magukat. Igazi bizonytalanság a művészeti stílusok meghatározásában volt. Szép eredmények születtek a szituációs játékok megoldásában. Itt igazán kamatoztathatták a versenyzők beleélő, helyzetmegoldó képességüket. A képzeletbeli tárlatvezetésen pedig nagyszerű, egyedi képelemzések születtek, bizonyítva a csapatok jó kép- és alkotóismeretét. Vizsgáztak a versenyzők egy kicsit könyvtárhasználati ismeretekből is. hisz egy-egy feladat megoldásánál igénybe vehették a Művészeti lexikont és a Magyar életrajzi lexikont is. A maratoni vetélkedés végeredménye a gödöllői iskolások alaposabb felkészültségét igazolta. Az e!ső három helyezést ugyanis ők nyerték el. Első a Petőfi iskola 8./a, osztályos csapata, másodikok a 8./b. osztályosok, harmadik a Karikás Iskola 8./c. osztályos csapata lett. Az első helyezettek jutalma, hogy részt vehetnek az 1986. évi aszódi Fe- tőfi-emléktáborban. A második helyezettek 500 forintos könyvutalványt, a harmadikok könyvjutalmat kaptak. B. K. A nap programja November 2-án Gödöllő, művelődési ház: Kockásklub (képregényt kedvelők klubja). alakított új, expresszív színvilágé, feltördelt képmezejű stílusban fest élete végéig. 1957-ben 72 éves, amikor Párizsba indul, ahol új lendülettel és akarással kezd el dolgozni, felfedezve a párizsi bisztrók, bárok világát. 1958- ban Párizsban kiállítja új műveit, amelyeket a francia sajtó nagy örömmel üdvözölt. A csaknem 20 éves hallgatás és csönd után 1964-ben Budapesten az Ernst Múzeumban mutatja be munkáit — egész életművét, ezek után több, jelentős kiállítás következett az országban (Nagykőrös, Gyula, Kecskemét). Gödöllő város 1976-ban díszpolgárává avatta, emsey Jenő volt az első, aki harcolt a gödöllői művésztelep állandó kiállításának létrehozásáért, amely majd csak halála után, 1981- ben valósult meg. Ismerjük hangját Polónyi Péter hang- felvételeiről, ismerjük kedves alakját fényképekről, és forrásul szolgál írása is: Szecesz- szió, spirituális művészet című visszaemlékezései a gödöllői művésztelepre, mindezek fontos kortörténeti dokumentumai a városnak, amelyek elénk varázsolják azt az érzelemmel, pátosszal teli világot, amely mindig fűtötte a művészt. Farkas Zsuzsa / ★ Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a televízió 2-es csatornáján ma 16.40-kor ismét levetítik a Boldogok szigete címmel Remsey Jenőről készült portréfilmet. Na És klub: klasszikus gitár est. Drámai események (Kísérlet egy szöveg megértésére, Dobozi Imre Szélvihar című drámájának nyomán.) Bemutatják a Monteverdi Birkózó Kör tagjai, 19 órakor.-Mágiarakás, Sándor György új szerzői estjének ősfőpróbája, 16 órakor: Lechner Ödön-emlékkiállí- tás, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Gödöllői menyasszonyi ruha a századelőről, megtekinthető az előtérben. November 3-án Gödöllő, művelődési ház: Lechner Ödön-emlékkiállí- tás, megtekinthető 10—18 óráig. A hát gödöllői műtárgya: Gödöllői menyasszonyi ruha a századelőről, megtekinthető az előtérben. Vöröskereszt Továbbképzés Továbbképzésen vettek részt Gödöllőn a Vöröskereszt városi vezetősége szervezésében az általános és középfokú iskolák tanárelnökei. Juhász János mentőápoló az elsősegélynyújtás alapvető tudnivalóival ismertette meg a résztvevőket. üb Mozim November 2-án és 3-án: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes, amerikai kalandfilm. 4, 6 és 8 órakor. m Szombati jegyzet\ Táblafesték Örömmel fedeztem fel a filmbemutatók sorában azt az alkotást, amelynek alapjául éppen az akkor olvasott kedvenc könyvem szolgált. A regény a legtöbbet nyújtotta, amit az efféle írásművektől el lehet várni. Érzelmi és gondolati azonosulást a szerzővel, a szereplők egyiké- oel-másikával. E ritkán megvalósuló harmóniáról többször is beszéltem barátomnak, s hogy ő is megérezze a könyv hangulatát, remek alkalomnak ígérkezett a friss film megtekintése. A nézőtérre érkezve persze valami máris gondol okozott, mindig magas emberek ülnek elém vagyis magam és a vásznon pergő események közé. De ezt még elviseltem volna. Sokkal nagyobb fejfájással járt, hogy a film szerény vázlata, vagy inkább csak tartalomjegyzéke volt a regénynek Mintha a rendezi vagy a szereplők kiválasztottak volna egy-egy oldalt a könyvből, s onnan is nemegyszer a lényegteleneket. A vetítés után is, hazafelé igyekezve még sokáig zsörtölődtem az eseten, bár azt hiszem, a filmmel mégis sikerült egy kicsit felkeltenem az érdeklődést a könyv iránt. Azzal kezdtük, nem is várhatjuk el egy rendezőtől azt, hogy teljes egészében visszaadja a könyv élményét. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha a vásznon nem jeleneteket látnánk, hanem a könyv lapjait. Ez már csak azért is kizárt, mert mindenki más sebességgel olvas, máskor igényelné a lapozást. A színművek, azok teljesen mások. Azokat olvasni nehezebb, mi több. előadásra készültek. Tényleg, milyen felemás dolog, hogy a drámairodalom kiemelkedő alkotásai a kötelező olvasmányok között szerepelnek, s nem a kötelező színházlátogatások között. Utóbbiak nincsenek is, és mi sem a kötelező szóban látjuk a lényegei, hanem abban, hogy az irodalomtanítás szerves részének kellene tapasztalnunk a nézőtéren eltöltött órákat. A földrajzot pedig a földön járva-kelve kellene megtanulni vagy helikopteren repülve. Nagyobb kívánságuk nincs? — kérdezhetné most valaki. A kivitelezhetetlenség- re mi is hamar rájöttünk mozi utáni beszélgetésünk során, s mentőötletként felvetettük, ha minden iskolában lenne képmagnó, akkor le is játszhatnák a színházi előadásokat. Igen ám, de az iskolák zömében még mindig az a nagyobb probléma, hogy nem kapható táblafesték, mint az, hogy nincs pénz a videotechnikára. A zsákutcából kibújva eljutottunk egy nincs új a nap alatt típusú felfedezéshez. Régen mindez nem okozott gondot. A nebulók előadták a darabot. Az önképzőkörben — ha jól tanultuk, jól hallottuk — ez ugyancsak gyakorlat volt. Sőt ott maguk is próbálkoztak a múzsákkal. Ez a szó — önképzőkör — ma már nem használatos. De talán nem tévedünk nagyot, amikor más formákban, más elnevezésekben megtaláljuk az utódját. Mind többet hallunk az önismereti körökről, melyekben sokszor játékos formában — előadások segítségével — fejlesztik a tagok a kapcsolatteremtési képességeiket. önképzők ők is. Sikereikről is számot adhattunk. A bagi Fapihe úttörő gyermekszínjátszó csoportot említhetjük egy példának. Azonos fontosságú számukra a produkció és az önismeret fejlesztése. Az egyik oldal viszi előre a másikat. B. G. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap)
