Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1985. NOVEMBER 10., VASÁRNAP Rendhagyó esztendő az ISG-ben Húzni csak egy irányba érdemes £ Az idei esztendő mindenképpen rendhagyónak nevez- £ hető az ipari Szerelvény- és Gépgyár maglódi jármű- f gyárában; Elég, ha csak azt-említjük, hogy az év végéig í várható termelési érték — a tervek szerint — 955 mii- £ Hó forint, s ez 159 millióval több a tavalyinál. Legfonto- £ sab0 teendőjük a mellső- és utánfutó futóművek gyár- ( tása, illetve készreszerelése, 18 ezer darabot szállítanak r, belőle a Csepel Autógyárnak. A félkész tengelyek na- í gyobb részét a Szovjetunióból, kisebb hányadát a győri % Bábától kapják további megmunkálásra. Ugyancsak az í ő feladatuk a pótalkatrészgyártás is. Művészet, karate, tánc Esténként mindig zajos a ház A közelmúltban lezajlott szakszervezeti választások két félidősre sikerültek, hiszen az elsőn 'az üszb-titkár nem kap­ta meg a szükséges voksokat. Az ismétlésnél már „befutott” a jelölt. Két hónapja szemé­lyi változások is történtek a járműgyárban, a régi igazga­tó távozott, helyére Vígan Lő­rinc — volt főkönyvelő — ke­rült. Megosztott-e a gyár kol­lektívája, egyformán húz-e mindenki, milyen napi problé­mák hátráltatják a még jobb munkát? — ezekre a kérdé­sekre keresték a választ azon b tanácskozáson, amelyen a párt-, gazdasági és ifjúsági vezetők mellett, ott voltak az üzemi szakszervezeti tisztség- viselők is. Az igazgató nem kertelt a bevezetőben. Elmondta, olyan jelenségekkel találkoztak az utóbbi időben, amelyek hátrál­tatják a termelést, gátolják a kibontakozást. Azért hívták össze ezt a tanácskozást, hogy a jelenlevők őszintén elmond­jak véleményüket. —r Találjunk egymásra — mondta Vígan Lőrinc, csak így érhetünk el még nagyobb si­kereket. Dobos István a párt- alapszervezet — idén megvá­lasztott — új titkára is ha­sonló gondolatokat feszegetett, megerősítve azt, hogy az utób­bi időben megosztottságot ta­pasztaltak a munkáskollektíva körében. Nem kellett nógatni senkit, mert hamar magasba emel­kedtek a kezek. A hozzászólás­ra jelentkezők közül elsőként Holbis József, a szerelde üzemvezetője mondhatta el gondolatait. Ő hét éve dolgo­zik a gyárban, fővárosi mun­kahelyét cserélte fel a mag- lódival. — Ez a gyár akkor egysé­gesebb volt a jelenleginél. Ak­koriban nem tapasztalhattunk nemtörődömséget, széthúzást, mint mostanában. Egyszerűen megengedhetetlen, hogy pél­dául nálunk bizonytalan a na­pi munkavégzés, mert sokszor hiányzik az anyag. Máról hol­napra nem lehet nyugodtan dolgozni, a megoldás az len­ne, ha egy-két hétre előre biz­tosítanák az anyagot minden műhely számára — mondta a szerelde üzemvezetője. Nagyon érzékeny dologra hívta fel a figyelmet Vaskó József, az áruforgalmi osztály vezetője. Azt ecsetelte, hogy a jó hangulat és kölcsönös biza­lom nélkül nem lehet dolgoz­ni. Merjük— mi vezetők is — egymást kritizálni, csak így léphetünk előre — hangsú­lyozta. — Ezt úgy tegyük, hogy senkit se sértsünk meg. Kassai Csaba termelési osz­tályvezetőn — A bizonylati fegyelem be­tartása alapvetően fontos. En­nek ellenére úgy viszik sok­szor a raktárból az árut, mint a cukrot... Nincsenek bizto­sítva a raktár működési fel­tételei, ez vonatkozik a sze­mélyi és tárgyi dolgokra is. Tudomásul keli venni, hogy minél szélesebbek a kooperá­ciók. annál nagyobbak a költ­ségek. A hegesztőműhely vezetője, Ledö József kilenc éve dolgo­zik Maglódon. Ö cseppet sem volt borúlátó a jövőt illetően. Ezt elsősorban azért hangsú­lyozta, mert a törzsgárda már sokszor bebizonyította, hogy felül tud kerekedni a nehéz­ségeken. Amióta a vgmk-k működnek, szűnőben az elván­dorlás, hiszen ezek „ember­fogó” szerepet is betöltenek. Bakonyi Ferenc délutános műszakvezető: — Nemcsak helyi gond — de Maglódon is baj van vele — a délutános és éjszakai mű­szakokban tapasztalható laza munkafegyelem. Ha délután elmegy az utolsó vezető a gyárból, kiseb'b a munkainten­zitás, sokan kérnek — indo­kolatlanul — kilépőt, de olyan is akad, aki engedély nélkül hagyja abba a munkát. Az anyag- és hulladéktárolást is meg kell oldani, mert ezek akadályozzák a folyamatos ter­melést Hasonló gondokra' hívta fel a figyelmet Solymosi István, a tmk vezetője. A délelőttös műszakban dolgozók jobban dolgoznak, a délután és éjsza­ka dolgozók már fegyelmezet­lenebbek. Érdemes erre a je­lenségre odafigyelni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gépek karbantartására na­gyobb gondot szükséges for­dítani. — Még mindig sok az ér­tekezlet nálunk, ezen változ­tatni kell — hívta fel a jelen­levők figyelmét Botocska Ist­ván. a gyár új főkönyvelője. — Tartsunk értekezleteket, de ne munkaidőben, s azok le­gyenek rövidek, lényegre tö- rőek. Mindjárt példát mutattak a A madarak, mindig kiváló jósoknak bizonyulnak, s egy- ■némelyik,' mint a háziasított •lúd,' éber is. Elég qsak a capi- tóliumi ludakra emlékeztetni, •vagy a savariai Márton rej­tőzködésére a lúdólban. Kia­bálni kezdtek a ludak, s a le­lepleződés mindkét esetben be­következett. Úgy tűnik, az idén hamar bejöttek a cinkék az ember 'közelébe^ talán a hideg nagyon közel van, bizonyosan. Érde­mes éppen ezért felhívni a fi­gyelmet arra, hogy itt az ide­je az avas szalonna összegyűj­tésének, az ocsúmaigvak be­szerzésének, mert a kertek ön­kéntes napszámosai éhesek ■lesznek hamarosan. Mintha a rovartermés sem lenne már a régi, mondhatná a pesszimista ornitológus. Viszont mi teljes optimizmussal állítjuk, itt az ideje tényleg a készülődésnek, a varjak szinte már a kertek végében kárognak. Dióbeszer­ző portyákon járnak. benge- szőlőt zsákmányolnak, kell varjú komáéknak a vitamin. A zord hidegben sokszor nem is annyira az eleség, ha­nem a menhely hiányzik a soron következő hozászólók mert öt percre maximálták beszédüket. . . A szakszervezet érdekvédel­mi munkájáról szólt Szilágyi Miklós /endészeti ■ vezető, üszb-titkár. Felhívta a gazda­sági vezetők figyelmét arra, hogy a bérkérdésekben feltét­lenül lépni kell, elsősorban a fizikai állomány körében. Azt is elmondta, hogy több üzem­részben és öltözőben hideg van, mert rosszak az ablakok. Egy igen jelentős hiányosság is terítékre került. Botocska János műszaki osztályvezető elmondta, hogy a kooperációs partnerek által végzett munka nincs kellően dokumentálva. Meglehetősen sok a minőségi probléma, de ezek nem je­lentkeznek — veszteségként — sehol sem. A bérkategória-té­telek felülvizsgálása is nagyon időszerű lenne. Ötmillió forint az idei fenn­tartási költségvetése a magló­di járműgyárnak, ebből az utolsó negyedévre mindössze félmillió maradt. Az energia­takarékosságra az eddiginél is nagyobb gondot szükséges fordítani — hangsúlyozta Ug- róczky Ferenc főmérnök. — Ha nem spórolunk, ha el­engedjük a meleget a műhe­lyekből, akkor előfordulhat az is, hogy le kell állni a terme­léssel. m őszinte vélemények hang­zottak el ezen a kerekasztal- beszélgetésen. Valamennyien jobbító szándékú megjegyzé­seket tettek. Mindezt még nem nevezhetjük eredménynek. A hétköznapok adhatnak csak választ a mai kérdőjelekre. Nevezetesen arra, hogy a mag­lódi járműgyár kollektívája képes-e a megújulásra, az egyre nagyobb feladatok meg­oldására. S ez a harc nem a kerékasztalnál, az irodákban, hanem a műhelyekben dől el. Az irányítóknak és irányítot­taknak egyaránt bizonyítaniuk kell. Mindennapos, szorgalmas, kemény munkával. madárkáknak, erre a legjobb az épített etető vagy odú. Hoz­zá eternitcső is alkalmas, a kemény anyag azért jobb, mint a fa, mert a harkály például nem tudja a nyílást bővíteni, ahová azután már a macska vagy más ragadozó állat is 'könnyebben bejut. Vagyis jó odúkat érdemes csak kihelyez­ni, s még egy jó tanács: a ma­darak hasznosságát különben sem a toliszínek pompája dön­ti el. Adott esetben a cinke nem hasznosabb, mint a mezei veréb, a begyvizsgálatok er­re épp elég bizonyítékot szol­gáltattak. . Fontos télidőben a tápdús eleség kirakása, mert megfi­gyeltük hogy 4hol nem édes­getik oda a madárkákat, ne­hezen is szegődnek oda ingye­nes napszámosnak, amikor épp kevés idő van a permetezésre, az átkos levéltetű pedig na­gyon szaporodik. Milyen jó akkor a segítség. Ocsú, főleg a zsíros, fehér­jedús szemek alkalmasak ete­tésre. A kenyér nem jó, mert sok madár nem, vagy csak alig tudja a kenyeret meg­Még világos volt. amikor te!éptünk a gyömröi öregek napközi otthonának kertkapu­ján. Az ablakon bepillantva látható volt. hogy ki mivel foglalatoskodott, öreg napjai szabad óráit csendesen ' mor- zsoigatva: beszélgettek, kár­tyáztak, kézimunkáztak az idős emberek, látszólag • nem is gondolva arra, hogy néhány méterre tőlük a falakon túl egy másik, egy felnövekvő ge­neráció bontogatja szárnyait avatott és szerető kéz fel­ügyelete alatt.. . Az otthon kertjének végé­ben az aLkotóházban akkor ép­pen csak két kislányt találtunk — mert a többiek elmen­tek valamit vásárolni — s a batikszakkör vezetőjét, Detz- ky Julianna iparművészt. — Egy kivételével vala­mennyien az Erzsébet-telepi 3-as számú iskolából járnak szakkörbe a gyerekek, és fő­leg hetedik osztályosok. Ter­mészetesen egymást csábít­gatják a szakkörbe, aszerint, hogy kinek-kinek mekkora sikerélményt jelent' a batiko­lás művészetének tanulása, az első saját munkák gyönyörű­sége, egyáltalán az alkotás öröme. Érthetően a fiúk in­kább repülőgépet, autót és más műszaki jellegű tárgyat jelenítenek meg a vásznon, a lányok virágokat, ornamenti­kákat készítenek — kezdte Detzky Julianna, hogy röpke bepillantást engedjen a batik­szakkör életébe. Mindjárt be is mutatott né­hány különlegesen szép ter­vet és kész batikolt munkát, amiket a gyerekek produkál­tak. Eldicsekedett a szakkör vezetője Tóth Erikával. aki egyedül jár a 2-es számú is­kolából, s egyik mintája az idén megjelent a Közművelő­dés című országos folyóirat­ban. Kossuth Viktória mun­káiból rögtön látszott, hogy készítőjük szereti a nagy mintákat és a megdöbbentő vonalakat, Gál Rita őzikéi; Gál Mária festett blúzanyaga egyéni látásmódjukról, a mű­vészetnek a gyakorlati életbe való beillesztéséről vallott. Hosszú Krisztina és Ézsiás Judit azt hangoztatta, hogy a szakköri munka nem megy a tanulás rovására, sőt mint az- iparművész szakkörvezető is bizonyította, a rajzolni tu­dás igen fontos elemeit is­merhetik meg keze alatt a gyerekek. ans ti?::? Igazán nagy élmény volt látni, hogy szemünk előtt szü­letnek meg az új és új mun­kák a gyerekek és vezetőjük keze nyomán, sok gondolko­dás, izgatott szemlélődés és tanácskozás után. Még segí­tettünk is a kanalasgém meg­születésében, ettől kezdve ér­dekes módon ugyanúgy nem emészteni, megüli a begyet, bepenészedik, s az állatka pe- nicillium gombafertőzés miat­ti szepszisben elpusztul. Kevés kukoricadara, tepertőalja, avas szalonna, a gaoomaocsú — az ■igen, az nagyon ió madárete- ítésre. Ha nincs módunk, vagy szakértelmünk a beteg madár meggyógyítására. jobb hagyni sorsára, majd a vadon törvé­nye” megoldja. Ugyanis sokfé­llé betegséget hozhatunk be (kertünkbe, gazdaságunkba tu­datlan jószándékunkkal. Erre sem árt vigyázni. A feketerigók kezdik fázós- iságukat kinőni, megváltoztat­ták táplálkozási szokásaikat, egyre több közülük nem megy el. nálunk telel. Nekik is kell az eleség, egy kis édesség, be­főtt alja. gyümölcshulladék egyaránt megteszi. Mert nem árt emlékeztetni rá, sok rovart fogyasztanak év közben. S a klímánkban azért kicsit kez­dők a feketerigók, támogatá­sunkra szorulnak, hisz dédszü- lei’k még a mediterránban te­leltek. S. D. vettük észre az idő múlását,- mint az alkotásba belefeledke­zett. izgatott gyerekek, s egyikük anyukája, aki cseme­téje elé jött sötétedéskor, de ő sem állta meg. hogy kezé­be ne vegyen egy íestékes ecsetet... A Betőfi Sándor Müvelödé- si.. ÍTfe" Kajső helyiségeinek egyikébőf'ének- és zongora­szó hallatszott ki, a nagyte­remből különös, ismétlődő kiáltások és dobogás. Oda­benn félszáz fiatal, többnyire fehér karateöltözetben, szin­te egy emberként teljesítette az elhangzó parancsokat. Amíg Kuti Gábor és Me­nus Krisztina, a két zöld öves monori tanítvány tovább fog­lalkozott a kisebbekkel. Sza­bó Károly, a vezetőedző el­mondta, hogy a Monori Tö­megsport Egyesület keretében működik a karatetanfolyam. Monoron három, Gyomron egy éve. S hogy mi az értel­me, lényege a karatetanulás­nak. azt olyan fogalmakkal indokolta meg, aminek ma pénzben kifej ezhetetlen az értéke, ilyenek: a jellemfor­málás. a koncentráló képesség fokozása, önfegyelem növelése, s egyáltalán maga a rendsze­res testedzés. Nem véletlenül tervezik a sportág felvételét az olimpiai sportágak közé. A Ságvári Endre Üttörőház- ban"az összevont gyömrői— monori gyermek-néptánccso­port tartotta próbáját. Tizen­négy lány és egy fiú ropta a táncot, s közben gyülekeztek a szülők Monorról, Gyomrá­ról, s még Maglódról is, hogy csemetéiket hazakísérjék. Az Tiszteletre méltó teljesítmény Vége az 1985. évi bajnok­ságnak, s valószínű, vége — reméljük, csak átmenetileg — egy sikercsapatnak. Meghök­kentő kezdete ez az elmúlt idény értékelésének, de való­színűleg igaz. Mégsem kell szomorkodni Gyömrőn, mert az átmeneti és várható visz- szaesésnek egyszerű oka, hogy néhány saját nevelésű fiatal játékost kell beépíteni a csapatba. Az évet — mint most már az elmúlt években — úgy kezdte a gyömröi férficsapat, hogy a megyei I. osztályban a dobogón végez. Nos — ezt a célkitűzést sikerült elér­niük, hiszen akár 1984-ben, a dobogó 3. helyén végeztek, relatíve lényegesen jobb tel­jesítménnyel, mint tavaly, hiszen akkor 22 mérkőzésen szereztek 28 pontot, míg most 20 mérkőzésen 29 pon­tot sikerült gyűjteniük, . s amiben „leg”-ek lettek, az egész mezőnyben a legtöbb gólt lőtték, összesen ötszáz­negyvenkettőt. AZ ÉLMEZŐNY: 1. Tököl 20 n 2 1 538-363 36 2. Iklad 20 17 1 2 505-355 35 3. Gyomra 20 13 3 4 542-407 29 4. Cs. Autó 20 14 1 5 525-400 29 Az év meglepetéscsapatá­íól, a bajnok Tököltől három pontot vettek el, ami szintén a „leg”-ek kategóriájába tar­tozik, hiszen Tököl ezenkívül csupán egyetlen pontocskát veszített. És mégis az- utol­só forduló döntötte el, hogy Gyömrő vagy a Csepel Autó áll a dobogó harmadik fo­kára. A kiélezett küzdelmet éppen a gólkülönbség dön­tötte el — Gyömrő javára. Iszonyúan tudnak küzdeni, s mosolyogva tudnak veszíteni náluk klasszisokkal gyengébb ellenfelekkel szemben Az egyéni teljesítményeket taglalva is érzékelhető ez a végletesség Szabó István ka­pus természetáldotta tehetség, aki képes egyedül meccseket megnyerni, s vannak perió­dusai. amikor minden mással foglalkozik a pályán, csak a védéssel nem. Szabó Imre — 102 gólt lőtt —. ha formában van. feltartóztathatatlan. Du­naújváros NB I B-s játéko­sai keresgélték a labdát egy- egy megoldása után. De hát voltak kihagyásai is. Érsek Tibor hol megállíthatatlan, hol „nincs” a pályán. Tíz és nulla — felváltva — góljai­alőtérben persze elbeszélget­tünk velük is. és akkor mond­ta nagy örömmel Gyenes Ildi­kó anyukája, hogy jó helyen tudja a kislányt, s tetszik ne­ki a néptánc, rábeszéli a tíz­éves fiát is. 5::sf Aztán Monori Teréz, Bá- kozdi Bea, Petrovics Edit édesanyja érkezett meg. s Kövesi Móniért barátnője, Varga Éva, hogy ki Monor- ra. ki Maglódra vagy hely­ben, mint például Kakucska Bea induljon haza a pénteki kora estében, jó hangulatban, izgatottan mesélve a szülők­nek a nap eseményeit. Aszódi László Antal Tanácstagi beszámolók November 18-tól december 20-ig tartják meg a tanácsta­gi beszámolókat Monoron, Monori-erdőn és Péteriben. Ezeken a fórumokon tájékoz­tatják a választópolgárokat az idei eredményekről és a jövő évi feladatokról. Kulturális program Ecseren vasárnap 14 órától: a nyugdíjasklub összejövetele. Monoron az MSZMP váro­si jogú nagyközségi bizottsá­gának székházában, 10-től 18- ig: a Dél-Pest megyei Nagy István képző- és iparművé­szeti csoport tagjainak kiállí­tása. Sülysápon 14-től: a nyug­díjasklub foglalkozása. nak száma. Kiss Zsolt külön kategória. Mindent tud a já­tékról, 31 gólja viszont azt bizonyítja, kissé bátortalan a támadásban. Nagy József 34 évével a.. legidősebb a csa­patban, mégis az ő teljesít­ményét keli’' legmagasabbra értékelni. Lőtt 116 gólt, ősz­szel szinte egyedül vitte a csapatot a dobogóra, hat mérkőzésen 53 gólt lőtt. Hor­váth Lajos nagy nyeresége a csapatnak. Szélvészgyors, technikás. Csupán felállt vé­delem ellen nem különösen eredményes. Így is lőtt 56 gólt. Szél Szilárd a végletek véglete. Góljainak száma 73. Beállósként nem akármilyen teljesítmény, azonban ő az, aki képes volna duplájára emelni a gólok számát, ha minden helyzetét kihasznál­ná. Novák István — ő tudja, miért — visszavonult. Már most sok találkozót kiha­gyott. Szerencsére Vajda Ru­dolf teljes értékkel tudta he­lyettesíteni. Leszerelt sajnos, így ősszel már nem játszott. Kiss Zoltán katona. Ha tu­dott, jött, de hát első volt a szolgálat. Veres G. kevés já­téklehetőséget kapott. Sajnos ő is bejelentette visszavonu­lási szándékát. Hevesi Gábor nem sokat védett, de mindig ott volt. Rá bármikor lehetett számítani. Vajda R., Novák I., Veres G. meghatározó egyéniségei voltak a csapatnak. 1986-ban sajnos már nem látjuk őket a pályán, hacsak meg nem gondolják magukat. A fiata­loké lesz tehát a következő bajnokság. Felnőtt rutinhiá­nyuk nyilvánvalóan zavarni fogja őket. Ám, ha az „öre­gek” húznak még egy dara­big. úgy Benkó R.. Barabás M., Túróczi K. és még néhá- nyan sikerrel állhatnak a tá­vozók helyére. Ezért nincs ok a. szomorkodásra, ha Gyöm­rő kézilabdásainak jövőjét vizsgáljuk. A „kis” Márki (185 centi magas) kapus, Szellő Zoltán. Somogyi Gá­bor, Kovács Ferenc ott ko­pogtatnak a felnőttek öltöző­jének ajtaján Az ifi 19 pontot szerzed «. ezzel hete­dik lett. telje«!‘menyük rend­kívül tiszteletreméltó Gulyás László (ISSN U33—2651 (Monori Hínlap) Gér József Dédszíifeik messzi tájon teleltek A kertek önkéntes napszámosai Kézilabda ’85 Jöhetnek a fiatalabbak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom