Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

1985. NOVEMBER 5., KEDD Jiecin] 5 Százhalombattán kedvezőbbek a feltételek Az értelmiség megtalálta méltó helyét Fiatal város. Gazdasági helyzetét döntően határozza meg a két óriás: a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat, illetve a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat. Nem jelentéktelen a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet s a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság sem. Az előbbiekből következik, hogy Száz­halombatta szellemi arculatát elsősorban a műszaki értelmiség befolyásolja, már lét- számaránya miatt is. Elvitathatatlan szerep jut azonban az agrárszakembereknek, a közgazdászoknak, pedagógusoknak, egészség­ügyieknek, hiszen az esztendők során közü­lük is egyre többen telepedtek le itt. Ho­gyan élnek? Miként telnek mindennapjaik? Milyen helyet tudhatnak magukénak a vá­ros társadalmi viszonyaiban? Ezekről s ha­sonló kérdésekről beszélgettünk a városi pártbizoiííság székhelyén Dezső Józsefné pénzügyi csoportvezetővel, a DKV fejlesz­tési pártalapszervezetének titkárával, Kolo- zár Györggyel, a DIIV vezérigazgató-helyet­tesével, Takáes Péterrel, a Barátság Műve­lődési Központ és Könyvtár igazgatójával, Zimányi Lászlóval, a városi pártbizottság el­ső titkárával. • A városban tapasztaltak szerint az értelmiség Százha­lombattán az átlagosnál jobb feltételek között dolgozik. Önök érzik-e ezt, s ha Igen, miben? Zimányi László: A már említett nagyvállalatok létre­hozásával egyidőben kezdő­dött meg az értelmiség ide- vándorlása. Elsősorban most a műszakiakról van szó, hi­szen mind a DKV, mind a DHV épülésével magas szín­vonalú technika honosodott meg a városban, a hatvanas évek elejétől vonzotta ide a szakmák élenjáróit s velük együtt a fiatal értelmiség né­pes csoportjait. Csábító volt a nagy tudást igénylő mun­kák lehetősége s az is, hogy ez épülő városban a letele­pedni szándékozók igen ha­mar — s kezdetben igen könnyen — jutottak lakáshoz. Az alkotni vágyó értelmiség számára tehát már az indu­lásnál az átlagosnál jobb feltételek kínálkoztak. Ezek a műszaki, technológiai fejlődés során tovább javultak. Az értélmiségiek jelentős része — élve ezekkel a feltételek­kel — munkája, gondolkodá­sa, kezdeményezőkészsége ré­vén kiemelkedőt volt képes produkálni. A lényeges érté­keket létrehozó újítások, ta­lálmányok zöme az ő közre­működésükkel vált valósággá. Közülük sokan ágazatukban elismert szaktekintélynek ör­vendenek, néhányan nemzet­közi vonatkozásban is számon tartott vezető szakemberek. Kolozár György: Kétségte­len, hogy ez mind így van. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni, hogy nem volt minden ilyen egyértel­műen kedvező — s nem az ma sem. Az elsők, az úttörők ,a megmondhatói, mennyi kel­lemetlenségben volt részük az elején. Az épülő város adott lakást, de azon kívül szinte a szó legszorosabb értelmében: semmit. Sok gondot okozott a közlekedés, a vásárlás s minden egyéb ellátás. Érthe­tően, Akiket nem a munka csábított ide, azok meg is szöktek. A munkakörülmé­nyek is meglehetősen zordak voltak a maiakhoz képest, s ezt a tényezőt nem kompen­zálták az életkörülmények. Kárpótlást az nyújtott, hogy a műszaki értelmiség szak­mai fejlődése előtt korlátlan lehetőségek álltak, itt hírnév­re tehetett — s tehet — szert, aki tehetséges és szorgalmas. Takács Péter: Az értelmi­ségiek harmada oktatási, tu­dományos, egészségügyi, illet­ve közművelődési, államigaz­gatási területen dolgozik. Köztük legnagyobb a peda­gógusok csoportja, azt hiszem, ennek oka világos. A tanár­nők, tanítónők közül sokan feleségként települtek ide, miután férjük itt helyezke­dett el, s a család itt kapott lakást. Ennek köszönhetően Százhalombattán nem volt tartós probléma sosem, hogy az iskolai státusokat hogyan töltsék be képesített neve­lőkkel. Az mar azonban e ne­velőkön múlott, hogy miként birkóznak meg az iskolai nagyüzemmel, az óriási gyer­meklétszámmal. Az iskolák egyben szellemi műhelyek is voltak, lehettek. Amíg azon­ban művelődési ház és könyv­tár nélkül kellett boldogulni, a város más értelmiségi cso­portjai lényegesen kedvezőt- Jsnebb körülmények között igyekeztek értelmiségi létüket megalapozni. Dezső Józsefné: A két nagyvállalat születése idején a műszakiaknak felért egy- egy második diplomával az a tapasztalatszerzés, az a számottevő fejlődés, amivel szakmai műveltségüket gya- rapíthatták. Gondolok itt el­sősorban a beruházásokra. Ezenközben — a vállalatok profiljából következően is — lehetőség nyílt külföldi ta- nulmányutakra, határainkon kívüli módszerek, ismeretek elsajátítására, meghonosítá­sára. Ez is kápótolta valame­lyest a műszaki gárdát az út­törő szereppel járó gondokért. Mindezeket magunk mögött tudva most a fő hangsúly az idegen nyelvek tanulására te­relődött, a város és a válla­latok igyekeznek ehhez is megteremteni a megfelelő feltételeket. Jelentősen meg­növekedett — általában — az értelmiség politikai akti­vitása. Szerepük lényeges a TIT-ben, az MTESZ városi szervezetében, a Vöröske­resztben vagy a népfrontban. Igen sokan tagjai a városi tanácsnak. Létszámuknak megfelelő az arányuk a szak- szervezet különböző tisztség- viselői között is. Van azon­ban egy .Mió pontpnjs^jjgip tartjuk kielégítőnek azt aj' közéleti tevékenységet, amely- lyel az értelmiség a lakóhe­lyén foglalkozik. Ügy érez­zük, itt még további tartalé­kok rejlenek, a kedvező fel­tételekkel itt nem élünk kel­lőképpen. Takács Péter: Én inkább abban látom a hibát, hogy az értelmiségnek egy bizonyos rétege minden szempontból aktív, több közéleti fórumon is érdekelt, hallatja a szavát, mozog, szervez, pezsdít. Ugyanakkor van olyan réteg is, amely kevésbé képes be­kapcsolódni, amelynek leg­főbb gondja még ma az ott­honteremtés, a berendezkedés, a család életének megalapo­zása. Ez a bezárkózás sze­rencsére nem tűnik végleges­nek. Ügy érzem, hogy a kellő pillanatban mozgósítva, értelmes célokat megjelölve mindenkit be lehet vonni a közösségbe. • Ez a rétegeződé« nem százhalombattai sajátosság. Miben látja a jelenség okát? Dezső Józsefné: Szerintem az egyetemeken, a főiskolá­kon nem készítik föl kellő­képpen a fiatalokat, a jöven­dő értelmiséget a közéleti szereplésre. Ha tanulmányi idejük alatt nem szokják meg a közösségi feladatokat, a mindennapi élet taposómal­mában, munka mellett, ne­hezebb megmozdítani őket. Kolozár György: A fiata­lokról lévén szó, ne féljünk kimondani: nevelés kérdése is ez a dolog. A vállalatok részben tudatosan, részben szükségszerűségből vonják be az ifjabb nemzedéket is a kapukon belüli közéletbe. Aki belül nyüzsög, lassan ráéb­red, hogy kívül, a városban is lenne tennivalója, csak kapjon fórumot. Zimányi László: A fiatal 'értelmiség sem maradt im­munis az értékrend változá­saival szemben. Bátran ki­mondhatjuk azonban, hogy bár tapasztalható, nem jel­lemző az érdekközpontúság. Más dolog, hogy a fiatal ér­telmiség is anyagi problémák közepette tölti felnőtt életé­nek első tíz esztendejét a családalapítással, a fészekra­kással. Mint mindenki. Nem várható tehát, nogy amikor ezen túljutott, egyik napról a másikra abszolút közösségi ember legyen, magától. Poli­tikai munkánk egyik sarka­latos pontja éppen ebben ta­lálható: következetesen erősí­tenünk kell a várospolitika nyitottságát, szorgalmazva, hogy a tanács és a tömeg­szervezetek a városfejlesztési kérdésekben, a tervek kidol­gozásában és megvalósításá­ban tudatosabban támaszkod­janak az egyes értelmiségi rétegek, különösen a fiatalok szaktudására és véleményére. O Tudjuk, hogy a kép nem ennyire rózsaszín, nem hall­gathatunk hát a különböző feszültségekről sem, amelyek bizonyos pontokon észlelhe­tök. Kolozár György: A fiata­lokról szóltunk az imént. Az egyik feszültség éppen abból keletkezik, hogy eltérőek aä idősebbek s a fiatalabbak igényei. Ez eddig természe­tes. Ám ezeket az eltérő igé­nyeket nem könnyű egyfor­mán magas színvonalon, minden irányban eleget téve teljesíteni. S ez vonatkozik a munkahelyre, a városi köz­életre egyaránt. Nem titok, hogy a város nagyvállalatai­nál mi a jelszó: dolgozz, s közben ne nagyon nézd az órát! Ez a munka jellegéből adódik. Ugyanezektől az em­berektől elvárjuk, hogy jelen legyenek a lakóhelyi közéleti fórumokon. Elvárjuk, hogy gyermekeiket nagy törődéssel neveljék, felkészítve őket az értelmes .életre. Elvárjuk, hogy ne maradjanak el az önművelésben, a szakmai fej­lődésben. S ezenközben ők — joggal — még pihenni és szó­rakozni is akarnak. Haszno­san, kulturáltan. Folytassam? Takács Péter: Hosszú időn át feszültségforrás volt az el­látás, az infrastruktúra hiá­nyosságainak sora. Értelmi­ségről lévén szó, többször ér­te jogos kifogás a várost azért, mert helyben nem volt képes megteremteni például az információcsere lehetősé­gét. Üzemi, iskolai könyvtá­rakra támaszkodva már lehe­tetlen volt elkerülni, hogy az információk egy adott körben keringjenek, s abból persze nehezen jutottak ki. Ezen túl vagyunk most, a művelődési központ és a városi könyvtár segítségével. Veszélyes volt már a helyzet. Ha az értelmi­ség alkotó erejét nem képes újratferemteni, beszűkül, sab­lonossá válik munkájában, művelődési szokásaiban, egész magatartásában. S itt jegyzem meg: amennyiben az új mű­velődési intézmény csak szer­vez, félszárnyú madárhoz lesz hasonló. Módjában áll azon­ban részt venni a közösségte­remtésben, mert helyet tud adni arra, hogy az emberek különböző okokból ugyan, de találkozzanak, egész családok legyenek együtt a ház falai között, kialakuljon a semmi mással nem helyettesíthető kapcsolatrendszer a város pol­gárai között. Az intézmény­nek szerepet kell vállalnia az emberek mindennapi életé­ben. S ezt a tartalmi munka fejlesztésével lehet elérni. Feloldódik tehát egy a fe­szültségek közül ezzel is. Az értelmiség a jövőben példa­adó művelődési szokásaival, véleményével, egész magatar­tásával fokozottabban válhat meghatározó tényezővé a vá­ros szellemi arculatának for­málásában. Zimányi László: Egy fej­lődési szakasz lezárult a vá­ros történetében. A városi lét ezután nem a beruházások megvalósításában, hanem a gondolkodásmódban nyilvánul meg. Jó volna, ha növeked­ne az értelmiség körében azoknak a tábora, akik már a város egészében gondolkod­nak, megkísérlik, hogy ne vá­lasztódjék ketté munkahely és lakóhely közélete. © Ahhoz, hogy az értelmi­ség említett alkotó ereje új­rateremtődjék, a társadalmi és politikai feltételek mellett az anyagiakra Is szükség van. Pénzbe kerülnek a könyvek, a színházjegyek, a hyelvtanío- lyamok, egyebek, nem Is ke­vésbe. Dezső Józsefné Zimányi László Zimányi László: Az értel­miség anyagi elismerése mindinkább arányos munka­teljesítményével. A. bonyolult munka nagyobb megbecsülé­sének fontosságát felismerve alapbérarányokat korrigáló lépéseket tettek a DKV-ban és az SZKFI-ben. Éreztette hatását a pedagógusoknak nyújtott bérpreferencia is. Kezdeti törekvések tapasztal­hatók az egyes csoportokon belüli differenciálásra is, ám meg kell mondanunk, hogy a bérmegállapításnál még min­dig legfontosabb tényező a munkaköri beosztás. S itt szót kell ejteni a különböző jöve­delemkiegészítő tevékenysé­gekről, amelyek szakma, fog­lalkozás — és szintén ■— be­osztás szerint változóak. • Miért van az, hogy szá­mos műszaki értelmiségi szak­mai tudásától távol álló fel­adatot vállal gmk-ban? Kolozár György: Amikor a gmk-k születtek, elsősorban a munkások számára jöttek Kolozár György létre. Ám be kellett látni: ha mondhatjuk a fiatal mér­nöknek, amikor hozzánk ke­rül, hogy a munkaidőnek hellyel-közzel se vége, se hossza, akkor valamit nyújta­nunk kell. cseréhe. ..Van tehát- mérnök gmk, de nem titkol­juk a hátulütőjét sem: rend­kívül nehéz szétválasztani egy mérnök esetében a mun­kafeladatokat főfoglalkozású munkaidőre és gmk-ra. Pe­dig kutatási tevékenységet jobb volna mindig gmk-ra bízni, mint idegen cégre. Sa­ját mérnökeink egyhnis hely­ismeret birtokában szinte ön­maguknak dolgoznának ki korszerűbb módszereket adott esetekben. Dezső Józsefné: Tény, hogy dolgoznak mérnökök is fizi­kai munkában a gmk-ban. Ez elsősorban anyagi okokra vezethető vissza, bár meg kell mondani, hogy a DKV-ban sem keresnek rosszul a mér­nökök. Takács Péter: A humán ér­telmiségnek — pedagógusnak, egészségügyinek, népművelő­nek, államigazgatási dolgozó­nak — nincs módja gmk-ba tömörülni. Ez is meglátszik a jövedelemszintjükön. Ha ösz- szehasonlítást tennénk, meg­állapíthatnánk, hogy még mindig a pedagógusok anyagi lehetőségei a legszűkösebbek. De nem hasonlítgatunk. Az ál­talános társadalmi megbecsü­lés a döntő. Megfelelő mun­Takács Péter kakörülményeket teremteni, ehhez méltó életkörülménye­ket nyújtani, ez az értelmi­ségi politika végrehajtásában a legfőbb. Zimányi László: A peda­gógusok s az államigazgatási dolgozók között kontraszeíek- ciós hatást válthatnak ki a jövedelmi viszonyok. E te­kintetben markánsabb bér­korrekciót tartanánk célra­vezetőnek. A jövőben az egy­séges béralappal differenciál­tabban gazdálkodhatnak majd a városi tanács által fenntartott intézményekben. Az ésszerű munkaerö-gäßdäl- kodás tartalékot jelentlí&í ez ügyben is. Mindenesetre a mi feladatunk is, hogy támogas­suk azokat a törekvéseket, amelyek az értelmiségi rend­szer korszerűsítésével, az el­végzett munka s a felelősség arányában növelik az értel­miség jövedelmét. j O Döntő tehát az értelmiség helyzetében Is az általános társadalmi megbecsülés. Mi­képpen lehet ezt kivívni? Dezső Józsefné: A folyto­nos fejlődéssel, a szakmai, po­litikai, ideológiai önképzés szem előtt tartásival, aktivi­tással. Kolozár György: Szakmai képességeink fokozottabb lat- bavetésével, a gazdasági és politikai folyamatok frissíté­sével, gyorsításával, alkotó- készségünk kibontakoztatásá­val. Takács Péter: Azzal, hogy legjobb tudásunk szerint mindig eleget teszünk a ve­lünk szemben támasztott dif­ferenciált, magas követelmé­nyeknek, élve a nyitott vá­rospolitika adta lehetőségek­kel, illetve azzal, hogy ma­gunkénak érezzük ezt a vá­rost és felelősséget érzünk a sorsáért mi is. Zimányi László: A lakóhe­lyi közéleti szereplésnek kell az eddigieknél is nagyobb te­ret adni. Érezzük, hogy olyan politikai, társadalmi közeget kell majd teremtenünk, amelyben természetessé válik az aktivitás. Ez persze nem abból áll, hogy előbb valaki megteremti a fórumokat, azután mi részt veszünk. Az értelmiség a megalapozó leg­apróbb gondolattól a végre­hajtásig partner. így töltheti be valós hivatását, s nem marad el a társadalmi meg­becsülés sem. A DKV látkép« Bálint Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom