Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

Üj park született A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, Z59. SZÁM 1985. NOVEMBER 4., HÉTFŐ Szénkeresőben Túl a kritikus pontokon Zsenge facsemetéket paskol a metsző novemberi szél. Az örökzöld cserjék zászlóként lobognak. A szökőkút vizének játékos csobogása még újdon­ság a fülnek. A fehér kavics­osai felszórt utak mellett strá- zsáló padokat majd csak ta­vasszal veszi igazán birtokába az ifjúság. Cegléden a pártszékház közvetlen szomszédságában, a lebontott öreg "házak helyén új park született. Kevés a zöldterület, csenevész a város tüdeje, kell a fű, fa, virág. A városközpont részletes rende­zési tervében is ez szerepel. Így a vezető testületek dönté­se mindenképpen megalapo­zott volt, midőn széles körű véleményegyeztetés alapján úgy határoztak, hogy parképí­téshez kérik a vállalatok sok­sok társadalmi munkásának a segítségét. önzetlen közreműködők munkálták ki a terveket, tár­saik vállalták a kivitelezést. Talajt egyengettek, földet hordtak, járdát köveztek, szö- kőkutat szereltek, fát ültettek, messze fénylő kandelábereket állítottak fel, mindezt legfel­Négy öreg tölgy. Kilenc­venhat éves a legidősebb, hetvenhat a legfiatalabb. Áll­ták az idők viharát, dacolva a pusztító elemekkel. A moz­galom pillérei voltak, átörö- kítői a múltnak a mába és a holnapba, ök ültetik ma az emlékpark facsemetéit. Németh Sándor nyolcvan- négy éves. 1919-ben vöröska­tona volt. 1927-ig emigráció­ba kényszerült mozgalmi te­vékenysége miatt. Hazatérve a Famunkások Szakszerveze­tébe kapcsolódott be, illegá­lis pártmunkát végzett, tá­mogatta a Vörös Segélyt. 1942-ben munkaszolgálatos lett, 1944-ben internálták. A város felszabadulása után meghatározó szerepe volt az MKP szervezésében, vezeté­sében és az új élet megindí­tásában. Nyújtó Ferenc 1900-as szü­letésű. -ö is harcolt a magyar Vörös Hadsereg soraiban 1919-ben. Tagja lett a Szo­ciáldemokrata Párt ceglédi szervezetének. A Tanácsköz­társaság leverése után inter­nálták. Szabadulását követően ismét csatlakozott a mozga­lomhoz. 1926-tól a főváros­ban áz SZDP X. kerületi ve­zetőségi tagja volt. Segítette a baloldali ifjúsági mozgal­mat. Pásztor István hetvenhat esztendős. Megjárta a Horthy- rendszer börtöneit és ott ke­rült kapcsolatba a baloldali •meggyőződésük miatt üldö­zött haladó gondolkodású em­berekkel. Kiszabadulása után 1931-ben az SZDP tagja lett, és 1936-ig többször is lecsuk­jebb köszönömért. Megér­demlik az elismerést vala­mennyien, hiszen munkájuk gyümölcseként Cegléd egy szép színfolttal gazdagodott. A lakosság mától birtokba veheti, gyönyörködhet benne, de óvja és becsülje is, hogy a gyenge fácskák ne váljanak vandál kezek könnyű marta­lékává, ne vigyék el a fenyő­ket, ne tépjék le a virágokat. Élvezhessük a természet kö­zelségét, a dísznövények szép­ségét, a kecsesen magasba szökkenő vízsugarak csacsogá­sát. Ma ünnepeljük Cegléd fel­szabadulásának 41. évforduló­ját. Ma avatjuk új parkunkat, amely ezentúl a November 4. Felszabadulási Emlékpark ne­vet viseli. Az átadás aktusá­nak szép pillanata lesz, ami­kor a munkásmozgalom régi harcosai, négy ceglédi vete­rán, Németh Sándor, Nyújtó Ferenc, Pásztor István és Zsa- dony Miklós elültet egy-egy emlékfát. Fekete Antal ta­nácselnök a város lakói nevé­ben veszi át a parkot és mond köszönetét létrehozói­nak. (-ás) ták. Üzemi agitátor volt, akit 1941-ben újból cellába zár­tak. Tevékenysége miatt 1944 végén munkaszolgálatra hívták be. A felszabadulás után teljesedett ki mozgalmi tevékenysége, és egészen nap­jainkig a városi pártbizottság megbecsült tagja. Zsadony Miidós 1888-ban született. Részt vett az őszi­rózsás polgári forradalomban. Reiner Alberttel átvették a városban az SZDP vezetését, majd 1919. március 10-én — az országos eseményeket meg­előzve — megalakították a városi direktóriumot, mely­nek elnöke lett. A fehérter­ror üldözte, több mint három évet töltött fegyházban és egészen 1945-ig szigorú rend­őri felügyelet alatt állt. 1944- ben alapító tagja volt az MKP helyi szervezetének. Három évig a Ceglédi Hír­lap szerkesztője volt. Mind a négyen megbecsült közéleti emberként öregedtek meg. Amíg erejük engedte, párt- és más társadalmi tiszt­ségeket töltöttek be. Cselek­vő részvevői voltak a köz­életnek. A területi pártalap- szervezetekben is véleményt nyilvánítanak, átadják ta­pasztalataikat. Az ifjúság mindig szívesen hallgatta visszaemlékezéseiket. Ma már az idősebbek, betegesebbek nem tudnak elmenni az isko­lákba, de szívesen fogadják otthonukban a diákokat. Be­szélnek az elmúlt évtizedek történelmi eseményeiről, ame­lyeknek ők maguk Is alakí­tói, cselekvő részesei voltak. Veszélyeztetett gyerekek Egy NEB-vizsgálat tapasz­talatai szerint az elmúlt négy év alatt majdnem négyszere­sére emelkedett a környéken a veszélyeztetett gyerekek szá­ma. 1980-ban 52 kiskorú sze­repelt a listán, tavaly már 190. A gyámhatóság hathatós intézkedéseket tett és jelen­tősen nőtt a kifizetett segély összege. Kortársak a kamarában A Kortárs filmklub előadás- sorozata keretében november 4-én és 5-én a Florida, a para­dicsom című amerikai filmet láthatja a közönség a ceglédi Szabadság Filmszínház kama­ratermében. A bérlettulajdo­nosok mellett néhány érdek­lődő külön is jegyet válthat az előadásra. Csupa kupa Kispályás labdarúgásban egymást érik az események. November 7-én játsszák a November, 7. Kupa döntőjét, s ugyanakkor készítik el a te­remlabdarúgó-bajnokság sor­solását. Nevezéseket november 4-én, hétfőn délután még el­fogadnak a sportfelügyelőség helyiségében (Kossuth tér 1.) A szervezők kérik mindazo­kat, akik részt kívánnak ven-: ni a tornán, a jelzett határ­időig jelentkezzenek, hiszen utána már nem lehet benevez­ni. Tápiószölősön az egyes gyü­mölcs- és zöldségféleségek, kü­lönösen a fehérpaprika na­gyobb arányú termesztése az­óta lendült fel, amióta a Nagy­kőrösi Konzervgyár úgyneve­zett előfeldolgozó telepet ho­zott létre a kisközségben. A 'különböző jogelődök már a hatvanas évek végén létrehoz­ták az előf eldolgozót, de a kon­zervgyár áfészaktől, zöld érttől,: termelőszövetkezetektől és kis­termelőktől a hetvenes évek. végétől vásárol fel terménye­ket rendszeresen. Eleinte Far­mosról, Jászberényből, Pórte­lekről hordták a rengeteg pap­rikát a gazdaságok, ősterme­lőik Táipószőlősre, s ezt látva kaptak kedvet a termelésre a helybeliek is. A Nagykőrösi Konzervgyár nemcsak Tápiószölősön, hanem Farmoson, Törteién, Tisza- kécskén és Tápiószelén is lé­tesített előfeldolgozó üzeme­ket, de csak az előző négy he­lyen folytatnak felvásárlást is 'készpénzes formában. — A nyersáru tisztítását ál­talában a sárgabarackkal kezd­jük júliusban, folytatjuk az Van vagy nincs? Keressük, várjuk, bosszankodunk miat­ta, idegesít. A nap nap után megjelenő számadatok két­ségkívül azt bizonygatják: van. A szaporodó megrende­lések viszont azt sejtetik: a kereslet nagyobb, mint a kí­nálat, s ez hiányt jelez. De nem csupán a kongó gyomrú kályhák gazdái ku­tatnak tüzelnivadó után, ha­nem a népi ellenőrök is — országszerte. Jelzéseikről ér­tesülve úgy tűnik, túljutot­tunk a szénügy kritikus pont­jain. Szóval ha szénhiány van, akkor nem is annyira a szén hiányzik. A helybeli népi ellenőrök­nek a legapróbb szenzációtól is mentes tapasztalatait ad­juk közre az alábbiakban. őszibaraok felezésével, azután a cecei paprika csumájának ki- 'fúrásával, majd a paradicsom előfeldolgozásia zárja a sort. Télire a vöröshagyma tisztítá­sa szokott maradni, valamint az idényben tartályokban tar­tósítva eltett egész paprika elő­készítése, a körte tisztítása, magtalanítása, negyedelése, szükség szerint keverése, have- ,gyes befőtt lesz belőle. Aztán •'július közepe táján ismét in­dul az újabb sárgabarack- szezon, ám ezt megelőzően márciustól már elfogy a mun­kánk — mutatta be röviden gyümölcséréstől gyümölcséré- sig tevékenységüket Szabó Ist- vánné, a tápiószőlősi előfeldol­gozó telep vezetője. Majd arról adott tájékozta­tást, hogy ettől az évtől már nem lesz holt szezonja a hu­szonhárom dolgozónak (veze­tővel, éjjeliőrökkel együtt ek­kora a teljes létszám). Ugyan­is a korábbi holt szezonnal el­lentétben ebben az évben már ■nem maradtak munka nélkül a tápiószőlősi asszonyok, mert a Nagykőrösi Konzervgyár sa­ját autóbuszával a városba hordta őket az I-es telepre, ahol csomagoltak, majd a zöld­borsó feldolgozásában vettek részt Azok a nők pedig, akik nem tudták vállalni valami­lyen személyes ok miatt a hajnali négy órás kelést, a he­lyi telepen maradtak takaríta­ni, rendezgetni. Így ezzel a megoldással a 'központi gyár az egyébként holt szezoni időre — kettő, ket­tő és fél hónapra! — keresetet 'biztosított az asszonyoknak, ha 'kevesebbet is, mint a szezon­ban, ám a lényeg, hogy senki­nek sem kellett fizetetten sza­badságot kivennie! Míg mi beszélgettünk, Mata- lin Ferencné műszakvezető a villanydarut kezelte, emelték a ■paprikával teli, súlyos konté­nereket mérlegre, Kaszás Já­nosáé és Kulik Józsefné hid­raulikus kézi targoncával moz­gatta a mázsákat, a tonnákat. Éppen a Szeged környéki, csányteleki Egyetértés Terme­lőszövetkezet paprikáját vet­ték ét. Benn a csarnokban szorgalmasan fúrták a csumá- juktól megszabadítandó papri­kát: Bartók Sándorné kilence­dik, Lángi Sándorné tizen­ötödik, Hirt Károlyné tizen­negyedik, Tóth Józsefné tize­dik éve, Bába Pálné még csak két hónapja, Horváth Erzsébet augusztus óta dolgozik a tele­pen, de mint Szabó Istvánná mondta, az állomány nagyobb része hosszú ideje kitart, mert megtalálják a számításukat — s ezt a megkérdezett asszonyok 'közül többen is állították, Aszódi László Antal Ceglédi Tüzép-telepen, ok­tóber, 21. Tulajdonképpen mindenfajta szénből van. Az NDK-s brikettből 300, a ma­gyar brikettből 1100, külföldi szénből 1500, honi szénből 575, kokszból 200, tűzifából 1200 mázsa. A külföldi mu­níció kiszolgálását mindössze az akadályozza, hogy nincs, nem érkezett kazánba illő ke­verőszén. A vizsgálatot vég­zők arról is meg kívánnak győződni, vajon a szenek portartalma az előírt, meg­engedett határon belül van-e. Igen. Mégis van baj, mert már jó ideje rostokol a tele­pen 580 mázsa várpalotai brikett, a kelleténél sokkalta több porral, s báír a Tüzép- főnök már szeptember 23-án értesítette erről a szállító cég képviselőjét, az illetékes ez idáig a füle botját sem moz­dította, úgyhogy a várpalotai brikett csöndben pihen to­vább. Egy-egy kuncsaft 20 mázsa szenet vihet, a meglévőt ek­kora porciókban lehet elosz­tani. Akad kivétel is: az utal- ványosok nagyobb adagot kapnak. Egyelőre a kiosztott sorszámok szerint mérik és szállítják a szenet. A számok azonban várhatóan november közepéig elfogynak, innentől kezdve az október 1-én be­vezetett előjegyzéses-kiértesí- téses módozattal folyik a ki­szolgálás. Az össznépi sora- kozósdi tehát TUSfeszűnt.A vizsgálat időpontjáig 558 név került az előjegyzési füzetbe. Különböző statisztikai ada­tokat előbogarászva kiderül, hogy idén a harmadik ne­gyedév végéig szénből 50 szá­zalékkal többet értékesítettek a ceglédi telepen, mint a ta­valyi hasonló időszak alatt. Ebben ráadásul nincs benne a keverő híján ácsorgó kül­földi kazánszén, valamint a várpalotai brikett. Szóval épp ez a tény az, ami töprengés­re készteti az embert. Most akkor van szén vagy nincs? Persze hiába is keresnénk a választ. Gyanítható — nem is ok nélkül —, hogy igen sokan szükségleten felüli szénmázsákkal tértek haza, s árasztották el még a pad­lást is, másoknak meg üres a kamrája. Ceglédbercell Tüzép-telep, október 22. Szén nincs, mind­össze 260 mázsa koksz hever az udvaron. Viszont épp most érkezett vasúti kocsikon 885 mázsa tűzifa, amit 10 mázsá­jával jegyeztetnek a szép sorjában a mázsaházhoz bal­lagó helybeliek. Hamar szét­szaladt a hír, s hiába, hogy tűszúrásokkal ijesztget a ko­ra reggeli levegő, fogy a fa, sűrűn fordulnak a fuvarosok. Igaz, ez a tűzifa nagyon rendszertelenül, ahogy mond­ják: ütemtelenül érkezik. Egyszer hopp, máskor kopp' A szénre — akárcsak a városban — előjegyzést vesz­nek fel. Már 650-en is túl van a jelentkezők száma, így nem csoda, hogy akad, aki­nek csupán januárra tudnak tüzelőt ígérni. Akkorra is csak 10 mázsát. Egyébként valamennyi szénfajtából jó­val többet adtak el a terve­zettnél. Mindössze néhány utalvány hever a fiókban. A kialakult gyakorlat az, hogy a telepen kizárólag helybeli lakosokat szogálnak ki. A vezető szerint végre érdemes lenne felmérni, hogy a köz­ségben valójában hány csa­lád használ szilárd tüzelésű berendezést, s hogy összessé­gében mennyi szénre is van szükség. V. S. Mozgássérülteknek Régi gond, hogy kirándulás, városnézés alkalmával csaló­dás éri a múzeumba, vendég­lőbe igyekvő mozgáskorláto­zottakat, mert technikai aka­dályok miatt nem tudnak az épületekbe bejutni. Ezen kíván segíteni a MEOSZ. Aki támo­gatóul szegődne, jelentkezzen Kósik Lajosnál, Cegléd Búvár utca 6. Színházi esték Sűrűn követik egymást az előadások a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színház- termében. November 4-én, hétfőn este 7 órakor a József­városi Színház a Lila ákáa című darabot mutatja be. Ked­den este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színház a Sevillai borbélyt adja elő. Már a parkolónál tartanak Elkészült a PEVDI új csarnoka Cegléden, a Déli úti konfekcióüzem. Az épület környékét a Parképítő és Kertészeti Kisvállalat dolgozói rendezik — képünkön: autóparkolót építenek az új üzemrész előtt Háromnapos áfészböngészde az ünnepek alatt november 7-én, 8-án és 9-én a Várkonyi Általános Iskola sulijában, Cegléden, a Rákóczi úton Jelentős árengedmények Ajánlataink: ruházati cikkek, műszaki áruk, játékok, hanglemezek, lakástextíliák. Nyitva: naponta 9-től 16 óráig. Szeretettel várja kedves vásárlóit: a DéS-Pest Megyei Áfész ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) Négyen a mozgalomból Tápiószőlősi konzervkészítők Télen is lesz munkájuk Apátl-Tóth Sándor felvétel*

Next

/
Oldalképek
Tartalom