Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

EGYESÜLJETEK! MA: PEST *aA AT) világ proletárjai, egyi MEGYEI M$Ml/JP W x^tuia AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM Ára: 1,310 forint 1985. NOVEMBER 29., PÉNTEK Megvannak a fő lehetőségeink (3. oldal) Rádió- és tv-műsor a /övé hétre (5—6. oldal) Lesx-e elegendő bébiholmi ? (8. oldal) Magyar-szovjet Tervkoordináció Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke csütörtökön Moszkvában tár­gyalásokat folytatott Nyikoláj Talizinnal. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettesével, az Állami Terv­bizottság elnökével. A meg­beszélések után aláírták ha­zánk és a Szovjetunió 1986— 1990-es időszakra vonatkozó népgazdasági tervei egyezte­tésének jegyzőkönyvét. Az áruszállítások értéke el­éri az 51 milliárd transzferá­bilis rubelt, megközelíti az 1500 milliárd forintot. Az 1990-re előirányzott árucsere- fcrgalom mintegy 15 százalék­kal több az 1985. évinél. fl Pest megyei határban Még szedik a cukorrépát A mezőgazdasági munkák állásáról, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatok végre­hajtásáról, annak hiányossá­gairól vqlt .szó tegnap a Past Megyei Tanács operatív bi­zottságának idei utolsó ülé­sén. Tunyogi András, a me­gyei tanács főmunkatársa el­mondotta, hogy az utóbbi na­pok csapadékos időjárása so­kat segített a mezőgazdaság­nak és pótolta a talajból hiányzó nedvességet. Az őszi betakarítás, a 111 ezer hek­tár kalászos vetése befejező­dött, a szerves trágyázás 65 százaléka kész, az őszi mély­FÜGGÖNYÖK M eglehet, nem a kíván­csiság' hiányzik,. ha­nem a lehetőség, tény azonban, hogy az állampol­gár a kelleténél kevesebbet tud arról, mire, hogyan készülnek képviselői az Or­szággyűlésben, legtöbb­ször már a végeredmény­nyel találkozik, ritkán vagy egyáltalán nem hall arról, ami még csupán * elképze­lés. Talán az óvatosság túl­zott mértéke diktálja ezt, az a feltételezés, mit szól a választó ahhoz, ha valami­ről hallott, s azután még­sem lesz a dologból semmi? Ha megtudhatná, miért nein lett belőle' valami, aligha akadna fenn rajta, hiszen természetes, a sok­féle elképzelés közül végül is egyetlen mellett kell dönteni. Viták tüzében edződik jelenleg még az az elkép­zelés, mely szakítva az ed­digi gyakorlattal, az ’ évi költségvetés tárgyalásakor az Országgyűlés jogává te­szi annak az összegnek a meghatározását, amelyet a kormány az esztendő fo­lyamán támogatásokra használhat fel. Eddig ugyanis ilyen fix szám nem volt, a törvényes keretek lehetőséget adtak az esz­tendő folyamán újabb és újabb összegek feletti dön­tésekre. A mostani elkép­zelés szerint amennyiben a kormány szükségesnek lát­ja az Országgyűlés által támogatásokra jóváhagyott fix összeg túllépését, ezt' csakis a képviselőktől ka­pott újabb felhatalmazás alapján teheti meg. Fontos változás, lenn?? Igen. Ellebbentenj ugyanis a fölösleges függönyöket any- n.yi, mint a gyakorlatban bizonyítani, nincsen kétféle demokrácia, az egyik a be­avatottaké, a másik a köz­napok katonáié, hanem egyféle demokrácia van, annak szabályai mindenütt és egyformán érvényesek. A demokrácia ilyen köré­nek tágítása nem pusztán azért szükséges, mert hi­szen a mi — a társadalom — pénzünkről szól a dön­tés, azaz a döntés indíté­kairól Is jogunk megkapni ,a kellő tájékoztatást. Túl ezen azonban, sokkal pró­zaibb oka is van a jelzett elképzelésnek. Nevezetesen az, hogy minden szándék, törekvés ellenére a legutób­bi években folyamatosan emelkedett ismét a támoga­tások összege, mert — sok oldalról — a kormányra akkora nyomás hárul, ami­lyet csakis nem mindig ésszerű kompromisszumok­kal tud enyhíteni. Jelzik ezt a száraz számok is, hi­szen amíg 1980-ban 78 mil­liárd forintot adott az ál­lami költségvetés, a válla­latok és szövetkezetek tá­mogatására, tavaly ez az összeg már 93 milliárdot tett ki! Igaz, ez az összeg lényegében megegyezik az 1983. évivel, azaz nem nö­vekedett, ám a kedvező változás — a mérséklődés — várat magára... A fo­gyasztói árkiegészítéseknél — ami szintén a támogatá­soknak az egyik, fontos részterepe — lényegében hasonló folyamat zajlott la — az 1980, évi 54 milliárd forint 1983-ban már ismét 66,5 milliárdra emelkedett —. azzal a döntő és zse­bünknek fájdalmas különb­séggel, hogy az árintézke­dések hatására 1984-ben csökkenhetett az árkiegé­szítések összege, visszaállt az 1980. évi forintmennyi­ségre. Túlságosan nagy fába vágnánk a fejszénket an­nak taglalásával, milyen logika szerint töretett meg az egyik terepen a nem kí­vánt emelkedés, a másikon pedig kiadatott a vissza pa­rancs, ám az vitathatatlan, e? a kettősség nem jó sen­kinek, azaz hosszabb tá­von nem tartható fenn. Amint nem tűrhetők most már sokáig azok a függö­nyök sem, melyek a válla­lati gazdálkodást takarják a szélesebb nyilvánosság előtt — éppen megyei cég, a Pest Megyei Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat szakí­tott ezzel a hagyománnyal, vállalval gazdálkodási ada­tai nyilvánossá tételét, per­sze, nem puszta belátásból, hanem a változó kamatozá­sú kötvény kibocsátásának feltételeként —, mert na­gyon is fontps, tudja a köz­vélemény, hol hogyan sá­fárkodnak a közvagyonnal. K orántsem a puszta kí­váncsiság kielégítése követeli meg a vál­lalatokat takaró függönyök ellebbentését — bár magá­ban a kíváncsiságban sin­csen semmi rossz —, ha­nem annak a hatalmas ösz­tönző erőnek a felszabadí­tása, melyet a nyilvános megméretés rejt. Napjaink, ban gyakran még magának az adott termelőhelynek a dolgozói sem tudják, való­jában egy másik cég pén­zéből — tiszta jövedelmé­nek elvonásából — élnek, s még kevésbé tudja ezt a lakóhely, a település, ezért megtörténhet — és meg­történik —, olyanokat di­csérnek, köszöntének, ün­nepelnek,-akiket a támoga­tások tartanak fenn'... Er­kölcsi, anyagi értékek, si­kerek. kudarcok válnak vi­szonylagossá, kétségessé a függönyök takarásában; ezért üdvözlendő minden törekvés a függönyök fálre- tolására., Mészáros Ottó szántás üteme azonban las­súbb a szokásosnál, még 23— 30 ezer hektár van -hátra. Á cukorrépából mindössze 120 hektárnyi vár -már csak fél-; síedétere. Az őszi munkák" gyors befejezését'-720 katona ‘és. több ezer diák segítette a -megvédjen. Áz operatív bizottsági' ülé*' sen felhívták a résztvevők fi­gyelmét. hogy a gabonafélék gombabetegségeire — ennek megelőzésére — jobban cdá kell figyelpj a jövőbe,n. Az 'idén i.s több lehetett volna a megyéi termésátlag, ha kisebb mértékű, a fusáriumos meg­betegedés és kevésbé terjed el a szártörő gomba. A hat­hatos védekezést a vetésvál­tás és a tarlócgciés^is előse­gítené. . Több felszólaló azt tette szóvá, .hogy a termelőeszkö­zök árainak emelkedése nyo­mán 3—3500 forinttal is drá­gult egy hektár kukorica ter­melési költsége. Ezt csak részben ellensúlyozza a jövő­re bevezetésre kerülő 800 fo­rintos hektáronkénti ártámo­gatás. Mások a túlzott taka­rékoskodás veszélyeire hívták fel a figyelmet. Vannak gaz­daságok, ahol a homoktala­jok tápariyagutáapótlását el­hanyagolják. Ez kihat a te­rület termékenységére. Itt.em­líthető. hogy sok gond volt az import műtrágyák , mipőségé- yei is. I'.gy szemcse egy va­gon —, mondta az egyik fel­szólaló, árrá célozva, hogy mire beérkezik az import ha­tóanyag, teljesen összeáll a vagonokban. B. Z. Szénbányászai Eléri a szintet A szénbányászat helyzeté­ről és a szénbánya-vállalatok VII. ötéves tervi feladatairól tartottak csütörtökön megbe­szélést az Ipari Minisztérium­ban. Az idén a szénbányák a tervben szereplő 24 millió tonnás szintet el fogják érni, ebből több mint ötmillió ton­nát fordítanak a lakosság szénellátására. A VII. ötéves tervidőszakban a 24 millió tonnás termelés szimtentartá- sát tervezik, de az előirány­zatok túlteljesítésére is lehe­tőség nyílhat. A településfejlesztési hozzájárulás január elsejei be­vezetésének előkészítése során az ezzel kapcsolatos jog­szabály egyes rendelkezéseit a tapasztalatok szerint sok­helyütt eltérően értelmezik. A lakosságot és a tanácso­kat egyaránt foglalkoztató kérdések — kik a fizetésre kötelezhetők, a mentességben részesíthetők, és a szava­zásnál a tanács kinek a szavazatát veheti figyelembe — megválaszolására a pénzügyminiszter és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnöke irányelveket adott ki. FIZETÉSRE KÖTELEZETTEK ■fiíZ irányelvek értelmében a hozzájárulás fizetésére az kö­telezhető, aki a településfej*, lésztési, hozzájárulás alapját, képező lakáshasználattal* (la­kásbérlettel, társbérlettel, sze­mélyi tulajdonú lakáshaszná­lattal) rendelkezik, valamint az. akinek személyi tulajdo­nában, illetve tartós haszná­latában egyéb ingatlan van, és részére a rendelet nem biztosít mentességet. Egyéb ingatlannak számít a jogsza­bály szerint: a személyi tu­lajdonban lévő üdülő; az ön­álló ingatlannak minősülő1 — vagyis önálló helyrajzi szá­mú — .műhely, üzlet, műte­rem; a nsm lakásbérlet (társ­bérlet) alapján hasznosított lakástulajdon; a személyi tu­lajdonban és. tartós haszná­latban lévő, magánerőből be­építhető lakó- és üdülőtelek. MENTESÍTÉST KAPNAK A rendelet alapján a lakók mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól, ha fiz együttla­kó család egy főre számított jövedelme nem haladja meg á 2500 forintot. A helyi tanács rendelte te azonban indokolt esetben további mentességet és kedvezményt is engedé­lyezhet. Előnyben részesítheti például nemesitek a lakástu­lajdonosokat, hanem azokat is. akik úgynevezett egyéb in­gatlannal rendelkeznek. A mentesség megállapításakor az egy főre számított jövedelem meghatározásánál az egy.ütt- lakó házastárs és más nagy­korú közeli hozzátartozó jö­vedelmét kell figyelembe ven­ni. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egye- nssági rokon, az örökbefoga- dptt, a | mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és -a nevelőszülő, va­lamint a testvér. Figyelmet érdemel, hogy a család átlag- jöved el mének mégha tarozás á- nál a kiskorúak keresetét nem lehet számításba venni, vi­szont az egy főre jutó átlag maghatározásánál eltet is fi­gyelembe kell venni. ÁTLAGJÖVEDELEM Az átlagjövedelem-számítás alapja a ítéftó jöyedeíéín, te­hát a nyugdíj járulékkal,' jö­vedelemadóval csökkentett kereset, illetőleg jövedelem. Így tehát a jövedslémszámí- tás alapját képezi: a munka- viszonyból és szövetkezeti tagsági viszonyból, valamint a jövedelemadó-köteles tevé­kenységből származó nettó kereset, illetőleg jövedelem; a nyugdíj és a nyugdíjszerű rendszeres ellátás, valamint a keresetpótló juttatás — táp­pénz, gyed és gyes stb. —, ha az a hat hónapot meghaladja. A 310 forintos általános bér­pótlékot a munkaviszonyból származó nettó jövedelemhez kell számítani. Az egy főre jutó jövede­lem kiszámításánál nem le­het figyelembe venni a lak- bárhozzájárulást, a családi pótlékot, az árvaellátást, a segély jellegű ellátásokat. Ugyanúgy jövedelemcsökkentő tényező a fizetett gyermek­tartásdíj is. A hozzájárulás fizetése alól mentességet vagy ked­vezményt igénylők — az e célra készített űrlapokon — nyilatkozat formájában tájé­koztathatják a helyi tanácsot átlagjövedelmükről. Kereseti igazolásra tehát nincs szük­ség. Kérhetik a mentességet, illetőleg a kedvezményt azok Is, akiknek égy főre számí­tott jövedelme meghaladja a jogszabályban vagy a tanács rendeletében meghatározott összeget, de anyagi és szociá­lis körülményeik kérésüket indokolttá teszik. ÉRVÉNYES SZAVAZATOK A településfejlesztési hoz­zájárulás fizetésére tehát — a szavazás eredményétől füg­gően — mindazok kötelezhe- tőek, akik a felsorolt ingatla­nok valamelyikét használják, bérlik vagy tulajdonukban tartják, és nem mentesülnek a hozzájárulás megfizetése alól. Ha egy személynek több a ren­deletben felsorolt ingatlana van és nem mentesül a hozzájárulás fizetése alól, mindegyik ingatlan után kü- lön-külon is kötelezhető a hozzájárulás megfizetésére. Mivel a hozzájárulás beve­zetésének feltétele a fizetésre kötelezhetők többségének elő­zetes egyetértése, a lakosság szavazatának összeszámlálása- kor a tanács csak azok sza­vazatát veheti figyelembe, akik az előbbiek szerint egy­értelműen fizetésre kötélez- hetők. Ez azonban nem vál­toztat ázott, hogy a hozzájá­rulás bevezetéséi: előkészítő munkálatok során a tanács köteles kikérni á lakosság vé­leményét a megvalósítandó célokról, a hozzájárulás mér­tékének és a fizetés időtarta­mának meghatározásáról. Pártvezetők látogatásai Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Hajdú-Bihar megyébe láto­gatott. Felkereste a Biogial Gyógyszergyárat, s megtekin­tette a gyár legújabb részle­gét, ahol az otthon és külföl­dön egyaránt keresett He­lla—D kozmetikumok készül­nek. Ezt követően a megyei pártbizottság székházában rendezett aktívaülésen idő­szerű kül- és belpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót. A program Hajdúböszörmény­ben folytatódott, a Sillye Gá­Omszki vendégek a TESZÖV-ben A szakemberek cseréjét tervezik bor Művelődési Központban.« majd a Központi Bizottsá. titkára a Béke Tsz-t kereste fel. Megtekintette a szövetke­zet új szakmunkástanuló-ott- honát és a szakosított sertés­telepet. ★ Pál Lénárd, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkára csü­törtökön a főváros XIV. ke­rületében tett látogatást. A kerület vezetői tájékoztatták a kerület politikai, gazdaság: és társadalmi életéről. Ezután ellátogatott a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai In­tézetbe. ahol véleménycserét folytatott az intézmény álla­mi és társadalmi vezetőivel. Délután a Magyar Állami Földtani Intézetet kereste fel, tájékozódott az ottani tudo­mányos munkáról. Pál Lé­nárd programja befejező ré­szében aktívaülésan idősze­rű tudománypolitikai kérdé­sekről, feladatokról adott tá­jékoztatást. bKöTTTTTB Baráti beszélgetés közben (balról jobbra) Ludmilla Koszareja. Ivan Enns. Ihászi József és dr. Németh Lukács, a 'szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Az omszki Kommunizmus Hajnala Termelőszövetkezet hazánkban tartózkodó elnöke Ivan Enns és Ludmilla Ko­szareja állatgondozó, tegnap a Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségébe látogatott. A késő délután ér­kező vendégeket Ihászi, Jó­zsef titkár fogadta. A.baráti találkozón' elsősorban az együttműködés erősítése ka­pott na'gy hangsúlyt. A. lehe­tőségek : között kutatva felve­tődött, hogy a jövőben bőví­teni lehetne a szakember- cserét. Magyar fiatalok men­nének Pest megyéből Orrrszk- ba.. hogy. a helyszínen ismer­kedhessenek: a más. éghajlat: Viszonyok között folyta­tott termelés lehetőségeivel. Ugyanakkor a szigetcsépi. Lé­niái Termelőszövetkezet és más nagyüzem is szívesen fogadna Omszkból fiatal szakembere­ket, hogy megismerhessék a magyar mezőgazdaság ered­ményeit és elsajátíthassák a jó módszereket. Az Elnöki Tanács táviratban üdvözölte a Palesztin Felsza- bádítási Szervezet végrehajtó bizottságát, a palesztin nép­pel vállalt szolidaritás nemzet­közi napja alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joe Momoh- nák a Sierra Leone Köztársa­ság elnökévé történt beiktatá­sa alkalmából; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB. titkára, a parlament kül­ügyi bizottságának elnöke a kormány meghívására novem­ber 23. és 23. között látogatást tett a Német Szövetségi Köz­társaságban. Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának, tagja, az Elnöki Tanács titkára veze­tésével magyar párt- és állami küldöttség utazott Laoszba. Irányelvek a településfejlesztési hozzájárulásról Az egyértelmű eíiárás érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom