Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1985. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Nincs gazdátlan terület Összefognak a tél ellen Első a tömegközlekedési útvonal Nemezelés, gyöngyfűzés, játékok A városi tanács városgaz­dálkodási osztálya a minap értekezletet hívott össze, ahol az utak téli üzemeltetésével kapcsolatos kérdések kerültek megvitatásra, pontosításra. Minden évben visszatérő téma ez tél küszöbén, s noha a la­kosság és az illetékes gazda­sági egységek általában véve tisztában vannak a hideg év­szakban rájuk háruló kötele­zettségekkel, a figyelemfelkel­tés érdekében érdemes újra áttekintenünk kinek-kinek fel­adatait. De tesszük ezt főleg abból a meggondolásból, hogy saj­nos, nagyon sok helyen tapasz­talunk e tekintetben hiányos­ságokat, amik legtöbbször a nemtörődömségre vezethetők vissza. Pedig a város egész területére és környékére vo­natkozó, szabályok, rendeletek határozzák meg a közterüle­tek, közlekedési utak karban­tartását, tisztítását, téli csapa­déktól való mentesítését, vagy­is nincs talpalatnyi terület, amely gazdátlan lenne. Ezért különösen bosszantó, ha na­pokkal a hóesés után is gon­dozatlan, közlekedésre veszé­lyes utcarészeken kell átbuk- ÖácSolni. ' A szabályok egyértelműen kimondják, hogy a személyi tulajdonban levő ingatlanok •— családi ház, telek — tulaj­donosainak, lakóinak a telek­határon húzódó járdaszakaszt, s ahol szükséges, a középvo­nalig az úttestet kötelességük tisztán, a biztonságos közle­kedésre alkalmas állapotban tartani. Ennek általában a többség eleget is tesz, a vízel­vezető árkok karbantartására azonban nagyon kevesen for­dítanak gondot, pedig ez is éppúgy a kötelezettségek kö­zé tartozik. A tanácsi lakások környé­kének gondozásában a Város­gazdálkodási Vállalat az ille­tékes, az OTP-lakások előtt a tulajdonosok (lakók), a lakás­szövetkezeti otthonoknál érte­lemszerűen a fenntartó szerv felelős a feladatok ellátásáért, s amely lakások a fenti ka­tegóriák egyikébe sem sorol­hatók, ott ugyancsak a VGV- re hárul ez a munka. A VGV feladata továbbá a nem KM-kezelésű utak, vala­mint a központban, s a kin- tebb levő forgalmas területek, gyalogjárók téli csapadéktól való, mentesítése. Meglehetősen nagy feladat hárul tehát a vállalatra, különösen intenzív havazás esetén hosszú időbe telik, mire .ezeket a területe­ket elfogadható állapotba te­szik. Természetesen rangsor szerint állítják össze a tenni­valókat, mindenekelőtt a vá­ros legexponáltabb részein — autóbuszállomás, SZTK kör­nyéke, valamint a lakótelepe­ken — teremtik meg a bizton­ságos közlekedés feltételeit. Most képet kaptunk arról is, hogyan készült fel a vállalat a télre. A hóeltakarítást egy tolólappal felszerelt Skoda és IFA gépkocsi, egy BH kotró­sószóró végzi, valamint első­sorban a gyalogjárók tisztítá­sába egy hómarós Rába és Honda gépet, s egy Multicar seprőgépet is üzembe állíta­nak. A gépi kapacitást 22 hó­eltakarító munkás egészíti ki, akik szükség esetén reggel fél 5-kor már munkába állnak, s 21 óráig végzik dolgukat. A hóügyelet november 25-e óta tart, a munkacsapatok számá­ra térképen pontosították a hatáskörükbe tartozó területe­ket. Elsődleges teendőjük min­denkor a gyalogátkelőhelyek mentesítése. A biztonság érde­kében a VGV a szeméttelepen jelentős mennyiségű sózó-szóró anyagot készített elő, ebből rendszeresen utántöltik az át­kelőhelyeken e célra rendsze­resített tárolóedényeket, amik nem szemetestartályok, mint azt többen már annak vélték. Nos, ez a felkészültség, úgy tűnik, elegendő is, ám tudjuk, a- valóságban ennél nagyobb kapacitásra lenne szükség. Ezért fontos — a VGV ezúton is kéri a város munkahelyeit —. hogy szükség esetén segít­senek, legalább a területükön áthaladó, vagy közel eső utak tisztán tartását oldják meg. A 21-es Volán Vállalat részéről megerősítették, hogy a Han­gács felé vezető utat, a Zseni­ben Gyula utcát ezután is gondjaikba veszik, az Arany János Termelőszövetkezet pe­dig a Szolnoki útra küldi gé­pét. Azonban még vannak olyan területek — mint a tormási városrész —, ahol bi­zony jó lenne, ha támogatnák a VGV munkáját. Több biz­tatást sajnos, nem hallottunk, főleg amiatt, hogy a munka­helyek jó része nem is kép­viseltette magát ezen a meg­beszélésen. A legfájóbb az" volt, hogy a KM megbízottai sem jöttek el, így eléggé fon­tos kérdések is megválaszo­latlanul maradtak. A 37 1985. számú miniszter- tanácsi rendelet értelmében minden KM-hez tartozó utat magának a tárca illetékes szerveinek kell télvíz idején Nyársapát község tanácsel­nöke, Labancz Árpád a köz­ségpolitikát érintő kérdésekre ad választ. — Milyen az egészségügyi és kereskedelmi alapellátás? — Ezek személyi és tárgyi feltételei a lakosság igényei­nek megfelelnek: van orvosi rendelőnk, fogorvosi szakren­delőnk és egészségházunk. A fogorvos kivételével az egész­ségügyi szakdolgozók helybe­liek, s az sem lényegtelen, hogy szakmailag képzettek. Bölcsőde nincs a faluban, de a napközis ellátottság hatvan- százalékos, ami jóval a me­gyei átlag fölött van. A nap­közire azért van igény, mert a lakosság kétharmada külte­rületen él. A kereskedelemben a ma­szek zöldséges és egy külterü­leti bisztró kivételével vala­mennyi kereskedelmi egység a Nagykőrös és Vidéke Áfész kezelésében üzemel. Az Áfész fenntart a faluban egy vegyesboltot, ahol az alap­vető élelmiszerektől, a műsza­ki cikkeken át, a ruhaneműig, a tüzelőig, a gázig mindent értékesít, s így az ellátásban nélkülözhetetlen szerepe van. Ezenkívül az Ugyerban ve­gyesbolt van. A szerződéses bisztró köz- étkeztetést is vállalt, és bizo­nyos kulturális feladatokat is teljesít. A boltválasztékban van még egy szerződéses presszó, húsbolt, táp-, takar­mányárusító és -felvásárló üz­let. Az alapellátáshoz szükséges valamennyi létesítménnyel mentesíteni. Természetesen ők is rangsorolva dolgoznak, kezdve a legforgalmasabb utakkal. Gép és idő függvé­nye tehát, hová. mikor ér el a hótakarító front. Ilyenformán Kocsér és környéke sokadik a sorrendben, ahol télen azért is keserves a helyzet, mivel jóformán semmiféle feltétel nincs meg a belterület, s a kinti útszakaszok rendbetéte­lére. Egyedül a termelőszövet­kezettől várhat a falu lakos­sága segítséget, ami nem >s marad el, csak adódnak hely­zetek. amikor a gazdaság le­hetőségeit is kimeríti bizo­nyos határig ez a munka. Kár, hogy ez a kérdés függő­ben maradt, pedig elképzel­hető, hogy az illetékesek ér­demi választ is tudtak volna adni — lévén a probléma a fenti rendelet értelmében asz­taluk —, annál inkább, mivel a község lakói akár valami­féle kompromisszumra is haj­landóak lennének, csakhogy orvoslást nyerjen ez a gond­juk. Nos. úgy gondolom, e hiá­nyosságokat leszámítva sike­rült felmérnök a téli kam- pányfel^flatra ygló fglké^?vJ.éts helyzetét, adottságainkat. Á hó, a jég, a dara. ahogy régen, ezután is megpróbáltatást fog jelenteni a város közlekedé­sére nézve. De újra csak azt mondhatjuk, tőlünk függ, mennyire tudunk könnyíteni a nehézségeken. Csak több megértés, önzetlen tenniaka- rás. egyszóval közös összefo­gás szükséges hozzá. Miklay Jenó' rendelkezik Nyársapát, s a te­rülethez viszonyítva a keres­kedelmi ellátás is kielégítő. A VII. ötéves terv ideje alatt a Nagykőrös és Vidéke Áfésszel egy önálló tüzelő- és építő­anyag-telepet szeretnénk létre­hozni, ami mentesítené ettől a tevékenységtől az Áfész bolt­ját — mondta végezetül La­bancz Árpád. KÖZEL ÖTVEN nagykőrösi gyerek igencsak tartalmasán és emlékezetesen töltötte a leg­utóbbi vasárnap délelőttöt. A kecskeméti Szórakgténusz ját­szóházban segítő kezek irányí­tásával átélhették az alkotás sajátos örömét, míg a nemeze­lés technikájával létrehozták egyéni ötletességüket tükröző munkáikat. A gyapjúszál kellő rétegezése az egyénileg kidol­gozott motívumok felrakása után, a szálak egymásba dol­gozása szappanos vízzel igen aprólékos és kitartó munkát igényelt. Az egyre fürgébben dolgozó kis kezek ügyeskedése nyomán szebbnél szebb dara­bok születtek, melyek legtöbb­je dekoratív lakásdíszként is megállta volna a helyét. Igen sokan azzal az elhatározással igyekeztek minél tetszetősebb alkotást készíteni, hogy azokat majd az ajándékozás nagy ün­nepén a karácsonyfa alá, meg­lepetésnek tehessék. A házon belül nemrégen befejeződött felnőtt nemeztanfolyam legsi­kerültebb munkáit, a nagymé­retű faliképeket, csikóskala­pokat, gazdag díszítésű ruhá­kat, kabátokat is volt alkal­muk megcsodálni. Igen nagy sikere volt a nemez jurta sá­tornak, melyet szalShd volt be­rendezi és abban otthónosdit játszani. A színes gyöngyök szaporításával kar- és nyak­láncok készültek. Ebbe az el­foglaltságba jó néhány fiú is bekapcsolódott, ízlésben és ügyességben nem maradva el a lányoktól. Az emeleti terem­ben Farkas Ottó munkatárs vezetésével növényi festékek­kel megfestett birka-, kecske-, tehéncsontokkal társas- és ügyességi játékokat tanultak meg sokan. Majd színes diák segítségével a mongol népszo­kások sajátos világa tárult fel előttük élménybeszámolóval egybekötve. A gyerekek cso­dálkozva láthatták, hogy egy- eg.v állat bizonyos csontja egy kis leleménnyel milyen mó­don volt jó időtöltést biztosító játékszer már a korábbi időkben. A játszóház külföldi vendég házaspárja Amerikából érke­zett — ők már otthonosan mo­zogtak itt,, hiszen, az elmúlt időben, gyakori Tátögat'ői vol­tak a különféle foglalkozások­nak. Különösen nagyra érté­kelték azt a komplex metó­dust, mely a tánc, az ének és a népművészet jól ötvözött együttesében sokat és mara­dandót nyújt már kisgyermek- korban az idejáróknak. Beth Beede textilművészt a nemeze­lés különféle technikája érde­kelte elsősorban, ennek még fellelhető nyomait kutatta ant­ropológus férjével Erdélyben, Bulgáriában és most nálunk. Xanulmányútján szerzett ta­pasztalatait egy speciális mű­hely nemez- és fonalművész közösségének adja majd to­vább, New Yorkban. Segítsé­gükkel — azt reméli — az ősi gyakorlatok megőrizhetők úgy, hogy sokféle újabb használati és dísztárgy születik, amelyek a ma emberének elég mester­séges környezetébe belopják ismét a természeteset és a va­lódit. Mmt elmondta, nagyon fontosnak véli, hogy korunk gvermekei a műanyagokkal te­lített világban korán ismer- ked iene.k meg és dolgozzanak olyan természetes anyagokkal, melyek kezük munkája során válnak felhasználhatóvá, díszít- hetővé. Az ilyen jellegű játé­kok alkotó munkálkodások, ér­zelmileg, értelmileg és készsé­gek vonatkozásában jól segítik az igényes személyiségkép ki­alakulását. A kecskeméti ját­szóház létrejöttét. céljait, programjait, a foglalkozások és tevékenységek körét erre jó példának tartja. Számos fotón örökítették meg a kis csopor­tunk tevékenységben elmerült gyermekarcait, melyeket a já­tékos alkotó munka és a létre­hozás öröme tett olyan sokszí­nűvé, valószínű, hogy a mesz- sze hazában tartott beszámolót ezek a képek is teljesebbé te­szik majd. Vargáné Farkas Tünde ta­Nagykőrösön 1970-ben kezd­te meg munkáját egy új könyvkötőüzem, de a város és vonzáskörzete nem tudta le­kötni a kapacitását, ezért kecskeméti megrendelésekből éltek meg a könyvkötők. Az első időben Áfész-színek- ben dolgozott a kötészet, majd a Könyvkötő Ipari Szövetke­zet kooperációs partnereként termelt tovább. Erősödött, s 1974-ben már két körösi te­lephellyel és egy különálló raktárral bírt a fiatal munka­hely. harmincnyolcán keresték ott a kenyerüket. Az új gaz­da — 1975 után a kooperációs partner — fantáziát látott a körösiek foglalkoztatásában, mert a fővárosi központ nem tudott kellő létszámot bizto­sítani ahhoz, hogy a munka folyamatosan menjen. Természetesen az új idők­kel új követelmények, igények is keletkeztek, így még 1976- ban hozzákezdtek az új üzem tervezéséhez, s még abban az esztendőben a kivitelezési munkálatokhoz. Három évve! később már termelt az új te­lep ezerkétszáz négyzetméter alapterületű csarnokaiban, az akkori legmodernebb, sorozat- gyártást lehetővé tevő gépek­kel. — Hol tart a fejlődésben a szövetkezet nagykőrösi köté­szete? — kérdeztük Domián Sándor telepvezetőt. — A Könyvkötő Ipari Szö­vetkezetnek a fővárosban kék Monoron és itt Nagykőrösön egy-egy telepe van, amelyek közül a mienk a legnagyobb, a legjobban felszerelt gépek­kel, s ebből is következik, Az Erdőkertes SE—Nk. Kgy. Kinizsi megyei férfi kézilabda Magyar Népköztár­sasági Kupa-mérkőzésre sze­mélygépkocsikkal elindultak a körösiek. A helyszíre azon­ban csak hatan érkeztek meg. Mivel a tökölieknek az osztályozón nem sikerült a feljebbjutás, a kinizsisek ki­estek a II. osztályba. Megyei középiskolás visz- szavágó kupamérkőzések. Nők, a Toldi-pályán: Fóti Gyermek­városi Szakközépiskola—Nk. Toldi 23-6 (14-2); a vendégek sokkal jobbak voltak; góldo­bók: Horváth (2), Győr, Csi­szár. Bódogh és Balia (1—1). Férfiak, idegenben: Aszódi Gimnázium—Nk. Toldi 19-14 (8-6); a pályaválasztók gól- képesebbek voltak; gólok: Csányi (5), Szelei (3), Pusztai és Gyárfás (2—2), Oláh és Gajdács (1—1). A Petőfi iskolai pályára tervezték, de a hideg és sze­les idő miatt bevitték a tor­nacsarnokba a vonzáskörzeti úttörő leány kézilabda-bajnok­ság őszi mérkőzéseit, amit két, egymást követő napon nárnő, Czira Péterné szerve­ző és jómagam ebben az oldott hangulatú játékos házban tár­saikká lettünk a kísért gyer­mekeknek, beülve közéjük ját­szani, feledve minden felnőtt- séget. AZ ELKÖVETKEZŐ hóna­pok programjai is hívogatóak, lehet majd mézeskalács ünne­pi figurákat sütni, vagy meg­hallgatni az Egyházaskozárról érkező mesélő asszonyokat, akik dédanyáik karácsonyi történeteivel szórakoztatják a megjelenteket. Ez is csábító, hiszen: „A játék az különös. Gomb és gömb, és gyöngy és gyűrű. Bűvös kulcs és gyer­tya lángja, színes árnyék ör­döglámpa.” Szendrődi Judit hogy a teljes termelési érték hatvan százalékát mi állítjuk eiő. Az első kapavágástól nap­jainkig nagy változások tör­téntek, mert például igen je­lentős mértékben csökkentek a könyvkiadói megrendelések, míg 1983-ban egymillió köny­vet csináltunk kiadói megren­delésre, 1984-ben nyolcszáz- negyvenezret, az idén már csak félmilliót. Ennek a csökkenésnek talán leglényegesebb oka, hogy a ki­adók jóval kevesebb állami támogatást kapnak, mint a korábbi években. Ma zömmel saját termékeinket állítjuk elő, ez csaknem kétszáz féle, s van benne a legegyszerűbb iratfedéltől a szinte luxuski- vitelű fotóalbumig, az iskolai tankönyvekig minden — mondta a telepvezető. A PIÉRT Vállalattal közös boltot tartanak fenn, de a PIÉRT és a helyi Áfész ke­reskedelmi hálózatán keresz­tül is értékesítenek. Továbbá részt vesz az értékesítésben egy főállású üzletszerző. Természetesen az üzemcsar­nokokban is körülnéztünk; a hatvan dolgozó közel kilenc­ven százaléka nő. A kétszáz­félé termék érdekes, változa­tos foglalkozási, nyújt a lá- nyokháfc, ‘ asszonyoknak. Igaz, a munka g kötészetben sem egyszerű, mint azt sokan — tévesen — gondolnák. Elég ha arra gondolunk, hogy évente például csak egyetlen alap­anyagból. 500 tonnányit dol­goznak fel a nők, s ezt a tö­meget többször is meg kell mozgatni, amíg késztermékké »alakul. Aszódi L. Antal A többi öt játékos (személyi sérülés nélküli) baleset miatt nem tudott odaérni. Mivel az igazolás náluk volt, s az ellenfél azok nélkül nem volt hajlanó játszani, a továbbju­tás joga a vendéglátóké. 3 3 — — 21-10 6 32—1 34-12 4 31—2 22-21 2 3 — — 3 6-40 — bonyolítottak le. A 2X15 per­ces mérkőzések góldúsak vol­tak. Lelkes küzdőszellemben a legnagyobb akarattal küzdő északi szomszéd község paj­tásai szerepeltek a legjobban és szereztek előnyt tavaszra. Az első napon: Nyársapáti isk.—Nk. Kossuth isk. 9-6 (6-1), Nk. Petőfi isk.—Nk. Rákóczi isk. 22-2 (11-2), Nyársapáti isk.—Nk. Petőfi isk. 4-2 (0-1). A második na­pon: Nk. Kossuth isk.—Nk. Rákóczi isk. 10-2 (5-1), Nyársapáti isk.—Nk. Rákóczi isk. 8-2 (2-2), Nk. Petőfi isk. —Nk. Kossuth isk. 10-6 (7-3). CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Asztalitenisz. Sportotthón, 14,30: az 1985/86-ns tanévi úttörő-olimpia városkörzet! fiú döntője. S. Z. ISSN 0133—ms <B2i®ylr3rösi Hírlap) A. L. A. Délelőtt is sokan jönnek A délelőtti órákban is sokan keresik fel a Széchenyi téren levő városi könyvtárat. Különösen a nyugdíjasok és a több műszak­ban dolgozók jönnek ilyenkor az olvasnivalóért. Az 1414 könyv­tári tag 8 ezer 756 kötet közül válogathat. Mindenki megtalálja az ízlésének és érdeklődésének megfelelő olvasnivalót Hancsovszki János felvétele Községpolitika Nyársapáton Az igényeknek megfelelően Zömmel saját termékek Kézilabda-mérkőzések Az 1985. évi Pest megyei felnőtt férfi I. osztályú kézilab*da-bajnokság végeredménye: 1. Tököli KSK 20 17 2 1 538-363 36 2. IM Vasas (íklad) 20 17 1 2 505-355 35 3. Gyömrői SE M 13 3 4 542-407 29 4. Csepel Autó VSE (Szigelhalom) 20 14 1 5 525-406 29 5. Budakalászi Textiles 20 10 — 10 508-495 20 6. Gödöllői SE 20 7 1 12 505-519 15 7. Nagymarosi Spartacus 20 ti 2 12 583-444 14 X. Gödöllői FAC 20 7 — 13 444-528 14 9. Túrái Vörös Meteor 20 ti — 14 430-498 12 10. Pilisvörösvári Terranova 20 5 1 14 406-557 11 11. Nk. Kgy. Kinizsi 20 3 1 16 438-653 7 A városkörzeti úttörő leány kézilabda-bajnokság állása az őszi mér­kőzések után: 1. Nyársapáti iskola 2. Nagykőrösi Petőfi iskola 3. Nagykőrösi Kossuth iskola 4. Nagykőrösi Rákóczi iskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom