Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

1985. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Pál Lcnárd előadása A műszaki haladás időszerű kérdései A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára A tudomá­nyos és műszaki haladás idő­szerű kérdései címmel előadást tartott. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, társa­dalmi, gazdasági, tudományos és műszaki életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak Vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelenteti. Országgyűlési bizottsági ülés Napjaink ideológiája Az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdán a Parla­mentben ülést tartott. A ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Péter János, az Or­szággyűlés aielnöke is. A tes­tületet Berecz János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titká­ra ideológiai kérdésekről tá­jékoztatta. A bizottság ülésén szóltak arról, hogy napjaink egyik fontos feladata a tulajdonosi tudat fogalmának értelmezé­se. Nehézségeink leküzdésé­nek egyik fontos eszköze az olyan társadalmi közhangulat Jelentős veit a pusztavacsi találkozó Jövőre: béke-világtalálkozó Szerdán Budapesten ülést tartott az Országos Bé- ketanács. A testületet Horn Gyula külügyi államtitkár tájékoztatta időszerű nemzetközi kérdésekről, az OBT értékelte a magyar békemozgalom idei munkáját, nem­zetközi tevékenységét. Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke megnyitójá­ban kiemelte: a magyar békeszerető közvélemény örömmel fogadta a genfi szovjet—amerikai csúcstalál­kozó létrejöttét, amely lehetőséget teremtett a vitás kérdések eddiginél reálisabb elemzésére, a nézetek kö­zelítésére. A konstruktív szellemű eszmecserék megte­remtették a tárgyalások folytatásához a lehetőséget. A fegyverkezési hajsza megfékezése, a béke megszilár­dítására vonatkozó konkrét döntések meghozatala, a világűr militarizálásának megakadályozása azonban to­vábbi tárgyalásokat sürget. A Békevilágtanács meg­alakulásának 35. évfordulójá­ról megemlékezve hangoztat­ta: a BVT mindig igyekezett előmozdítani a helyi konflik­tusok megoldását, s nagy ér­demei vannak egyes helyi há­borúk megszüntetésében, a nemzetközi szolidaritás erősí­tésében, a függetlenségükért harcoló népek támogatásában. A szervezett béke-világmozga- lom megalakulása óta olyan erővé vált, amelyet ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondotta. Az elnöki bevezetőt köve­tően a magyar békemozgalom nemzetközi tevékenységéről készült értékelést Horváth Éva, az OBT titkára terjesz­tette elő. Mint elmondta, az OBT a nemzetközi békemoz­galom tennivalóival össz­hangban eredményes munkát végzett az idén. Tevékenysé­ge közmegbecsülésnek örvend, munkája széles körű érdeklő­désre tart számot. Általános tapasztalat, hogy a szocialis­ta országok békemozgalmai az idén elsősorban kétoldalú kapcsolataik ápolására, lehe­tőség szerint fejlesztésére for­dították figyelmüket. A jövő évi tervekről szólva kiemelte: a Koppenhágában 1086 októberében tervezett nagyszabású békc-világtalál- kozó előkészítésében és mun­kájában való részvétel lehe­tőséget nyújt a magyar bé­kemozgalom tevékenységének sokoldalú bemutatására, né­pünk cselekvő békevágyának kifejezésére. A mozgalom hazai tevé­kenységéről szólva Fodor Ist­ván, az OBT titkára kiemel­te: az események szervesen kapcsolódtak a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulójára emlékező rendez­vényekhez. A mozgalom részt vállalt az MSZMP XIII kongresszusa, valamint az or­szággyűlési és a. tanácsi vá­lasztások, továbbá a Hazafias Népfront és a SZOT kong­resszusának előkészítéséből, a XII. világifjúsági és diákta­lálkozó programjának kimun­kálásából és a moszkvai VIT tevékenységéből. A mozgalom hozzájárult a nemzetközi közmegegyezés erősítéséhez. aktívabbá vált tevékenysége a békepolitika formálásában. Az idén foko­zott figyelem kísérte a béke­mozgalom kérdéseit a társa­dalom szinte valamennyi ré­tedében. Különösen a fiata­lok érdeklődése volt figye­lemre méltó. A közelmúltban megtartott tájértekezletek ta­pasztalatairól szólva elmond­ta. hogy a békemozralmi ak­tivisták a. iövő évi tenni­valókra több mint száz ja­vaslatot tettek, az akcióterv kidolgozása a következő he- fcek-hónaook feladata lesz. A hozzászólók között Bérd András, az OBT ifjúsági bé­kebizottságának elnöke el­mondta, hogy a programjai közül kiemelkedett a török- mezei ifjúsági tábor, a pusz­tavacsi békefesztiválon a bé­kecentrum munkájában való részvétel, a VIT hazai előké­szítő akciói, az egyre szaporo­dó békeklubok és közösségek munkájának segítése. A hozzászólásokat követően Pethes Imre, az eszperantó béke-világmozgalom elnöke bejelentette: a mozgalom ki­tüntető jelvényét adományoz­ták a magyar békemozgalom­nak eredményes tevékenysége elismeréseként. A kitüntető jelvényt Barabás Miklós, az OBT főtitkára vette át. kialakítása, amely előmozdít­ja értékeink megőrzését és gyarapítását. Ugyancsak a közfigyelem előterében álló kérdés napjainkban a nemzet fogalmának témaköre. Vál­lalnunk kell történelmi múl­tunk eredményeit és hibáit is,, ideje összegezni, feldolgozni és tanítani. Javasolták, hogy a művelődéspolitika vezetői bátorítsák azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek nemzeti múltunk valóságos megis­mertetésére irányulnak. Fel­hívták a figyelmet arra is, hogy a magyarországi nem­zetiségek művelődésének ügyét össztársadalmi feladatnak kell tekintenünk. Az ülésen többen is rámu­tattak a közgazdasági gon­dolkodásmód társadalmi fon­tosságára és a kiemelkedő teljesítményeket létrehozók eddiginél jobb anyagi és er­kölcsi megbecsülésének szük­ségességére. Másfelől több képviselő beszélt arról is, hogy napjainkban gyakran olyan területeken lehet nagy jövedelemhez jutni, illetve anyagi sikert elérni, amelyek a társadalom számára egy­általán nem kiemelkedő fon­tosságúak. s ennek demora­lizáló hatása súlyos veszélye­ket hordoz. Az ülésen végül hangsúlyozták: a bizottsági munka tartalmi javítása és az információáramlás gyorsítása egyik feltétele annak, hogy a döntéshozatalban a jövőben erősödjön a parlamenti bizott­ságok szerepe. A vitában felszólalt Kállai Ferenc (Budapest), Bánffy György (Budapest), Mándity Marin (országos lista), Sztra- pák Ferenc (Bács-Kiskun m.), Horn Péter (Somogy m.), Bo­kor László (Budapest), Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemp- ién m.) és Lasztity Radomir (Budapest) képviselő, vala­mint Tóth János, a bizottság titkára. Meghívott vendég­ként részt vett a vitában Buda István államtitkár, az OTSH elnöke és Győri Imre. az Országos' Közművelődési Tanács elnöke. Reális tervet vár a testület A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület megtárgyalta A postai szolgáltatás helyzete, különös tekintettel a távbeszélő-háló­zat fejlesztésére című tájékoz­tató jelentést, melyet Szatmá­ri Géza, a Budapestvidéki Postaigazgatóság igazgatója terjesztett elő. A vb a posta szervezeti és irányítási rend­szerének átalakítása óta első ízben adott ilyen jellegű tájé­koztatást. Kormánydöntés írja elő a közelítést az országos átlaghoz a lakosság ellátásában Amint a megyei tanács épí­tési és vízügyi osztályának kiegészítő jelentése rámuta­tott: a kedvezőtlen gazdasági körülmények közepette is fej­lődött a postaszolgálat és a hírközlés a megyében. Előrelépésről számolhat be az igazgatóság a posta épüle­teinek korszerűsítésében és felszereltségének fejlesztésé­ben. A jelenlegi tervidőszak­ban 21 új szolgálati hely lé­tesült és hatvanat felújítottak. A postaszolgálattal kapcso­latos leggyakoribb panaszoka tanácsok, illetve a lakosság részéről — különösen az öt­napos munkahét bevezetése óta — a postahivatalok nyit­va tartásának rövidsége. Az erőfeszítések nyomán né­hány nagyobb településen si­került megoldani, hogy egyes napokon este 6 vagy 7 óráig vegyenek, fel küldeményeket. Az agglomerációban különö­sen élesen vetődik fel ez a probléma, hiszen mire a be­járók hazaérnek, a postát már a legtöbb településen zárva találják. Kérdésre válaszolva Szat­mári Géza elmondta, hogy vizs­gálják: a Budapest környéki településeken a hét mely nap­ján lenne kedvező az itt la­kóknak a nyújtott nyitva tar­tás. A végleges döntés, mint mondotta, még további egyez­tetéseket igénye!. Röviden szó esett a hírlap- terjesztésről is. A megyében jelenleg 40 pavilonban és 24 A népfrontmozgaíom meghízottja Városszerte közismert ember Pap Sándor, a Monori Me­zőgép Vállalat érdi gyáregy­sége főkönyvelőjét immár harmadik cildusra választot­ták meg az újtelepi városrész HNF lakóterületi bizottság'a titkárának. Majd az érdi ta­nácskozáson a megyei nép­front küldöttértekezletére de­legálták — ötödmagával —az érdiek és a körzet lakóinak képviseletében. Nem csupán szűkebb lakóhelyén közis­mert ember, hanem városszer­te az. Ügy is. mint a gyáregy­ség várost és intézményeit mindig segítő vezetőinek egyi­ke, s úgy is, mint népfront­titkár. • Szépen beszélnek ró­la, ki ezt, ki azt írja a javára, röviden: jó értelemben vett nyüzsgős embernek tartják. Pap Sándor nevetve vállalja ezt a jelzőt. — Egyáltalán nem titkolom, hogy jólesik, ha rám köszön­nek az utcán. S az is, ha meg­állítanak gondjukkal, problé­májukkal. Kötelességemnek érzem, hogy segítsek, ha tu­dok. Nagyon fontosnak tartom ezt és mindenki számára kö­telező érvényűnek — tette hozzá. — Ha szót kapnék a megyei küldöttértekezleten, erről beszélnék. A környeze­temben élő emberek megér­demlik a figyelmet, a törő­dést. Nézzen csak körül ebben a mi hirtelen nagyra nőtt, ezer nehézséggel küszködő városunkban. Mire jutnánk, ha lakói nem- támogatnák a városfejlesztés céljait? Ta­valy 63 millió forint volt a társadalmi munkák értéke. Ez nagy dolog egy olyan vá­rosban, ahol a lakosság több­sége naponta ingázik. Üjtelepet úgy mutatta be az értelmiségi népfronttitkár, mint Érd egyik munkásnegye­dét. Lakóival többre lehet jutni közös célú ügyekben — bizonygatta —, mint sok he­egyéb árushelyen lehet újsá­gokat kapni. A szerény lehe­tőségekhez mérten ebben a körzetben teremtették meg a VI. ötéves terv idején orszá­gosan a legtöbb elárusítóhe­lyet. A kézbesítést — azt, hogy az előfizetőkhöz mindenütt idejében, vagyis kora reggel jussanak el a napilapok — még távolról.sem sikerült meg­oldani. Az is igaz, hogy e ter­mészetes igény kielégítését a posta belátható időn belül nem is ígéri. Hozzájárul mind­ehhez a szorító munkaerőhiány, mely a városokban és az agg­lomerációban állandósult, bár az itteni postahivatalok ki­emelt bérfejlesztésben része­sültek. Azonban még így is 15 százalékkal magasabb a fővá­rosi bérszínvonal. A hírközlésben azokon a helyeken beszélhetünk minő­ségi változásiról, amelyek több­ségében a jelen ötéves terv beruházásai nyomán bekap­csolódtak a távhívó rendszer­be. Vác. Szentendre, Érd, Ceg­léd, Ráckeve és Szigetszent- miklós térségében a crossbar hívás lehetősége ellenére a mennyiségi ellátottság még mindig jóval az országos át­lag alatt maradt. Fokozottan érvényes ez Monorra, Nagy- kátára, Dabasra, Nagykőrös­re és környékére, ahol még dominálnak a kézi kezelésű, gyakran elavult központok. A VII. ötéves tervben — a megye vezetésével egyeztetve a postaigazgatóság kiemelkedő jelentőségűnek tartja az aláb­bi fejlesztéseket: a ceglédi 2000-es kapacitású crossbar­központ bővítését, melynek segítségével megoldható Nagy­körös automatizálása is. Ugyancsak célszerű az új tervciklusban a váci térség automatizálásának teljessé té­tele, Váchartyán, Örbottyán, Rád, Ácsa bekapcsolása a korszerű hálózatba. Gödöllőn az új postaépület és crossbar­központ építése valószínűleg csak a tervidőszak második telére, végére várható. Daba- son a már elkészült épületben egy 2000-es központ telepítése indokolt. Az agglomerációban a posta tervei szerint foko­zatosan az ezredfordulóig va­lósul meg a teljes automati­zálás. A Budapestvidéki Posta- igazgatóság részben külső for­rásból, részben saját beruhá­zási keretéből szeretné bőví­teni, illetve automatizálni az ácsai, a veresegyházi, a po­mázi, a szigetszentmiklósi, a perbáli, a szödligetí, a duna- varsányi, a nagykőrösi és a dunakeszi telefonközpontokat Bár a következő tervidő­szak elképzeléseinek . postai jóváhagyása még várat ma­gára, előreláthatólag Pest me­gye csak a gödöllői épületre és a váci góckörzet kiépítésé­nek befejezésére kap beruhá­zási eszközöket a központi keretből. Próbálkoznak újabb kötvény kibocsátásával esetleg a váci deákvári lakótelepen, sőt, kísérletképpen telefon- társulás szervezésével Pomá- zon. Ugyanis mint a tájékoz­tatóból kiderült, a posta pá­lyázati rendszer alapján an­nak a területnek juttat fej­lesztési támogatást, amely több saját erőt tud felaján­lani. S ez utóbbit köztudottan tíz- és százmilliókban mérik. Az igazgatóság javaslata: mi­vel a megyének és a jövőre már önállóan gazdálkodó he­lyi tanácsoknak szinte erőn felüli áldozatot jelent a támo­gatás előteremtése, csökkent­sék igényeiket a pályázati esélyek növelése céljából. A testület álláspontját Ba­logh László tanácselnök fo­galmazta meg vitaösszefog­lalójában. Hangsúlyozta: az ismertetett helyzetkép alapján a végrehajtó bizottság nem érthet egyet a posta megyére vonatkozó, a VII. ötéves terv­ben megvalósítandó elképze­léseivel. Köztudott, hogy az infrastruktúra és a település- fejlesztés egyedülállóan feszítő gondjai más területen is erőn felüli fejlesztéseket igényel­nek, épp a korábbi lemaradást pótlandó. Különösen vonatko­zik ez az agglomerációra. Az előadott tervezet alapján semmiképp sem teljesül az el­múlt év novemberében hozott kormánydöntés, mely előírja: az elkövetkezendő öt évben a területen érzékelhető léptékű­vé kell tenni a felzárkózás folyamatát az országos átlag­hoz a lakosság ellátása tekin­tetében. A mostani fejlesztési esélyek szerint tovább növek­szik Pest megye lemaradása, hiszen, a realitásokat figye- lembevéve, nem tud a Posta által igényelt nagyságrendű saját forrást, felajánlani. A testület, amellett, hogy elismerését fejezi ki a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság­nak a VI. ötéves tervben el­ért eredményeiért, vala­mennyi megyei postás dolgo­zónak- a nehéz körülmények és feltételek között végzett áldozatkész munkájáért — igényli a megyével kapcsola­tos fejlesztési elképzelések is­mételt felülvizsgálatát, egyez­tetett módosítását. Természe­tesen azt is figyelembe véve, hogy a megyei tanács és a he­lyi tanácsok — a lakosság áldozatvállalását is beleértve — lehetőségeikhez mérten maximális támogatást nyújta­nak a postának a telefonhá­lózat fejlesztéséhez az elkö­vetkezendő években. A vezetői felelősség érvényesítésével kell biztosítani az ügyintézés színvonalát Ugyancsak a tegnapi ülésen tárgyalta meg a testület a közérdekű bejelentések, javas­latok és panaszok intézésének megyei tapasztalatait. A je­lentést követő vitában Császár Ferenc, a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke aláhúzta: az idei tapasztala­tok azt mutatják, hogy nö­vekedett a lakosság bizalma a tanácsok iránt. A korábbi években kialakult tendenciá­val ellentétben, amikor ie’.en- tősen növekedett, ez évben 13 százalékkal csökkent a megyei NEB-hez érkezett bejelenté­sek száma. Nyilvánvalóan az emberek számos mozgalmi fó­rumon, a jelölő gyűléseken tették szóvá észrevételeiket, s kaptak választ kérdéseikre. Fontos, hogy ezt a bizalmat az eddigieknél is lelkiismere­tesebb, felelősebb ügyintézés­sel megőrizzük. A jelentés — melynek reális hangvételéről a testület tag­jai elismerőleg szóltak — a többi között önkritikusan megállapítja, hogy a taná­csoknál a bejelentések, ja­vaslatok és panaszok kezelése, nyilvántartása még ma sem felel meg a követelmények­nek, indokolatlanul erpelke- dett a 30 napon túli elintézett, megválaszolt ügyek száma. A közérdekű bejelentések nyo­mán az elvárhatónál kevesebb a mulasztók felelösségrevoná- sa, nem megfelelő a vizsgála­tok társadalmi kontrollja. A vb határozata kiemeli: mindenekelőtt fokozottabb el­lenőrzéssel, számonkéréssel, a vezetői felelősség érvényesí­tésével kell a jövőben gondos­kodni a törvényes határidőn túli ügyintézés visszaszorítá­sáról, a színvonalas állam- igazgatási munkával szemben támasztott követelmények megvalósításáról. M. J. utcában összesen 3,2 kilomé­ter utat hoztunk rendbe. Per­sze a tanács is hozzájárult anyagilag. Olykor családi ügyeket is eligazítanak. Mindenekelőtt a gyerekek érdekében nem te­kintik magánügynek az ott­honi konfliktusokat. Nem­csak az idős emberekre, a gye­rekekre is figyel a népfront­bizottság. Felhívják a szülők figyelmét olyan apróságokra, mint az iskolatáskák gyako­ribb ellenőrzése, nincs-e ben­ne cigaretta. A szülők ragasz­tórémülete idején fokozott éberségre intettek. Apróságok lennének? Aligha. A tanácstagi, majd a nép­frontválasztások előkészületei, a jelöltek kiválasztása, aztán maguknak a választásoknak a lebonyolítása sok munkát adott a népfrontbizottságok­nak. Emiatt húzódott jövő ta­vaszi kezdésre újabb nagy vállalkozásuk, a 290 négyzet- méter alapterületű ABC-áru- ház építése. Üjtelepen, ahol csupán a szavazásra jogosult felnőtt lakosság száma 0 és fél ezer volt, mindössze há­rom-négy apró bolt látja el a családokat. Ezért kezdemé­nyezték együtt a tanácstagi csoporttal az újabb akciót. A létesítmény majdani bérleti díját pedig felajánlották a városi tanácsnak uszodaépí­tésre, Az elhatározás idején pedig még nem is tudták; a településfejlesztési önkéntes hozzájárulás egyik céljául a ' tanács is azt jelölte meg. Ha 1 a lakosság megszavazza ... — Biztos vagyok benne, . hogy igen — mondta hittel : Pap Sándor. — Még nem ju­tottunk a végére a személyes beszélgetéseknek, de szépen ; haladunk. Mint mindennel, ; amit együtt elhatározunk Üj- , telepen. K. E. Hancsovszki János felvétele lyütt más összetételű lakos­sággal. — Sok szép tapasztalat mon­datja ezt velem. Egy sor la­kóhelyi problémát megoldot­tunk együtt, s ebben körzeti bizottságunk tagjai, a tanács­tagok, az utcabizalmiak jő segítőtársak. Közismerten rosszak az útjaink. Építettünk hát járdákat, úgy, hogy köz­ben tekintettel voltunk az idős emberekre, a többgyer­mekes családokra. Mert hi­szen a kétkezi munka mellett az anyagi áldozatvállalásra is szükségünk volt. Két éve kezdtünk az útépítéshez. Hat

Next

/
Oldalképek
Tartalom