Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

1985. NOVEMBER 21., SZERDA Jogi tanácsok Az ingatlcmnyilvánfartás módosítása eszmei hányad vétele esetén • Az elő­vásárlásra jogosultak nyilatkozattétele mikor szükséges? • Lakásépítési támo­gatás csak munkaviszonyban állóknak # A közös tulajdon, az esz­mei hányad bejegyzésére vo­natkozó szabályokról. 1 Egyötöd arányban tulajdo­nos K. Pétertől tulajdoni há­nyadának felét szeretném Riesgvenni, megtehetem-e ezt, inilyen kötelezettségeim van­nak az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) felé? Kérdezi H. J. olvasónk, aki Budapest kör. nyékén akar ingatlant vásá­rolni. . Eszmei hányad megvásárlá­sára, telekkönyvi bejegyzésé­re van lehetőség. Az ingatlan- nyilvántartás, régen a telek­könyv arról ismert, hogy mint nyilvános okirat, közhiteles­séggel bizonyítja, hogy az in­gatlannak ki vagy kik a tu­lajdonosai, azon van-e teher, például adósság, haszonélve­zet, telki szolgalom. Olvasónk­nak is első és legfontosabb feladata az ingatlannyilván- tartás megtekintése, annak megállapítása, hogy ki, milyen arányban tulajdonos ; és van-e teher az ingatlanon. Ezek után ha a vételárban is megegyez­tek, megköthetik az adásvételi szerződést a közös ingatlan eszmei hányadára is. Ha olvasónk az eladó tu­lajdonjogi illetőségének felét veszi meg, a telekkönyvi be­jegyzésben fel kell tüntetni, hogy az egész ingatlanhoz vi­szonyítva hányadrész tulajdo­nosa lesz. Az egyötöd ingatlan fele, az egész ingatlan egytize- de, ennek az ingatlannyilván­tartásból ki kell tűnnie, tehát Célszerű ennek az adásvételi szerződésben való szerepelteté­se is. A telekkönyvbe csak há­nyadot, arányt lehet bejegyez­ni. Így lesz a telekkönyv is hiteles a tulajdoni részeli fel­tüntetése tekintetében. Záró­jelben jegyezzük meg, hogy a házastársaknál, ha a tulajdo­ni hányad nincs feltüntetve, akkor azt egyenlőnek kell ven­ni. A tulajdoni hányad megje­lölésére vonatkozó szabály ar­ra az esetre is vonatkozik, ha valaki, mint olvasónk is eszmei hányadot vásárol meg. Olvasónk 1/5 tulajdon aránynak, 1/2-ed részét veszi meg, ami annyit jelent, hogy olvasónk az egész ingatlan 1/10-ed részének lesz a tulaj­donosa. Az ingatlannyilvántar. tásból ennek is ki kell tűnnie. Ez nemcsak a tulajdonosok érdekét szolgálja, hanem a vá­sárlási szándékkal érdeklődő betekintőkét is. Olvasónk en­nek megfelelően nézze meg az ingatlannyilvántartást. A fog­laló, vagy az előleg adása előtt pedig legyen tekintettel a tu­lajdonostársak elővásárlási jo­gára, amellyel a következő esetben foglalkozunk. 0 Az elővásárlásra jogosultat (tulajdonostársat) a tulajdoni hányad megvásárlására értéke­sítés előtt nyilatkozattételre fel kell szólítani. Az előbbiekben tulajdoni há­nyad eladására vonatkozóan adtunk olvasónknak felvilá­gosítást. Arról azonban nem beszéltünk, hogy az eladónak, ha közös tulajdonról van szó, milyen kötelezettségei vannak. Ilyen kötelezettsége, hogy a vételi ajánlatot közölje a tu­lajdonostárssal. Ennek közlé­se és az erre adott válasz többféleképpen történhet. Lé­nyeg azonban az, hogy a vé­teli ajánlatot, az adásvételben történt megállapodást teljes terjedelemben közölni kell a tulajdonostárssal. Én addig ilyen esetben ingatlanhánya­dot meg nem veszek, foglalót nem adok, amíg meg nem győződöm arról, hogy a tulaj­donostárs az adásvételben tör­tént megállapodásunk minden feltételét (pl. a részletfizetési kedvezményt is) ismerte-e, és ennek tudatában nyilatkozott, illetve az ajánlatra nyitva ál­ló határidő alatt nem vála­szolt. Ennek bizonyítását az eladótól úgy követelem meg, hogy a postai ajánlott levél feladóvevényét mutassa be né­kem és igazolja, milyen for­mában közölte a tulajdonos­társsal a vételi megállapodást. Legegyszerűbb természetesen a szerződés egy példányának a megküldése, mert ebből az adásvétel minden lényeges feltételének ki kell derülnie. A gyakorlatban ez általában így is történik. És én mint vevő csak akkor leszek nyugodt, ha a feladóvevény vagy az átvételi elismervény mellett ott van az elővásárlásra szó­ló felhívó levél másolata, uta­lással a szerződési másolat megküldésére. # Lakásépítési támogatást a munkáltató a vele munkavi­szonyban (tagsági) álló dolgo­zója részére nyújthat. Olvasónk nyugdíjasként dol­gozik volt vállalatánál, időkor­látozás nélkül évi 60 ezer fo­rint keresethatáron belül. Munkakönyvé is a vállalatnál van. Gyermeke nevére történ­ne az építkezés és bár olva- nónk nagyobb összeggel vesz' rész az építkezésben, a későb­biekben felmerülő illeték­okokból csupán haszonélvező­je lesz az ingatlannak. Mun­káltatói kölcsönt kért, eluta­sították. Kérdezi, miért nem támogatják a saját nyugdíjast is az építkezésben a munkál­tatók. Nem áll a munkál tatoknak tetszés szerint összeg rendel­kezésükre a lakásépítési alap- számlájukon. Az is biztos, hogy sok az igény. A lakás- építési, vásárlási munkáltatói támogatásról szóló szabályza­tok „rang”-sorolásokat álla­píthatnak meg. Olvasónk 30 évet dolgozott munkahelyén, most is ott dolgozik és végső esetben fordult a munkahelyé­hez segítségért. Szállítóeszközt, fuvart biztosítanak, csak pénzt nem, mert csak főállású dol­gozóikat tudják a rendelke­zésre álló pénzkeretből támo­gatni és szabályzatuk is en­nek megfelelően szót. Van azonban egy másik nehézség is jelen esetben, hogy a la­kásépítés, vásárlás vállalati támogatása feltételezi' a tulaj­donosi jogállás megszerzését, a haszonélvező, pedig, mint tud­valevő, néni' tulajdonos. Bár jogilag megoldható egy eset­leges kölcsön biztosításé, de a lakásépítésről. szóló jogszabá­lyok ilyent nem tesznék lehe­tővé. Dr. M. J. ★ Ingyenes jogi tanácsadás csü­törtökön 5—7-ig a szokott he­lyen. MS történt Fecóvol? Apa tüzes vasalóval A férfi, aki súlyos testi sér­tés bűntettéért állt a bíróság előtt, büntetlen előéletű. A munkahelyérőll adott véle­mény szerint kifogástalanul dolgozik, magas keresetű szakmunkás. Ám a magán­élete — amit a családja és a szomszédai ismerték — egé­szen más volt. Juhász Ferenc és felesége 1981-ben kötött házasságot. Két gyermekük született: Fe­renc most háromesztendős, Mária pedig kettő. A kislány születése után azonban mind­inkább elhanyagolták őket — bezárva vagy anélkül — sok­szor maradtak magukra. A szomszédok olykor megetették a síró apróságokat. Az apa gyakran verte is őket, az any­juk pedig félelmében nem mert közbeavatkozni. Az eset, melynek nyomán végül hatósági intézkedés történt, idén május 15-én tör­tént. A Juhász házaspár az asszony barátnőjével együtt az italboltba ment szórakoz­ni. A férfi rövid idő után ha­zatért, s ami ezután történt, azt ő és a felesége is többfé­leképpen adta elő a kihall­gatások során. Az asszony állítása szerint, amikor barátnőjével együtt hazamentek, azt látták, hogy a kisfiú combján és a karján nagy vörös foltok vannak. — Mi történt Fecóval? — kérdezte. Juhász Ferenc először azt állította, hogy a vasalózsinór- ral verte meg a gyereket, mert a kicsi bedugta a zsinór végét a konnektorba. Más­nap, amikor a gyerek testén levő foltok csúnyán felhólya- gosodtak, már megmondta, hogy a tüzes vassal akarta „megnevelni” a kisfiát. Juhászné állítása szerint or­voshoz akarta vinni Ferikét, de a férje nem engedte, mert félt a felelősségrevonástól. Másnap, egy odalátogató ro­kon döbbent meg a kisfiú testén levő hólyagos égési se­bektől, és ő vitte el a gyere­ket a körzeti rendelőbe. Ju­hász Ferikét azonnal egyik fővárosi kórházba szállították, ahoil megállapították, hogy testfelületének 3—4 százalé­kán első- és másodfokú égési sebeket szenvedett, majd gyógykezelték. Ez a rokon mondta el val­lomásában azt is, előfordult már, hogy a kegyetlen apa zsinórral kikötötte ú kisfiút — anyja távollétében —, mert nyugodtan akart aludni, és a gyerek ugrándozása za­varta öt. Az elmúlt évek folyamán az ügyészségek — így többek között a Pest megyeiek is — Végeztek leltárhiánnyal kap­csolatos vizsgálatokat. Az 1979. évben az állami kereskede­lemre és vendéglátóiparra ter­jedtek ki a vizsgálatok, míg 1983-ban az Áíészekre. A cél annak megállapítása volt, hogy az anyagi felelősség, il­letőleg a leltárhiány esetében alkalmazható jogkövetkezmé­nyek érvényesítése során kel­lően biztosították-e a társa­dalmi tulajdon védelmének szempontjait, törvényesen ér­vényesítették-e az anyagi fe­lelősséget. Fontos volt an­nak a megállapítása is, hogy n fogyasztói érdekek nem szen­vednek-e csorbát. Szabadkasszós üzletek A Pest Megyei Főügyészség ez év folyamán saját kezde­ményezése alapján is foglal­kozott a témával. Ez a vizsgá­lat viszonylag szűk körű volt, Ilivel csupán öt termelőszö­vetkezet kereskedelmi egysé­geire terjedt ki. Hangsúlyo­zott feladatként szerepelt a tár­sadalmi tulajdon védelmére tett, illetve az anyagi felelős­séggel kapcsolatos intézkedé­sek törvényességének a meg­vizsgálása. Érdekességként megemlíthe­tő, hogy a kereskedelem és a vendéglátás anyagi felelőssé­géről szóló rendelkezéseket két viszonylag régi jogszabály tar­talmazza. Ezek a 2/1968. (I. 16.) Körm. számú és a 4/1968. (III. 11.) BkM számú rendele­Ufgyészi vizsgálat Felelősség a leltárhiányért tek, amelyek az eltelt több mint tíz év alatt többször mó­dosultak, az alapvető rendel­kezéseik azonban nem változ­tak. Teljes anyagi felelősséget kell érvényesíteni az. egymű- szakos, egyszemélyes, szabad- kasszás egységek vezetőinél. A többszemélyes szábadkasz- szás kereskedelmi egységek­ben a vezetővel (helyettesé­vel) kötött munkaszerződés­ben kell meghatározni a fele­lősség mértékét, amely egy vagy több havi munkabértől a teljes hiány megtérítéséig terjedhet. E téren a vizsgálat hiányos­ságot nem állapított meg, a felelősség mértékét minden esetben meghatározták. A több dolgozót foglalkoztató egység­ben a leltárhiányért a vezető és helyettese felel. Ennek azonban egyik feltétele az, hogy a dolgozók kiválasztása a vezető és helyettese hozzá­járulásával történjen. Ezt írásban kell rögzíteni. A vizs­gálat e vonatkozásban sem ál­lapított meg hiányosságokat, a jogszabályi előírásokat az érdekeltek megtartották. Közölni az érdekeltekkel A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség egyik lénye­ges feltétele, hogy az anyagi­lag felelős dolgozónak az áru­kat kezelésbe adják és azo­kat át ‘is vegyék. A leltározás egyébként akkor szabályszerű, ha az anyagi felelősséget az elszámoltatásra jogosult szerv k ikü! dö tt j éne k jel en I é tébe n felvett leltár alapján állapí­tották meg. Természetesen je­len kell lenni a vezetőnek vagy a helyettesének, akadá­lyoztatásuk esetén képvisele­tükről gondoskodni kell, A képviseletet elláthatja család­tag vagy a vállalat alkalma­zásában álló dolgozó. Abban az esetben, ha az érdekéit sze­mély a képviseletről nem gon­doskodik, a szakmában jártas érdektelen, de ugyancsak a vállalat alkalmazásában álló személyt kell képviselőként ki­jelölni. Az ügyészségi vizsgálat so­rán azt lehetett megállapíta­ni, hogy a leltárfelvételeknél az elszámolásra jogosult ki­küldöttje és az érintett egy­ség vezetője minden alkalom­mal jelen volt. A leltározás befejezése után az eredményt az érdekeltek­kel közölni kell, majd hatá­rozatban kell dönteni a hiány megtérítése felől. Az ügyészi megállapítások szerint a tsz- elnökök, illetve az üzemág- vezetők a szükséges határo­zatokat meghozták. Előfordul­tak azonban olyan esetek is, amikor ez elmaradt. Erre olyan esetekben került sor, amikor a kisebb összegű lel­tárhiány megfizetése az ered­mény megállapítása után azonnal megtörtént. Az epilí- tetteken kívül észlelhető volt az is, hogy a leltáreredményt nem minden esetben ismer­tették, és ezért több határo­zatot módosítani kellett. A teljes kórt kifizetni Észlelt az ügyészségi vizs­gálat több olyan határozatni is, amely alakilag kifogásol­ható. A hiányosság abban je­lentkezett, hogy egy minta után sablonosán az egyszemé­lyes üzletek esetében a he­lyettes felelősségéről is emlí­tés történt. A hiány megtérítésének mértéke mindenütt a teljes kár összege volt. Egyszemélyes üzletekben a hiányt a vezető­re hárították, míg ott. ahol helyettes is dolgozik, 60—40 százalékos megosztás érvé­nyesül. A leltárhiány ügyében ho­zott határozatokkal szemben jogorvoslatra is van lehető­ség. A vizsgált időszakban azonban a szövetkezeti döntő­bizottságok elé ilyen ügy nem került. A megyei főügyészség a vi­szonylag nem jelentős hiá­nyosságok kiküszöbölése ér­dekében a szükséges ügyészi intézkedéseket megtette. Dr. Varga Emil A hatóságok gondoskodtak mindkét — elhanyagolt álla­potban levő — kisgyermek in­tézetben történő elhelyezésé­ről. A bíróság előtt Juhász Fe­renc — aki előbb arra hivat­kozott, hogy a gyermek saját magát égette meg a vasaló­val — végül beismerte a tet­tét. A Pest Megyei Bíróság Ju­hász Ferencet kiskorú veszé­lyeztetéséért, valamint külö­nös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettéért kétévi szabadságvesztésre ítélte, valamint a közügyek gyakorlásától további két esz­tendőre eltiltotta. Juhász Ferencnét kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 10 hónapi, végrehajtá­sában kétévi próbaidőre fel­függesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. Ga. J. TÍZ NAP RENDELETÉI Elemi csapás esetén védel­mi szolgálatra behívott tarta­lékos katonák átlagkereseté­ről, jovedelempotlo segély megállapításánál figyelembe veendő szabályokról a 2/1985. (IX. 12.) HM számú rendelet rendelkezik. (Munkaügyi Köz­löny, 16. száma.) Ä munkaerő-közvetítést el­látó szervek feladatairól a 105/1985. (Mű. K, 16.) ÁBMH számú utasítás intézkedik ugyanitt. Az alsó- és középfokú ne­velési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről kiadott 6001/1985. ÁBMH számú ál­lásfoglalás egységes szövegét is a Munkaügyi Közlöny 16. száma közli. A gyermekintézményt térí­tési díjak alapjául szolgáló jövedelemmegállapítás módjá­ról a 8022/1985. PM. VIII. Tá­jékoztató az Ifjúságpolitikai közlöny 8—9. számában je­lent meg. Tíz fiatalkorú vádlott Csavargással indul Megfigyelhető, a fiatalabb korosztálynak különösen nagy az igénye, hogy valamilyen csoport tagja legyen. Ez természetes dolog, hiszen a különböző — szervezeti, baráti — közösségi kapcsolatok révén sa­játítja el a későbbi felnőtt kori társasélet legelemibb szokásait, kész­ségeit. Arra viszont figyelni kell. hogy a fiatalok társas kapcsolatai ne ütközzenek az erkölcsi normákba és a törvényekbe. Ezért nem lehet közömbös, hogy valaki milyen közösségi környezethez kötő­dik. Sajnos, növekszik a folyamatos munkaviszonyban nem állók, a szülők által eltartott vagy munkakerülő életmódot folytató, csavar­gó fiatalok aránya. idő alatt két munkahelye volt, majd kilépett és nem dolgo­zott. Csavargása során bűn- cselekmények elkövetésében vett részt. A fiatalkorúak kapcsolatba kerültek a 19 éves Horváth József pomázi lakossal, akinek az elmúlt öt év alatt már tíz munkahelye volt és ez év jú­liusától nem dolgozott, a szü­lei tartották el. Idejét szóra­kozással töltötte, és az italt sem vetette meg. Korábban a bíróság lopás bűntette miatt 8 hó — 1 évre felfüggesztett — szabadságvesztés büntetés­re ítélte. A bűmbandához tar­tozó Izsipi Istvánt lopásért, Rócz Lászlót garázdaságért és ittas járművezetésért, vala­mint Demeter Lászlót — va­lamennyien budakalászi lako­sok ’ —*garázdaságért ítélték el előzőekben a bíróságok. Ezenkívül Magyar László sú­lyos testi sértés miatt bünte­tett éiőéletű-. jí. Az összeverbuválódott tár­saság szórakozóhelye Budá- kalászon a Sport vendéglő és annak „vino" bárja volt. Idén augusztusban elhatározták, hogy személygépkocsikat sze­reznek. Izsipi István autósze­relő sgfikszerűen mutatta be, hogyan lehet a járművet ki­nyitni, s azt beindítani. Majd társai önállóan is követték példáját. A vádlottak mintegy három hét alatt Szentendrén. Pomá- zon, Budakalászon, Dobogó­kőn, Pilisszentkereszten, va­lamint a fővárosban huszonöt különböző járművet vittek el, illetve próbáltak elvinni. A banda tagjai a motorke­rékpárokat sem vetették meg. A járműveket értékesítették, illetve szétszerelték és az al­katrészeket megtartották. A gépkocsikból fényképezőgépe­ket, rádió-magnetofont, ka­zettákat és különböző szerszá­mokat emeltek el, melyekből el is adtak. Magatartásukkal összesen 83 ezer forint kárt okoztak. Tetteikre fény derült, bűn­ügyi iratük három kötetet tesz ki, és külön kötet a vádira­tuk. A tíz vádlott közül a fia­talkorú H. Sándor, Horváth József és Izsipi István előze­tes letartóztatásban várják a tárgvalást. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze Tapasztalatok szerint a fia­talkort bűnözés úgynevezett kemény magját, egyben a fel­nőttbűnözés utánpótlását a f^glalkozásnélküliek évről év­re növekvő hányada adja. Kriminológiai kutatások jel­zései szerint a bűnelkövető fiatalkorúak 50—55 százaiéira a csavargás során jut el a bűncselekményig. A csavargás bizonyos megelőző negatív fo­lyamat eredményeként alakul ki. Kísérő tünetei a családi közösséggel való kapcsolat fellazulása, az iskolai és mun­kahelyi. kötelezettségek elha­nyagolása. A céltalan setnmit- tevés, az értékes órákat rab­ló csellengés és sodródás vált át az éjszakai kimaradásba, a csövezésekbe, végső fokon összeütközésbe a törvényeink­kel. Mindezek megfigyelhetők abban az ügyben, amelyben négy pomázi fiatalkorú és hat, felnőtt társuk ellen folyik el­járás a Buda környéki Bíró­ságnál. Közülük a 17 éves H. Sándor az általános iskola el­végzése után gimnáziumbán tanult, de két év után kima­radt az iskolából. Ezután be­tanított lakatosként dolgozott, azonban jogtalan járműveze­tés és károkozás címén fe­gyelmi büntetésben részesült. Ezenkívül több esetben elké­sett. majd nem járt be, ezért munkaviszonyát megszüntet­ték. Ezt követően nem dolgo­zott, csavargott és bűncselek­ményeket követett el. A 16 éves S. György az ál­talános iskolából kimaradva munkát vállalt. Dolgozni azon­ban nem szeretett és a mun­kahelyeit sűrűn változtatta. Idén júniusban a Villamos­berendezési és Elektronikai Vállalatnál helyezkedett el, amelynek a tizedik napon már hátat fordított, s azt kö­vetően nem vállalt munkát. Otthonról kimaradozott, csa- varg tt és rossz társaságba került. A 16 éves G. Edit augusztus 9-én a Papíripari Vállalat szentendrei papírgyárában je­lentkezett felvételre, kéziborí- ték-készítőnek, de mivel a munka nem tetszett, hat nap múlva kimaradt. A 15 éves H. Péter is az általános isko­la hetedik osztályából kima­radva munkát vállalt, rövid Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Lengyel István, rakodó, Csemő, Szijj u. 1. 3 hónap, Kiss Tibor, segédmunkás, Mikebuda. III. d. 79. 4 hónap. Kiss Lász­ló, lakatos, Albertirsa, Bercsényi u. 36. 5 hónap, Krafcsek Ti­bor, lakatos, Albertirsa, Arany köz 2. 3 hónap, Szebelédi Fe­renc, állatgondozó, Dánszentmikiós, Kossuth u. 80. 3 hónap, Csizmadia Pál, útőr, Abony, Hegyes d. 11. 4 hónap, Hajdú Jó­zsef, bedolgozó, Cegléd, Bajcsy-Zs. u. 17. 2 hónap, Harsányi Sándor, alkalmi munkás, Csemő, Mizsei u. 25. 4 hónap, Anda János, lakatos, Cegléd, Gubodi u. 7. 3 hónap, Dávid Ferenc, műtős, Cegléd, Oroszlán u. 26. 6 hónap, Demcsik István, gép­kezelő, Csemő, Balia D. II. 3. sz. 1 év 2 hónap, Kozma Fe­renc, traktoros, Cegléd, Farkas d. 220. 2 év 6 hónap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom