Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

1.983. NOVEMBER 27., SZERDA 3 A mogyoródi Forma—1 autóversenypálya — ma A térségnek nem jelent terheket Mindenre kiterjedő rendezési terv készül Köztudott, hogy az idén szeptemberben vegre megszü­letett az a szerződés, amely­nek értelmében jövőre For­ma—1 futamot rendeznek Ma­gyarországon, pontosabban a mogyoródi autóversenypályán. E pályának pillanatnyilag halvány körvonalai láthatóik a közeli dombok tetejéről, hi­szen nemrég kezdték az épí­tés földmunkáit. Amennyi­ben az időjárás nem szól köz­be — és reméljük, hogy nem teszi — ütemesen haladhat­nak a kivitelezők. Van dol­guk bőven. Amint a tervek­ben elképzelték, még ebben az évben végezni kell a föld­munkákkal, a kerítéssel és a járulékos létesítmények ala­pozásával, hogy jövő tavasz- szal a helyére kerülhessen a beton, s álljanak az épületek. Amikor még jobb idő volt, hétvégén, vagy hétköznap dél­utánodon sok-sok.ember láto­gatott a helyszín a közelébe, nézte a hatalmas ’.gépeket, azért szurkolva, hogy, minden idejében elkészüljön. Ez vala­mennyiünk érdeke. Ám nem­zeti érdek az is, hogy a ver­seny színhelye megfeleljen a magas követelményeknek, hogy a májusi próba alkal­mával a FOCA (Forma—1-es Konstruktőrök Szövetsége) szakemberei s a pálya kós­tolgatására érkező verseny­zők kijelenthessék: augusztus­ban jöhet a futam! Mert a tét ennél is nagyobb: ameny- nyiben az első esztendőkben a mogyoródi versenypálya ki­elégíti az összes igénveket, újabb ötéves szerződésről le­het szó, mint tudják. S túl az üzleti szempontokon: egész hazánknak szerezhetünk ezzel nemzetközi tekintélyt az autó­sportban is, öregbítve eddigi hírnevünket a világban. Egyik feltétel Nem elegendő azonban az, ha a kerítésen bélül rendben találtatnak a dolgok. A ver­senypálya ügyét lehetetlen különválasztani a közeli két település, Kerepestarcsa, illet­ve Mogyoród hétköznapi éle­tének problémáitól. Miről van szó? Nem kevesebbről, mint az ellátásról s a környezet- védelemről. S e két tárgykör­ben hosszú volna sorolni a tételeket. Éppen ezért csupán a legfontosabbakat említjük Vágvölgyi Józseffel, a Pest Megyéi Tanács általános . el­nökhelyettesével 'is. amikor megkíséreljük elemezni a mai helyzetét. — Amikor leültünk az ügy­ben illetékesekkel, egyebek között az volt a tárgyalás egyik feltétele, högv a térség számára nem jelenthet továb­bi terheket a felépítendő pá­lya, valamint a versenyekre érkező mintegy 120 ezer em- oer ellátása. Ebben vala meny­nyien egyetértettünk. A Köz­lekedési Főfelügvelet engedé­lyező határozatának egyik pontja így rendelkezik-. Az avtóversenypálya megvalósí­tása során törekedni kell ar­ra. hogy a kapcsolódó infra- strukturális (elsősorban vízel­látás. telefon) létesítmények kialakítása a lehetőség kere­tein belül a térség lakosságát is szolgálja. S a legsúlyosabb gond éppen a víz, illietve a vele párhuzamosan jelentke­ző szennyvíz, kommunális, közegészségügyi és környezet­védelmi tekintetben egyaránt. Vannak ezenkívül is sürgő­sen megoldásra váró felada­tok: útkapcsolatok kialakítá­sa, parkolóhelyek kiépítése, ezek új helyzetet teremtenek a két érintett község eddigi területrendezési elképzelései­ben. Mindenképpen szüksé­ges volt tehát elkészíteni azt a rendezési tervet, amire a Pest Megyei Tanácsi Terve­ző Vállalat kapott megbízást, s ami minden részletre kiter­jed. Segítő szándékkal Részletek szép számmal akadnak. Feltétlenül indokolt sokoldalú közúti megközelítés lehetőségének .kialakítása, mi­vel a várhatóan hatalmas gépkocsiforgalmat mijnd az M3-asiról, mind a 30-as útról át kell ereszteni a verseny színhelyéig. Földutakkal szá­molni könnyelműség volna, mivel azokat — ezen a tere­pen — egy-egy kiadós zápor járhatatlanná teszi. S nem csupán a futam idején okoz ez gondot, hanem utána is: a mezőgazdasági üzem jármű* veinek közlekedése is elkép­zelhetetlenné válna hosszabb időre. A keletkező szennyvi­zek gyűjtésére és elszállításá­ra csak átmeneti megoldás­ként lehet szó konténeres megoldásról, véglegesnek csakis a csatornázás tekint­hető, érthető okokból. Hosz- szabb távon a zaj elleni vé­dekezés is tennivalót ad majd, csakúgy, mint például a vad- gazdálkodás kieséseinek pót­lása, a tömegközlekedés ka­pacitásának növelése, a hír­közlési hálózat kiépítése és így tovább. Valamennyi érin­tett fél keresi a megoldást. Jólesik leírni: mindenütt a legmesszebbmenő segítési szán­dék tapasztalható, mindenki arra törekszik, hogy a pálya és környezete kultúrál ten, megfelelő ellátással fogadja a közönséget, anélkül, hogy ez a lakosságot bármiben is hát­rányosan érintené. A Pest Megyei Tanácsi Terr vező Vállalatnál — a rajz­asztal mellett — is ezt erő­síti meg Schuchmann Péter tel épül és tervezési osztályveze­tő. amikor vázlatosan ismer­teti a Faludi Erika készítette tervet. Sok még a nyitott kér­dés, amelyben tárgyalások folynak, amelyben rövidesen egyezségre kell jutni, hiszen rendkívül rövid az idő. — Döntés született abban, hogy az M3-as autópályáról a 18. kilométer közelében lévő pihenőről lehet majd lehaj­tani. valamint a mogyoród— szodai csomópont kijelölésé­ben. A közönség jelentős több­sége ugyanis várhatóan ebből az irányból közelít. A régi 3-as felől? Sok fejtörést okoz: a HÉV kereszteződésében ké­pes lesz-e a sorompó a hirte­len megnövekedő járműfor­galmat átereszteni a tervezett vonatsűrűség mellett? A par­kolóhoz csatlakozóan sátoro­zóhelyek kijelölésével fog­lalkozunk, egyelőre. A köz­művesített kemping ugyanis óriási pénzeket követelne. Megrendelőink most készítet­tek egy úgynevezett rendez­vénytervet, amelyben rögzítik — viszonylagos pontossággal —, hogy a versenyen, illetve a megelőző és azt követő na­pon hány ember mikor érke­zik, távozik, mit csinál, stb. Ennek ismeretében alakítjuk ki mi is a tárgyalási alapul szolgáló elképzelésünket, egy sor érintettel konzultálva. Csak jogosan A tervtárgyalásra valószí­nűleg e héten, pénteken sor kerül. Akik megvitatják, gon­dosan ügyelnek majd arra. hogy kizárólag jogos igények kerüljenek számításba vala­mennyi fél részéről. A követ­kező lépés annak tisztázása lesz, hogy a megvalósítás mi­lyen helyi és egyéb források­ból. milyen ütemezésben tör­ténjék. Mert változatlanul igaz: összhangot kell terem­teni kerítésen belül és kívül. Minden tekintetben. Ezt kö­veteli a marad.ék'alao siker. Bálint Ibolya Cím fölötti képünkön: A föld­gyaluk után dolgoznak az úthen­gerek. Parlamenti bizottság ülésén A vendéget mindannyian várjuk A turizmus korunk egyik legjellemzőbb világjelensége. Erőteljes fejlődése egyre nagyobb befolyást gyakorol a politi­kai, a társadalmi és a gazdasági élet számos területére, s nem elhanyagolható a településfejlesztésben betöltött szerepe sem — olvasható abban a jelentésben, amelyet a Belkereske­delmi Minisztérium készített az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tegnapi ülésére. Pest megye lakossága szinte egész esztendőben közvetlen közelről érintett mindabban, ami az idegenforgalommal kapcsolatos, nem kell tehát különös­képpen ecsetelni annak vonzatait. Mivel azonban az évnek legalább tíz hónapjában naponta találkozunk a települések legnagyobb részén a vendégekkel, érdeklődésre tarthatnak számot azok az adatok, amelyeket dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter tárt a bizottság tagjai elé arról, hogy mit hozott a népgazdaságnak ez az ágazat az idén. illetve a hato­dik ötéves terv alatt. Az úgynevezett nem rubel - elszámolású idegenforgalom a most befejeződő tervidőszak­ban 1,3 milliárd dollárral szá­molt, az egyenleg 800 millió dollár. Kimondhatjuk, hogy ezzel lényegében teljesítette a tervben szereplő követelmé­nyeket. Az idén? Októberben 14 százalékkal voltak maga­sabbak a bevételek a tavalyi hasonló időszaknál, az első tíz hónap átlagában több mint 5 százalékos a növekedés. Év végéig valószínűleg elérjük a tervezett 6—7 százalék közöt­ti emelkedést. A fenti adatok azt is jelentik, hogy hazánk megőrizte, sőt, javította ide­genforgalmi vonzerejét, ami nem utolsósorban kiegyensúr lyozott belpolitikánk, s megle­hetősen jó áruellátásunk' jó­voltából könyvelhető most el. A szárnak mögött Rubelben számolva 1,4 mil- liárdot — 900 milliós egyenle­get — jelent az idegenforga­lom ebben az ötéves tervben. Az idén mintegy 10 millió vendég fordult meg nálunk a szocialista országokból, ugyan­akkor 5,5 millió alkalommal lépte át magyar áliampogár az említett államok határát. Jövőre — mondotta a bel­kereskedelmi miniszter — is­mét az ideihez hasonló növe­kedést tervez az ágazat bevé­telekben, a hetedik ötéves tervre viszont mintegy 47—48 százalékot. - • r Szikiak, számok. Mögöttük egy sor erőfeszítés eredménye s egy csomó újabb, halasztha­tatlan feladat., Erről beszéltek a vitában felszólaló képvise­lők is. Többet kell.kínálnunk, ha nagyobb haszonra törek­szünk. S ez a haszon nem csu­pán pénzben értendő, hanem a népeik közötti kapcsolatok erősödésében, saját kulturális, gazdasági és társadalmi fejlő­désünk- meggyorsításában is. Javítanunk érdemes verseny- képességünket, több tekintet­ben. Elsősorban az idegenfor­galmi szolgáltatásokban, s nem kizárólag a nemzetközi turiz­mus érdekében. Magunk érdekében Minket közvetlenül érin­tenek egyebek közt a Du­nakanyarra vonatkozó el­képzelések, amelyek kö­zül nem elhanyagolható pél­dául elsősorban a belföldi idegenforgalom igényeit ki­szolgáló szálláshelyek bővítése a kívánatos, a kereskedelmi alapellátás javítása, a jelenleg tapasztalható túlterhelés meg­állítása mellett. Meg kell aka­dályoznunk a természeti kör­nyezet további romlását, meg­oldást kell találnunk a zavar­talanabb vízellátásra, a szenny­víztisztítási lehetőségek és a csatornahálózat bővítésére, a ‘közlekedés korszerűsítésére, és így tovább. Nem kevés feladat öt esztendőre. De megéri. Megéri? Igen. Több szem­pontból. A bizottság tegnapi ülésén is többen hangoztat­ták: idegenforgalmat nem le­het az állandó lakosság jogos igényeinek figyelembevétele nélkül csinálni. Amennyiben sikerül haladná a turizmus érdekében, előbbre léptünk a magunk dolgában is. A lakos­ságról lévén szó, a képvise­lők kimondták azt is, hogy a vendégvárás nem csupán a szállö.daportások dolga, hanem az- egész . népé. Olyan légkört teremtve, amelyben az idegen jól érzi magát, elhatározza, hogy máskor is eljön. Mi meg gondoskodunk arról, hogy el is költse azt a pénzt, amit ma­gával hpzott. Szóba került, hogy leginkább olyan nép fejlesztheti hazá­jának idegenforgalmát, amely maga is sokat utazik. Nos, amint dr. Juhár Zoltán is em­Tűzvédelmi gyakorlat Százhalombattán Felszítottak a szirénák Akkor történt a baleset, amikor három, benzinnel töl­tött kocsi tolatott a DKV vas­útüzemében. Az egyik vagon kisiklott, felborult, s az ütkö­zés közben berobbant a tar­tálykocsi. Szinte követni sem lehetett ezután az eseménye­ket: felbúgtak a szirénák, s percek alatt megérkezett a vállalat vezérigazgató-heiyet- tese, dr. Sokorai István, aki a mentési munkálatokat irányí­totta. Áramtalanították a kör­nyéket, elnémultak a telefon­vonalak, a központos csak a tűzvédelmet szolgáló híváso­kat kapcsolta, leállították a forgalmat, szabaddá téve ez­zel az utat a vijjogva érkező tűzoltóautók előtt. Habágyúk lövellték majd’ tíz atmoszférával tartalmukat a lángoló vagonra, míg a víz- fecskendővel a szomszédos ko­csikat és tartályokat hűtötték. Hordágyon szállították az egyik sérült munkást a men­tőbe, amely azonnal a kijárat felé indult. Mindez, azonban csak gya­korlat volt tegnap a DKV- ban, amit a Pest Megyei Mun­kavédelmi Felügyelőség és a Pest Megyei Munkavédelmi Bizottság szervezésében ren­deztek meg. A feltételezett tüzet alig fél óra alatt fojtot­ták el. Pár kilométerrel ar­rébb azonban valódi lángok­kal kellett megbirkóznia a Pest megyei tűzoltó-Darancs- nokság tűzoltóinak. A DHV- ban ugyanis egy gázolajtar­tályt gyújtottak be, szintén gyakorlatozást szándékkal, s alig tíz perc alatt sikerült el­oltani a két 3500 literes má­sodpercenkénti teljesítményű habágyúval. Talán ki sem lehet számíta­ni, mekkora érték pusztulna el'Százhalombattán egy meg­fékezni eteti en. tűzvész lángjai között. Ezt elkerülendő, im­már másfél évtizede rendsze­resen tartanak tűzvédelmi gyakorlatokat a város terüle­tén, mely potenciálisan veszé­lyeztetett a közelben lévő tűz­veszélyes anyagok nagy menv- nyisége miatt. A tegnapi gya­korlat ismételten bebizonyí­totta, hogy a vállalati és a megyei tűzoltók, összefogva az önkéntes alakulatokkal, sike­resen fékezik meg a lángo­kat. F. A. M. A lángokat alig egy perc alatt si- kerüit megfékezni Hancsovszki János felvételei lítette, az idén már jóval több magyar állampolgár élt az út­levél: adta lehetőségekkel. Hogy sokan akadnak, akik egy-két napra mennek külföldre, s csupán azért, hogy kurrens cikkeket vegyenek maguk­nak? Nem mennének, ha itt­hon kapnának, megfelelő vá­lasztékban, elfogadható áron. Ezzel kapcsolatban vetette föl Polgárdi József, a Nyugat- Pest Magyei Sütőipari Válla­lat igazgatója (Pest m., 17. vk.), hogy vajon mennyi le­het annak a valutának a mennyisége, amely a honfitár­sak zsebében maradva hiány­zik a mérlegből, s milyen csa­tornán jut oda vissza? Nehéz kérdés. Szinte megállapítha­tatlan, hány dollár, márka, schilling, miegyéb van kint, nem nézhetünk valamennyi állampolgár tárcájába. De nem is célunk. Többnyire áí- lampolgári fegyelem dolga, hogy ki mint tartja be a vo­natkozó rendelkezéseket. A súlyosam kirívó esetekben a rendőrség intézkedik — em­lítette a belkereskedelmi mi­niszter —, sajnos, van rá példa. Állásfoglalás A bizottság végül elfogadta a jelentést, egyetértve a kor­mánnyal abban, hogy az ide­genforgalom az utóbbi időben lendületesen fejlődött, s a nép­gazdaság sikeres ágazata lett. A Pest megyei képviselő ál­tal említett probléma ügyében úgy foglalt állást a testület, hogy a jövőben rugalmasab­bá, elevenebbé kell tenni az állampolgároknál levő valuta visszaáramlását az állami kasz- szába. A turizmust a nemzet- gazdasági prioritások közé ér­demes fölvenni, közép- és hosszútávú terveinkben egy­aránt. Ezután az új üzemelé­si és vállalkozói foripák ta­pasztalatairól tárgyallj a bi­zottság. B. I. Tíz atmoszférával lövelltek tartalmukat a vagonokra a habágyúk Tájértekezíet Pécelen Aranykorona helyett A főváros, Fejér, Nógrád és Pest megye földértékelési táj­értekezletére került sor teg­nap Pécelen, a Pest Megyei Tanács Oktatási és Tovább­képzési Intézetében. A kétna­posra tervezett tanácskozás résztvevőit dr. Süpek Zoltán, a Pest Megyei Földhivatal vezetője köszöntötte. Dr. Király Lajos, a Pest Megyei Földhivatal terü­leti felügyelője a főváros­ban és a három megyében végzett földértékelési mun­kákról tájékoztatta ft részt­vevőket. Szólt a miniszterta­nácsi határozat — ataely 1979-ben látott napvilágot — óta végzett tevékenységről is. Ennek célja, hogy a több mint 100 éves aranykorona-rend­szert a mintateres földérté­keléssel váltsák fel. Pest me­gyében a természeti tényezők, közte a talaj, az éghajlat, a domborzat és a hidrológiai értékelés részben befejező­dött. Ennek alapján állapít­ják meg a termőhelyi érték­számot. Az értéke’és kiterjedt a mezőgazdaságilag művelt, valam nt az erdő- és nádas területekre is. Az átlagok Fejér megyében a legmagasabbak. Pest me­gyében a’acsonyabb, ,s ezzel a 11. helyen áll a megyei rangsorban. A legalacsonyabb pontszámot a szűkebb pát­riánk déli részén elterülő Csemö. Tatárszentgyörgy tér­sége ■ kapta. Kiemelkedően magas termőhelyi, 70 feletti pontszámot kapott viszont Érd térsége, ahol zömmel jó terniékenységű talajok talál­hatók. Ma Bacsa Imre, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hi­vatal osztá’vvezetője ad tájé­koztatót a föld köZgázdasáeí értékének állásáról. Mint mondotta a közgazdasági ér­tékekké1 módosított és ennek a’apján megadott komplex földértékszám valószínűleg 1988 elején lép életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom