Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
Az első erőpróba után ŐRI Akad munka a javítóműhelyben is. Képünkön: Szigeti Jenő autószerelő a Csepel hóekés gépkocsi fényszóróját állítja be Hancsovszkl János felvétele Alighogy megtartották a szokásos — tél előtti — gépszemlét a Közúti Igazgatóság monori üzemigazgatóságán, azonnal támadott a tél. Szerencsére hamar — néhány napon belül — elolvadt az utakról a hó és a latyak, s a múlt hét közepe óta ismét fekete úttesten közlekedhetnek a járművek a körzetben. A mono- ri üzemmérnökségnek nemcsak a rnonori, hanem a nagy- Viátai körzet útjait is tisztítaná kell majd a hótól a téli hónapokban, sőt Dobás kis körzete is hozzájuk tartozik. Erre a célra négy kettős rendeltetésű kotró- és szórókocsi, egy Csepel hókotró és egy grader áll a rendelkezésükre. Ugyancsak minden eshetőségre készen áll a hét darab hóekés kocsi, amelyeket bármikor bevethetnek. A gépszemle óta rendszeres figyelőszolgálatot szerveztek az utakon. így friss információkkal rendelkeznek, s azonnal értesíteni tudják a központot, amely a 4-es számú fő közlekedési út mellett található. Legfontosabb feladataik egyébként a 4-es és a 31-es számú lő közlekedési út körzeti szakaszán a fekete úttest biztosítása a téli hónapokban is. Természetesen igyekeznek a többi — kisebb forgalmú — utakat is mindig megtisztítani a hótól az elkövetkezendő hónapokban. Jegyzet Lassúsági rekord 1 aikus lévén, nem tu- dóm pontosan megmondani, mennyi idő kell ahhoz — a tervezéstől az átadásig —, hogy egy új közúti híd megépüljön. Egy biztos: harminc nap bőven elég — így gondoltam eddig. Most már tudom, té- 'vedtem. Bebizonyították a Közúti Igazgatóság veres- egyházi üzemmérnökségének dolgozói. Gombán, a községet átszelő patak fölötti híd felújítása már régen időszerűvé vált. Az idén nyáron hozzá is láttak az említett cég szakemberei. A helyszínre szállították a hatalmas’ átmérőjű átereszeket, ideiglenes terelőutat építettek, felbontották a burkolatot, s kiszedték a régi átereszeket. Mindez nem ilyen simán és folyamatosan ment, mint a felsorolás. Néha napokat állt, vagy csak nyögvenyelősen ment a munka. Az új átereszeket ugyan a patakba emelték, de azután ismét eltűntek a munkások. Vannak akik úgy tudják, a héten ismét megjelennek. A rra azonban még senki sem tud válaszolni, hogy mikorra készül el a híd, s miért igyekeznek építői lassúsági rekordot fölállítani... ? V. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1985. NOVEMBER 26., KEDD Maglódig megoldás Tornatermek is, klubszobák is Vecsésen, Üllőn Önkéntes vércdás A Vöröskereszt körzeti vezetőségétől kaptuk az értesítést, hogy november 28-án, csütörtökön, önkéntes, térítés- mentes véradást szerveznek Vecsésen és Üllőn. Vecsésen, a nagyközségi tanács földszinti helyiségeiben 8-tól 14 óra 30 percig, Üllőn, a Malom utcai központi iskolában 8-tól 15 óra 30 percig várják a donorokat ezen a napon. Kérik a helybeli felnőtt lakosságot. hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek a véradásra, ezzel is kifejezve rászoruló embertársaik iránti humanitásukat. A maglódi főutcán már megszokott látvány a központi általános iskola és a művelődési ház közötti járdán, rendezett, sorokban, nevelői felügyelettel haladó gyermekcsoport. Egyik nap kíváncsian elkísértem őket útjukon. Kíváncsiságomnál csak meglepetésem volt nagyobb, mikor a művelődési házhoz érve két igen szép és tágas, jól berendezett tantermet láttam. Korszerű világítással és központi fűtéssel felszerelve. Felkerestem Ladányi János iskolaigazgatót, és kértem, tájékoztasson, miért így tanítanak? Elmondta: bármilyen hihetetlen, de nagyon jó dolog, hogy így taníthatják a gyerekeket. Mert így továbbra is egy műszakos tanítás van. Maglód községben jelentős az iskolás korúak létszámnövekedése. S az idei tanítási évben a demográfiai tetőzés a felső tagozatos csoportokra került át. Ezzel egyidejűleg óriási gond lett ez az általános iskola a község számára. Ugyanis a gyerekek oktatásán kívül még a felnőttek általános iskolájában is működik, valamint a péceli Ráday Pál Gimnázium kihelyezett levelező tagozata, heti két alkalommal. A tantestület munkája, az oktatás csak akkor lehet zavartalan, ha egy műszakban történik. így a húsz szakkör és foglalkozás délután nevelői felügyelettel működik. Mivel a központi iskolában 13 tanterem és egy tornaterem van, de 16 tanulócsoportnak kellett biztosítani a zavartalan foglalkozást, felvetődött a kérdés, milyen megoldás lenne jó. Az emeletráépítés több millió forintba került volna, tei ............ i há t eleve nem volt rá lehetőség. Így a község vezetőivel történt megbeszélések után született a döntés, a művelődési ház bővítményeiként kell megépíteni a két szükségtantermet. Ezek a délelőtti tanítás befejezése után a közművelődési célra is alkalmasak. Például: klubdélutánokra, rendezvényekre, öregek napközijét is ki lehet alakítani stb. Szerencsés döntés, mert a távlati adatok szerint a későbbiekben teljes egészében a közművelődés céljára lesznek hasznosíthatók. Ezután indult meg a szervezés és szinte jelszóvá vált: mindent a gyerekekért! Megmozdultak a gazdasági egységek, a kisiparosok, s a szülői munkaközösség szervezésében és támogatásával községi önerőből megkezdődött az építkezés. Április 27-től körülbelül 150 ember dolgozott és szeptember 1-én a gyerekek birtokba vehették a kész termeket. Teljesen új a berendezés. Mivel kabinet rendszerű oktatás van, zömében humán oktatás folyik ezekben a helyiségekben. E tantárgyak kevésbé oktatóeszköz-igényesek, így nem szükséges állandóan hordani a berendezéseket. A tanítás befejezésével azonnal átadhatók a helyiségek a művelődési célokra. Az iskola vezetői a házirendet módosították, így a gyerekek az úton is és a helyszínen is állandó vezetői felügyeletet kaptak. Tehát megoldódott az egy műszakos tanítás a felső tagozatosoknál. Ladányi János beszélgetésünk végén kiemelte a szülők és kisiparosok lelkes, áldozatkész munkáját, ismételt köszönetét mondott érte. A nagyközség és az iskola vezetése pedig azon fog munkálkodni a jövőben is — tette hozzá —, hogy a tanulás színvonalában továbbra is csak jó irányban következzék be változás. Marczi Ferenc Rendszertelen a kézbesítés Mindig bosszankodik az újságelőfizető, ha nem kapja kézhez időben kedvenc lapját. így •voltak ezzel többen Péteriben is, ahonnan panasz érkezett szerkesztőségünkbe. Megtudtuk — a panasz nyomán —, hogy az elmúlt hetekben az egyik körzetben igencsak akadozott a hírlapkihordás. Ez érintette a mi lapunkat is. Többen lemondták a Pest Megyei Hírlapot, mert vagy nem kapták meg, vagy csak több napos késéssel jutott el hozzájuk. Hornyák Lászióné, a péteri postahivatal vezetője elmondSokan nem felejtik el A gyerek kinyílik, mint a virág Október hetedikén ment nyugdíjba, 37 évig tartó óvónői pályafutás után ... A gyerekek megismerik a boltban, rajongva veszik körül, szülők köszönnek át neki az út másik oldaláról is, köztük olyanok, akiknek a családon kívül ő volt az első, kiváló modellt adó, mutató ember. Ember, a szó legigazibb, legnemesebb értelmében ... Ézsöl Istvánné óvodavezetőként ment nyugdíjba. Helybeli születésű, a fővárosban végezte iskoláit, s miután az első évet a hivatásában Vecsésen gyakorolta. 1949-től egyfolytában Mendén vigyázta, nevelte, okította a kicsinyeket. Családjuk nincs, kettesben élnek férjével Fő utcai otthonukban. Lakásukon beszélgettünk ké^ő, délután, kora esti a. Érdekes és tanulságos dolgokat mondott el majdnem négy évtizedes pályafutása tapasztalatait ismertetve Ézsöl Istvánná. — Mi különbség van pályája kezdetén és végén nevelt gyerekek között? — A legszembetűnőbb különbség az, hogy a mai 'gyeKöszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak. ismerősöknek, volt munkatársaknak, akik férjem Burján Benjámin temetésén Monoron megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, osztoztak fájdalmunkban. Burján Benjáminné és családja. rekek sokkal önállóbbak, okosabbak, s nem kell őket any- nyira babusgatni, könnyebb velük foglalkozni, viszont tény, hogy nehezebb a fegyelmezésük, részben elevenségük, feiszabadultságuk. családi, nevelési okok miatt. — Volt olyan ,.gyereke”, akivel nem tudott mit kezdeni? — Egy olyan gyerekem sem volt, akivel úgymond nem bírtam volna. Nyilván azért volt ez így, mert úgy vagyok vele, hogy meg kell, s meg' lehet találni a módját annak, hogy a nehezebben nevelhető gyerekekre, is kellő hatással legyen az óvónő. Bár vezető is voltam az óvodában, sokat tartózkodtam a gyerekek között. Nagyon szerettem velük elbeszélgetni. Főleg reggel. amikor az anyukájuk korán behozta ókét. még -álmosak, morcosak voltak kicsit, de lehetett velük nagy szeretettel, türelemmel, meleg emberi szóval társalogni Vagy délután, amikor valamiért később jöttek a gyerekekért, a többiek már hazamentek, akkor volt. idő s kellő nyugalom, ahhoz, hogy a közös foglalkozásokon túl. külön is törődjem egyik- másik apróság gondjával, bajával. tó — Ebben a korban meg lehet állapítani, hogy kiből milyen magatartásé ember lesz? — Igen, elég jól meg lehetett sejteni, de azt is,^ hogy mi lehet, milyen magatartású felnőtté válik majd. Persze, ez így nem minden esetben volt igaz, de sokaknak a mai napig is akaratlanul is figyelemmel tudtam kísérni életét, hiszen én is, ők is mendeiek. A legtöbben azt az életutat járják, amit gyerekkori bontakozó képességeik alapján meg lehetett sejteni. Ám e téren sok csalódás is ért, mert voltak olyian óvodásaim is, akik kitűnő tanulók voltak, s általában nagyon intelligensek. fogékonyak az újra, gz előbbrejutásra, de nem jutottak el egyetemig,, olyan magas képzettséget igénylő hivatásig, amit elérhetőnek hittem róluk. E^-főleg a lányokkal fordult elő, mert Mendén a hatvanashetvenes években, jellemző volt, hogy nagyon korán, 16— 17 évesen férjhez adták őket, nehogy pártában maradjanak. Napjainkra már 18—20 évre tolódott el a férjhez menés időpontja — válaszolgatott Ézsöl Istvánná kérdéseinkre, majd visszakanyarodtunk a gyerekekre a beszélgetésben. Elmondta a nyugdíjas vezető óvónő, milyen fontosnak találja, hogy az óvónők, pedagógusok színes egyéniségek legyenek, sokat látottak, mert akkor annyival többet tudnak átadni magukból a felnőttek társadalmáról, élményeikből. Ö maga kétszer volt Olaszországban, ötször Ausztriában. legutóbb augusztusban jártak Tirolban férje unokatestvérének meghívására. A rokonok búrgenlandi születésűek. Amikor ideértünk a beszélgetésben, előkerült a .fotóalbum, benne a férj unokatestvérének, Eva Diemnek a fényképével is, akiről kiderült, hogy a Szomszédolás című magyar—osztrák televíziós műsorsorozatban a Ki mit tud Magyarországról című részben az osztrák női résztvevő lesz. Ö az. aki síelt az osztrák si- bajnokkal játékos verseny formájában, de a végeredmény még titok, majd felvételről tudhatnak meg mindent a tévénézők. Szombaton, huszon- harmadikán pedig újabb felvételre kerül sor, amit a december eleji élő műsorban vetítenek majd le, a filmbetét Eva Diem bécsi tanárnő életéről szól majd, aki akkor vetélkedni is fog. 4T* w Mindezeket azért mondta el vendéglátó háziasszonyunk. Ézsölné, mert ez is hozzátartozik színes életéhez, egyéniségéhez, amiből a gyerekek is részesülhettek, mikor élménv- beszámoló-s^erűen mesél az óvodában a kicsiknek a csodálatos jugoszláv tengerpartról. a nagy víz hihetetlen kékségéről, az olasz városokról, a tiroii hegyekről, a gleccserekről, ahová libegő vezet fel, s gyönyörű színes képekkel is megörvendeztette az apróságokat, akik rajongva hallgatták szavait. Ma már mások szavát lesik, hallgatják az óvodások, de biztos, hogy őt, a volt vezető óvó nénit sokan nem felejtik el, hiszen a második anyuka szerepét töltötte be a kicsiknél. s mint ahogy hírlik, nem is rosszul... Aszódi László Antal ta, hogy valóban voltak gond jaik az egyik kézbesítővel. Néhány hete azonban megváltak tőle, s azóta rendes időben eljutnak az újságok a címzettekhez. Bízunk benne, hogy a jövőben is így lesz! G. J. Kulturális program Ecseren, 17 órától: autóvezetői tanfolyam. Gyomron, az úttörőházban, 15-től: a báb-; 15.30-tól: a vívó- és tornaszakkör foglalkozása. Maglódon, 16-tól: ismeretterjesztő előadás. A politikai tudat, az erkölcs és a műveltség formálódása társadalmunkban címmel. Előadó: Vizi István, az oktatási igazgatóság tanára. Helye: a központi általános iskola. Monoron, a moziban csak 18-tól: A piszkos tizenkettő I—II. Sülysápon, 10-től: Játsszunk utazást címmel gyermekműsor. Üllőn, 16-tól: a ci- teraszakkör összejövetele. 17- től: autóvezetői tanfolyam. Csehszlovákiába Kirándulások Két egy-egy napos autóbusz-kirándulást is szervez a közeljövőben a Monori Tömegsport Egyesület Csehszlovákiába. Az első csoport december 1Ó-én indul Lévára. Erre az útra Kucsera Károlynénál (Monor. Ságvári u. 15.) lehet jelentkezni. A másik csoport a Nyitra— Léva útvonalat választva december 14-én indul, reggel öt órakor a pártbizottság székháza elől. Jelentkezni Ácsai Zoltánnál (Monor, Liliom u. 89. sz.) lehet. Mindkét kirándulócsoport tagjai megismerkednek az útjukba eső nagyobb települések nevezetességeivel, régi történelmi emlékhelyekkel. Levelesládánkból Még táncra is perdültek Az előző évekhez hasonlóan az idén is megrendezte az öregek napját a monori 1. számú vöröskeresztes alapszervezet. A rendezvény költségeit a januárban rendezett bál bevételéből fedeztük. Izgatottan vártuk, hogy hány idős néni és bácsi jön el. Sajnos, többen betegség miatt maradtak távol. A legszomorúbb az, hogy egypáran meghaltak. A vezetőség részéről dr. Körest László alapszervezetünk elnöke köszöntötte a megjelenteket. A tanács képviseletében Vedres Lászlóné társadalmi tanácselnök-helyettes is meleg szavakkal beszélt a vendégekhez. Az ünnepség hangulatát, bensőségességét emelte Varga Anikó gimnáziumi tanuló, aki egy gyönyörű verset szavalt. Szinte mindenkinek könny szökött a szemébe. Ezt követően az Ady úti iskola kisdobosainak jelenetei és Burján Balázs Uom- bitaszólója következett, majd a felső tagozatosok három jelenete. Az ünnepség keretén belül sor került a három zenész megjutalmazására, valamint oklevél átadására, azoknak, akik évek óta társadalmi segítőink. Ifj. Púpos József, Gulyás Gyula és Balogh Zoltán. Elkísérte őket id. Púpos Józsi bácsi is, akitől tanulták a zenei tudományt és ő is 8 évig fáradhatatlanul dolgozott az öregek napján. Az aktívák szorgalmasan segédkeztek, hogy idős vendégeink jól érezzék magukat. A finom süteményeket is a vöröskeresztesek sütötték. Köszönjük mindenkinek segítőkészségét. Az iskola vezetőinek és nevelőinek, hogy első szóra segítségünkre voltak terveink megvalósításában. Vöröskeresztes aktíváinknak pedig a sok fáradozását köszönjük. Olasz Józsefné Monor Az ünnepeltek egy csoportja Ellcnpachcr Veronika felvétele (ISSN 0133—26SI (Monori Hírlap)
