Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. NOVEMBER 26., KEDD A VII. ÖTÉVES TERV FŐBB GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAI PEST MEGYÉBEN Senki ne becsülje alá sikereink értékét Pest megye VI. ötéves terve gazdasági eredményeinek összegzését és a VII. ötéves terv főbb megyei céljainak meghatározását széles körű, átfogó elemző munka előzte meg. A helyes értékelés, illetve a teendők reális meghatározása csak úgy képzelhető el, ha már az előkészítés szakaszában őszinte párbeszédet folytatnak hz érdekeltekkel. Erre ösztönöz a megyei pártbizottság legutóbbi határozata is, amely a munkastílus, munka- módszer kérdését foglalta össze. Különösen fontos éppen napjainkban az átgondolt értékelés, mert az 1985-ös esztendő gazdasági nehézségei miatt sokan alábecsülik sikereinket és túlértékelik a valóban meglévő feszültségeket. Az kétségtelen, hogy mennyiségileg elmaradtunk tervezett céljainktól, de sok tekintetben — így minőségileg is — jelentős sikereket könyvelhetünk el. A megyei pártbizottság elé terjesztett írásos és szóbeli beszámoló, de a felszólalók is megállapították, hogy a mai bizonytalanságokkal együtt is nyugodtan állíthatjuk: a fejlődés tervezett iránya összhangban van a párt XIII. kongresszusa határozataival és gazdálkodási feltételeink kedvezőbbek az öt évvel korábbinál. Javult az ország egyensúlyi helyzete, nőtt a valutatartalék, megőriztük hitelképességünket, korszerűsítettük vállalatirányítási rendszerünket. Mérséklődött a fajlagos anyag- ,és energiafelhasználás, kedvező feltételeket teremtettünk a tőkeáramlás számára. Amikor a fejlődés intenzív szakaszába léptünk — érthető —, a kisebb növekedési ütem is dinamikusnak tekinthető, másképp értékelendő mint az extenzív szakaszban. A mai világgazdasági helyzetet tekintve még inkább nincs okunk alábecsülni értékeinket. Küldve a talpon maradásért Pest megye gazdasága az elmúlt öt esztendőben is a népgazdaság érdekeit figyelembe véve fejlődött. Az ipari és a mezőgazdasági termelés az országos átlag felett növekedett, az export dinamikusan nőtt. A gabonatermés tartósan meghaladja a 700 ezer tonnát, a gondok ellenére a vágóállat-termelés 27, a tejtermelés 32 százalékkal haladja meg az előző ötéves terv eredményeit. Sok példa igazolja, hogy a Központi Bizottság 1982. június 23-i — külgazdasági kapcsolatainkról szóló — határozata után a pártszervezetek jól mozgósították az exportképes gyártmányok fejlesztésére. Érdekeltség alapján dolgoznak együtt a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok, önálló külkereskedelmi joggal ruházták fel a Lenfonó és Szövőipari Vállalatot, a Ganz Árammérő- gyárat, a Monori Mezőgép Vállalatot — bizonyos mértékig a CEMÜ-t, valamint a Duna Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. Az eredmény számokban is mérhető. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az export bővülése nem járt együtt a gazdaságosság javulásával. ■ A cserearányromlást Pest megye üzemei is megszenvedik. Emelkedtek a termelés i'áfordítási költségei, míg értékesítéskor tudomásul kell venni a nyomott árakat. Érdemes megemlíteni, hogy az export dinamikus emelkedését az ésszerű beruházási program is segítette: ott fektettek be nagyobb összegeket, ahol azok az export bővítését szolgálták. Az 1985. évi 350 millió dollárt meghaladó exportbevételből csaknem 270 millió dollár az exportfejlesztő beruházások közvetlen eredménye. Elismerésre érdemesek azok az üzemek, amelyek az importkorlátozó központi intézkedések hatására importkiváltó termékeket állítottak elő és számos intézkedéssel jelentős drága importanyagot takarítottak meg. Az e szempontból értékelhető 14 vállalat adatai alapján az exportimport egyenleg mindkét relációban javult. A megyei pártbizottság tagjai sokat foglalkoztak a gazdálkodás hatékonyságával, a jövedelmezőség alakulásával. A VI. ötéves terv első felében folytatódott a városellátó jellegű mezőgazdasági fejlesztés. Kialakult a tejgyűrű, s csaknem 20 ezer hektárnyi zöldségterület, az intenzív ültetvénytelepítés, amely meghaladta az országos átlagot is. Javult a baromfitartás,. jól integrálódott a kistermelés a nagyüzemi gazdálkodással. Folytatódott az élelmiszer-vertikum kiépítése. Mindezek helyesen szolgálták a megye, illetve a főváros lakosságának ellátását. A nagyüzemi mezőgazdaság dolgozói megértették, mily fontos politikai feladatot teljesítenek. Az 1982—83-as években a mezőgazdasági üzemek is jelentősen hozzájárultak az ország egyensúlyi helyzetének megőrzéséhez. Ugyanakkor látni kell, hogy a megváltozott körülmények között nemcsak a bővített újratermeléshez, de még a szinten- tartáshoz is nehezen tudták előteremteni az anyagi forrásokat. A növekvő elvonásokat a gazdálkodó egységek az alapon kívüli tevékenységek extenzív növelésével igyekeztek pótolni. Emelkedett létszámuk, de csökkent a jövedelmezőség. A nyereség a termelési érték növekedése dacára is apadt. A követelményeknek — s erről is őszintén tárgyalt a pártbizottság — nem tudott eleget tenni valamennyi gazdaság. A kát aszályos esztendő, valamint a külpiaci értékesítés feltételeinek romlása is súlyosbította a helyzetet. Amíg 1980-ban a szövetkezetek jövedelmezősége meghaladta a tíz százalékot, 1985-re ez hat százalékra esett vissza. Fél évtizeddel ezelőtt a szövetkezeteknek csupán 18 —, ma majdnem 40 százaléka tartozik az alacsony jövedelmezőségű gazdaságok közé. Tartósan magas színvonalon gazdálkodik az abonyi három szövetkezet, az Örkényi Béke, a péceli Rákosvölgye tsz, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság. Viszont régóta küzd nehézséggel a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság, az albertirsai Szabadság, a monori Kossuth és a szent- mártonkátai Kossuth termelő- szövetkezetek. Elsősorban vezetési okok miatt szanálni kellett a Felsababádi Állami Gazdaságot és a szentmártonkátai Kossuth Tsz-t. Külső segítséget kapott talponmaradásához a hernádi Március 15. Tsz., valamint a Dél-Pest Megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság is. kaigényes kukorica- és zöldségtermelés. A megyei nagyüzemek lényegében felszámolták a kisállattenyésztést. Minden gond ellenére, a mezőgazdasági nagyüzemek is sok sikert értek el. Látványos a fejlődés — állapította meg a testület — a gabona átlagtermésének növekedésében, az olajos növények termesztésében, a hústermelésben és az élelmiszer termelés-feldolgo- zás-értékesítésben. A tervidőszak alatt fejlődött fel a vácszenilászlói Zöldmező Tsz és a Herceghalmi Állami Gazdaság szakosított szarvasmarhatelepe. Az Áfé- szek, a PENOMAH (Pest— Nógrád Megyei Húsipari Vállalat) segítségével hódított tért a vágósertés-, a baromfi- és juhtermelés nagy- és kisüzemi integrálása. A tervidőszak második felében azonban — meg kell jegyezni —, a kedvezőtlen közgazdasági feltételek miatt több állattenyésztő telepet kényszerűségből raktárként hasznosítottak. Ebben az időben épült meg a ráckevei és az albertirsai hű- tőház, a vecsési zöldség- és a törökbálinti gyümölcs-, bővült a hernádi baromfifeldolgozó, a BUDATEJ Közös Vállalat és még sok élelmiszeripari üzem. Ezek jelentős exporttevékenységet is folytattak. A világpiaci árak zuhanása miatt sajnos romlottak a devizakitermelés mutatói. Pest megye ipari termelési értéke mintegy 40 milliárd forinttal nő. A vállalatok egy része megszüntette gazdaságtalan termékeinek gyártását és olyan termelési szerkezetet alakított ki, amely népgazdasági és vállalati szinten is hasznot hoz. A termelési érték évről évre dinamikusan nőtt. A nyereség emelkedése a tervidőszak közepére mérséklődött, a jövedelmezőség romlott. A vállalatok közvetlenül érezték a gazdálkodás szigorodását, a piac érzékehységét itthon és a külpiacon. Ettől az időtől azonban a sok ésszerű kezdeményezés hatására a termelési értéket meghaladó mértékben nőtt a nyereség, javult a jövedelmezőség. Országosan az új termékek aránya 0,6 százalékról 5 százalékra emelkedett, a korszerűsített termékek aránya 2 százalékról 5 százalékra nőtt. A gépiparban azonban nem történt meg a kívánt termékszerkezet-módosítás. Termékeink mintegy 60 százalékát ráfordítással tehetnénk csak verseny- képessé —, de ehhez jelentős beruházásra lenne szükség. Az építőiparban a legkedvezőtlenebb a helyzet. Visszaesett az eszköz- és a bérhatékonyság is. A jövedelmezőség nem éri el az 1981 évi szintet. Befolyásolta ezt a fizetőképes kereslet csökkenése is, változott az építési igények szerkezete, s néhol, mint a KKMV-nél is, vezetési gondok tetézték a bajt. Azok a szövetkezeti közös vállalatok, építőipari szövetkezetek tudtak nagyobb jövedelemre szert tenni', amelyek követni tudták a megváltozott építési igényeket. A megyei pártbizottság új titkára Dr. Balogh Pál életútja Kispesten, 1911-ben született. A Műszaki Egyetemen szerezte meg közlekedésmérnöki diplomáját, 1966 óta tagja a pártnak. Politikai Főiskolát végzett. Dolgozott üzemmérnökként az Építőipari Szállítási Vállalatnál, majd önálló kutató-fejlesztő mérnökként. 1967—71-ig vállalata KISZ- szervezetében tevékenykedett, 1971- től a vállalat párt-végrehajtóbizottságának tagja. 1972- től az MSZMP Budapesti Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, 1978 —81-ig az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazda- sági és közlekedési osztályán dolgozott, majd később a pártós tömegszervézeti osztályára került. Mint megyei instruktor előbb Szolnok, később Borsod megyében segítette a pártmunkát. jGyakorlati munkája közben is talált módot az elméleti nyerte a Politikai Főiskolán a kérdésekkel való rendszeres politikai tudományok doktora foglalkozásra, s 1977-ben el- címet. Fel lehet nézni rájuk Legnehezebb a gépiparban Ahol gazdaságtalan volt a termelés, ott felszámolták a többi között például a baromfi- tenyésztést, csökkentették a sertésállományt, kevesebb földön- termeltek zöldséget, számos szarvasmarhát, sertést, juhot helyeztek kisüzembe, ahol kevesebb ráfordítással tenyésztenek. A szabályozók hatására előtérbe került a kalászosgabo- na-termelés, a napraforgó-, ugyanakkor csökkent a munA megyei pártbizottság elismeréssel szólt a szakágazatok átlagánál magasabb hatékonyságú vállalatokról. Így a többi között a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalatról, a Fortéról, a pomázi Írószer Szövetkezetről, a ceglédi Vasipari Szövetkezetről. Az elismert vállalatok közé sorolták a Lenfonó és Szövőipari Vállalatot, a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatot, a Texelektrót, a Mechanikai Műveket, az Ipari Szerelvény- és Gépgyártó Vállalatot, a Fer- roelektrika Ipari Szövetkezetét. Külön kiemelendő a Dunai Kőolajipari Vállalat egyenletesen színvonalas, hatékony munkája. Nagy fejlődés jellemezte a Csepel Autógyár, a Váci Kötöttárugyár, a budaörsi és a péceli vegyesipari szövetkezeteket. Ugyanakkor szóltak a PE- FÉM-röl, a HAGY-ról, melyek nem érték el a szakágazati átlagot. Súlyos gondokkal küzd az ikladi Ipari Műszergyár, a Pestvidéki Gépgyár, a Ganz Árammérőgyár hatékonyság tekintetében. A pártbizottság tagjai elemezték a hatékonyság alakulásának főbb okait. így megállapították, hogy több tényező befolyásolta a vállalatok közötti differenciálódást: a vezetési szemlélet korszerűsítése, a gyors termékszerkezetváltás, a pillanatnyi piaci helyzet, a technológia korszerűsítése, a belső érdekeltségi rendszer alakítása, a vállalati kooperációban rejlő lehetőségek kiaknázása, a munkaerő hatékpnj’-abb foglalkoztatása. Élen járt Gödöllő, Vác, Cegléd, Dunakeszi a térségi szemlélet formálásában, az üzemek közötti együttműködési lehetőségek feltárásában. Meghatározták a szakember-utánpótlás és -képzés helyi feladatait, a továbbhaladás irányát. Széles körű stratégiai tervező- munka alakult ki. Mind több gyár kapcsolódott be az elektronikai berendezések, részegységek gyártásába és alkalmazásába. A Mezőgép vállalatok kezdeményezésére például INNOKORD néven kutató-, fejlesztővállalat jött létre, amely fő feladatának a biotechnológiai eljárások ipari hátterének megteremtését tekinti. Se szeri, se száma, azon kezdeményezéseknek, amelyek bizonyítják a vállalatok készségét a megújulásra, a nehéz viszonyok között is a jövedelmezőség fokozására. Azok a vállalatok, amelyek e szűkös időben is beruháztak, akkor értek el eredményt, ha zárt technológiára, teljes vertikumra rendezkedtek be. Ezt példázza a DKV, de mint kisebb vállalat, a PEMÜ is. Ott járt a beruházás kisebb eredménnyel, ahol a teljes erőt lekötötte, és elhúzódott a folyamat, sokszor az importanyagok késedelmessége miatt. De megnőttek a kamatterhek és más költségek is. A pártbizottságon mind a sikerekről, mind a gondokról teljes nyíltsággal szóltak. Elemezték az eredmények — de az esetleges kudarcok okait is. Szembenéztek olyan tényezőkkel is, mint például: nem sikerült valamennyi munkahelyen összhangba hozni a népgazdasági-vállalati és egyéni érdekeket. Volt amikor fontos exportcikk nem jutott piacra csomagolóanyag hiá. nyában, mert a csomagolóanyagot a szállító cég közvetlenül exportálta — természetesen a népgazdaságnak kevesebb hasznot hajtva. Vagy jellemző volt a hűtő- házépítéseknél: kezdetben állami támogatással indult a folyamat, de két évvel később a támogatást kamatterhek váltották fel. Mire a beruházások befejeződtek, mára mélyhűtött gyümölcsök piaca lanyhult, megnőtt viszont a zöldségfélék kereslete. Ehhez pedig nem volt megfelelő gépsor ... Befolyásolta a vállalatok működését az a szabályozórendszer, melynek alapján csökkentek a vállalati források, különösen a gépiparban, de a mezőgazdaságban is. Mi..denütt előre kell jutni Van-e a VII. ötéves tervben előrelépési lehetőség? — kutatta a megyei pártbizottság. Az optimizmusra több tényező ad okot: az ipar egyes fontos ágazatainak minőségi és mennyiségi eredménye; az anyag- és energiatakarékosságban elért sikerek; a mező- gazdasági üzemek alaptevékenységének magas színvonala; az export volumenének emelkedése; s nem utolsósorban a befejeződő beruházások kihatása a termelésre. Fia az iparon belül kedvezően alakul a termékszerkezet, gazdaságosabbá válik az export, a szabályozók enyhítenek a vállalatok anyagi leterheltségén —, mindez újabb biztosítéka lesz az előrelépés- nejt. A fejlődés nem állhat meg. A pártbizottság kimondta: valamennyi üzemnek keresni kell a sajátosságnak megfelelően, miként alakítja biztos jövőjét. Nincs és nem is található egyforma recept, mely mindenütt hatásos. Vannak azonban általános érvényű koncepciók: így a többi között a fejlesztések koncentrált megvalósítása, az erők egyesítése, az ütemes termelés feltételeinek maximális megteremtése, a szervezettség, a rend, a fegyelem biztosítása, az emberi, a gépi kapacitás kihasználása, a teljesítményen alapuló bérezés, a minőség megkövetelése, az érdekeltségi és ösztönzési rendszer javítása. A pártbizottságon kevés szán.ot emlegettek. Inkább rámutattak a gazdasági, politikai tendenciákra, a kihasználandó lehetőségekre. Mégis, a többi között első helyen említették a vegyipari vállalatok továbbfejlődésének reális alapjait, hiszen itt korszerű körülménvek között dolgoznak. Az országosan is új termékek aránya 6 százalék felett van, termékeik 24 százaléka a legigényesebb piacon is versenyképes és fejlesztési forrásuk is magas. A könnyűipar is meg tud felelni a várakozásoknak. Űj termékeik aránya az iparon belül a legmagasabb: 14 százalék. Termékeik nagy hányada versenyképes. Legnehezebb körülmények között a gépipar dolgozik, feltételeik kedvezőtlenek. Alacsony az új termékek aránya. Csak folyamatos korszerűsítéssel, koncentrált műszaki fejlesztéssel válhatnak még versenyképesebbé. Gázda'ságosáág, ‘ jövedelmezőség, hatékonyság — sokszor mondjuk: unalomig ismételt szavak.. Csakhogy ezek a szavak takarják jólétünk, továbbhaladásunk feltételét. Sok anyagot, sok erőt, energiát használunk még fel munkánk során. Csupán egyszázalékos anyagköltség-csökkentés egy- milliárd forintot meghaladó nyereségnövekedést eredményezne! S ahogy már sok vállalat megtalálta a helyes utat, miért ne várhatnánk el valamennyi termelőüzemtől, hogy jól gazdálkodjon javainkkal?! Az IMI és az ÉVIG extrudált házas elektromotorjai, a Ganz Árammérőgyár kvarcvezérlésű kapcsolóórái, a Mechanikai Művek hulladékcsökkentő kondenzátortekercselése, a PEMÜ porveszteséget csökkentő granulálása és még sok más anyag- és energiatakarékos megoldásai bizonyítják: sok belső tartalék van a vállalatoknál. A mezőgazdaságban is számos példa bizonyítja, hogy képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, alakítani szükség szerint a gazdálkodáson. \ továbbiakban is csak ez a magatartás hozhat sikert. Vállalatnak, népgazdaságnak, egyénnek egyaránt. Az új vállalatirányítási rendszerben még több lehetőség nyílik az alkotó kedv, a kezdeményezőkészség, a kockázatok Hálás kibontakoztatására: 63 érintett vállalat közül eddig 25 vállalatnál tértek már át az új formára. A megújulás a pártmunkában is állandó módszerbeli változtatást igényel — fogalmazták meg a pártbizottság tagjai. A pártszervek irányító és ellenőrző tevékenysége révén elő kell segíteni a gazdasági életben végbemenő folyamatokat. A kommunisták ösztönözzék, támogassák az újat, formálják a tudatot. Terveink a VII. ötéves terv során is csak akkor valósulhatnak meg, ha a dolgozók tömege aktívan támogatja az elképzeléseket megyei szinten és helyben, ahol tetteik bizonyítják elkötelezettségüket szűkebb hazánk — de az egész népgazdaság jobb napjainak megteremtéséért. S. A.
