Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Nem támogatás — kölcsön lötyögős úton az autójavítás November elsejétől a korábbi két műszak helyett egy, nyújtott műszakban dolgoznak az Autójavító Kisvállalatnál. A munkaidő-rövidülés okairól és egyéb aktuális, az autó­sokat érdeklő kérdésekről beszélgettünk a vállalat igazgatójá­val, Margó Györggyel. A szokásos hétfő reggeli értekezlet után ülhettünk le, ami ezúttal talán valamivel hosszabbra húzódott. — Jövő évtől új vállalat- irányítási rendszerben dolgo­zunk. Lényege, hogy közgyűlés választja meg a vezetőket az igazgatóval együtt. Üj szerve­zeti szabályzatot készítünk elő, amit még a megszavazta tás előtt közzéteszünk és meg­vitatunk, ha kell, változtatunk is rajta. Ez volt a mai érte­kezletünk témája is, termé­szetesen még csak előkészítési szinten. Az új szervezeti sza­bályzattervezetet is csak ez­után tesszük közzé — mondta még az első kérdés előtt az igazgató és egyben biztosított, hogy amint lesznek konkrétu­mok, azokat szívesen közre­adja ezeken az oldalakon is. — Visszatérve az eredeti kérdéshez, mi tette szüksé­gedé a munkaidő csökkenté­sét? Talán ennyire lecsökkent a forgalmuk? ■ ■■■ — Valóban, a téli időszak­ban kevesebben fordulnak hozzánk, ami megszokott do­log, hiszen ezekben a hó­napokban sokan nem használ­ják autóikat, ezért hibák is ritkábban fordulnak elő. Az ügyfélforgalmunk egyébként három éve változatlan. — Ön szerint megfelelő szemléletbeli változás követte a vállalat átalakulását két év­vel ezelőtt, amikor megszűnt az AF1T és egy kisebb, önálló egység született? Változott-e valami, például az, hogy csak úgy vállaltak el bizonyos ja­vításokat, ha mindjárt a pót­alkatrészt is hozta magával a tulajdonos? A szemléletbeli változáshoz tartozna a dolgo­zói érdekeltség kedvezőbbé válása is. Tehát történt-e vál­tozás? — Talán már késő a két évvel ezelőtti dolgokra vissza­térni, mégis elmondom, hogy legnagyobb gondunk az alkat­részkínálat. Ez, függetlenül a kisvállalattá alakulástól, nem sokat javult. A nehézséget leginkább az jelenti, hogy több típust is javítunk, össze­sen nyolc-kilencet. Mivel nem kereskedelmi cég vagyunk, nem tárolhatunk nagy meny- nyiségű árut, alkatrészt rak­tárainkban. Mindenből csak annyit érdemes beszerezni, amennyit belátható időn belül felhasználunk. Az, hogy min­dig legyen beépíthető alkat­részünk, a mi érdekünk is, ezért minden lehető forrást ki­használunk. Nemcsak a ke­reskedelemre, illetve a gyár­tókra támaszkodunk. Saját bontótelepünk van, ahonnan megmentjük és felújítjuk az alkatrészeket. Mégis sokszor nem tehetünk mást, széttárjuk a kezünket: nincs! — Ilyenkor az autótulajdo­nosra bízzák a beszerzést, ami így vagy úgy neki sikerül is. Vajon hogy érik el ők? — Mi csak olyan elemeket építhetünk be, ami minőségi bizonyítvánnyal rendelkezik. Mindez elengedhetetlen, hogy garanciálisán tudjunk dolgoz­ni. Sok, általában a kiskeres­kedelemben, az olyan áru, ami­nek nincs a Kermi által ki­adott minőségi bizonyítványa. Ilyeneket mi nem vásáro­lunk, de ha az ügyfél hozza: kívánságára beszereljük. Talán elmondhatom azt a változást, amit valóban kis­vállalathoz illően gyakorlunk. Az ügyfél, ha egyszer meg­elégedett egy szerelővel, leg­közelebb kérheti, hogy hozzá kerüljön a gépkocsija. Régen ez nem volt, akkor sorban kapták a munkát azok, akik éppen ráértek. A teljesítmény szerinti bérezést már ez előtt is bevezettük, de nem szólunk bele abba se, ha valakire, mert jó szakmunkás, tizen is várnak, máshoz pedig csak ketten fordulnak. Így nem csak tízszázalékos differen­ciálást érünk el, sokkal többet. Előfordul 8500 forintos fizetés éppúgy, mint 3500-as. — Az ügyfélváró üvegabla­kán át nézve úgy látszott, meglehetősen sok tennivaló­juk van. Nem hiszem, hogy akadna, aki nem jut munká­hoz, hacsak a szerelőállások, emelők, szerszámok korláto­zott száma miatt nem. ■■■■ — Valóban nehéz helyzet­ben vagyunk a zsúfoltság miatt. A keresetek is vissza­esnek ezért, mégis, a gazdál­kodás eredményessége érdeké­ben, szűkíteni kellett a munkaidőt. A kisebb ügyfél- forgalom mellett a fűtési költ­ségek is erre kényszerítettek. Ezért a tavaszi visszaállást is az időjárástól tettük függővé. Vagy március 31-én, vagy el­sején állunk vissza a két mű­szakra. A mostani munkaidő egyébként csak négy órával rövidült a megszokotthoz ké­pest. Reggel héttől este hatig tartunk nyitva. — Mire fordítják azt a kö­zel egymillió forintos támo­gatást, amit évenként kapnak a tanácstól? Egyáltalán miért vált szükségessé ez, ha amúgy gazdaságosan működnek? — Ez a pénz nem támoga­tás, hanem olyan kölcsön, amit minden év végén vissza­fizetünk. Az összeg az alkat­részkészletünk feltöréséhez, teljesebbé tételéhez szükséges. Ha nem kapnánk ezt a pénzt, akkor a nyereségből kellene elvonnunk, amit nem tudnánk megtenni, a dolgozók érdekei­nek sértése nélkül. — Ha újra és újra meg­kapják ezt, a pénzt, ha vissza­fizetik is, tulajdonképpen se­gélyről, örökös mankóról van szó. Nem tudnák maguk elő­teremteni ezt a pluszt, mond­juk a belső ellenőrzés javí­tásával? — A belső ellenőrzésre több lépcsős bevált módszereink vannak. Ez az elkészült mun­kák ellenőrzésén túl, a szám­lák átnézésén keresztül, egé­szen addig terjed, hogy vizs­gáljuk az alkatrészcserek szükségességét is az adott hiba elhárításakor. — Gondolom, nem jut ide­jűk, erejük megszűrni minden kigördülő gépkocsit, mégis nem kellene gyakoribbá tenni a szűréseket? — Jelenleg a napi 70-ből minden negyediket ellenőriz­zük javítási folyamat közben vagy utólag. Az a célunk, hogy sűrítsük ezt a számot. — Ilyen tempóban, ilyen ellenőrzés mellett lesznek mérsékelten nyereségesek, ez elég ugyan a működéshez, de nem tudom elképzelni,. hogy férhet bele a sportklub támo­gatása is. Nem újság, hogy a Ferjáncz—dr. Tandari páros a vállalat színeiben verse­nyez. — A sportkör önfenntartó. Még az alakuláskor alap­szabályban rögzítették, hogy a vállalat anyagilag nem támo­gatja őket. A fő pénzforrást a hirdetések biztosítják, ez pedig a hires versenyzőpáros neve nélkül nem lenne ekkora összeg. Jelenlétük emeli a vállalat ismertségét, nekünk tulajdonképpen kiadások he­lyett népszerűséget hoznak. — A vizsgáztatásról es a 'Sbiztosítóval való együttműkö­désükről mi a véleménye? Igaz, hogy korlátozták a vizs­gáztatási jogukat? ■■■■ — A biztosítóval hármas kapcsolatunk is van és mind­egyik jól működik. Kárfel­vételi irodát üzemeltetnek itt saját dolgozóikkal. Ezenkívül nekünk is van két saját munkatársunk, akik szintén foglalkoznak kárfelvétellel. Azok a gépkocsik kerülnek hozzájuk, amelyeket tulajdo­nosaik nálunk szándékoznak javíttatni. Harmadsorban, a totálkáros gépkocsikat is mi vesszük át tőlük. Vizsgáztatási korlátozásról szó sincs, a közlekedési felügyelettel, aki a vizsgáztatás jogát biztosít­ja, semmiféle problémánk nem volt és nincs ma sem. Arról van szó, hogy a gödöllőiek helyszűke miatt kérték, hogy a náluk vizsgára bejelentett autókat itt vizsgáztassák gö­döllői szakemberek. Még csak annyit, hogy havonta 450 autó kerül át zárt technoié Jiájú vizsgán, ami a legmagasabb szám Pest megyében. — Köszönöm a válaszokat és kívánom, váljanak be az új vállalatirányítási rendszer­hez fűzött reményeik! Dudás Zoltán Hétfőtől (november 25-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeleti szolgálatot a városban. Hétfőn: dr. Füredi Gyula, kedden: dr. Halmos Éva, szer­dán: dr. Kiss Péter, csütörtö­kön : dr. Ágoston Mária, pén­teken: dr. Hajmer Viktória, szombaton és vasárnap: tír. Liphart József. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap (23-án és 24-én) • dr. Huszág Hedvig lesz. Az ügyelet a régi kórház­ban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 A karosszérialakatos karambolos gépkocsin dolgozik Poldauf Gábor művezető egy zárt technológiában vizsgáztatan­dó gépkocsit vesz át A szerző felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1985. NOVEMBER 23.', SZOMBAT SportaktÉva-értekezleten Nemzetközi versenyeken nyestek 7 Az elmúlt öt esztendő $ szerteágazó testnevelési és ^ sportmozgalma került terí- % tékre az MTESZ-székház- ' ban kedden. A sportaktí- J va-értekezleten a résztve- % vők áttekintették a város ^ és a környező települések ^ verseny-, iskolai, valamint ^ szabadidő-sporthelyzetét. A tanácskozáson Szalai Ár­pád, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a jelenlé­vőket, az elnökségben helyet foglaló dr. Olajos Mihályt, az MSZMP Vác Városi Bi­zottságának első titkárát, Herceg Lászlót, az OTSH osz­tályvezető-helyettesét, Turóczi Bélát, a Pest Megyei Testne­velési és Sporthivatal vezető­jét, Fábján Lajost, a Közép- Duna-vidóki Intéző Bizottság főtitkárát és Koltai Imrét, a CEMÜ. vezérigazgatóját, or­szággyűlési képviselőt. Weisz György, a városi ta­nács elnöke részletesen beszá­molt a terület testnevelési és sportmozgalmáról. Nemzetközi minősítés Szólt arról a versenysport értékelésekor, hogy az elmúlt öt esztendőben jó szintet si­került elérni. A legkiemelke­dőbb eredményeket a város­ban a kajak-kenu és az eve­zés hozta. A Váci Hajó mind­két osztálya „A” kategóriás. Az "evezősök 198'5-ben hgf Or­szágos bajnoki címet nyertek, s ezzel az ország legerédrtíé- nyesebb szakosztálya lett a váci. A kajak-kenusok közül több versenyző nyert nem­zetközi versenyeket és kapott első osztályú minősítést. Az utánpótlás nevelésében két vidéki sportegyesület; a „B” kategóriás nagymarosi és a „D” kategóriás szobi jeleske­dik. A legtöbb versenyzőt a lab­darúgó-szakosztályok foglal­koztatják. Az egyesületek kö­zül kiemelkedik a Váci Izzó MTE, amely egy NB II. és hét utánpótlás korú csapatot tart fenn. Az igazolt játéko­sok száma több mint százöt­ven. Megyei másodosztályú csapata négy sportegyesület­nek van, a körzeti bajnok­ságban pedig huszonegy csa­pat vesz részt. öt kézilabdacsapat műkö­dik a területen, közülük ket­tő: a Váci Izzó és a Forte SE sikeresen szerepel az NB II- ben, a többi csapat a megyei bajnokságban vesz részt. Az Izzó MTE atlétikai szak­osztálya a tavalyi sikerei alapján Pest megye legered­ményesebb szakosztálya lett. Ezzel a megtisztelő címmel büszkélkedhetnek a Vízmű Sportegyesület úszói is. Jó! szerepelnek az asztalitenisze­zők. A küzdősportok közül órától délig tartanak. Az ügyelet helye: Cházár András utca 17. (A régi városi fürdő épülete.) Indulás nyolckor Iára a Börzsönybe A Börzsöny természetjáró kör vasárnap reggel túrát indít a Zebegény Szőnyi-em- lékmúzeum—Malom völgy— Törökmező—Rózsa kunyhó— Gál hegy—Verőcemaros vas­útállomás útvonalon. Talál­kozó reggel 8 órakor a váci vasútállomás előcsarnokában. Mindenkit szívesen látnak nyílt túrájukon. egyre népszerűbb a cselgáncs és a karate. Váltakozó sike­reket érnek el az ökölvívók és a birkózók. Különlegessé­get jelent a város sportéleté­ben az autó-motor sport. Spcríszerhiírsy Weisz György beszámolójá­ból kitűnt, hogy kevésbé sike­rült előbbre lépni az iskolai és a szabadidősport területén. Nagy különbség van a város és a községek egy-egy okta­tási intézményének testneve­lése között. Gond, hogy a testnevelő tanárok csaknem huszonöt százaléka képesítés nélküli. A beszámolót követően töb­ben kértek szót. Véleményük­kel megerősítették a beszá­molóban elhangzottakat és új kezdeményezésekre is tettek javaslatokat. Szekeres Károly, a letkési sportkör elnöke pél­dául azokról a problémákról beszélt, amelyek a falusi sportolók versenyzését teszik szinte lehetetlenné. Letkésen például gond a labdarúgócsa­pat szállítása a mérkőzésekre, vagy az előírt sportszerelések megvásárlása. Sújtja a körzeti- bajnokság­ban szereplő csapatokat az is, hogy mérkőzéseiket szomba­ton kell játszani. így attól a kevés bevételtől is elesik a sportkör, melyből a játékve- zetől0lt^i.’|ií'díá. fizetni. Több általános' 'iskolai tanár mond­ta el véleményét a testneve­lés jelenlegi helyzetéről. Ok­kal háborodtak fel például az olyan úszóversenyek rende­zésén, melyekre mág a ver­A színpadon csillognak a hangszerek, dobok, gong, harangjáték, kisebb ütőhang­szerek sora. Nagy a várako­zás, sok a fiatal, sok a szak­mabéli, telt ház. Megjelennek a zenészek: Fazekas László és „gyerekei”: a Váci Ütőhang­szeres Együttes. Az első perc­től kezdve ragyogó a hangu­lat, zenélnek, élnek a szín­padon. Kortárs műveket játsza­nak, az ütőhangszerek vonzó hangszínei, a ritmus ősi örö­me magától értetődővé teszi a nehéznek tartott modern zenet. Ezek a fiatal fiúk látható hozzáértéssel és élvezettel ke­zelik a hangszereket, egy-egy műben többet is, s nagy kon­centráltsággal figyelnek egy­más rezdüléseire. Együtt ze­nélnek, s ebből muzikális, precízen kidolgozott, remek előadás lesz a közönség örö­mére. Mert ami a maga mű­fajában igazán jó, az hat. Nem kell hozzá zenei elő­képzettség, hogy érezze az em­ber: ez itt, most jó, ezek az emberek jól csinálják. Afrikai törzsi ritmusok szól­nak ezer színnel a Plaisanterie című darabban, s szinte csen­genek a „fadarabok” az is­métlődésre épülő Steve Reich- műben. S ett áll a színpad közepén Fazekas László, a „nagy” Fa­zekas (az együttesben játszik a „kis” Fazekas is, a fia), ve­zényli együttesét, pontos kéz­zel, együtt játszik, együtt lé­legzik a fiúkkal. A tanítvá­nyai, s talán egyszer mu­zsikuskollégái is. Közösséget hozott létre, értékes emberi dolgokra, zenére szerződött közösséget, s megérdemelten övé az alkotás öröme. Meg­honosította ebben a városban az ütős zenét. Az ő keze alatt jó helyen vannak a zeneiskola irigyelt ütőhangszerei. S szinte természetes, hogy senyzöknsk is belépőjegyet kellett váltani az uszodába. Kiss László, a Tungsram Rt. Alkatrész- és Fényforrás­gyárának igazgatója a sport­célokra fordított hozzájárulá­sokról beszélt. Elmondta, hogy a gyár ebben az évben eddig 2.5 millió forintot adott a vá­rosi sportegyesületnek.; Indo­kolatlanul aránytalannak tartja a többi gazdasági egy­ségekhez viszonyítva ezt az összeget. Kérte, hogy a töb­bi üzem is vállaljon részt a versenysportok működési költségeiből. EgyiiÜRiűkcdve A tanácskozáson szót kért dr. Olajos Mihály is. Többek között elmondta, hogy a vá­ros és a települések testneve­lési és sportmozgalma ered­ményesen segítette a lakos­ság egészségesebb életmódjá­nak, a fiatalok fizikai erőn­létének kialakítását. A taná­csok. a párt- és a tömegszer­vezetek együttműködve alap­vetően biztosították a Politi­kai Bizottság határozatainak végrehajtását. A jövőben meg kell őrizni a versenysportban elért színvonalat és új kezde­ményezésekkel fel kell lendí­teni az iskolai és szabadidő­sportot. Ennek érdekében fontos lesz a települések kö­zötti együttműködés és a tár­gyi ' f&Ttéfélek “fo6b * kihaszná­lása. Kiemelt feladatként kell kezelni a tömeg- és a ver­senysportok egymásra épülé­sét. Burányi János a műsor egyik szerzője is je­len van, Patachich Iván, aki „Percussion! con macchina” (Ütők géppel) című darabja előadására érkezett Vácra. Az ütőhangszerekhez társult mag­netofon bonyolult hangzást ad, de nem érzi az ember nehéznek, mert könnyedén játsszák, mintha a vitáig leg­természetesebb dolga lenne magnetofonnal zenélni. S a szerző láthatóan elégedett, mosolyogva hajlik meg a ga­lérián. Végül a Konyhakoncert! Ottó Ferenc 1924-ben írt műve. Vi­dáman bizonyítandó, hogy a minket körülvevő, hétköznapi tárgyak hangszerek is lehet­nek. Pillanatok alatt berende­zik a színpadot: régi kredenc, rózsás sparhelt, habverő, vaj- köpülő, tányérok, villák, po­harak, tálcák, sütők. Óriási si­kert aratnak a „díszletek” és egyben hangszerek. (A mű­sorközlő Fenyő Gábor hangját alig lehet hallani.) Stílusosan, szakácsruhában vonul ki az együttes és megszólalnak az edények. A váci ütősök jó­kedvűen ütik őket, minden konyhák dicsőségére. Nagy siker. Mégsem ez lesz a zárószám, elementáris rá­adás következik. Jó nézni a zenészek arcát, szeretik, amit csinálnak, ezért a hallgató is beleszeret az ütősmuzsikába, élvezi a ritmust, a hangszine- ket. Sikerhangulatban ér vé­get a hangverseny. Végül álljon itt a Váci Ütő­hangszeres Együttes tagjainak neve: Bártfai Zoltán, ifj. Fa­zekas László, Fehér Gyula, Kovács Péter, Nagy István Zoltán, Pálinkás Levente, mű­vészeti vezető: Fazekas László, Hangversenyük november 14- én volt, a zeneiskolában. B. M. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Fereyssioni m Fazekas Orvesi ügyelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom