Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Az év utolsó negyedében háromszáz darab S4 típusú konténert készítenek Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem tangazdasá­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT Asszonyok a szalagon Az érdekek Ikladon találkoznak gának ipari ágazatában. Képünkön: Molnár Ferenc és Cser János ívhegesztéssel illeszti össze az autóalkatrészek tárolásá­ra és szállítására alkalmas konténerelemeket IlancsovszRi János felvétele fiz összefogás tette lehetővé Szűrés ifarepesfarcsán Kezdetben heti háromszor ' Annak idején a kerepsstacr- csai Flór Ferenc Kórházban tartott, választógyűlésemen is "mondtam már, szeretnék ten­ni valamit azért, hogy a nők­nek ne kelljen ilyen nagy számban meghalniuk. Nagyon jó lenne, ha a nőgyógyászati rákszűréseknél is elérhetnénk, hogy országosan kötelező le­gyen. A gondolatom megegyezett a kórház vezetőinek elképze­lésével és dr. Szőke Béla, a Szülészeti osztály főorvosa az­óta — már mint képviselőt — felkeresett, lépjünik tovább eb­ben az ügyben. Ne csak sza­vak hangozzanak el az anyák érdekében, hanem tegyünk is valamit. Érjük el, hogy akik részt vettek már szűrésen, győzzék meg és hozzák ma­gukkal azokat, akik eddig nem mertek eljönni. Megértés A főorvossal és dr. Cseri Lászlóné városi Vöröskereszt- ,.titkárral folytatott beszélgeté­sünk során , az is kiderült, na­gyobbrészt anyagiakon múlik a szűrés rendszeressége. A he­lyiségen kívül modern műsze­rekre van szükség, és szeret­nénk kellemes, kulturált kör­nyezetben fogadni azokat, akik eljönnek. Kell, hogy tudják, az idejében észrevett betegség gyógyításával életeket, csalá­dokat lehet megmenteni. . Kérésünkkel felkerestük Ke- repestarcsa gazdasági egysé­geit, és mindenütt megértést tapasztaltunk. A község válla­latai, intézményei, még a bu­dapesti központúnk is 10—25 ezer forinttal járultak hozzá a műszerek megvásárlásához. A kisiparosok is önzetlenül se­gítettek, közülük három, egy műhelyben dolgozó mester — Kiss Károly, Nagy Károly és Fenyvesi József — százezer forintot adományozott erre a célra. Minél többen Ügy tervezzük, hogy az el­ső időben hetente három al­kalommal végeznének szűrést a kórház orvosai az egészség­házban, később, amikor már minden nő részt vett a vizs­gálatokon, elegendő lesz a he­ti egyszeri rendelés. A szervezés Némethné Krasz- nai Ágnes egészségügyi és szo­ciálpolitikai előadó feladata, de a kórház orvosaira is bár­mikor. számíthatunk. Szőke főorvos a Kerepestarcsai Hír­adó hasábjain is ír a rákszű­rés fontosságáról, november 27-én pedig előadást tart a filmszínházban a rákbetegsé­gekről és azok megelőzéséről. Nagyon kérünk mindenkit, jöjjenek el minél többen, ez­zel is a jövő évtől elkezdődő szűrések sikerét alapozzuk meg. A fenti,' megszívlelendő so­rokat Vassné Nyéki Ilona, Ke­repestárcsa tanácselnöke, or­szággyűlési képviselő mond­ta tollba. B. E. Egy vállalat dolgozóinak megtartásáért sok mindent te­het. Emelhet bért, adhat va­lamilyen kedvezményt vagy olyan munkát, ami a dolgozó­nak minden szempontból meg­felel, s ezért kötődik munka­helyéhez. Mert ha az alkalma­zott érzi, hogy figyelnek rá, törődnek sorsával és nem akarják, hogy munkaadót vál­toztasson, százszor is meggon­dolja, hogy elmenjen-e. Hajnalok hajnalán Nagy könnyebbséget jelen­tett annak idején az ikladi Ipari Műszergyárban dolgozó asszonyoknak a szociális sza­lag beindítása. Jelentkeztek is szép számmal, mind többen szerettek volna ezen a terüle­ten dolgozni. Hogy miért? El­mondták kérdésemre. —• Egy kislányom van, aki négyéves — mondja Dobro- nyovszki Jánosné betanított munkás. — Nem régen dolgo­zom itt. Saját kérésemre ke­rültem a szalagra, másként ugyanis nem tudtam volna a gyereket óvodába hordani. — Végül is elégedett a mos­tani helyzettel? — Előnye mellett hátránya is van, de a fő az, hogy így nem kell rohannom, kapkod­nom hajnalok hajnalán és egész nap nyugodtan dolgoz­hatom. Kovács Ágoston üzemegy­ség-vezető beszélgetésünk szín­helyén, a motorgyáregység­ben. — Mióta üzemel a szociális szalag? — A pontos idejét nem tud­nám megmondani. Én 1976- ban kerültem erre a területre, akkor már működött, csak máshol. 1980-tól dolgoznak ezen a helyen, vagyis a Bosch-Bakony I. szalagon és az MA szerelőszalagon. — Hány asszony végzi itt feladatait? — Harminc. A kubikgödör erre és jé Ponty — saját halastóban Gyakori vendég vagyok a barátaimnál. Akárhányszor is megyek hozzájuk, mindig vala­milyen meglepetéssel szolgál­nak. Van aki az ágya melletti kuckóban alakítja ki az aranyhörcsögök lakhelyét, más az újonnan szerzett kis­kutyát dédelgeti, vagy poros padláson kucorogva gyönyör­ködik galambjai turbákolásá- ban. Az álmodozók az arany­halak sejtelmes táncát figye­lik az akvárium üvege mögül. Felsorolni is nehéz lenne, ki, milyen állatot tart, még. Egy dologban azonban mindany- nyian megegyeznek, szeretet­tel ápolják kedvenceiket. Eőyízű forrás Sajnos, a lehetőségek külön­bözőek, ezért a vágyaknak gyakran határt szab a valóság. Szerencsésnek mondhatja ma­gát az, akinek nem éli útjá­ban semmi akadály sem. Ezek közé tartózik Tantó Csaba domonyi gazdálkodó, aki gyer­mekkori vágyát teljesíthette a ponty tenyésztésével. Tudomá­som szerint a környékünkön senkinek sincs saját halas­tava, ahol hobbijának élhet, •ezért kerestem fel, hogy meg­hallgassam rendhagyó eseté­nek történetét. — A faluszéli tanya tava eredetileg kubikgödör volt. Nagyapámék hozzávetőlegesen nyolcvan évvel ezelőtt új is­tállót építettek a tanyán. A ki­bányászott agyag helyét víz árasztotta el. Olyan szerencsés helyen ástak, hogy két bővizű forrásra is leltek. A szomszéd­ságában szintén voll egy ha­sonló nagyságú kis tó, ahol egy domonyi öregember te­nyésztett kedvtelésből pontyo­kat. — Amikor még kisgyermek voltam, türelmesen magyaráz- gatta, hogyan is kell azt csi­nálni. A világért sem engedte, hogy bárki is egyen a kedven­ceiből, bár a máshonnan megfogott halat megette. Az ő példáján okulva, magam is így teszek. Időközben a ha­gyaték révén én örököltem a ta­vat. A tapasztalataimat szak­könyvekkel kiegészítettem és megkezdtem a pontytelepítés előkészítését. Ennek első, lé­nyeges lépése volt, hogy két méter mélységűre kikotortam a tavat. Ez a hal ugyanis az ilyen mélységű vizeket ked­veli. Na^y pi'ikely — A kotrással megnöveke­dett víztömegben megszapo­rodtak a különböző lebegő vízi moszatok, amelyek a pon­tyok étrendjének egyik fon­tos részét képezik. A másik részét áz apró elhalt vízi- lények maradványain élősködő gyűrűsférgek, árvaszúnyog­lárvák és a kisebb alsóbb­rendű rákok alkotják. A ponty mindezeket a szervezeteket szívesen fogyasztja és felkere­sésükre tányér alakú mélyedé­seket túr az iszapba. — Amikor az előkészülete­ket befejeztem, a helyi élelmi­szerüzletben megvettem a két- nyaras tükrös pontyokat. Ezek nemesítéssel kitenyésztett ha­lak. Aránylag kicsi a fejük, közvetlen a nyakuk mögött kiugró magas a hátuk és szé­les a testük. Kedvező körül­mények között évente 1-1,5 kilogrammos súlygyarapodást is elérhetnek. Testüket csak néhány megnagyobbodott pik­kely borítja. — Az őszi betelepítés után a következő év tavaszán már alig vártam, hogy leívjanak. A ponty ívása rendszerint májusban kezdődik, amikor a víz körülbelül tizennyolc fok­ra melegedik fel. Legtöbbször több részletben történik és hetekig is éltart. Kora nyá­ron megjelennek az első csa­patok, bizonyítva, az ívás si­keresen megtörtént. Volt olyan csapat, amelyben csak néhány kishal úszkált, de láttam több tucatból álló rajt is. — Nem feledkeztem meg a halak etetéséről sem, Nyáron a kora reggeli órákban etet­tem, míg tavasszal és ősszel — ön szerint mi az előnye ennek a szalagnak? — Az, hogy az asszonyok­nak is és az üzemnek is meg­éri. Az itt foglalkoztatottak az üzemnek segítenek a termelés­ben, ami végül is a gyáregy­ség egészére kihat. Az édes­anyáknak azért jó, mert reg­gel nyolc órára kell csak be­érniük, s délután 16 óra 20-ig tart a munka. Csak egy mű­szakba kell járniuk, s ez is nagy könnyebbség. Igaz, így élesnek a műszakpótléktól, de erre az időre, azt hiszem, még­is jól járnak. — Meghatározták-e, hogy a gyerek hány éves koráig dol­gozhat anyjuk a szalagon? — Nem. Mi egyáltalán nem erőltetjük, ki mikor vállaljon ismét két műszakot. Ez idege­sítené a dolgozót, s egyik fél­nek, munkaadónak és munka- vállalónak sem volna haszná­ra. Mert lehet egy gyerek ti­zennégy éves kora ellenére is beteges, s felügyeletre szoruló. Az asszonyok egyébként na­gyon rendesek. Egyikük sem él vissza ezzel a lehetőséggel és amikor úgy érzi, hogy más munkarendben is tudna dol­gozni, külön kérés nélkül szól. Nyugodt reggel Bogdán Istvánná meósként a naponta összeszerelt kész motorokat ellenőrzi. Gondola­tai gyakran járnak leányain, hol lehetnek, mit csinálhat­nak. —■ Egyszerre indulunk el otthonról és egyszerre érke­zünk haza Aszódra. Nem ki­csik már a lányok, de azért mindig izgulok, hogy csak bai ne érje őket. Oroszi Lászlóné is két lány édesanyja. Hatvanból jár Ik- ladra dolgozni. — 1968 óta vagyok a válla­latnál, s a szalagon 1976 óta, amióta visszajöttem a gyesről. Számomra nagyon jó ez a munkalehetőség, mert reggel a gyerekeket nyugodtan útnak tudom indítani, s nem kell azon idegeskednem, vajon et­tek-e rendesen, s beérnek-e időben. A gép mellett — Ha annak idején nincs ez a lehetőség, talán nem is dol­gozhatott volna? — Hát bizony nem tudom. — A két műszakos beosztás- ban azért jobban keresett, nem? — Valóban. De pénzzel nem lehet azt megfizetni, hogy az ember tudja, mi van a gyere­keivel. Struat Gyuláné betanított munkást a présgép mellett szólítottam meg. — Ameddig lehet, addig én itt maradok. Mi Gödöllőn la­kunk, nem kell sokat utazgat­nom. A két lányom már isko­lás, reggelente azért csak el kell őket látni ennivalóval és jó tanáccsal. Csak az tudja, mit jelentenek ezek a reggeli egvüttlétek, aki maga is anya. Az asszonyok egyöntetűen állították, örülnek, hogy ezen a szalagon dolgozhatnak. Egyi­kük még azt is hozzátette, hogy ha nem lenne, ki kéne találni. Garamvölgyi Annamária A nap programja November 23-án: Gödöllő, művelődési ház: Remsey Jenő életműve, 1920 után született alkotások, kiál­a déli órákban. Régi tapasz­talat, hogy a ponty növényi magvakat szívesen fogyaszt. Éppen ezért adtam nekik kukoricát, búzakorpát, sör­törkölyt, búzát. A változatos étrend hatására gyorsan nö­vekedtek a halak. Már az ívás kezdetekor arra gondol­tam, hogy a kedvező feltéte­lek miatt nem lesz-e káros a túlzott halsokaság? Óvatosak, félénkek — Ennek megelőzésére fog­tam a Galgában domolykó- kat, amelyeket szintén betele­pítettem a tavamba. Bár ne tettem volna, mert míg a ki­sebbek a vízben élő férgekkel és álcákkal élnek, addig a nagyobbak ragadozó módjára vetik magukat a kis halakra. Sajnos, a telepítés olyan jól sikerült, hogy a pontyivadé­kok száma rohamosan csök­kenni kezdett. Amint csökkent a nemesített halak száma, úgy gyarapodtak súlyban a domolykóim. — Mostanában sikerült egy nagyobb példányt fognom, amely másfél kilogrammos le­hetett. Sajnos, bottal kifogni alig lehet őket, mert nagyon óvatos, félénk halak. Sokszor még az elvonuló felhők árnyé­kától is megijednek. Most azon gondolkodom, hogy le­halászom az egész tavat, mert másképp nem fogok tőlük megszabadulni. Bevallom egy kicsit izgulok is, hiszen a jö­vendő zsákmánnyal az egész rokonságomat kell majd el­látnom. Kovács I. Csaba lítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön emlékérméi, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Remsey Jenő életműve, ki­állítás, korai művek, megte­kinthető 10—18 óráig. Na és Klub: önismeret, em­berismeret (játék, beszélgetés). November 24-én: Gödöllő, művelődési ház:’ Kamarazenei stúdió, 9.30 órakor. Aprók tánca és játszó­ház, 15 órakor. Remsey Jenő életműve, 1920 után született alkotások, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön emlékérméi, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Remsey Jenő életműve, ki­állítás, korai művek, megte­kinthető 10—18 óráig. Tűzoltó-évforduló November 29-én, pénteken ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját a péceli önkén­tes tűzoltóegyesület. Ebből az alkalomból délután öt órakor megemlékezést tartanak a sportvendéglőben, melyen az országos, megyei és városi tűzoltó-parancsnokság, vala­mint a megyei és városi párt- bizottság és tanács képviselői is részt vesznek. m Mozimé November 23-án és 24-én: Bot és a kenguru. Színes, magyarul beszélő mese-rajz­film. Csak 4 órakor! Kémek a lokálban. Magya­rul beszélő francia—olasz kri­mi 6 és 8 órakor. i SZOMBATI JEGYZET a Viszonyok Napjainkban nagyon sokszor beszélünk az em­beri tényező fontosságáról a termelésben, a takaré­kosságban, a közlekedés­ben és az élet más terüle­tein, de a legtöbbször csak általánosságokat sorolunk, s ami a legfőbb ok a szo­morúságra, nem sürget a megoldás igénye, pontosab­ban szüksége. Pedig való­ban nagyon sok múlik azon, hogyan viszonyu­lunk mi a dolgokhoz. Ön­magunkhoz is. Változtatni önmagunkon a legnehezebb. Nézzünk hát más eseteket! Egy-egy jó technológiai megoldást teljesen elront a hozzáál­lásunk. Ezekben a hideg novemberi napokban az egyik este az Erkel isko­lában vártam egy ismerő­sömre. Először az épület előtt rostokoltam, majd bemerészkedtem a folyo­sóra. Az egyik radiátornak dőlve melegítettem a háta­mat, a távozó gyerekeket figyeltem. Az iskola ajta­ját egyikük sem csukta be. Kimentem, becsuktam. Pár percig sétáltam, majd újra visszamentem. Az aj­tó ismét nyitva. Ahogy laikus szememmel elkép­zeltem. az iskola úgy épült, hogy közben az energiata­karékosságra is gondoltak, a falazat és a vakolat hő­technikai tulajdonsága', tegyük fel, megfelelnek a követelményeknek. Az aj­tón meg kiszökik a meleg. Mit lehet tenni? Az összes gyerekkel megianíttatni — otthon! —, az ajtó azért van, hogy ne kelljen fa­lat bontani, ha valahon­nan ki szeretnénk, vagy fordítva, be kívánunk menni. Az ajtó egy nyit­ható és csukható fal. Ez a megnevelés a nehezebb megoldás, akad egy köny- nyebb is, olyan ajtót fel­szerelni, ami magától be­csukódik. Az ára gyorsan megtérülne. A városban maradva egy tudományos konferencián kedvezőtlen adottságú gaz­daság húsmarhaiaftásáról esett szó. Megtudtuk, hogy az év 230—260 napján szinte gondozó nélkül is elvannak az állatok a le­gelőn. Ott születnek a borjak, és télen is: a le­hető legkisebb c. segéd­üzemági költség. MTA traktort nem lehet meg­kapni ezer forint alatt egy napra, s az sem biztos, hogy a masina és vezetője mindent elvégez. Számuk­ra elég egy lófogat. Ez ed­dig mind nagyon szép, csak akkor kapták fel fe­jüket a hallgatók, amikor elhangzott, hogy egy állat­ra 3000 forint bérköltség jut. Vagyis az ott dolgo­zók igen jól keresnek. Miért? Azért, mert nehéz volna helyettük más mun­kaerőt találni, s télen valóban szükség van a munkájukra. De ezt nyá­ron is fizetik! Ezek után hogyan vélekedjünk arról a megállapításról, hogy a 15 mázsás búzatermés mellett nehéz a gazdaság­nak talpon maradnia? Az emberi tényező na­gyon fontos a közelkedés- ben is. Ezen a héten kü­lönös jelentőséget kapott. Valamennyien csak az idő­járás szeszélyének tulajdo­nítottuk, avagy Erzsébet játékának a keddi hava­zást. Nem maradt az. mert a reggel után délután is veszélyes volt a közlekedés környékünk útjain. Na­gyon sok autós választot­tá a legjobb megoldást, a megelőzést. El sem indul­tak. Az elmúlt két-három tél tapasztalatai most ér­tek meg a fejekben. Példálózhatunk a sport­tal is. A GSC női röplab- dázói közül a felnőttek nehezen boldogulnak a sok régi sztárral teletűzdelt többi csapattal szemben Az egykori válogatottak fényében másutt elfelejtik az utánpótlás-nevelés fon­tosságát. Gödöllőn éppen erre kényszerülnek, s az őszi hetedik ifigyőzelem önmagáért beszélt. Balázs Gusztáv ISSN 013„ 1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom