Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

az MSZMP fest megyei BIZOTTSÁGA és a megyei tanacs lapja VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nv IHMIHt XXIX- ÉVFOLYAM, 875. SZÄM Ara : 2,20 forint 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT MA:-----------------------------------------------­A savanyú tények nyomában (5. oldal) Táguló korok (6—7. oldal) Postabontás (9. oldal) Veress Attila vh-bronza (11. oldal) Ünnepélyes szalagátvágás az M5-ösön Az első kocsik az autópályán Urbán Lajos közlekedési miniszter a szalag átvágásé val adja át a forgalomnak az M5-ös autópálya első szakaszát. A kép bal oldalán: Balogh László, a megyei tanács elnöke és Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára Erdős! Agnes felvétele A fővárost az ország nagy gabonatermelő vidékeivel Összekötő főútvonalak egyike az 5. számú fő közlekedési út, amely már évtizedekkel ezelőtt is az egyik legforgal­masabb, a legnehezebb járművek által igénybe vett Vo­nal volt. Égetően szükségesnek mutatkozott, hogy mind az áteresztőképesség bővítése, mind a terhelési szempon­tok miatt új, korszerű autópálya épüljön ebbe az irány­ba. Ennek jegyében kezdték meg az M5-ös autópálya létesítését 1976-ban, s fejezték be mostanra az első üte­mét. A Nagykőrösi úti csomó­ponttól Örkényig elkészült autópályát, illetve autóutat tegnap avatták fel ünnepélyes külsőségek között. Részt vett az eseményen Szépvölgyi Zol­tán. a Fővárosi Tanács elnöke, Földest Jenő belügyminiszter- helyettes, Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára, Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első tit­kára, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke és Ilcsik Sándor, Pest megye rendőr- főkapitánya. A Himnusz hangjai után Urbán Lajos közlekedési mi­niszter mondott avató beszé­det, hangsúlyozva, hogy bár autópályaként csak Örkényig működik az új út, amely az­után ideiglenesen Örkénynél csatlakozik a régi ötös úthoz, mégis jelentős menetidő-meg­Crszágcs elméleti konferencia A pártdemokrácia kérdései A szekcióvezetőik beszámo­lójával fejeződött be pénteken a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait meg­vitató kétnapos országos el­méleti tanácskozás. Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztásra, agitációs- és propa- gandaoisztálya, valamint poli­tikai főiskolája közös konfe­renciáján — Németh Komoly­nak, az MSZMP főtitkár-he­lyettesének csütörtöki vitain­dító előadását követően — húsz korreferátum hangzott el és harmincnyolcán mondták el a csoportüléseken vélemé­nyüket, tapasztalataikat a párt életével kapcsolatos kér­déseikről. A pártdemokrácia fejlődésé­nek történelmi tanulságait elemző szekció munkájáról Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igaz­gatója tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A pártdemokrácia és a szo­cialista demokrácia közötti összefüggéseiket vizsgáló szek­ció munkájáról Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője számolt be. A résztvevők hangsúlyozták: a pártdemokráciát fejlődésé­ben kell vizsgálni, mert a pártnak élen kell járnia a de­mokrácia tökéletesítésében, az új, demokratikus formák ki­alakításában, példát mutatva a társadalom egészének. A pártdemokrácia jellemző voná­saként említették a vita részt­vevői, hogy az alsóbb szintű fórumok szerepe növekszik. Ezért az egyik legfontosabb feladat a jövőben azt ösztö­nözni, hogy a párttagok, az alapszervezetek körében több kezdeményezés szülessen. Gyakorlati pártmunkások vitatták meg a párt működé­sének, a pártdemokrácia ér­vényesülésének helyzetét. A csoportban kialakult véle­ménycserét Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezető­je foglalta össze. A szekció sokoldalúan vitatta meg az alapszervezeti, a testületi, a kádermunka, a pártépítés de­mokratizmusát, a párt mun­kamódszerét, a párton belüli vita, kritika és önkritika kér­déseit. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője mondott zárszót a tanácskozás befeje­zéseként. Az országos tanácskozáson elhangzottakról a Kossuth Könyvkiadó összefoglaló kö­tetet ad kú. takarítást eredményez és tete­mes csökkenést az üzemanyag­felhasználásban is; évente 800 tonnával fogyasztanak keve­sebbet az erre haladó jármű­vek. Az autópálya tovább épül Kecskemét irányába, addig azonban, amíg az újabb sza­kaszok belépnek, Örkényen át halad a forgalom. Ez — hang­súlyozta Urbán Lajos — nagy megterhelést jelent a község­nek, más oldalról viszont hoz­zájutottak egy olyan úthoz, amelynek megépítésére saját erőből nem telt volna. Buda­pest belvárosa felé is folyta­tódik a munka; a Nagykőrösi út teljes átépítésével készül a városi fő forgalmi út, amely­nek befejezése a jövő év vé­gére várható. Az ünnepélyes szalagátvá­gással Urbán Lajos közlekedési miniszter átadta a forgalom­nak az M5-ÖS első ütemben el­készült szakaszát, amelyen teg­nap délután két órától megin­dult a forgalom. A genfi csúcstalálkozó világvisszhangja A józan megfontolás győzelme Csaknem egész terjedelmüket a Gorbacsov—Reagan csúcs- találkozó híreinek, a vele kapcsolatos eseményeknek szánták pénteken a szovjet lapok. A szovjet televízió csütörtökön két­szer is eltért eredeti programjától, hogy egyenes közvetítés­ben számoljon be előbb a találkozót lezáró hivatalos záró­ünnepségről, élőben közvetítve Mihail Gorbacsov cs Ronald Reagan ott elmondott beszédét. Egyenes adásban láthatták a szovjet tévénézők Mihail Gorbacsov sajtóértekezletét is, amelyet aztán az esti híradó megismételt. Az Izvesztyija pénteki szá­mla megállapítja, a találkozó csupán azoknak okozhatott csalódást, akik csodára szá­mítottak, ami egyszerűen le heteden nyugtalan, veszélyek­kel terhes világunkban. Kiáb rándulást kelthetett azokban is, akik titokban vagy akár nyíltan abban bíztak, hogy teljesen megszűnik a két nuk­leáris nagyhatalom közötti párbeszéd. Igazuk volt azon­ban a politikai realistáknak, akik arm számítottak, hogy szovjet és amerikai részről nyíltan megerősítik az olyan párbeszéd szükségességét, amely tükrözi a vitás kérdé­sek megoldására irányuló kö­zös szándékot. A Rudé Právo genfi külön- tudó&í tójának kommentárja elsőrendű fontosságú világpo­litikai eseményként méltatta a genfi tárgyalásokat. Mint megállapította, a csúcstalálko­zó hozzájárul a párbeszéd fel­újításához, márpedig ez ja­vítja a béíke esélyeit. A genfi közös nyilatkozat a világpoli­tika és a szovjet—amerikai kapcsolatok szempontjából is jelentős okmány, amely lehe­tőséget kínál arra, hogy az el­ső pozitív lépést továbbiak kövessék. „Természetesen a jövő mutatja majd meg, hogy az Egyesült Államok kihasz- nálja-e a kínálkozó lehetősé­geket, és hajlandó-e a közös nyilatkozat szavait tettekkel kitölteni” — írja. A Trybuna L udunak, a LEMP lapjának kiküldött tu­dósítója kommentárjában meg­állapítja, hogy Genfben iga­zi párbeszéd volt, amelyre a szocialista országokkal együtt régóta törekedett a Szovjet­unió — egyoldalú katonai lé­pésekkel és fontos leszerelési javaslatokkal. A világ megkönnyebbülten lélegzik föl, megtört a jég, megnyílt az út a két nagyha­talom közötti állandó párbe­széd előtt. A Zycie Wars zawy a közös nyilatkozatnak azt a részletét tartja a legfontosabbnak, amely szerint a nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és ezért nem is szabad nukleáris há- lóórút vívni, s a két nagyha­talom nem törekszik egymás­sal szemben katonai fölény­re. Ha a csúcstalálkozó a nyi­latkozat e részletén kívül sem­milyen más eredményt sem hozott volna, akkor is a józan és realista erők politikai győ­zelmeként kellene értékelni. A történelmi lehetőséget nem (Folytatás a 2. oldalon.) Honvédelmi miniszteri bizottság VSZ-iiiés Berlinben December első felében, a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában, Berlinben tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága. Politikai vitafórum A világgazdaság problémái Az MSZMP XIII. kongresz- szusa határozatának feldolgo­zását segítő vitafórum ötödik rendezvényét tartották meg tegnap délután a megyei párt- bizottságon. Ebből az alka­lomból dr. Simái Mihály aka­démikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyet­tese tartott előadást A világ- gazdaság globális problémái címmel. A részt vevő propa­gandisták, intézményvezetők, agitációs munkával foglalko­zó pártmunkások választ kap­tak az előre beküldött és a helyszínen feltett kérdésekre. A fórumon dr. Kocsis Péter, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője :elnökölt. Már csak hárem gyslogmunkás van Várhatóan jó évet zárnak Pereg önálló község volt 1950-ig, amikor is Kiskunlac- házával egyesült. Nevét a he­lyi tsz őrzi most is. A közös gazdaság jobbára azokon a te­rületeken gazdálkodik, ame­lyek Pereg község határában terülték el. Az 1970-es évek­ben megszüntették azokat az ágazatokat, amelyek vesztesé­gesek voltak. Ügyeltek arra, hogy olyan növényeket tér. meljenek, amelyek — a kör­nyezeti adottságokat figyelem­be véve — a leggazdaságosab­ban vethetők, ültethetők. Az alaptevékenység aránya 46 százalékot tett ki tavaly és ez várható az idén is. Az ipari ágazat aránya nem változott Több víz kellene a telelőkbe Lehalászás után, tavak partján jj Megyénk négy termeiöszővet- f ltezeti tógazdasága közül a í dömsödi Dózsa Tsz 72 hektár í vizterületet mondhat a ntagáé- z nak. Halastavai a község ha- V. tárában az úgynevezett észak! ^övcsatorna két partján he- j lyezkednek el. Tagjai a Hal- < lorg Gazdasági Társaságnak, j amely elsősorban az érté'kesí- tés szervezője, és partnerei a Ä Szarvasi Ilaltenyésztési Kuta- y. tóintézetnek is, ahonnan a ' pontyivadékot is beszerzik. A dömsödiek e héten fejez­ték be tavaik lehalászását. Eddig nem volt pihenőnapjuk, vasárnap és ünnepnap is húz­ták a hálót. A múlt évben 118 tonna volt az eredményük, az idén valamivel több lesz. Mintegy 90 tonnát értékesíte­nek. Igyekeztek az idén a nö- vényevő halállományt vissza­szorítani, mert ezek a fajok nem elég népszerűek a hazai piacokon, külföldi értékesíté­sük is bizonytalan, ezért in­kább pontyokat telepítenek. Kovács Iván főágazatvezető a szarvasi hibridpontyot tart­ja a leggazdaságosabbnak. Az idén 300 ezer ivadékot vásá­roltak a szarvasi HAKI-tól. Ebből mintegy 270 ezret si­került felnevelni. A saját fel- használás 200 ezer darab, a többit értékesítik, s ebből a pénzből megtérül az ivadékok ára. r A Duna alacsony vízállása miatt a csatornában is kevés a víz, ez nehezíti a telelők megfelelő szintre hozását. Most ez a legnagyobb gondjuk \a tógazdaság halászainak. SMS ; ­■ í -I ■ . ■: '■ Sss-si ■' -i : - ■ ■ Készülődé« az ünnepi kínálatra U az elmúlt három esztendőben. Még 1981-ben felújították az ösgyepeket — ezeken a terü­leteken termelik meg a szá­las takarmányokat —, ezzel mintegy 150 hektár szántóte­rület szabadult fel az árunö­vények számára. Már évek óta sikerrel alkalmazzák a Pereg Tsz-ben a nedves kuko­rica tárolását, a nagy bálás szénakészítésnél a tartósítószer felhasználását, a kalászos ga­bonáknál a s-zórva vetést, a nö­vényvédelemben a környezet­kímélő vegyszerek használatát A technikai színvonal fejlett­ségét példázza, hogy a nö­vénytermelésben összesen há­rom gyalogmunkást alkalmaz­nak. A géppark felújítására évente hatmillió forintot for­dítanak. Gondot okoz azonban az alkatrész beszerzése és azok rövid élettartama. Emiatt gyakori a géphiba, ami évről évre növeli a gépi munkák költségeit. Mégis, 1983-hoz vi­szonyítva tavaly is több, mint egymillió forinttal nőtt a nye­reség és az idén is várhatóan jó évet zár a közös gazdaság, A sertéságazat 1982-től nö­velte jövedelmezőségét, ez év­ben azonban megtorpanás ta­pasztalható. Az elmúlt ke­mény tél miatt kevesebb álla­tot tudtak meghizlalni és a vemhesülés is gyengébb volt a korábbinál. Mindennek el­lenére nyereséget hoz az ága­zat, némi veszteségre csak a szarvasmarhánál számítanak. Az utóbbihoz hozzájárulnak a korszerűtlen istállók és az is, hogy az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok árai kétszer gyorsabban emelkedtek, mint a megtermelt termékek felvá­sárlási árai. Az utóbbi két évben nyolc ipari szolgáltató szakcsoport is alakult a közös gazdaság­ban. E lépés helyességét bi­zonyítja a hatékonyság javu­lása, s a megrendelők is igé­nyesebben elkészített, olcsóbb termékekhez jutnak. Köszöntjiik a szakszervezetek Pest megyei küldöttértekezletét Összeállít As a 3. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom