Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
1985. NOVEMBER 80., SZERDA 5 IALLITOTERMEKBOL Textilbe álmodott festészet V Ez a nagyszabású összeállí- p tás december elsejéig látható & a Műcsarnokban. Már a fcopt művészetből is maradtak ránk szövött kárpitok. A középkori faliszőnyegek főleg Németalföld ön és J ranciaországban készültek. A képzőművészeti igényű művek Raffaello kartonjaihoz fűződnek, az ő terveit szövette meg X. Leó pápa Brüsszelben, s ezeket az alkotásokat nevezi a művészettörténelem Vatikáni szőnyegeknek Jean Gobelin 1440-ben Párizsibem fonalfestő műhelyt alapított, melyet 1662-ben XIV. Lajos francia király megvásárolt a kárpitszövők manufaktúrájának. Ilyen hosz- szú előzmények után virágzott fel újra a műfaj a szecesszió korában hazánkban is, ahol Kőrösfői Kriesch Aladár és köre tervezett több kárpitot. Igazi magaslata e művészetnek hazánkban Ferenczy Noémié, aki felismerte a műfaj új törvényeit és a társadalom ez- irányú várakozását. Joggal kapott egész külön falat ezúttal is a Műcsarnokban. A virágzás oka Miben áll az ő érdeme? Abban mindenekelőtt, hogy rádöbbent: a sok beton igényli a színes textilt, mintegy kiegyenlíti a rideg keménységet. Így a gobelin tanáraként hosz- szú ideig tanított az Iparművészeti Főiskolán, felnevelt egész korosztályokat. Innen a virágzás oka és lehetősége. Domanovszky, Hincz nyomán a szövött kárpitok textilbe álmodott színes festmények. Ez a kettősség a magyar gobelin árnyalatgazdagságát eredményezte, a versengés a határokat is bővítette, bővíti. Annál is inkább — mivel ez a műfaj törvényszerkesztését, teljes forrásfelhasználását jelenti. Azt, hogy puha festmény lesz vagy eszmejelölő színes textil a kettős forrás gazdag egységében, tág lehetőségeiben. A minőség mértéke mindenki számára kötelező, a fogalmazás szabadságával. terét, lett mindannyiunk látható kincse. Az a tény, ho,gy több száz gobelin díszíti egyetemeinket, múzeumainkat, házasságkötő termeinket, gyárainkat, tanácstermeinket, jelzi képző- és iparművészeink tehetségét, a társadalom rendelő figyelmességét. Kilencven alkotó több mint száz gobelinjét láthatjuk ezen a retrospektív tárlaton, különböző irányzatokat, méreteket, eszményeket az értékteremtés azonos igényével. Főhajtásként öröm látni, hogy Hincz Gyula és Barcsay Jenő személyében a szentendrei festészet és a váci gyűjtemény is mértékadó művekkel képviselteti magát. E pazar felvonulásban a szentendrei Hajdú László és Szántó Piroska, a Leányfalun alkotó Redő Ferenc és Vörös Rozália művészházaspár, a Szentendrén alkotó Barabás Gabriella és Bartl József, a Budakesziin élő Bujdosó Jenő, gödöllői illető' ségű Remsey Flóra és Katona Szántó Erzsébet, az életművét Szentendrén létrehozó Korniss Dezső, a Dömsödön született Nagy Judit, a Törökbálinton alkotó Pázmány Judit, a Tahiban élő Péreli Zsuzsa, az AI- bertirsán dolgozó Pozsonyi Ágnes egyaránt a műfaj különböző lehetőségeit álmodják a mű végleges formájává finom és gazdag, egyéni változatokkal. Ez a tény és eredmény indítvány egyben, hogy a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága éppen Ferenczy Noémi emléke előtti főhajtásként megrendezhetné a közeljövőben a szőkébb pátriánkban élő, al kötő gobelinművészek közös tárlatát Cegléden, Vácott, Gödöllőn, Nagykörösön, Szentendrén, Százhalombattán vagy vándorkiállítás formájában nagyobb településeinken. Losonci Miklós Értékteremtés Mindez már a magyar gobelin negyven esztendejének története, karaktere, sajátossága, értékrendje. Ez a sokrétűség esztetizálta, növelte harmóniával középületeink belső Ferenczy Noémi: Rügyezi (a Születésének századik évfordulóján Remsey Jenőre emlékeztek Koszorúzás, emléktáblaavatás Gödöllőn papp István megkoszorúzza az emléktáblát Barcza Zsolt felvétele Születésének századik évfordulója alkalmából Remsey Jenő festőművészre, íróra, a város díszpolgárára emlékezték tegnap délután Gödöllőn. A Dózsa György úti temetőben levő sírját megkoszorúzták a városi tanács, a népfrontbizottság, a helytörténeti gyűjtemény, a könyvtár, a művelődési központ, a megyei tanács, a múzeumigazgatóság, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének képviselői. Ezt követően a család lakóházán elhelyezett emléktáblát leplezték le, ahol Papp István tanácselnök mondott avatóbeszédet. A századelő szecessziós mozgalmának, a gödöllői művésztelep jeles képviselőjének gazdag életművéből két 'kiállítás is látható az évforduló alkalmából. A helytörténeti gyűjteményben Remsey Jenő korai, a szecesszió jegyében készült alkotásaiból láthatunk, túlnyomó többségében olaj- festményt, s néhány grafikát. A művelődési központban az 1920 utáni munkáikból mutatnak be bő válogatást. Olaj- festményeket, színes ablakter- veket. eredeti, saját szövésű szőnyegeket, gobelin- és freskóterveket, rézkarcokat, könyv- illusztrációkat, Párizsban készült, illetve párizsi ihletésű képeket. Még tíz éve sincs, hogy Remsey Jenő meghalt. Élete A szakszervezetekről A dolgozókat átfogó mozgalom NEMCSAK a tisztségviselőket érdekelheti, hanem az olvasótábor széles körét is, hogy milyenek Magyarországon a szakszervezeteik. Ugyanis az utóbbi időben helyéről, szerepéről, tevékenységéről megoszlottak a vélemények. Mindezt tetézte, hogy napjainkban zajlanak a helyi szakszervezeti választások, amelyeket rövidesen követnek a rétegszakszervezetek kongresszusai. Ezért is tartjuk fontosnak Búza Mártonnak A szakszervezetek Magyarországon című, a Kossuth Kiadó gondozáséban most megjelent könyvét. A szerző átfogóan tárgyalja a szakszervezeti mozgalomnak szinte valamennyi kérdését, viszonyát a párthoz, a dolgozókhoz és a nemzetközi szervezetekhez. Érdekesek lehetnek az ezekről kifejtett nézetek, a szakszervezeti élet összegzése, hiszen a magyar szakszervezeti mozgalomnak évszázados hagyományai vannak, az utóbbi negyven esztendő is szolgál elég sok tapasztalattal. S mindehhez jön még, hogy az utóbbi években világszerte előtérbe került a szakszervezeti kérdés, h szakszervezetek helyének, szerepének elemzése. Érdekes lehet tehát, hogy a kitűnő szakember, a jeles kutató hogyan látia a magyar szakszervezetek helyzetét. Bár összegezi mindazt, amit a szak- szervezeti kutatás elért, valamint a szakszervezeti munka tapasztalatait, mégsem dokumentumkötetet tarthatunk kezünkben, hanem olyan tanulmányt, amely éppen a döntéselőkészítő gondolkodás terméke. Búza Márton könyve bevezetőjében értékeli és ismerteti a Magyar Szocialista Munkáspárt szakszervezeti politikáját, amely része az egész politikának. A lényeg az, amit pártunk XIII. kongresszusa is megfogalmazott: a magyar szakszervezetek részt vesznek a hatalom gyakorlásában, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a szocialista társadalom építésében, a nemzeti ösz- szefogás erősítésében, a dolgozó tömegekkel való egyetértés és együttműködés megteremtésében. A párt vezető szerepe úgy érvényesül, hogy az állami és szakszervezeti szervek önállóan és felelősen végzik feladataikat a szocializmus politikai rendszerében. Ezután részletesen ismerteti, hogy miben fejeződik ki ez az önáVóság, idézi Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének szavait, aki részletesen kifejtette ennek az önállóságnak a lényegét. A magyar szakszervezetek önállóak, de, nem függetlenek, nem lehetnek függetlenek a szocializmus építésétől, az ezt megvalósító politikától — mondotta. A továbbiakban a magyar szakszervezeti mozgalom társadalmi szerepével .foglalkozik, majd azt vizsgálja, hogy milyenek a kapcsolatai az államhata’mi, államigazgatási szervekhez, elemzi a szakszervezeti logokat, a szakszervezetek pártiránvításának legfőbb elveit. Egy egész fejezetet szentel a szak- szervezetek rendjére, ennek sajátosságaira. Az önkéntesség elveinek a leírása után az iparági szervezkedés lényegére mutat rá, felsorolja a szak- szervezetek kapcsolatrendszerét, leírja, hogy milyen az alapszervezet felépítése. a bizalmiak szerepe és a bizalmi testület feladata. Ugyancsak részletesen tárgyalja a szakszervezetek szerepét a gazdaságban. Érdeke a gazdaságirányítás megújhodása, a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása. Ennek érdekében nagyon sokat tehetnek a szakszervezetek, mindenekelőtt a létbiztonság fenntartásában és erősítésében, a munka- kultúra minőségi megújításában, a szocialista demokrácia erősítésében, a szooialista tulajdon iól funkcionáló formáinak gazdagításában, szervezésében. Fontos szerepet töltenek be még az árpolitika kialakításában, a szocialista munkamozgalmak szervezésében is. Óriási és nagy téma: milyenek legyenek a munkafeltételek, a vállalati, munkahelyi szociálpolitikai viszonyok? Ebben igazán fontos a szerepük a szak- szervezeteknek. Az ő felméréseik alapján alakítják ki ugyanis a gazdasági vezetők a szociálpolitikát. Ez nagy vívmánya a szocialista társadalomnak Ennek őrzése, fejlesztése a szakszervezet feladata. Külön fejezetben tárgyalja a műszaki haladás és a szakszervezet kapcsolatát. A műszaki haladás történelmi folyamat, amely napjainkban is tart. A szakszervezeteknek támogatniuk kell ezt a folyamatot, mert ezzel együtt a dolgozók érdekeit is védik, ugyanis a jobb munkakörülmények, az úi technikai felszereltség könnyebbé teszi a dolgozók munká ját. Ismeretes, hogy az új technológiák bevezetésétől éppen a munkások idegenkednek, mert sok esetben féltik az addig megszokott munkájukat, munkahelyüket. Holott nem kell félniük a szakmavá'tástó!. a képzéstől, mert az mindig elősegíti a munkakörülmények javulását, a dolgozók keresetének növelését. VÉGÜL a szakszervezeti demokrácia és a nevelőmunka tapasztalatait ösz- szegzi és ismerteti a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatait. Gáli Sándor utolsó szakaszának eseményeiről számos fényképet készítették gödöllői fotósok, Barcza Zsolt, Kresz Albert, Polónyi Péter, Winkler Csaba. Ezekből a város leendő műterem- házában rendeztek kiállítást, ahol a művész néhány személyi tárgya is látható. Festőállványa, botja, kalapja, esernyője, s munkaeszközei, ecsetek, festéktubusok. Az évfordulóra a helytörténeti gyűjtemény emlékkönyvet adott ki, ezzel együtt került forgalomba két festményének színes, képeslap méretű reprodukciója. Újszerű felfogás Táncszínház A haza! néptáncmozgalomban kétféle nézet kristályosodott ki az utóbbi Időben. Látszólag ellentmondásos Indulatok csapnak össze. Az egyik tábor véleménye szerint: mind az amatőr, mind a hivatásos csoportok elsődleges feladata a hajdani népművészet hű megszólaltatása. Az ellentmondók azt fejtegetik, hogy ez nem más, min egyszerű reprodukció, modern elemek felhasználásával lehetne a mai mondanivalót kifejezni. Rendkívül gazdag a hasal néptánckincs. A bagl csárdástól a székely legényeslg táj; egységenként számtalan a mozgások variációja. A koreográfusok bőven meríthetnek a forrásokból. Mindenképpen tény, hogy amint színpadra kerül a folklór, máris engedelmeskednie kell a színpad törvényszerűségeinek. A látványt meg kell komponálni, ami eleve művi beavatkozást feltételez. Való igaz, hogy a néptánc jelentésvilága megváltozott az évszázadok során. Egy esztendeje, hogy megalakult a Népszínház táncegyüttese hivatásosan képzett táncosokból. Ez idő alatt sokszínű próbálkozás jellemezte tevékenységüket. Mostanában Pest megye településein mutatkoznak be. Repertoárjuk ösz- szeállításával példázzák, hogy egy együttesen helül megvalósítható a szakmai vita kiegyensúlyozása. Vitathatatlan és teljesen felesleges a technikai felkészültségről szótant, hiszen itt valóban mindenki fölénye sen tudja a legnehezebb variációkat Is. Nem véletlen, hogy a legutóbbi operett szinházbeli bemutatkozáson felvonultatták előttünk a székely legényes legnehezebb elemeit. A közönség számára az új' donságot az a kísérlet jelentette, amit a modern megszólaltatás Ígért. Leginkább a Klsrondo három leányra című — Bartók Béla zenéjére komponált — tánc kidolgozottsága mutatta fel a műfajban rejlő lehetősé' geket. Ott, ahol a zene, a mozgás és gondolat újszerű egymásra találását érhetjük tetten, valóban létjogosultsága van. Erdőst Katalin MOZIMŰSOR NOVEMBER 21-TÖL 27-IG ABONY 21—22: Gregory barátnője (este) 23— 24: Hólündér fdu.) Sok pénznél jobb a több** (este) 25—26: Megfelelő ember kényes feladatra** (este) BUDAÖRS 21—23: Süsü, a sárkány (du.) Az utolsó szökés (este) 24— 26: öz, a csodák csodája (du.) Végre, vasárnap* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 21—24: Több mese egy sorban (du.) , 21—22: Egy asszony és négy férfi (esté) 23—24: A veréb Is madár** (este) 25— 27: Szivárvány (du.) Hintónjáró szerelem (este) CEGLÉD, Szabadság 21— 24: Vándorlások meséje (du.) Break (este) 25—27: Sevcrino (du.) 25—27: Sophie választása I—II. (este) DABAS 22— 25: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) DUNAHARASZTI 21—23: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 23— 24: Álmodik az állatkert (du.) 21—26: Önbíráskodás** (este) DUNAKESZI, Vörös Csillog 21—24: Ludas Matyi (du.) 21—22: A tanítványok (este) 23— 25: S'ioTók Jupiter fenekét (este) DUNAKESZ*. József Attila 21: Sophie választása I—II. 24— 25: Szabadlábon Velencében 27: Meztelenek és bolondok* ÉRD 21: Átverés** ?3—25: Csalogány (du.) 24—25: Átlagemberek* (este) °7: Az élet muzsikája FÓT 2l—"3: Ivanhoe fdu.) 24— 2(1: Zugögyvéd zavarban* (este) GÖDÖLLŐ 21—24: Dot és a kenguru (du.) 21—22: Szerelem pasztellhez (este) 23—24: Trérnek a lokálban** (f'ste) 25— 27: a sárkány (du.) Pillangókisasszony visszatérése (este) GYAL 21— 22: Jöjjön vendégségbel 22— 23: Harmadik típusú találkozások t—II.* (este) 23— 25 • nogáncs fdu ) 24— 26: Riforság. fussunk!* (este) i(cpr*T<;TA«rSA 21—22; Csak rév mozi* 23—24 * wíú7 n vadászösvényer fdu.) Fantom az éjszakában*' (este) 25— 26: T<nfe"/'r*ra földönégen I—II. MONOR 21—34: Törekvő tanerő (este) 23— 24; Sivatagi show (du.) 25—26: A piszkos tizenkettő I—II. (du.) 25—27: Utószó* NAGYKATA 21— 23: Aranyé*« Vuccában (este) 22— 24: Hannibál tanár út (du.) 24— 26: Az élet muzsikája (este) NAGYKŐRÖS, Arany János ' 21: Elllopiák Jupiter fenekét 22: Utószó* 23— 24: Misi mókus kalandjai (du.) Rendőrök háborúja** (este) 25— 27: Break NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 21—24: A hold lakók titka (du.) 21—22: Grog* (este) 23—24: Üldözők** (este) 25—26: Csak egy mozi* (este) 25—27: Műn chilisen báró kalandjai (du.) 27: Bombanő** (este) PILISVORÖSVAR 21— 22: Aranyoskám* 22— 23: Földrengés Tokióban (éjszaka) 23— 25: A fej nélküli lova* (du.) 24— 25: Ti'okban Honkongban teste) PC VÁZ 21—23: Az élet muzsikája 24: Hárem a sivatagban RÁCKEVE 21—22: önbíráskodás** 22: Hair* (este) 23: Kék hegyek* (este) 24— 26: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) SZENTENDRE 21—24: A bég csapdájában (du ) 21—22: Manhattan* (este) 23—24: Az utolsó metró* (estei 25— 27: Maxímká fdu ) Az éjszakai utazók** (este) $Z!GET5ZENTM:KLŐS 21—22: Kék hegyek* 23—26, N"ki majom kalandjai (úu.) 23— 24 • Ba:fácán (este) 25—26: Az uiolsó metró* (estei TÁPIŐ57FI2 21—23: Az élet muzsikája 24— 25: Gregory barátnője VÁC 21—24: Hugó, a víziló (du ) 21— 25: Nyomás utána!* (este 25— 27: panda maci kalandjai <du.) 28—27: Tanítványok (este) VECSÉS 21^-22; Frg\ kicsit én, egy kicsit te* 22— 25* Varázsló (du.) 23— 24; Anrirofdok lázadása* (este) 25—26: Az u*oh»ó szökés (este • 14 éven aiuliaknak nem áján lőtt. •* Csak 16 éven felülieknek Az új fihÜk k ismertetése a Mo/gó Képekben,
