Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1985. NOVEMBER 19., KEDD Beszámoló párttaggyiés Kocséron Mindig a jobbítás szándékával Kötelessége valamit tenni a faluért Kocsér kommunistái össze­vont taggyűlésen tekintették ét lakóhelyükre lebontva ko­runk legfontosabb kérdéseit. Kiss János titkár beszámoló­jában arra törekedett, hogy elsősorban a községpolitikai, településfejlesztési kérdések kerül fenek terítékre a jobbítás szándékával. Hiszen a politi­kai munka minőségét is el­sődlegesen közérzetből lehet megítélni, amit meg éppen a lakosság életkörülményei ha­tároznak meg. SIS s::s Nos, esztendő végén el­mondható, hogy a Vl.^ötéves terv időszaka nem szűkölkö­dött az eredményekben. A kor­szerűsített gyermekintézmé­nyek, a letelepedéshez bizto­sított feltételek, a jobb éled­és munkakörülmények, az idős emberek helyzetének javulása összességükben azt jelentik, hogy a falu főbb célkitűzései teljesültek. De sajnos nem ke­vés a hátralék sem, ami a szű­kös anyagi helyzet miatt ke­letkezett, s a döntések és a végrehajtás körülményessége is nehezítetté olykor az előbb- rejutást. Mi - foglalkoztatja- napjainkban a kocsériakat? Nehéz volna egyenként szám­ba venni, leginkább a keres­kedelmi túlzsúfoltság, a már jelentős eredményeken túl is lovább szeretnék fejleszteni a kutturálódás, a sportolás fel­tételeit, javítani akarnak a kötáxkedés, a postai szolgálta- tás:’ helyzetén. Ezek a kiemelt főbb célok, de hozzájuk az utat elvi sí­kon is meg kell jelölni, ami látszólag könnyű feladat, mi­vel látják a problémákat. Ám sokszor elvont, mélyen embe­ri okokat is fel kell deríteni, hogy érdemi választ tudjunk adni. A beszámolóból az tűnt ki, hogy a tanácsi vezetés és a tanácstagok közötti együtt­működést erősíteni szükséges, hogy az emberek az eddigiek­nél is jobban ismerjék, érez­zék a lakóhely problémáit. Az mindenesetre megállapítható, a lakosság döntő többségével sikerült megismertetni a köz­ség VII. ötéves terve felada­tait. A lényeg, hogy azokkal egyet is értenek, noha tud­ják, nem lesz könnyű feladat azokat teljesíteni. Túlzás nél­kül mondható, mindenkinek tudása legjavát kell adnia hozzá, tovább erősítve a miin- kafegyetmet, a munkamorált. Kocsér község ,lakói opti­mistán nézhetnek a jövőbe, hiszen minden területen van­nak tartalékaik. A gazdálko­dásban is, de mindenekelőtt az emberi hozzáállás az, amire építeni lehet. A bázismunka­hely, a termelőszövetkezet a legjobb példa arra, hogy a töb­bet, jobbat akarás még a ne­héz körülmények között Is ké­pes ragyogó eredményt pro­dukálni. Olyan gazdasággal büszkélkedhet Kocsér népe, amely immár véglegesen el­nyerte a miniszter örökös ván­dordíját. A községi szinten évente milliós értékeket lét­rehozó társadalmi: munkaiak- tivitás is fényes bizonyítéka a lakóhely szeretetnek. Ám mindez csak a múlt és a jelen, hogy a távlatokban is megőrizzék, fejlesszék a szem­léletet lényeges a politikai, mozgalmi munka színvonalá­nak emelése. Legfontosabb, hogy az ideológián munka min­dig egységes, következetes le­gyen. Ebben értelemszerűen a község két alapszervezete 86 kommunistájának van a leg­nagyobb felelőssége, de hogy eredményesen tehessenek ele­get küldetésüknek, cselekvési egységüket jobbá, érdemibbé kell tenni — hangsúlyozta a beszámoló. A politikai légikör minőségét a társadalmi és tömegszerve­zetek munkája is nagyban be­folyásolja. A HNF, a KISZ, a Vöröskereszt, a négy szakszer­vezeti csoport cselekvő része­séi a községi életnek, szemlé­letet alakítanak, a célok meg­valósítására mozgósítanak. A közigazgatás átszervezése óta átrendeződtek a község külső kapcsolatai, a nagykőrösi párt- bizottság irányítása mellett fejlődésnek indult a pártveze­tés és az alapszervezetek mun­kája. Javítanivaló persze akad. Fejleszteni keli a koor­dinációt, erősíteni a pártápí- tő tevékenységet, az agitációs propagandamunkát. A község- politikában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fiatalok és az idősek helyzetére. Valamennyi előkészítése a legfontosabb teendője most a párt-, állami, társadalmi vezetésnek — hang­súlyozta a pártvezetőség tit­kára a beszámolója végén. Ezután többen kértek szót, elsőként Túri György, a nagy­kőrösi pártbizottság képvise­lője ismertette a minősítést, amiből Lubgl visszacsengtek az önkritikus beszámoló meg­állapításai. A pártvezetés ne­héz körülmények között aktív ideológiái munkával elősegí­tette a gazdasági feladatok teljesülését, de hogy a jövő­ben hatékonyabb legyen ez a munka, a pártonkívüliek moz­gósítására is nagyobb energiát kell fordítani, és szükséges a KlSZ-munka javítása, a fiatal értelmiségiek aktívabb bevo­nása, a káderutánpótlás fej­lesztése — határozta meg fel­adatként a nagykőrösi pártbi­zottság. Csukás István is úgy látja, az iskolai úttörőmunka szín­vonala sem kielégítő. Hiányol­ja a példamutatást, ami pe­dig a pártépítésben egyik lé­nyeges motívum. Örömmel be­szélt az oktatási intézmények helyzetének, a szakos ellátott­ságnak a javulásáról. Kovics- né Csípő Ágota elmondta, hogy a pártépítésben arra keil törekedni, hogy ne csak egy­két területre összpontosuljon a párttagok kiválasztása. Sür­gető feladatnak tartja a rossz postai körülmények felszámo­lását, ahol — mint mondta — a hivatali titoktartásra sincs meg minden biztosíték. A ta­nácsi apparátust ért bírála­tokra reagálva elmondta, szak­mailag felkészült emberek lát­ják el dolgukat, ám az emberi tényezőkön véleménye szerint is javítani kell.. !Ü5! ::::: Vincze Miklósné úgy fogal­mazott: a fegyelmet, az egy­más iránti megértést, bizalmat is fejleszteni kell ahhoz, hogy közös nevezőn legyen a falu és az egyén érdeke. Ézsiás Bé­la a településfejlesztési hozzá­járulással kapcsolatos tapasz­talatait adta közre. Eddig 30 családnál járt, a többség meg­értőén fogadta. A hozzáállás­ra jellemző annak a 70 éves néninek az esete, aki kis nyug­díjából 300 forintot felaján­lott, mondván: ha más ad, ne- kT'ls kötelessége valamit t'éff*- ni a faluért. “ " Az elhangzottakra végezetül Kiss János válaszolt, majd a párttagok egyhangú szavaza­tával elfogadták a Kocsér köz­ség 1985. évi pártmunkájáról szóló beszámolóját. Miklay Jenő Közszemlén a tervek Nyílt vita Egyre megszokottabb, hogy a nyílt várospolitika érvénye­sítése folyamán, a város egé­szét érintő vagy más szem­pontból kiemelkedő esemé­nyek alkalmával társadalmi viták zajlanak, történhetnek. November 20-tól, azaz szer­dától megtekinthetők az Arany János Művelődési Központ tanácstermének elő­terében azok a munkák, amelyek az általános rende­zési terv felülvizsgálatával kapcsolatosak. A tervről a vita november 25-én hétfőn, 10 órai kezdet­tel a tanácsteremben lesz. A fagyok beálltáig szántanak Jól vizsgáztak az új masinák Javítanak az üzemanyag-gazdálkodáson Alig három hete még jófor­mán szikrázott az ekevas, amint beleharapott a kőke­ményre száradt talajba. Kín­lódtak is eleget a traktorosok, minden nap az esőt remélték, november elejére azután, be­köszöntött a csatakos idő. Ki­adós égi áldás hullott a tik- kadt földekre, a Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetben csupán ebben a hónapban 54 millimétert mértek, amit a legutóbbi hidegfront 14 mil­liméterrel még megtoldott. Szerencse, hogy mire süp- pedőssé ázott a talaj, a szö­vetkezetben is végére értek az őszi kalászosok vetésének, így csak a hátralevő talajmunká­latokat akadályozza az eső­zés. Tárolási szerződés A mütrágyaszóró gépek azonban kimerészkedtek a ha­tárba, már a tavaszi vetések alá adagolják a tápanyagot, s amint megszikkad valamelyest a föld, indulnak utánuk a traktorok, amik azután egé­szen a fagyok beálltáig foly­tatják a szántást. Eddig 200 hektárt ‘készítettek elő, alig ötödrészét annak, ami előttük áll, az időjárástól függ tehát, mennyi hátralékuk marad ta­vaszra. A szövetkezet gépműhelyé­ben ilyentájt jócskán megsza­porodik a szerelnivaló, a mun­ka nélkül maradt gépek javí­tását, karbantartását, betáro­lását vette sorra a több mint félszáz műszaki, akikhez 10— 12 traktoros, gépkocsivezető is csatlakozik majd segítségül, örvendetes, hogy kellő felté­telek mellett dolgozhatnak a szerelők, a zavartalan munká­hoz megfelelő mennyiségű al­katrész áll rendelkezésre. A kecskeméti Mezőgép vállalat­tal tartják a kapcsolatot, az előtárolási szerződés útján már a jövőre esedékes alkatrész» í Sényük.egy íésaét 13 Uiztosíta*' ni tudták; • Leülepszik Az idén két olasz paradi­csombetakarító kombájn, egy új E 516-os aratógép, valamint egy komplett munkagépes Rá- ba-Steiger vizsgázott a szö­vetkezet földjein. A tapaszta­latokat Magyar Pál műszaki főágazatvezető-helyettes így összegezte: — Valamennyi gépről csak elégedetten szólhatok, bevál­tották hozzájuk fűzött remé­nyeinket. A paradicsombeta- karítók megfelelő környezeti feltételek esetén — gyomsze­gény táblákon — igen meg­bízhatóan dolgoznak, a né­hány apróbb javításon kívül jóformán meg sem kellett áll­niuk a szezonban. Ugyanez volt a helyzet a másik két ma­sinával is. Műszaki probléma mostanában más területen és eléggé sajátos formában je­lentkezett. A folyékony mű­trágyázással vagyunk bajban, az abonyi keverőüzem megle­hetősen rossz szuszpenziót küld az utóbbi időben. Az oldat komponensei kiválnak, leülep- szenek, volt olyan nap, hogy három forduló szállítmányá­ban közel három tonna ható­anyag vált ki. Ennek vissza­nyerése jelentős fáradságot, időveszteséget okoz. A leg­bosszantóbb. hogy az amúgy nagyon praktikus, gyors mód­szert — véleményünk szerint — jórészt szubjektív okokra visszavezethető hiányosságok teszik alkalmazhatatlanná. Ha már betekintettünk a műszakiak gondjaiba, Bartus József energetikust sem hagy­hattuk kérdés nélkül, főleg mivel tudjuk, e gazdaságban is jelentős erőfeszítéseket tesznek az anyag- és energia- megtákarítás érdekében. — Tavalyi adat, közel 65 ezer liter olajat használtunk el a műhely fűtéséhez, ami rengeteg pénzbe került. Leg­alább egymillió forint ráfor­dítással az olajfűtés helyett fa-, hulladéktüzelésű meleg­vizes rendszert építettünk ki a műhelyben. Számításaink szerint ez a befektetés 3-»4 év alatt megtérül. Összetákolták — A Bábolna szárítónkat külső hőszigeteléssel láttuk el, ezzel is jelentős üzem­anyag-megtakarítást tudunk' elérni. A közeljövőben pedig a járművezetők üzemanyag­gazdálkodásán is szeretnénk javítani, ösztönző intézkedé­sek foganatosításával. Ter­veink között szerepel — ez egyébként sok nagyüzemben . is téma —, hogy a gazdaság területén évtzedekkel ezelőtt kiépített kisfeszültségű légve- zetékrerídszert helyrehozzuk. Ezeket annak idején is úgy­szólván 'csak összetákolták, műszakilag elavultak, ebből eredően üzemeltetésük jelentős villanyáram-veszteséggel jár. „ My. J. mmSporthIrek—b Területi birkózóbajnokok Két megyeszékhelyen szere­peltek a Nk. Kgy. Kinizsi bir­kózód. Az egri országos ifjú­sági kötöttfogású Bornemisz- sza-emlékverseny 80 indulóval már idényvégi jellegű volt. A körösiek nem fogyasztot­tak, így négyőjük eredménye gyengébb volt. Közülük Far­kas Tamás ért el helyezést, aki a 65 kg-osok 14 fős súly­csoportjában 7-8. lett. Debrecenben rendezték a lépcsőzetes rendszerű területi serdülő kötöttfogású egyéni bajnokságot. A nyolc körösi fiatal közül hatan értek el he- lyezést és 1—3. ^helyükkel né­gyen .jutottak tovább az or­szágos döntőbe. 49 kg (12 in­duló): 1. Nagy János (minden ellenfelét tussal győzte lej, 3. Takács János (csak klubtársa ellen vesztett). 53 kg (12): 3. Törőcsik Zoltán (sérülten is jól birkózott). 57 kg (11): 4. Petrák József. 67 kg (13): 4. Tóthpál László. 72 kg (6): 1. Paros György (nagy fölénnyel nyert). Labdarúgó diákok A megyei diák labdarúgó­bajnokságban kettős mérkő­zést rendeztek az Ifjúsági­sporttelepen, az élelmiszer- ipariak pedig ugyanakkor ide­genbe utaztak. Ceglédi Szakmunkásképző— Nk. Szakmunkásképző 5-2 (3-1); a vendégek sokkal job­bak voltak; gólszerző: Eszes (2). Nk. Gimnázium—Monori Gimnázium 8-2 (3-2); nagy fölényben biztos volt a győze­lem; gólok: Sz. Tóth (4), Si­pos, Kakuk, Elekes és Biró. Nk. Toldi DSK—Ceglédi Mező- gazdasági DSK 2-1 (2-1); a körösiek jobbak voltak lesre játszó ellenfelüknél; gólok: Muliter és Oldal. Módosított időben, az Ifjú­sági-sporttelepen: Nk. Toldi— A ZENE varázsa tette vol­na? Nem kétséges, a fuvola meg a zongora largója, mint hipnotizőr ellentmondást nem tűrő ujja oszlatta szét és el a hétköznapi gondokat, gondo­latokat, a homlokok hétvégi barázdáit. De az a kékségl Ahogy ívelt a hang, szállt a trilla, úgy mozdult meg az a kékség, s vált igazán tenger­ré! F. a kaput látta megnyíl­ni, hallotta a szárny halk csi­korgását, a sétáló talpának kavicsropogtatását Ha viszont csak a zenét emlegetjük, mintha az lenne a fontosabb. Állapítsuk hát meg, Garabu- czy Ágnes tárlata megnyitójá­nak első perceiben egyenran­gú élményt nyújtottak, s ép­pen a képek világának előle­gét villantották fel. Mert Garabuczy Ágnes ki­állítása minden bizonnyal az év képzőművészeti eseménye Nagykőrösön (s éppen érté­kére mutatunk rá, ha fölem­lítjük, tucatnyi volt 1985-ben), Nem kísérleteket, grafikának Árnyból szőtt lelkek álcázott modemkedéseket, de igazi művészetet, valódi, mes­teri ecsetkezelőt köszönthet a város. (Akinek egyik alkotása tavasz óta a Nagykőrösi Kon­zervgyáré, elismerendő a vál­lalat családi ünnepeket segítő munkáját.) Dr. Makai Katalin stílusos megnyitójában — én szere­tem Garabuczy Ágnes műveit, kezdte — három, összetartozó fogalompárt emlegetett. Csön­des meditáció, megtalált egy­ség, felfokozott líra — szólt az ítész, s valószínű, hogy e hár­masság jól körülszövi a lát­ványt. MIRŐL is fest Garabuczy Ágnes? Felvillantja a bohócot, el­tűnődik Pénelopén, láttatja a szerelmespárt, s próbát tesz az anyasággal. Ez utóbbi kü­lön világ — tán a huszadik század végi (?) anyaságot, a huszonegyedik századot előle­gezi. A gyerek kortalan, az anya alakja az, mely túlmu­tat a szokáson. Tán meditál, az élet értelmén, töpreng, vagy csak a természeten gondolko­dott el — kicsit fájón, kicsit lemondóan, kicsit szkeptiku­san —, a gyerek, a nagy élmény, a korábbi egyetlen, a felszabadult, emancipált, min­dennapi gondok által gyötört nőnek —. az anyáknak — már nem az a felhőtlen bol­dogságforrás, mint akár har­minc évvel ezelőtt. Garabuczy Ágnes Szindbádja talán a kiállítás legérdekesebb alkotása. A szélfútta köpönyegű utazó a hajnali szürkületben, kék­ségben egyetlen ablaktól bú­csúzik — vagy egyetlen ablak várja. Nem kétséges, minden­ki más ezer és ezer pislákoló lámpácskát vetne a vászonra, a Szindbádot várókat érzékel­tetendő, s nem fúna szél, me­leg, rozsdabarna ősz köszönne a vándornak. Garabuczynak van mersze fölforgatni e vilá­got — nála Szindbád a remény. Talán egy helyen várnak. Ta­lán egytől még búcsúzhatok. Talán az a lámpa akkor Is ég majd, ha eltűnők a fordu­lóban, s a szikrázó hajnal el- mosódottá teszi a találkozást. Talán. Vagyis — Szindbád az elidegenedés ellen küzdő lo­vag, az érzelmek Don Quijo- téja. GARABUCZY ÁGNES ké­peit nézve újra bizakodha­tunk: megnyerhető a minden­napi szélmalomharc, éljen csak a remény! Az Arany János Művelődé­si Központ kiállítótermében hétfő kivételével 10—18 óráig tekinthető meg, november 30-ig. Ballal Ottó Monori Szakmunkásképző 5-0 (3-0); a nagy fölényben levő helyiek sok helyzetet kihagy­tak; gólok: Szigetvári (2), Ba­logh, Lajter és Zombori. Siker tekében Kétszer is hazai pályán, a temetőhegyi tekecsarnokban gurítottak sportolóink a csa-; patbajnoki pontokért és hár­mas siker született. Az NB Ill-ban: Nk. Mészá-;; ros Tsz SK—Makói Spartacus Vasas: 7:1 (2292-2176 fa). Nk.: Mikulás 377 (1), Nagy 355, Lóczy 401 (1), Kovács 386 (íj, Tóth F, 388 Szabó B._385 \l)~ 'ftlegnyugtátó'' volt, fciogyv nem kellett bábut állítáhiok' a versenyzőknek és biztos, meg­érdemelt volt a győzélem. Idén minden pont sokat szá­mít, mert most nem 12, ha­nem 10 csapat van a mezőny­ben. A Bács-Kiskun megyei baj­nokságban. Nk. Mészáros Tsz SK B—Kecskeméti MÁV B 5:1 (1393-1233 fa); a megyei. nyitány érdekessége, hogy a vendég együttes nőkből állt, s biztos különbségű volt a győ­zelem; egyéni pontszerzők: Farkas J. (394), Gállos (361) és Mikulás (344’). Nk. Mészá­ros Tsz SK ifi—Kecskeméti". MÁV ifi 3:1 (644-617); biztató' a rajt. Egyéni pontszerző: Nagy (362). Turisták A Nk. Kgy. Kinizsi SE ter­mészetjárói hárem túrán is jártak. Először a Börzsöny hegységben gyalogtúráztak, majd a Budai-hegységben a Szarvas-hely környékével is­merkedtek. Később kerékpár­ral a Nagyerdőbe kerekeztek, ahol csinosították a Jubileu­mi emlékparkot. Magyar Ifjúság Kupa Hat csapat nevezett a kör­zeti kispályás labdarúgó Ma­gyar Ifjúság Kupa-viadalra. A helyi KISZ-bizottság és a sportfelügyelőség a tél folya», mán teremben rendezi meg a városkörzeti vetélkedőt. S. Z. Mozi A nagyteremben A tanítványok, Színes ma­gyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Az elveszett kutya. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. fél 6-kor. Értesítem kedves vendégeimet, hogy női fodrász üzletemel á Pa- tay u. 1. sz. alá áthelyeztem (Deák tér felölt oldalon, volt Busz- Iroda). Pintér Istvánná női fod­rász mester. Figyelem! Az ATI nagykőrösi Iskolája személygépkocsi-mo’or- kerék párvezetői tanfolyamot In­dít november 19-én Jelentkezés: a központi ájságárusnál. issN oin-rw «ewrtrflrösi nirupi

Next

/
Oldalképek
Tartalom