Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
Színházi esték A haj már ismét rövid A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1985. NOVEMBER 16., SZOMBAT Huszadik életévükbe léptek azok, akik az első magyar táncdalfesztivál idején ' születtek. Bölcsőjük fölé lobon- CQS. borzas hajú atyák hajoltak. Nem ritkán szőrmókok. A nagy hajból, szőrből csak az orr, a homlok és a szem látszott ki. Sokáig azt hihettek az emberpalánták, hogy ilyen a világ. Az apáknak a ie.iS hajba, szőrbe burkolózik. Tanulmányaik, iskolai és életbeli tapasztalataik nyomán rájöttek, másképp is lehet. Homályosan még arra is emlékeznek, eleinte az ő fejük is sima, hajtalan volt. Szüleik gondosan megnyíratták őket. Ez persze rövid ideig tartott, hiszen az anyák, apák a maguk képmására igyekeztek formálni őket. Meghagyták a 'hajat, növesztették, szép frizurát csináltak a gyereknek, olyat, amilyet ma-guk viseltek. Hamarosan következtek a serdülés évei, az ifjaikból feltört a különbözés vágya. Hogy különbözhessenek, kezdtek másképp öltözni. Atyám haja hosszú? Az enyém akkor rövid lesz. Így lett. Öltözetükkel, hajviseletükkel azonban nem hívták magukra az elődök haragját. Bezzeg az apáknak nem ment ez ilyen könnyen. A minap színpadon láthatták Gödöllőn, micsoda felzúdulás volt ebben az országban 1966- ba,n, amikor először jelentek meg a televízió nyilvánossága előtt a hosszú hajú fiúk gitárjaikkal, újszerű dalaikkal. És micsoda skandalummal járt a farmer viselete! A nemzet legeslegjobb koponyái szólaltak meg. Borzas haj alatt kócos a gondolat is, vélte kedvenc íróm. Megfeledkezve arAz elmúlt hetekben több hírben számoltunk be arról, hogy veszett állatokat találtak k városban, és emiatt ebzár- latot rendeltek ét, máid .hosz- szabbítottak meg. Gödöllőn. Dr. Szőke Ferenc körzeti állatorvostól kértünk tájékoztatást erről és az újabb fejleményekről, a szükséges óvintézkedésekről. — Október elsején róka kóborolt be a városba. Az állatot a kutyák megölték, s a tetemre a GSC sporttelepén találtunk rá az Erzsébet-park szomszédságában. Megállapították, hogy a róka veszett volt. Ezután a Klapka utcában találtak ugyanebben a betegségben szenvedő kutyát. Ekkortól kezdett igazán veszélyessé válni a helyzet. A rókáktól ugyanis a gyerekek is tartanak, tudják, hogy az egészségeset sem szabad meg- eimogatni. A kutyák és a macskák viszont játszótársak. — A napokban a Kőrösfői utca 18. számú ház udvarában találtak elhullott kóbor macskát, amit két gyerek megfogott. Elvitték az állat- kórházba, ahol nem boncolták A két országjárást egy hét ** választotta el egymástól. A vácszentlászlói általános iskola nyolcadik osztályosainak csoportja Tóth Imre tanár vezetésével kerékpárra pattant, hogy végigkarikázzák a Galga mentét. Hévízgyör- kön a 13. században épült templomnál váriam a gyerekeket. Csaknem egy órát töltöttünk együtt, ám nekem a beszélgetés nagyon sokat adott. Bevallom, elfogult vagyok szülőfalum, s úgy általában a Galga mente iránt. Az. okokban bő a választékom: a Galga melletti kertek buja gazdagsága, az itt élő emberek fáradtságot nem ismerő szorgalmas akarása, a vidék gazdag népművészete, a földrajzi adottságok, természeti szépségek, mind-mind külön is okot adnak az elfogultságra. A távolban — mégis alig karnyújtásnyira — az aszódi dombon emelkedik a Petőfi Gimnázium épülete. • Ezt akartam megmutatni a Vácszentlászlóról érkezett tizenéveseknek, s ezen keresztül választ adni a kérdésre: mi a haza! Eredetileg a' hozzátartozókat. a szülőföldét jelentette. Később a fogalom kiről, hogy a gondolat a légkülönbözőbb helyeken, helyzetben megszülethet. Nem szükséges hozzá vasalt ing, nyakkendő, kalap. Visszatekintve milyen nevetséges az egész. Egy dal, a hajviselet, az öltözék miatt hadra kelt volna az idősebb nemzedék. Szerencsére mindig akadnak csitítók, türelmesek, mértéktartóan ítélkezők. Nem volt könnyű dolguk. Sokáig kellett nekiik magyarázni, érvelni, hogy nem a haj a fontos, hanem az ész, a tett. A türelem, a megértés, a mienktől eltérő nézet, szokás, életvitel tudomásul vétele ma sem általános gyakorlat. A külsőséget mintha könnyebben elfogadnánk, egyebekben azonban gyorsan felvonjuk szemöldökünket. Erről a mai tizenévesek tudnának mesélni, Pedig ők sem akarnak rosszat. Ahogy húsz évvel ezelőtt, az akkori ifjak sem. Azóta ezt be is bizonyították. Elég csupán arra utalni, hogy akiket akkor ki akartak átkozni, azoknak a darabja a nemzet első színpadán megy nagy sikerrel. Csináljon tehát mindenki azt, amit akar? Még figyelmeztetni sem szabad, ha úgy érezzük, rosszat tesz? Figyelmeztessük, érveljünk, csak ne bottal akarjuk rákényszeríteni akaratunkat. Már csaik azért sem, mert az idő az ifjaknak dolgozik. Ök egyre erősebbek, mi egyre gyengébbek leszünk. Az évek gyorsan peregnek. Lám, az első táncdalfesztivál óta is eltelt csaknem húsz év. Nekünk pedig úgy tűnik, mintha tegnap lett volna. k. p. fel, hanem tovább küldték az illetékes intézetbe. Ott a macskáról is kiderült, hogy veszettségben '' szenvedett. A gyerekekbe!: be kellett' adni a védőoltást az életveszélyes, sőt halálos betegség kivédésére! — Elképzelhető, hogy a macska valamiképp érintkezett a sportpályán talált rókával. Nagyon fontos tehát, hogy kutyát, macskát ne engedjünk szabadon a városban, tartsuk be az ebzárlat előírásait. — A gyerekek általában nem mondják meg, ha megmarta őket a macska vagy a kutya. Ezért ne tűrjük meg otthonunk környékén a kóbor állatokat. Minden marást, harapást azonnal jelentsünk az orvosnak és az állatorvosnak. Ez előírás. Ugyanis a rendszeres kutyaoltás során is előfordulhat, hogy az nem volt hatásos. A macskákat viszont oltani nem kötelező. Ezért az eseménytől számítva két hétig megfigyelés alatt kell tartani a kutyát és a macskát. B. G. tágult, magába ölelte a honi ismerős tájakat, ismerős embereket, közösségeket, s egyre inkább az egész országot. De bármennyire kitágult a fogalom, a közepén ott maradt magnak: a szülőház, a szülőföld. Ahogyan a gyerekkori emlékképek megőrizték, s ahogyan majd az aggkori álmokban is föl-fölrajzolódik. Ezt akartam én ott. a 13. században épült romtemplom kertjében megéreztetni a vácszentlászlói gyerekekkel. Lehet. hogy sikerült, az is lehet, hogy nem. A mai tizenéveseknek nincsenek háborús élménveik. Napjainkban közvetlenül érzékelhető veszedelem nem fenyegeti őket. sem hazájukat. Ha az embernek rendben a szíve, eszébe sem jut, hogy szíve van — ha egyszer nincs vele gond! Kit érdekel a haza, ha nincs vele gond! Ilyenkor a hiányzó, megrázó nagy közösségi éiménye— Mostanában behatóan foglalkozom a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseivel. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején úgy fogalmaztunk, hogy a nagyüzem akkor győz, ha nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is nyilvánvaló lesz a fölénye, előnye. Az előrelépés nagy, a vágóállat-termelés megkétszereződött, a tejtermelés, a tojástermelés is nőtt. A nagyüzemekben azonban nem értük el a célkitűzéseinket. Az állattenyésztés még mindig nem szilárdult meg kellőképpen. Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont főigazgatója fejtette ki ezt a gondolatot megnyitó beszédében a Minőség és gazdaságosság az ál- latitermék-előállításban című ifjúsági tudományos konferencián, melynek az intézet adott otthont. Elmondta, hogy a szakterület profi fejlesztői örömmel üdvözlik a fiatal szakemberek szárnypróbálgatásait. Majd az állattenyésztés helyzetét foglalta össze. A kiemelkedő kell — Leszállóágban van az állattenyésztés. Az állomány az összes faj esetében csökkent. Az állati termékek termelése ugyancsak visszaesett. Mindezt a nagyüzemekben is tapasztalni lehet. Sok oka van ennek. Az egyik a világpiaci árak esése. A másik az, hogy a költségek és az árak elszakadtak egymástól. Csökkent az ágazat nyeresége. Még mindig k'g/és az iparszerű tenyésztésre alkalmas férőhelyek aránya. A takarmány minősége nem felel meg a követelményeknek. A rétek, legelők fűtermésének csak 65—70 százalékát használjuk ki takarmányozásra. A gazdaságok között nagy a különbség húshozamban, tejhozamban. — A kutatási eredményektől azt várjuk, hogy azokat több gazdaságban használni lehessen. Ezek értékeire fel is kell hívni a figyelmet! A hazai fejlesztők eredményesen szolgálták már a tenyésztést, például a hibridizációval, a termelési tulajdonságok javításával. De mindig újabb feladatok jelentkeznek, s léket pótolni kell az érzelmi nevelésben. Ezért örültem a vácszentlászlóiak Galga menti kirándulásának, s a szándéknak: felfedezni tájédesanyánkat, elmélyíteni bennünk a dombok, a fák. az erdők, a ligetek esetleg csak egy kis házikó képét, eljutva a hazához, melyről Radnóti így énekelt: Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ág I s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Egy héttel később hatvan- hetven éves nőkkel, férfiakkal indultam országjáró kirándulásra. Az első megálló a zsámboki falumúzeum volt, ahol Lapu Istvánná fogadott bennünket. Ennek a múzeumalapító, a falu régi emlékeit gyűjtő, író, hímző, táncoló, daloló idős parasztasszonynak volt ideje reggel hétkor fogadni a szomszédból érkezetteket, s nagy hozzáértéssel, szapora szóval, vidám mosoly- lyal bemutatni lakóhelye megőrzött egykori vagy ma is viselt, használt értékeit. pást szükséges tartan; a szakma nemzetközi fejlődésével, alkotó részesekké kell válni az élenjáró kutatásban. Nem közepes, hanem kiemelkedő eredmények kellenek. Ez volt az útravaló a konferencia előadóinak. A fiatal kutatók az ország minden részéről jöttek, tanintézetekből, kutatóhelyekről, termelő munkahelyekről. Az általuk felvázolt kép eredményekről szólt, elterjesztésre érdemes módszerekről, eljárásokról. Kiindulópontjuk egy-egy gond felismerése volt. Jő a csflagíiirt Dr. Mihók Sándor a Debreceni Agrártudományi Egyetemről például egy olyan dolgozattal érkezett, amelynek az volt az alapkérdése, hogy mivel lehetne felcserélni a pecsenyekacsa takarmányozásában a tőkés behozatalból származó szóját. — Évente 400 ezer tonna fehérjetartalmú takarmányt importálunk, aminek a 90 százaléka szójadara. Minden lehetőséget fel kellene használni ennek a mérséklésére, teljes mellőzésére. A csillagfürt fehérjetartalma jól közelíti a szójáét és egyéb tulajdonságai is megfelelőek. Különféle takarmánykeverékeket próbáltunk ki, és a2 eredmények- szerint a jő gen'étikai képességű kacsák esőiében a szója nyugodtan pótolható a csillag- fürttel. Dollárok százezreit lehetne megtakarítani. A szarvasmarha-ágazatban sokféleképpen lehet előbbre jutni. Két előadás két végletet mutatott be, s a maga helyén mindkettő eredményes. A Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát munkatársai, Zámbó István, Sebrek Csaba és Juhász Az agrártörténeti emlékgyűjtők harmadik országos találkozóját a gödöllői MÉM Műszaki Intézetében rendezik meg november 2I-én, csütörtökön délelőtt 10 órától. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a házigazda szerSzovics Pállal álltam a múzeum udvarát beborító hatalmas diófa alatt, s arra gondoltam, nem vagyunk misem szegény, sem pedig kicsiny ország. Biztosan akad a miénknél kisebb, szegényebb, hát miért igyekszünk mindig a nagyobbakhoz hasonlítgat- ni magunkat. Vajon a kicsiny országra méretezett állampolgári közérzetben nincs jelen valamiféle lelkiismereti felmentés is. Ugyan már, mit tehetne a saját erejéből, a saját portáján egy pici ország kicsiny gyermeke? Lapu Istvánná egész élete válaszol erre a kérdésre Sors- és kortársainak elmondott szavaiból kitágult a múlt, évszázadokra nőttek a távlatok, s kitágult az élet a jelen felé is, belenőtt a mába. korunkba, amikor a viskók helyén villák emelkednek, a lófogatot felváltja az autó, s a ganaj- padlót a parketta, ti allgattam Lapunét. Köz- mondást idézett. — A hazának a füstje is kedvesebb, mint idegen országnak a tüze. — Ugyan értenék, érez- nék-e a Galga menti túra után a vácszentlászlói lányok és fiúk, mit jelent a mondás!? Fercsik Mihály Tibor Gazdaságos húsmarha- termelés című pályamunkájukban egy, az átlagosnál lényegesen eredményesebben üzemelő, 2120 férőhelyes hízómarhatelep technológiai módszereiről adtak szabatos, részletes áttekintést. A takarmányozási receptúrákat a gazdasági alapanyagok figyelem- bevételével számítógép segítségével állították össze. Elégedetten szóltak arról, mennyire olcsó és jó takarmánykiegészítő a kombinát által termelt cukorrépából a gyártól visszakapott répaszelet. A szállításban nincs üres fuvar, az ágazatot semmi sem terheli, sőt szántóföld szabadul fel a takarmánynövények termesztésére szántból. (A közelmúltban írtunk a Gödöllői Tangazdaság nagygombosi Holstein-fríz tejtermelő kerületének munkájáról, s ott is kiemelték a répaszelet előnyeit. Csak sajnos ők nem termelnek cukorrépát.) Elles a legelőn A telkibányai Béke Termelőszövetkezetben viszont gyepre és melléktermékre alapozzák a húsmarhatartást. A technológia költség- és energiatakarékos. Mint Fodor Albert elmondta, 230—260 napig kinn van az állomány a legelőn. A borjak is a legelőre születnek, ott is választják el őket októberben. így jól hasznosul a szövetkezet területének több mint harmadát kitevő legelő. Ebből a két példából is látszik, hogy nem lehet egyetlen receptet adni valamennyi gazdaságnak a szerencséhez, de valamilyen módon csak szerencsés lehet mindegyik. Balázs Gusztáv vezésében egész napos programmal készülnek az eseményre. Délelőtt Az agrártörténeti emlékek védelme címmel Sági Pál, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetője tart előadást A MÉM Műszaki Intézet tudományos múltjáról és jelenéről dr. Bölöni István tudományos igazgatóhelyettes ad tájékoztatót. Délután videofilmen mutatják be a kétegy- házi mezőgazdasági gépfejlő- dés-történeti gyűjteményt, dr. Pálfy Györgynek, a gyűjtemény vezetőjének ismertetésével. Ezt követően levetítik Az élelmiszeripar történeti emlékei című filmet. Utána a program résztvevői dr. Mélykúti Csabának, a Műszaki Intézet továbbképző irodája vezetőjének kalauzolásával megtekintik az itteni gépgyűjteményt. A nap programja November 16-án: Gödöllő, művelődési ház: Lechner Ödön emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Szőnyi István Tájkép, megtekinthető az előtérben. November 17-én: Gödöllő, művelődési ház: Ifjúsági casino rock — matiné, 9 órától. Lechner Ödön emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Szőnyi István: Tájkép. a Szombati jegyzeti Emelet Ha jobb dolgom nem akad, hát elmegyek a nyugdíjasklubba, a falu öregjei közé, vélekedett ismerősöm. Témából ott soha nincs hiány. Igaz, néha ösz- szekapnak, kinek van, kinek nincs igaza visszaemlékezve a régmúltra, de valamit abból is hasznosítok. Felnőtt, sőt már a nyugdíj felé közeledő emberek mondják, ők el sem hiszik néha, hogy amit olyan napra pontosan meg tud határozni a szülőjük, az igaz. Hiszen maguk sokkal közelebbi eseményekre sem emlékeznek. Mégis, ha ellenőrizzük az adatokat, megdöbbenünk azok egyezésén. Az öreg emberek bölcsessége mellett az emlékezö- képességüket irigylem. Vajon elválasztható-e egymástól a két tulajdonság? Igen is, meg nem is. Lehet bölcsen élni úgy, hogy kevés részletre emlékezünk, meg lehet úgy is bölcsesség nélkül élni, hogy azért sok mindent nem felejtettünk el. A bölcsesség — úgy tartják — az öregség kincse. Mégis, akkor fénylik igazán, ha ahhoz jó emlékezőképesség is párosul. A bölcs ember mindenütt otthon van, állapítja meg a közmondás. Vagyis az életrevaló és okos ember mindenütt jól érzi, mindenütt feltalálja magát. Figyeljük csak meg az élet dolgaiban tájékozott, mindig érdeklődő, olvasott öregeket. Ha életükben kétkezi munkával keresték is kenyerüket, bármilyen beszélgetéshez hozzá tudnak szólni, amennyiben nem idegen nyelven, hanem magyar szavakkal folyik az. Amikor pedig mi fiatalabbak váratlan és kellemetlen élethelyzetbe kerülünk, amiről úgy érezzük, hogy nem tudjuk megoldani, egyetlen rövid mondattal helyretesznek bennünket: Az élet nem fél évre szól. Mindennek, úgy gondolom, egyszerű a magyarázata. ök már átjutottak minden életszakaszon, ami nekünk is ki van jelölve. A mi újdonsült gondjaink számukra már átéltek, vagy kortársaiktól ismertek. De vajon tényleg csak az öregek kiváltsága a bölcsesség? A legteljesebb bölcsességet valószínűleg ők érhetik el, bár az sem valóban teljes, hiszen ők sem tévedhetetlenek. Amire fiatalabbak azt mondjuk, mi már bölcsek vagyunk, általában csak részigazság, netán kiábrándultság. Hányszor verjük majd még a fejünket a falba! A bölcsesség nem valami járandóság g korral. Magunktól is megszerezhetjük, de mélyebb titkait az idősebbek és kortársak között élve ismerhetjük meg. A legjobb szülőkben, nagyszülőkben is ez munkál: átadni amit tudnak, könnyebbé tenni a követők útját. Vajon figyelünk-e rájuk? Másik kedves ismerősöm erre is válaszolt, amikor nem is kérdeztem róla. Elmesélte, hogy amíg egyszintes házban laktak, ott voltak mindig az unokák a szobában vagy a konyhában. Együtt tanult velük. Akkor is, ha nem figyelt oda rájuk. Űjratanulta a verseket is, mert mint említette, fel kell frissíteni az ismereteket. De hogy lehet ez, kérdezheti az olvasó. Egész eddig arról írtam, mi mindent tanulhatunk a bölcs öregektől. Nem tévedtem el a témától. A nagymama ebben a mindennap élő kapcsolatban egészen pontosan megismerte az unokák világát és szorgalmát. Hát ehhez igazította ö a tanításait Mióta elkészült az új ház. a gyerekek az emeleten tanulnak. Mióta első szabad pillanatunkban nem társainkhoz indulunk, hanem be- kapcsoTjuk a szórakoztató masinákat, magunk csökkentjük esélyünket a bölcsességre, az emlékezésre. Balázs Gusztáv ISSN 0133—19S7 (GodöUfl Hírlap) Érdeklődtünk A veszett állatokról fsomzedékek országjárása Haza, ha nincs vele gond MÉM Műszaki Intézet EmlékgvQitSk találkozója ünőség és gazdaságosság az állattenyésztésben Nem adható egyetlen recept
