Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

Egy kisközség hétköznapjai 1. A tél már a kertek alatt jár í Borongás novemberi délelőtt. Péteriben az élelmi­szerbolt előtt fiatal édesanya veszi ki a kocsiból gyer­mekét, ölében a kicsivel tér be az üzletbe,, ahol most csendes a forgalom. Beáll az autóbusz, amely Monor- ról érkezett és Rákoskeresztúrra tart. Meglehetősen kevesen szállnak le róla. Egy fiatalasszony három­kerekű kisbiciklit cipel le a lépcsőn, nyilván már a közeli Mikulás-napra vásárolta kisgyermekének. Csen­des a falu központja, itt-ott látni csak járókelőket az utóákban. A Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács ki- rendeltségének helyi irodájá­ban Tor da Béláné vezetőt ha­talmas irathalmaz „társaságá­ban” találjuk. Most készíti el a mérleget a településfejlesz­tési hozzájárulás ügyében, be­fejeződött ugyanis a szervező- munka a községben — egy körzet kivételével. Elégedett­séget árul el az arca, amikor mindjárt erről kérdezzük őt. — A jövő évtől bevezetésre kerülő településfejlesztési hozzájárulás valamivel több mint 600 családot érint Pé­teriben. Sikerült jól felkészí­teni a tanácstagokat és aktí­vákat, akik részt vállaltak a szervezőmunkából. Négytagú csoportok jártak házról házra és kérték ki a lakosság véle­ményét. Örvendetes, hogy a helyben lakó pedagógusok is bekapcsolódtak a munkába: szívesen vállalták a megbíza-« tást. Ilyen körülmények kö­zött azt kéll mondani, hogy mindenütt — az ügy komoly­ságával és felelősségével fo­gadták őket. — Mire voksolhattak a Pé­teriek? — Két —■ alternatív ■— ja­vaslatban adhatták le igen vagy nem szavazatukat. Az egyik az általános iskola négy tanteremmel való bővítése, a másik egy 50 személyes új óvoda felépítése. Az előbbihez 800, az utóbbihoz 1 ezer 200 forint támogatást kérünk a lakosságtól. — Hallhatnánk-e a konkrét eredményekről ? — Egy körzet kivételével befejeződött a szervezés, a lakosság 79 százaléka a négy új iskolai tanteremre szava­zott. Ehhez tudni kell, hogy nálunk az iskolaépítés az egész falu ügye, hiszen év­százados, öreg épületben fo­lyik most is a tanítás. Lakos­ságunk úgy gondolta — ez az én véleményem —, hogy a négy új tanterem nemcsak a szorító gondokat enyhíti majd, hanem felépülésével kialakul­hat egy faluközpont is. A leg­többen ugyanis a Ferihegy Tsz jelenlegi épületének ud­varának helyére álmodják a leendő iskolaszárnyat. Ez azonban még a jövő zenéje, egyelőre az a biztos* hogy az iskolabővítésre gyűlnek majd a lakosság forintjai az el­következő esztendőkben. m A 600 egységet számolva évente 480 ezer forint bevétel­lel számolunk, ez öt év alatt ugye a kétmilliónál is több lesz majd. Igen ám, de ebből jó, ha egy tanteremre futná. Ezért mi is céltámogatási pá­lyázatot nyújtunk majd be a Pest Megyei Tanácshoz, a hiányzó fedezeti pénzösszeg elnyeréséhez. — Milyen tapasztalatokat szereztek a lakosság körében a településfejlesztési hozzá­járulás ügyében? — Nagyon kevesen voltak, akik nemmel szavaztak. Még olyan kis nyugdíjjal rendelke­zők is aláírták a nyilatkoza­Egyeztetett elképzelések így lesz teljes az új élet Az új évaddal együtt kezd- . te hivatását a mendei műve­lődési ház megbízott igazgató­nője. Előtte ugyanis óvónő volt, de családi okok miatt visszaköltözött Mendére, ahon­nan eredetileg is származott. Az előd tanácsai Tehát nem idegenként fo­gadták Boda-Lászlónét, hiszen a fiatalabbak közül sokan is­merték ifivezető korából, a KiSZ-től, s' tagja volt a men­dei pávakörnek is, amíg férj­hez nem ment. Ám a sikere­ket az ismeretség ellenére sem rakták az ölébe — telje­sen jogosan, mert azért min­denkinek magának kell meg­dolgoznia. Ezt tudta ő is, de érhetően meglepték munkakö­re követelményei, hát hová fordulhatott volna értő segít­ségért. ha nem az előző igaz­gatóhoz ... De hadd beszéljen ő maga a kezdetről, a szakmában eltöl­tött első két hónapról. — A tanácselnöknő volt az első. akihez fordultam, sokat segített, szakmai tanácsokkal, ötletekkel. Aztán közbejött egy' két hónapos továbbképzés Leányfalun, ahol a vonzáskör­zet művelődési házainak igaz­gatóival is találkoztam, tőlük sok tapasztalatot tudtam be­gyűjteni, s azokból már töb­bet hasznosítottam is. Aztán elkezdtem a társadalmi veze­tőség szervezését, amihez szin­tén kaptam segítséget, taná­csot elődömtől A társadalmi vezetőség leendő tagjai is minden lehetséges támogatást megígértek, mondván, hogy szüksége van munkahelyük dolgozóinak a kultúfház szín­vonalas rendezvényeire. Köz­ben természetesen) megszer­veztem az első rendezvényeket — sorolta egy szuszra a szá­mára oly izgalmas esemenye­Köszönetej mondunk a vetőmag vállalat dolgozó kollektívájának és, mindazoknak, akik K-arsai Sándor temetésén Monoron részt vettek, túrjára koszorút, virágot Helyez­tek. fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. két Boda Lászlóné, majd kér­déseinkre válaszolt az intéz­mény tárgyi feltételeiről is. Alakuló klubok — Kellemetlen benyomást okozott, amikor az első napok­ban rájöttem, hogy mekkora károkat .okoztak egyesek a fel­szerelésben: a fiatalok dara­bokra szedték a filmvetítőt, a játékokat tönkretették, ma is csak az asztalifocit lehet hasz­nálni. Nem is könnyű bánni a fiatalokkal, discóra olykor százan is eljönnek, filmvetíté­sekre fele annyian, ugyanak­kor sokat várok az ifjúsági klub harminckét tagjától, s azt hiszem, vezetőjükre külön is számíthatok a társadalmi vezetőségben, amely tizenket­tedikén tartja meg alakuló ülését. 1 — Milyen klubok, csoportok működnek a házban? — Az ifjúsági klubot már említettem. A MAFAK fantá­zianevű amatőr filmalkotók köre három hete alakult meg, vagy mondjam úgy, alakult újjá. Közben klubvezetőket választottunk. Már beszéltem az idén alakuló nyugdíjasklub leendő vezetőjével, egyeztettük elképzeléseinket, s ez a kez­detben húsz-harminc idős em­ber kuiturálódását. egészséges szórakozását biztosítja majd. Hamarosan indítjuk a báb- szakkört. az iskola keretében. Közben pedig különböző gyer­mek- és felnőttműsorokat szervezek — sorolta Boda Lászlóné, s mert nála odaha­za beszélgettünk, bemutatta Gabriellát, hároméves kislá­nyukat, s nóvérééket, akiknél laknak, amíg a tavasszal el­kezdett saját építkezésből új otthon nem'születik. Szebb legyen Így lesz teljes az új élet: új hivatás, ú) otthon, s jövőre újabb iskola — népművelési szakon főiskolára jelentkezett —. s a művelődési házat is szeretné újjávarázsolni, hogy küllemével is vonzóbb legyen.. A. L. A. tot, akik feltehetően mentes­séget élveznek majd. Mások — szintén kis jövedelműek — elmondták, hogy ha nem is 800 forintot, négyszázat, öt­százat ők is adnak évente. Jóleső érzés volt hallgatni ezeket az öregeket, akik ezzel is kifejezésre juttatták kötő­désüket a faluhoz. S azt is örömmel tapasztalhattuk, hogy sokan kétkezi munkájukat is felajánlották' a tanterem épí­téséhez. — Mi foglalkoztatja mosta­nában leginkább a Péterieket? — A tüzelőhiány — vágja rá egyből Torda Béláné ki­rendeltségvezető. — Községünkben a Tüzép- telepet egy magánkereskedő üzemelteti. Korábban a fő­városból szerezte be a szenet, most azonban nincs erre lehe­tőség, de nem kap szenet — kapacitáshiány miatt — a szomszédos monori és gyöm- rői , telepeken sem. Ugyanő üzemelteti — szerződéses for­mában — az olajkutat is, amely a vecsési Ferihegy Tsz tulajdona. A kútfej meghibá­sodott még a fűtési szezon előtt, s azóta sem tud olajat árusítani. Hiába jártunk el az illetékeseknél, eddig semmi érdemleges nem történt. Az ígéret megvan, de hát azzal nem sokra megyünk. Egy­szerűen érthetetlen ez az ügy számunkra. Mái- volt kint a szerelő is, aki megígérte, hogy hamarosan kicserélik a hibás kútfejet, de azóta sem nézett az olajkút felé. — De várjon, azért beszé­lek a teleppel, hátha történt' már valami változás. Meg­szakítjuk a beszélgetést, fel­emeli a telefont, s máris „él” k vonal. — A helyzet változatlan — teszi .le csalódottan a kagylót; se olaj, se szén. Valami por­szenet adtak volna nekik a monori Tüzép-telepen, de az nem kellett senkinek sem. Pe. dig 120 utalvány is a zsebé­ben van, legalább azt bevál­tanák valamelyik telepen. De hát hol? Éjszakánként sok — elsősorban idős ember — in­dul sorba állni a gyömrői te­lepre, de a legtöbbször hiába, mert szenet nem kapnak. A türelem fogytán, egyelőre kilátástalannak ítélhetjük meg a helyzetet tüzelőügyben. Pedig a tél már a kertek alatt jár.... Gér József (Folytatjuk) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1985. NOVEMBER 15., PÉNTEK Közös pénzből, közös Gélokra Ha kell, a zsebükbe nyúlnak Üllőp, az Öregszőlő utcá­ban 82 családi ház és 10 még beépítetlen telek található. Á családi házak 70 százaléká­ban autó. a házak előtt víz- és villanyvezeték, szilárd be­tonjárda, a kocsiút azonban még a dűlőutak színvonalán áll, hepehupás, tengelytörő kátyúkkal. Nyáron vastagon lepi a por a házak csukott ablakait, s amikor jön az eső. forog csak' az autókerék, nem indul a jármű, pedig alig egy hajítás, két irányban is simára bitumenezett maka- dám az úttest,, ahol szinte üzemanyag nélkül gurul a kocsi. — A tanácstag elődöm a gyalogjáró elkészítését szor­galmazta és erre nyerte meg az utca tenni akaró lakóit. Én — az új tanácstag — a makadámszerű úttest létreho­zását, elkészítésének minden gondját vállaltam. Itt azon­ban nemcsak a kétkezi mun­kára van szükség, hanem az egyetértést zsebbenyúlóan kell bizonyítani — mondja Herczeg Pálné fodrááz, a kör­zet tanácstagja. — Örömmel tapasztaltam, sehol sem kel­lett győzködni, érvelni, szinte egy szóra jegyeztek 93 ezer forint hozzájárulást. A körzetben lakó két fuvaros, Tóth István és Ludvig János pedig vállalta az alapágyazat elkészítéséhez szükséges kő­zúzalék helyszínre történő szállítását. Ha az úttest szilárd burko­lata elkészül, reméljük, mi­hamarabb, a Vörösmarty ut­cán és az öregszőlő közön — mert az is ilyen burkolatot kap — valósággal „ajtó tá­rul” a szőlődomb sajátos vi­lágára. Persze van még a tarso­lyomban kérés, kívánság a tanács felé. A László utca és az erdősor között az öreg­szőlő közön ugyanis nem sze­reltek fel villanylámpákat, 2—3 égő pedig világosságot teremtene az „ősi” sötétség felelt. — Most különösen időszerű ez a felvetés — folytatja a "halk szavú tanácstag, aki kü­lönben egyik bérlője a szol­gáltatóház férfifodrászatának, húsz éve dolgozik a • szövet­kezetben. Nagy elfoglaltsága mellett mégis vállalta a je­lentős többletmunkának szá­mító megbízatást. Igaz, a házimunkák elvégzésében so­kat segít a családi „háttér”, hiszen a községek gyorsabb és igény szerinti fejlődése döntően attól függ, hogy a településfejlesztési hozzájáru­lás bevezetése megvalósulhas­son. És ezért most a tanács­tagok és a társadalmi aktí­vák újra felkeresik a válasz­tópolgárokat. Herczeg Pálné már sorólja is az adatokat: — A VII. ötéves tervidő­szak" alatt a község várható bevétele 213, millió forint' lesz, a működési, tehát a készkiadások 161 milliót emésztenek fel, mi azonban azt akarjuk, hogy a tervezett célkitűzések megvalósuljanak. Az általános iskola bővítése hat tanteremmel halasztha­tatlan. Ugyanilyen fontos a központi. összevont orvosi rendelő kialakítása, a bölcső­de bővítése, utak, járdák rendszeres építése. — Házhelyek kialakítása, közművekkel ' való ellátása mind olyan feladat, amely a lakosságot közvetlenül érinti, tehát hasznos célokat szolgál. Elmondhatom, hogy körze­temben nagy megértéssel fo­gadták az évi 800 forintos hozzájárulás bevezetését és több mint 90 százalékban egyetértettek a célkitűzések megvalósításával, és vállaltak az összeg befizetését — mondta a tanácstag. — Meg­állapíthatóan jó a körzetben a politikai hangulat, nagy a vitakészség, a szó azonban mindig okos és tárgyilagos. A következő években tehát nemcsak a mi utcánkban ké­szül szilárd burkolat az előbbiekben felsorolt célkitű-. zések mellett, hanem más ut­cákban is. S a körzetbeliek valameny- nyien ezt is akarják ... Kiss Sándor Hasznos ismeretek Ismeretterjesztő előadást tartanak november 18-án, hétfőn 18 órakor. Gyomron, a Petőfi Sándor Művelődési Ház kertbarátklubjában. Az előadás címe: A kisállatte­nyésztés egészségügyi problé­mái. Kulturális programok Ecseren, pénteken 18 órá­tól: néptáncpróba. Gyomron, 15-től: a batik szakkör foglalkozása, 17-től: karate, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele, 20-tól: a 3. számú általános iskola bál­ja. Az úttörőházban, 14.-30-tól: a bélyeg; 16.30-tól: a néptánc szakkör foglalkozása, 14,30- tól; krónikások; 15-től; nóta- faképzés. Sülysápon, 19-től: a csilla­gászklub foglalkozása/ Kutyakiképző iskola? Értékőrzők is, jellem!ormálők is Történetek ... Történetek csodakutyákról, beszélő papa­gájról, óriási méretűnek mon­dott kifogott halakról... És még ki győzné sorolni a hihe­tetlenül hangzó történeteket, amiket van aki komolyan vesz, van aki megmosolyog. Valamennyi eseményben ta­lán az a leginkább közös, hogy ha valóban megtörtént, az em­berek nem hiszik el. Nem hi­szik el a csecsemőt tűzböl ki­mentő eb esetét, vagy azt, hogy a kutya a szőrébe kapaszkodó kisgyereket nyolc hónapos ko­rában megtanította járni. So­rolhatnám a hihetetlennek tű­nő történeteket, pedig mind­két esetre, sőt, még többre van konkrét és bizonyítható példa. Azt már gyakrabban elhiszik az emberek — mert maguk is látták, a rádió is többször be­mondja minden évben —. hogy kóbor kutya megharapott va­lakit. Kutyaoltás idején pedig sokan lehetünk szenvedő ala- nvai az adókötelezettség alól mentesülni akaró lelkiisme­retlen állattartók trükk,jeinek, hogy Így vagy úgy, de meg­szabadulnak hirtelenjében drá­gának tűnő négylábú barátaik­tól. Ilyenkor szinte hemzseg­nek az utcákon, az erdőkben, mezőkön az elb í tangolf. gaz­dátlan ebek. nagy károkat okozva a vadgazdaságokban, s fenyegetve az emberek testi épségét. Ekkor öllik a józan ember eszébe a régi mondás, hogy mennyire meg lehet, ismerni kutyájáról a gazdát. Az eb, ha "tisztán van tartva, fegyelme­zett, mert jól idomított, az gazdájának érdeme. Viszont logikus, hogy ezekhez az ér­demekhez a kutya is kellett. Vagyis oda lyukadunk kii, hogy a kutya iskoláztatása egyben gazdája magatartását, jelle­mét is formálja. S ezt az ösz- szefüggést felismerve szorgal­mazzák sokan a' kutyaiskolák létesítését, részben e sajátos hobbi magas szintre emelé­séért, részben egyedi jellem- formáló hatásáért. Ez valahogy úgy van. mint a karaténál: so­kan megtanulnak jól vereked­ni. de azt is megtanulják, hogy nem szabad visszaélni tudá­sukkal. A képzett kutyás és jószága is így van ezzel! Á másik dolog, ami cseppet .sem elhanyagolható, hogy a képzett kutya és képzett gaz­dája hatékonyan közreműköd­het a közrend.- a közbiztonság őrzésében, például - önkéntes rendőri szolgálat révén —. ezt tette, amíg a városban lakott a gyömrői Pacsik házaspár is. Vagy intézmények, mezőgaz­dasági területek őrzésében ve­hetnek részt, szintén társadal­mi munkában, esetleg megfe­lelő díjazás ellenében — erre számos példa van az ország­ban. Ilyen a Heros nevű ido­mított ebekkel dolgozó társa­ság. Pócsikék egyik iskolázott kutyájával egy mendei lakos jár a fővárosba, a nagyvásár­csarnokba őrködni, több tol­vajt el is kaptak. Persze kérdezhetné az olva­só. hogy miért adtunk ekköra körítést a témának. Hát azért, mert Gyöjnrön előkészületben .van egy kutyakiképző iskola alapítása. Erről a következő­iket mondta el Pócsik József, amikor otthonában .felkeres­tük: — Csak Gyömrőről negyven, kutyával rendelkező személy jelentkezett az iskolába, de többen belépnének Ecserröl, Maglódról, Menüéről, Súlyból. A feltételekről elmondhatom, hogy a Rákosmezeje Terme­lőszövetkezet már kijelölte a kutyaiskola céljára hasznosít­ható területét Gyömrő határá­ban. Tavasszal társadalmi munkában elkészítjük a kerí­tést. Ceglédről egy kiszuperált buszt kapunk, amolyan iroda- félének, s magunk építjük meg a tanpályát is. Megvan az ille­tékes vadásztársaságtól a szük­séges működési engedélyünk, s ha minden egyenesben lesz, jövőre már a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesületé­nek újpalotai kutyakiképző is­kolájának égisze alatt műkö­dünk. A szükséges képzettségünk is megvan, nejem bronzkoszo­rús mesterkiképző, s tovább­képzi magát, én elvégeztem a megfelelő tanfolyamokat, s a novemberi vizsgák után külön - bírókénit tevékenykedhetek versenyeken. Egyébként húsz éve foglalkozurik kutyákkal, ma is tenyésztjük és iskoláz­zuk őket. Eddig közel száz ku­tyát neveltünk és tanítottunk, köztük babérkoszorús Hungá­ria Champion címet elértek is voltaik, az égjük pedig Olasz­országba került munkakutyá­nak — mondta Pócsik József, majd bizonyított is. Az egyik szobában az ebek töméntelen kitüntetései, oklevelei foglal­nak el szinte minden talpalat­nyi helyet. Majd arról beszélgettünk, hogy hétvégeken, főleg amikor diszkó van, 4—5 kutyatulajdo­nos — megfelelően kiképzett állataikkal — segíthetnének a vagyonvédelmi és közbizton­sági munkáiban, ezt a helyi ta­nácsnak föl is ajánlották. Egy másik hatóság elfogadná őket önkéntes rendőrként, de csak kutya nélkül. Az intézmény­őrzés — ügy tűnik — senkit sem érdekel, ám a napokban az egyik termelőszövetkezet földjén jól vizsgázott eb és gazdája, amikor alkalmi segí­tőül ajánlkoztak. Távlati terveikben szerepi a vakvezető kutyák kiképzői is. aminek óriási jelentőség« ma már sakkal többen képe sek helyesen fölmérni. Mo: már csak az a kérdés, hog akik érintve vannak a kutyE is.kola létrehozásában, m szólnak mindehhez.,. Aszódi László Antal (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom