Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

f *KST mmm jr~w ^ .»/f t»'Em Ms M 1985. NOVEMBER 15., PÉNTEK Papi békegyűlés Egyházi személyek részvéte­lével rendezett tegnap béke­gyűlést a HNF Pest Megyei Bizottsága, amelyen megjelent dr. Fogd Mihály, a népfront megyei bizottságának titkár- helyettese, valamint Bárdos Deák Béla, az Állami Egyház­ügyi Hivatal tanácsosa, vala­mint dr. Bánk József váci ér­sek-püspök is. Szövetségi po­litikánk időszerű kérdéseiről tartott előadást Bárd András, az Országos Béketanács alel- nöke. A vitában felszólaltak: Nemeshegyi Gyula nyugdíjas fóti baptista lelkész, Foltin Brúnó evangélikus lelkész Pé­teriből, Horváth József tiszte­letbeli kanonok Maglódról, dr. Gianits József főesperes Visegrádról, Fekete János re­formátus lelkész Monorról, Gyülevészi Barnabásné refor­mátus lelkész Pilisről és Far­kas Dániel budapesti baptista lelkész. Koszorúzás, kegyeletes ünnepség Emlékeztek Ries Istvánra Ries István ügyvéd, a ma­gyar munkásmozgalom és az állami élet kiemelkedő sze­mélyisége, volt igazságügy- miniszter születésének 100. év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Emléktáblájára az MSZMP Központi Bizottsága nevében Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke és Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai he­lyezték el a megemlékezés vi­rágait. Az Igazságügyi Minisz­térium részéről Borics Gyula államtitkár és Pálmai Gyula főosztályvezető, az Országos Ügyvédi Tanács képviseleté­ben Kárpáti László elnök és Szilágyi György elnökhelyet­tes rótta le kegyeletét. Az emléktáblát megkoszorúzták családijának tagjai is. A Fővárosi Tanács e napon emléktáblát avatott és parkot nevezett el Ries Istvánról a VIII. kerületéiben az Aurora, a Déri Miksa és a Nagyfuva­ros utca határolta területen. Az Aurora utcai szakorvosi rendelőintézet falán elhelye­zett emléktáblánál a Himnusz hangjait követően Borics Gyula mondott avatóbeszédet. A Ries Istvánról elnevezett parkban elhelyezett emléktáb­lát az MSZMP KB, az Igaz­ságügyi Minisztérium, a fő­városi és a VIII. kerületi ta­nács, az Országos Ügyvédi Ta­nács képviselői és a családta­gok koszorúzták meg. A meg­emlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kegyeletes ünnepséget ren­deztek a Népszínház utca 17. számú háznál is. A Ries Ist­ván egykori lakóhelyénél el­helyezett emléktáblát a kerü­let párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetői koszorúzták meg. Ki-ki maga módján magyarázza t Csökkenés vagy ésszerűség? Nem egy tanácskozásnak volt már témája, hogy a búza valójában miért is termett kevesebbet az idén. E körül nehezen nyugszanak meg a kedélyek. Ki-ki a maga módján magyarázza a reméltnél szerényebbre sikerült termést. Minden okfejtés nyilvánvalóan tar­talmaz némi igazságot, hiszen nem egyetlen tényező játszott közre az átlagtermések kialakulásában. Kései szállítás Az időjárás károsító hatása mellett szót érdemel a mű­trágyázás kérdése is. Gyak­ran fölvetődik, hogy a gazda­ságok mindinkább szorító pénzügyi gondjaik miatt el­spórolják a hatóátiyagot a ta­lajból. Vagyis kevesebb mű­trágyát szórnak tci a kelleté­nél. Hogy mi az igazság, en­nek igyekeztünk utánajárni. A Pest, Nógrád, Komárom megyei Agroker Vállalatnál Lőrinc Lajos osztályvezető készségesen adott felvilágosí­tást. — Nálunk negyvenmillió f orint értékű műtrágyát mond­tak vissza a Pest megyei gaz­daságok — közli az osztály- vezető. — Ennek azonban eok összetevője van. Oksze­rűbbé vált a tápanyag-után­pótlás, mindinkább a talaj- vizsgálatok alapján döntik el az üzemek, melyik növény alá mennyit szórjanak ki. Itt említendő az is, hogy elcsúsz­tak a tavaszi szállítások. Vagyis a tápanyag többsége akkor érkezett meg az üze­mekbe, amikor a növényeket elvetették és a legtöbb helyen már ki is keltek. Termelnek a gyárak — Az igazsághoz tartozik az is, 'hogy újabb forgalmazók is beléptek a műtrágya-érté­kesítésbe —* folytatja az osz­tályvezető. — Például a Tsz- ker is több tonnát értékesít évente, és vannak, akik oda­pártoltak tőlünk, lehet, hogy az adott üzemnek kedvezőbb, vagy a szállítás közelsége, vagy más, ha a Tszker-től vá­sárolja meg a szükséges ható­anyag-mennyiséget. Nemrégi­ben .készült el azután az abo- nyi folyékony műtrágyát elő­állító üzem, ezenkívül a Bu­dapesti Vegyiművek is bővíti ez irányú tevékenységét és Herceghalmon is gyártják az úgynevezett szuszpenziós, vagyis a folyékony műtrá­gyát. Ez a magyarázata, hogy kevesebb szilárd műtrágyát forgalmazunk most, mint a korábbi években. Persze, a többcsatornás beszerzés ellen­őrizhetetlenné teszi a ható­anyag-felhasználást, mégis azt mondom, nincs ok aggodalom­ra, mert az üzemek szerintem nem sokkal használnak fel kevesebbet, mint korábban. — Feltételezem, most bőven van műtrágyájuk? — Dunát lehetne vele re- keszteni — legyint Lőrinc Lajos. A korábbi évekkel el­lentétben a hazai gyárak is ömlesztik. Nem egy esetben előfordul, hogy a megrendelt tételt kétszer is leszállítják, egy-egy mezőgazdasági nagy­üzemnek. Vállalják inkább a tárolási díjak fizetését, csak­hogy ne legyen 'fennakadás az ipar-termelésében. Ügy hírlik, most külföldön sem fogadják úgy a magyar műtrágyát, mint az elmúlt években. Az export csökkenése is oka lehet a műtrágyázás körül kialakult feszültségeknek. Telitéit talajok Az állítást a Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson is megerősítették. — Most valóban sok az áru — tájékoztat Halmi Pál cso­portvezető. — Tudomásom szerint huszonegy üzem mond­ta vissza a műtrágyát, de ez a mennyiség még a három­ezer tonnát sem éri el, és mindössze két-három kilo­grammal kevesebb hatóanyag­felhasználást jelent hektáron­ként. Ám, ha megvizsgáljuk a talaj ok tápanyag-telítettségét, kiderül, hogy helyenként en­nél, akár még nagyobb mér­tékben csökkenthetnék a fel- használást, akkor -sem történ­ne semmi. — Céltudatosabbá vált te­hát a műtrágyázás? — Természetesen — erősít meg Halmi Pál. — Előrelé­pést jelent az is, hogy a Pest megyében évente felhasznált százezer tonna hatóanyagból, az elkövetkező időben hu­szonötezer tonnát már folyé­kony állapotban juttatnak ki a földekre. Ez pedig akárhogy is nézzük, huszonöt százalék­kal csökkenti a szilárd műtráJ gya iránti keresletet. Feltétlen figyelembe kell venni mind­ezt, mielőtt bármelyik üzem fölött is pálcát törnénk. Fel­méréseink során, mi nem ta­pasztaltunk jelentős visszalé­pést. azt azonban igen — és ez örvendetes, hogy a gazda­ságok egyre inkább az adott növény igényeinek megfele­lően alkalmazzák a talajerő­utánpótlást. Béna Zoltán H ÉTKÖZNAPI BESZÉLGETÉSEK A tanyákon is értékes az élet Másfél évtizede még olyas­formán festett a dolog, hogy a tanyákat — amelyeknek tör­ténelmi eredetű, évszázadokra visszamenő hagyományuk van hazánk földjén — fölszámol­juk, a nyolcvanas esztendőkre talán el is felejtjük. Később módosult az álláspont. Amint haladunk az országutakon Bácsban, Csongrádban, Pest megyében, látjuk a fabokrok alján guggoló tanyákat, már nem kétséges, van létjogosult­ságuk mindenütt, ahol haszno­sak lehetnek, ahol megteremt­hetők az emberhez méltó fel­tételek. A szétszórtan elhelyez­kedő jobb, rosszabb épületek láttán csupán azon tépelődünk, vajon miként élnek itt az em­berek. Igaz-e, hogy elszigete­lődnek, a világ peremére szo­rulva? Igaz-e, hogy demokrá­ciánk magasra emelő szépséges adományai csak hébe-hóba jutnak át az ősi paraszti élet­forma határán s akkor is csu­pán a hírek szárnyán? Egyál­talán, mit tudunk mi, a váro­sokban nyüzsgő, rohanó, szo­rongó emberek a tanyavilág­ról? Erről beszélgettünk Csípő Balázzsal, a Hazaifas Népfront Nagykőrösi Városi Bizottságá­nak titkárával. Kérhető távolságok — .Nagykőröst ugyan nem sorolták a tanyás települések kategóriájába, ám a tények roppant makacsok. Adminiszt­rációs balfogásoktól nem hagy­jak magukat befolyásolni. An­nak idején, amikor a körzeti népfrontbizottságokat kezdtük szervezni, a város határában — több mint 12 ezer hektár­nyi földterületen — mintegy hatezer embert tartottunk szá­mon, a tanyák lakóiként. Ma már tudjuk: nagyon életre­való ötlet volt éppen a tanyák között megalakítani ezeket a bizottságokat. Ennek köszön­hető egyebek között az. hogy most kijelenthetem: a tanya­világ nem elszigetelt. Velünk, mondhatnám köztünk élő em­bereket jelent, a kilométerek­ben mérhető távolságok elle­nére. Szép szavak, ugye? De igazak. Erre számtalan bizo- nvítékunk van. Jelenleg há­rom körzeti bizottságunk mű­ködik, a Mészáros János Tsz, az Arany János Tsz, s a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrö­si kerülete területén. A tanyai lakosság létszáma az utóbbi esztendőkben csaknem felére csappant, a városba áramlás, a más vidékre költözés — és sajnos —, az elhalálozások so­rán. Munkánkra azonban mind a mai napig nagy szükség van, vagy talán éppen most a leg­jelentősebb. Miért? Az infor­mációéhség általános a világ­ban. Ezen a tájon is. A tanyán élő emberek a már említett mezőgazdasági szövetkezetek­hez kötődnek, körülbelül egy­ötödük pedig a konzervgyár­ban, a ládagyárban talált ke­reseti forrást. Erről az oldalról tehát adott a kapcsolat. Az embereket azonban munkahe­lyükön kívüli dolgok is érdek­lik, kíváncsiak tágabb környe­zetük dolgaira, a városra, a hazai és a nemzetközi politika eseményeire. S éppen olyan igényeik vannak — természe­tesen —, mint bárki másnak. Például az ellátásban. A ke­reskedelmi vagy egészségügyi szolgáltatásokban egyaránt. Tudjuk, hogy a népfront bi­zottságai a tanácstagokkal, a mezőgazdasági üzemekkel kö­zösen szorgalmazták: tegye le­hetővé a város, hogy a tanyá­kat körzeti ápolónő járja be tekintettel a sok idős ember­re. Meglett a státus. Kellett ehhez terepjáró autó is. Meg­lett. A fennmaradt két külte­rületi iskolában — a Pest Me­gyei Moziüzemi Vállalattal együttműködve — hetente fii Kiszolgáló szerepkörben, nyereséggel Csepel Autógyár - Egerben is Százhatvan kilométerre Szi­gethalomtól, Egerben van a Csepel Autógyár 3. számú gyára, az öt egység közül az egyik. Ezren dolgoznak a tá­gas, jól felszerelt csarnokok­ban, illetve az irodákban. A termelési érték tavaly 448 millió forint volt, nyereséggel zártak. Az idei termelési ér­ték pedig 476 millió, tehát meghaladja a tavalyit. Ami a berendezéseket, a felszerelt­séget illeti: a gépparkban szép számmal akad félauto­mata. Az öreg masinák mel­lett fellelhető a legmoder­nebb is. Így például az a hat CNC-gép, amely három mű­szakban dolgozik. Kihasznált­ságuk foka 1,8, a vállalaton belül a legjobb. ■ Robot vezérlésével A főváros közvetlen szom­szédságából vidékre telepített iparra jellemző technológiá­hoz kapcsolódó gondok — ahogy Demeter Pál, a 3. szá­mú gyár igazgatója mondja — Egerben .ismeretlen foga­lom. A törzsgyárból nem passzolják le a kiselejtezett gépeket. A modern technoló­gia, a korszerű berendezések alkalmazása jellemzi az egri gyárat. Most, e hónapokban kezd dolgozni az a robot, amelyet a Győri Vagon- és Gépgyár célgépgyárától' vet­tek meg. Beállításával három gépet kapcsolnak össze, ne­héz fizikai munkától pedig nyolc ember szabadul meg. Helyettük hárman felügyel­nek majd a robot pontossá­gára, a program tökéletes végrehajtására, a hibák elhá­rítására. A két műszakban dolgozó gyárban a berendezések ki­használtsága ,70—80 százalé­kos. Mert itt sem állnak sor­ba munkáért, sőt a fluktuáció éves szinten 12—15 százalék. Demeter Pál szerint a miért­re kézenfekvő a válasz: — Az átlagbér 5500 forint. Az idei bérfejlesztés 5 'és fél százalékos volt. Míg például az egri dohánygyárban 12—13 százalék. Ilyenkor fogalma­zom meg újra és újra a kér­dést: mi lesz ezekkel a mo­dern gépekkel, ki kezeli majd, ha lemaradásunk, amit a bérfejlesztésnél szereztünk, szerzünk, még tovább foko­zódik? Tiíénnitrit bevonat A termékskála sokrétű: tengelyek, amiket beépítenek a buszokba, a teherautókba — így az F2-es sebességvál­tó-tengelyt is — automata váltók, a tehergépkocsikba A feladat, amire az egriek hivatottak', tehát az, hogy al­katrésszel lássák cl a törzs- és a többi gyárat. Eközben az idén a MOGÜRT megrendelé­sére 50 millió forint érték­ben szállítják, mégpedig elő­állítási áron az autóbuszok, a teherautók lelkét adó al­katrészeket. Patika gyáron belül Míg a bért tekintve nem­igen tudnak versenyezni más vállalatokkal, a szomszéd vá­rakkal, addig például a táp­pénzre kiírástól a gyógysze­rek kiadásáig mindent gyár­kapun belül oldanak meg. Az üzemorvos joga a beteg kiírá­sa táppénzre, de ehhez az is kellett, hogy a közelben lévő két másik üzemmel — az Ag- ria Bútorgyár, a KAEF — társuljanak. összeadták a berendezésekre, a felszerelé­sekre szükséges összeget. Majd kinyitott a gyári gyógy­szertár. Polcairól ritkán hiányzik a medicinák vala­melyike. Ezzel a megoldással mindenki jól járt. Csökkentek a hiányzások, ritkán van ok munkaidő alatt kilépőt kérni Szűkös anyagi körülmé­nyek. a fejlesztési alapok ál­landó csökkenése ellenére sem áll le a fejlődés a Cse­pel Autó egri gyárában. Ott. ahol a dolgozók 37 százaléka ingázó, ahol a termelési érté­ket 1979 óta — az áremelé­sek ellenére is — változatlan áron számolják: a VII. öt­éves tervben kapacitásfejlesz­tő beruházáson a sor. Varga Edit met vetítettek, a pedagógusok közreműködésével letéti könyvtárat működtetnek. Kérges kezekben — Tudja, mi a szép ebben? Az, hogy ezeket a könyvtára­kat használják is a tanyaiak. A kötetek megkopnak a sok olvasó kérges kezében. A film­vetítések már megszűntek, hi­szen a villamosítással a tanya- világban is ott a televízió, többet ad, mint a keskenvfil- mek, amelyekkel dolgozni le­hetett. A téli esték sorozatban rengeteg tudományos ismeret- terjesztő előadást rendeztünk. A kormány által teremtett le­hetőségek azonban felénk is a kisgazdaságok, a háztáji javá­ra billentette a szabadidős programok mérlegét. Ritkáb­bak az előadások, kevesebb a hallgató. Jó ez, vagy rossz? Is­is. Összesen 3600 kiskert van a város körül. Ezekben terme­lik a paradicsomot, a zöldpap­rikát, a fehér- és sárgarépát, ezt-azt. Uborkát. Innen, a kö­rösi tanyákról került ki éven­te 20—22 ezer hízott sertés. A munka tehát, amit a külterü­leten lakók végeznek,: értéket teremt, nem is akármilyet Megérdemlik-e, hogy méltó el­látásban részesüljenek? A kér­dés fölösleges. Élelmiszerbolt működik Pálfáján, az állami gazdasági kerület s a két ter­melőszövetkezet területén, ösz- szesen négy. Üzlet nyílt, amely­ben beszerezhető a táptakar­mány. Szóba került, hogy jó volna, ha nem kellene 15 ki­lométert kerékpározni a gáz­palackkal, amikor kiürül. Az áfésszel megoldottuk: van cse­relehetőség, hetente egyszer, helyben* illetve a korábbinál lényegesen közelebb. Alapve­tő iparcikkeket is lehet kapni, például petróleumot, más spe­ciális árut, amelyre a sajátos­ságok miatt külterületen van szükség. A tanyai ember per­sze nem várja ölbe tett kézzel, hogy mindent megkapjon. Hozzájárul ahhoz, hogy egyre inbhak legyenek a körülmé­nyek. Nagyok a terhek S a körzeti népfrontbizott­ságok segítenek ebben. Huszár Kálmán, Hasznost László és felesége, Holló Ferenc, Dávid Istvánná, Czira Sándor, vagy a tanácstagok közül Papp István, Gróf István, Zabodal Dénes s a napokban elhunyt Bíró Amb­rus igen sokat dolgoztak már azért, hogy szó ne lehessen holmi elszigetelődésről. — Az információ áramlása kétirányú. Nem lényegtelen például tudni, hogy a külterü­leti zöldségtermesztőknek mi a véleménye a felvásárlási árakról, s az azokhoz képest törvénytelenül magas fogyasz­tói árakról. Uborka? Burgo­nya? Sertés? Jó, ez utóbbi most változott. De nem rende­ződött. Ugyanakkor nagvok a terhek: drágulnak a növény­védő szerek, a vetőmagvak, a műtrágyák. A kisgazdaságok művelői önerőből, társadalmi összefogással villamosítanak viszont, hogy korszerűbbé te­gyék a munkakörülményeket. A körzeti népfrontbizottságok az összekötő szerepében igen jól beváltak. Eddig sokszor bi­zonyultak hasznosaknak a fó­rumok, amelyeken számos el­lentmondás hordozóiát sikerült felkutatni, közös erővel. A vi­ta mindenképpen megkönnyíti a vezetés dolgát, A nyílt vá­rospolitika követelménye a kölcsönös véleménynyilvání­tás, de az is, hogy az észrevé­teleket az arra hivatottak fi­gyelembe vegyék. Erre nálunk számtalan példa akad. Vitat­kozzunk. Ám lehetőleg mindig a döntések meghozatala előtt S a végrehajtásban már egy emberként haladhatunk a cél felé. Nem Jobb így? Dehogynem. A nagykőrösi tanyavilágban is a párbeszéd hozta meg az eddigi összes eredményt. S e párbeszédnek tovább erősödik a haszna. Bálint Ibolya való osztóművek, kapcsoló­szerkezetek, tárcsákhoz szük­séges alkatrészek. Körülbelül 2,5 millió darab alkatrészt készítenek évente buszokhoz, teherautókhoz, A Rába 2F jelzésű, nyugatnémet licenc alapján készülő sebességváltó profilgazdája is Eger. A technológia korszerűsíté­sét jelenti, hogy a váltólap­kák, az esztergakések titán- • nitrit bevonatot kapnak. Ily módon élettartamuk meghá­romszorozódik. A felhasz­nálók szempontjából nagyon fontos ennek az újabb lépés­nek a technológiába való be­építése. Még akkor is, ha je­lenlegi termékeiknek csak 10—15 százalékát vonják be titánnitrittel. Megtették az első lépést, s jövőre nagyobb mennyiségnél alkalmazzák az élettartamot növelő eljárást. Az anyagot üzemen belül egységrakomány formájában mozgatják. Tervezéssel, szer­vezéssel, előrelátással igye­keznek minden munkafolya­matnál a legcélravezetőbb megoldást bevezetni. Az em­bernek csak akkor támad né­mi hiányérzete, amikor meg­pillantja a tizenhétmillióért vásárolt palástköszörű gépet, mely csak a helyet foglalja a csarnokban. Tétlenségre kár­hoztatták, mert a vezérlőegy­sége nem érkezett meg...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom