Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

PEST MEGYEI VILÁG PBOlETÁRJill, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Ár»: I,!tO («ríni 1983. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Hétfőn még kisvasárnap van (3. oldat) Nehéz, de nem bűvészmutatvány (5. oldal) Krónikaírók pályázata (8. oldal) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó kép­viselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; ä — Havasi Ferenc elytársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot; A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíjfizetés rend­jét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy továbbra is súlyos ve­szélyeket rejt rrtagában a szélsőséges imperialista körök által szított fegyverkezési, verseny, a világ különböző részein kialakult katonai és politikai feszültség. Ugyanak­kor a szocialista országok békepolitikája, a néptömegek növekvő békeakarata, a tő­kés országok felelősen gon­dolkodó politikusainak a fel­lépése. az élénkülő kelet— nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi légkör javításá­hoz, a feszültség enyhítésé­hez. A Központi Bi­zottság tájékozta­tást hallgatott meg a Varsói Szerző­dés politikai ta­nácskozó testületének 1985. október 22—23-i szófiái ülé­séről. Jóváhagyta küldött­ségünk tevékenységét, és hangsúlyozta: a Magyar Nép­köztársaság a maga részéről mindent megtesz annak ér­dekében, hogy az ülésen ^fo­gadott nyilatkozatban .foglal­tak megvalósuljanak., Ä Köz­ponti Bizottság kifejezte meg­győződését, hogy . a, Szovjet­uniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak, a javaslatai jó alapul szolgálnak a fe­szültség csökkentéséhez, . a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához; megfelelő felté­teleket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és áz Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi ta­lálkozóján a világbéke ügyét szolgáló érdemi megállapodá­sok szülessenek. A Genfben folyamatban le­vő szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási és leszerelési tárgyalásoktól a világ népei­vel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a világűr- militarizálásának. lehetővé teszi a hadászati, vöjlainint-a közepes hatótávolságún nuk-, leáris fegyverek -'sjádí^ftab jelentős csökkentését, és a fegyverzet alacsonyabb szint­jén szavatolja minden érin­tett fél biztonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szerveze­te megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából 'tóangsú-. lyozta. hogy az ENSZ és sza­kosított szervezetei hozzájá­rulnak az egész emberiségei, érintő kérdések megoldásá­hoz. A Magyar Népköztársa* * ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek részvétele a jubileumi ülésszakon kifejezte, hogy ha­zánk , változatlanul síkraszáll az ENSZ egyetemessége mel­lett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvé­sek ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is ak­tívan rés2t vállal az. EÍNSZ munkájából. A Központi Bizottság kife­jezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó euró­pai kulturális fórum hozzájá­rul a kulturális együttműkö­dés, a nemzetközi légkör ja­vításához, a népek közötti megértés és bizalom erősíté­séhez. Pártunk és kor­mányunk az el­múlt időszakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista orszá­gokkal. A magyar—szovjet kapcso­latok1 fejlesztésének kiemelke­dő. eseménye volt Kádár Já­nos és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, amelyen átte­kintették az országainkban folyó szocialista építés ta­pasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerősí­tetté a Éolitikai Bizottságnak, a tárgyalásokról hozott állás- foglalását. Hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy pártjaink azono­san ítélik meg a nemzetközi helyzetét és a kibontakozás ér­dekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar—szovjet baráti kap­csolatok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásához, a szocialista közösség egysé­gének erősítéséhez.. Kádár János és Gustav" Hu f sák elvtárs prágai találkozója elősegítette a Két'szomszédos, baráti szocialista ország együttműködésének fejleszté­sét., A munkamegbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiter­jedő kapcsolataink erősítésé közös * törekvésünk. Hangsú«, lyozták. hogy népeink baráti szövetségének elmélyítését szolgálja a lenini nemzetisé­gi politika következetes meg­valósítása. Kádár János és Erich Ho- neckér elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedéssel állapították meg, hogy 'kétOl­dalú kapcsolataink "a barát­ság és az egység jegyében fo­lyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési program előmozdít­ja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítását, az ipari kooperáció fejleszté­sét. A Központi Bi­3 zottság hangsú- # lyozta, hogy ha­zánk a békés egy­* ........... más mellett élés szelleméb en változatlanul ér­dekelt a más társadalmi rendszerű országokkal .folyta­tott párbeszédben, a kapcso­latok bővítésében. A kölcsö­nösen előnyös politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latok fejlesztése és enyhülési folyamatnak szerves része, hozzájárul a nemzetközi lég­kör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hiva­talos látogatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormány­fővel az elmúlt évben meg­kezdett legfelső szintű ma­gyar—brit párbeszéd folytatá­sát jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb Világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítet­ték a két félnek a kapcsola­tok bővítésére Irányuló Szán­dékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításá­hoz. Lázár György elvtárs Ja­pánban tett látogatása, tár­gyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyzeté­nek, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos szerű, versenyképes, jövedel­mező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételé­re, illetve visszaszorítására. A termelés fejlesztésének a gaz­daságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő ki­elégítését kell szolgálnia. A nemzeti; jövedelem hazai fel- használásában növekedjen a a felhalmozás aránya. A beru­házásokban nagyobb súllyal szerepeljenek a termelő ága­zatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszer-gazdaság. Az irányítás további kor­szerűsítése, valamint a nép­gazdaság fejlődésére lényeges hatást gyakorló központi prog­ramok .megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse job­ban a népgazdaság korszerű­sítését, a nemzetközi verseny- képesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesz­tést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elter­jesztését. Magasabb színvo­nalra kell emelni termelési kultúránkat. A Központi Bi­zottság egyetért azzal, hogy , az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirány­zatai a következők legyenek: Az 1999. cvre tervezett növekedés az 1983. évi szint százalékában összesen évi átlagban Nemzeti jövedelem 13—17 kb. 3 Ipari termelés 14—16 2,5—3 Építés-szerelés 12—13 kb. 2,5 Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 közöt az 1981—83-höz viszonyítva) 7—10 Belföldi felhasználás 13—16 2,3—3 Lakosság fogyasztása 8—1« 1,3—1,8 Egy fűre futó reáljövedelem 9-n 1,7-2 Egy keresőre jutó reálbér kb.5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3—3,3 Behozatal összesen 16—18 3—3,5 A szocialista szektor beruházásaira 1200—1230 milliárd forint fordítható. A Központi Bizottság átte­kintette a VI. ötéves terv tel­jesítésének tapasztalatait, és megállapítottá:1 A terv fő céljainak megfe­lelően,! .pépünk,-,odaadó mua-„, kájának ’ eredrrfélíyekónt. a b;e-' héz viszonyok között is gyá- rapodott az ország, megőriz­tük a népgazdaság stabilitá­sát, alapvető szociális vívmá­nyainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés, szerkezetének és a gazdálkodás .'hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt a); egyensúlyt főleg a 'belső fel-j használás visszafogásával te­remtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mér­sékeltebben növekedett. A Központ), Bizottság, ki­indulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve a? ország lehetőségeit, a VII. Öt­éves terv legfőbb gazdaságpo-. litikai céljául a gazdasági nö- "vékedés élénkítését, a külső és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szerve­zettség javításával, a kapaci­tások egyenletesebb és foko­zottabb kihasználásával elé­gítse ki. Kiemelt figyelmet keli fordítani ,a vasút korsze­rűsítésére, a,z országos úthá­lózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat épí­tése. A hírközlésben a legfon­tosabb feladat a telefonháló­zat rekonstrukciója és bőví­tése. A beruházások szolgálják a gaz­daság hatékony­ságának növelé­sét,- mindenekelőtt a feldolgozóipar korszerűsíté­sét, a nemzetközi versenyké­pesség javítását, a nem ter­melő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igé­nyek , kielégítését. A vállalati beruházások állami támoga­tása ösztönözze a kiemelt népgazdasági feladatok meg­oldását. A Paksi Atomerőmű kivite­lezés alatt álló egységei fő­jenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer,--------- A külgazdasági 5 kapcsolatok já- ■■ mljanak hozzá a _____ gazdaság jövedel­mezőségének fo­kozásához. a külső egyen­súly, ‘ rüégszijáfdításáhpz. A kivitel a, tervidőszak egészé­ben hatódja még 3 behoza­talt. javuljon gazdaságos­sága. Ä behozatalnak főként a versenyképes áruk termelé­sét és a műszaki haladást kell szolgálnia. . A Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal, folyhatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gaz- (Folytatás a 2. oldalon.) lépés volt a kétoldalú együtt­működés fejlesztésében. A Központi Bi­4 zottság megerősí­a tette pártunk és népünk szolidari- , tását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai or­szágok népeinek a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hi­vatalos, baráti látogatása An­golában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság el­nökével, Jósé Eduardo dos Santosszal, valamint a Zim­babwei Köztársaság vezetői­vel, Robert Mugabével és Canaan Sodirido Banánéval folytatott tárgyalások megerő­sítették hazánk szolidaritását a dél-afrikai agresszió és megszállás ellen küzdő orszá­gokkal és a nemzetközi fel­szabadító mózga! makkal, úgy­szintén a > korábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek közös óhaját. Suhartónak,. az Indonéz Köztársaság elnökének ma­gyarországi látogatása ál-lam- "közi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. *’ A Központi Bi­5 zottság megállapí- # tóttá, hogy a nem­zetközi helyzetre továbbra is ked­vezőtlenül hat a megoldat­lan köfcel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás alá­ásta a térség népeinek biz­tonságát, és növeli a nem­zetközi feszültséget. A Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul a közel-keleti vál­ság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érin­tett fél jogos' érdekeinek. A magyar közvélemény ag­godalommal figyeli a Dél-af­rikai Köztársaságban kiala­kult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és elnyo­más ’ rendszerét, a jogaiért küzdő többség ejlen alkalma­zott rendőri terrort. Támoga­tásából biztosítja az apartheid teljes felszámolásáért küzdő haladó és demokratikus erő­ket.-------- Az ipar vállal­3 j ón nagyobb részt a népgazdaság jö­vedelmezőségének fokozásában, ex­portjának bővítésében. Kor. szerű, jó minőségű gyártmá­nyokkal segítse elő a népgaz­daság más területein is a szín­vonalas tevékenységet, a jö­vedelmezőbb termékértékesí­tést. Folytatódjon az ipari válla­latok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi . viszonyai­nak korszerűsítése. A vállala­tok és a szövetkezetek gazdál­kodjanak jobban a rendelke­zésükre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szük­ségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkezetüket, for­dítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szol­gáltatásokat. Az igények ki­elégítéséhez növekvő mérték­ben járuljon hozzá a kisüze­mi, kisegítő tevékenység, va­lamint a magánkisipar. Az építőipari termelés iga­zodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenysé­get, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építke­zési költségek növekedését. Az új lakások építése, mellett rtagyobb figyelmet kell .for­dítani a lakásállomány felújí­tására. " ; A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszeripar termelése az exportlehetősé­gekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön, csök­kenjenek a ráfordítások. A gabonatermes 'a ' tervidőszak. ’ végére érje el a 17:5—18 mil­lió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthe­tő, versenyképes áruk bővíté­sére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választé­ka, feldolgozottsága. A ház­táji. és a kisegítő gazdaságok termelését' továbbra is támo­gatni kell. A mezőgazdasági nagyüzemek a termelésben és a belső egyensúly megszilár­dítását, az életszínvonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek meg­valósításához elengedhetetlen a jjatlkotmág .fokozásának,, a ipűszjjkí haladásnak és a tér-’ ra*fési: ‘ szerkezet korszerűsí­tésének a meggyorsítása.-—A Központi Bi­I zottság rámuta- . tott, hogy ,az. in­tenzív fejlődés ki­bontakoztatásának alapvető, ijeítltelé szellemi és anyagi í erőforrásaink joíjb hasznosítása.' ' A teljes foglalkoztatpttság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megkövete­li a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszerve­zést, a vállalatok és a dolgo­zok) érdekeltségének növelését a: téíjesjtmén.yek fokozásában. > A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a kor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom