Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

Csütörtökön Tanácsülés Csütörtökön, november 14-én délután 1 órakor ülést tart a városi tanács, a pártbi­zottság épületének nagytermé­ben. A napirend: beszámoló a gödöllői sportklub tevékenysé­géről, tanácsrendelet alkotása a szervezeti és működési sza­bályzatról, az épületek és köz­területek fellobogózásáról; a Delte kisvállalat új irányítási formába való átsorolásáról, ■ a Városgazdálkodási Vállalat lé­tesítő határozatának megújítá­sa, interpellációk. A tanácsülés nyilvános. Zeneiskola , Pályakezdők hangversenye Pályakezdő tanárainak be­mutatkozó hangversenyét tartja a Gödöllői Körzeti Ál­lami Zeneiskola, ma, szerdán este 6 órai kezdettel, az in­tézmény nagytermében. A mű­sorban Haydn, Briccialdi, De­bussy, Eugéne Hozza, Ránki György művei szólalnak meg. A hónap végén Szolgáltatási tájékoztató A gödöllői művelődési köz­pont szolgáltatásairól jelenik meg tájékoztató november vé­gén. A csaknem ötvenoldalas kis füzet tartalmazza az in­tézmény valamennyi szolgál­tatását, amelyeket közületek és látogatók vehetnek igény­be, s hírt adnak a jövőre ter­vezett új kezdeményezésekről is. A füzet díjtalanul kapható majd a ház portáján. Mozi Az emberevő medve. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! Átverés. Színes,- amerikai bűnügyi film. 6 ég'8' órákor. Csaik 16 éven felülieknek! LL0I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 206. SZAlVI 1985. NOVEMBER 13., SZERDA Néha leszakad az ülés A hírnév sem elég az üdvösséghez Ismerve a gödöllői művelő­dési központ hírét, rangját, országos visszhangot keltő te­vékenységét, az ember azt hi- hetné, hogy ebben az intéz­ményben elégedett emberek dolgoznak, akik harmonikus kapcsolatban élnek a hivata­los szervekkel, a város lakos­ságával. A valóság nem egé­szen ilyen. A ház dolgozóinak közérzete nem mondható de­rűsnek. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt úgy érzik, munkájukat bizonyos fenntar­tással minősítik, másrészt nagy nehézséget okoz a ház működ­tetéséhez megteremteni az anyagi feltételeket. Az utóbbit permanens gondnak nevezte az intézmény igazgatója, ami­kor beszámolt a megnyitás óta végzett munkájukról a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak. Növekvő támogatás Hovatovább így vetődik fel a kérdés: tovább a megkez­dett útón, vagy pedig a prog­ramok radikális csökkentése. Beállni egy szokványos, csen­des, langyos tevékenységre, amelynek következtében szép lassan elmaradnak az embe­rek, nem keletkeznek újabb igények, s ami nincs, ahhoz nem szükségeltetnek új ötle­tek, formák, körök, klubok. A művelődési központ tevé­kenységének radikális csök­kentés^ nem .vezetne automa­tikusan a pénzügyi feltételek javításához, állította az igaz­Válasz cikkünkre Kenyér mindig kapható Tisztelt Szerkesztőségi A lapot olvasva nem is tu­dom, méreg vagy keserűség fogott el. 1983 szeptembere óta vezetem az ABC-t, forgal­munk jó, ellátottságunk talán még jobb. Szép és tiszta a boltunk:. Szeretném, ha ezt sa­ját szemükkel is tapasztalnák. Igaz, a másnapos kenyeret még nem adjuk el disznók ete­tésére. Mert mi is szövetkeze­ti tagok vagyunk és féltjük a vagyonúnkat. És még abból a korosztályból, amikor még az egyhetes kenyeret 'megették, nem a kukába dobták. Igaz, néha nálunk is előfordul, hogy valami kevés, de az abból adó­dik, hogy a környéken sem kapható. Kenyérhiányunk utol­jára április 4-én volt, mikor országos hiány volt. És ha ké­sőbb hozzák a kenyeret és várni kell rá egy kicsit, vagy kötszerre szállítják le. Szomorú dolog, hogy a ke­reskedő már nem is ember, rúgni lehet' rajta, és csodálko­zunk’ hogy lassan erre a szak. mára már nem kapni embert. Mert méla undor fogja el azt a becsületes dolgozót, aki nap­jait nem sajnálva dolgozik, megy és mindent megtesz, hogy üzletében minden kapható le­gyen. Megkértem . a Kedves Vevőt, az alsósorból, vegyen kenyeret a tegnapiból, mert tudtam, hogy disznóetetésre visz, és nem kellett neki, csak a friss, meleg jó arra a célra. Az, aki vádol, az szemben vá­doljon, hogy felelni is lehes­sen rá. Kereskedőcsaládból szárma­zom, apám, anyám kereskedő volt, büszke vagyok rá, mert arra tanítottak, nehéz becsü­letesen élni, de hasznos. Hiányt nem ismertem eddig, remé­lem, nem is fogok, pedig las­san nyugdíjas leszek. Tanulóimat is a szakma megértése és szeretető mellett becsületre nevelem, most is hatan vannak, úgy tanulmá­nyilag, mint szakmailag jók. Munkatársaim nem napi nyolc órát dolgoznak, mint a gyárban, sokszor tizenkettőt. Ügy érzem, brigádunk kiváló, nemcsak szövetkezeti szinten, országosan is. Emberek, azért, mert mindent megtesznek a bolt érdekében. Mi magunk ta­karítunk, cipelünk, nem húsz kilogrammot, ami a nőknek engedélyezett. A húst is fel­bontjuk, eladjuk, a vele járó munka is a miénk, ha hente­sünk éppen nincs benn. Szeretném, ha bármikor, az üzleti nyitvatartás bármelyik órájában ezt megnéznék és megírnák, mert én büszke va­gyok dolgozóimra, munkájuk­ra és elsősorban ellátottsá­gunkra. Reggel 7-től este ha­tig vagyunk nyitva, hétfőn kettpig, szombaton egyig. Kari Vincéné boltvezető, Szada Kedves olvasónk emberi és kereskedői önérzetét lapunk­ban október 17-én Mindenütt legyen vezetékes víz címmel, a szadai falugyűlésről szóló írá­sunk egy mondata sértette meg: Minek a nagy élelmi­szerbolt, ha soha nincs benne kenyér? A felszólaló — sajnos nem mutatkozott be — ezeket mondta: — Az Afész-boltban reggel nincs kenyér, délután még nincs kenyér, zárórakor nincs kenyér. Legyen rendes ellátás, vagy szüntessék meg a nagyboltot! A falugyűlés részvevői kö­zül erre a kijelentésre mások nem reagáltak. Nádaski Lász­ló tanácselnök a hozzászólá­sokra válaszolva megjegyez­te, hogy eddig még nem ér­kezett ilyen bejelentés, hogy nincs kenyér. Amennyiben ér. kezeit volna, természetesen azonnal intézkednek. Őszintén sajnáljuk, hogy levélírónk nem volt jelen ezen az össze­jövetelen, mert akkor szemtől szembe felelhetett volna a vádra. gató a vb ülésén. Ez esetben a működési bevétel is meg­csappanna. Az intézmény fenntartásá­hoz nélkülözhetetlen anyagiak több forrásból származnak. Az évről évre növekvő tanácsi tá­mogatásból, amely azonban még a fenntartási költségeket sem fedezi, csupán a bérre, energiára, s az állóeszközökre elegendő. A másik két forrás: a gazdasági egységek, intéz­mények támogatása, valamint a saját bevétel. Az anyagiak szűkös volta miatt a ház arra törekszik, hogy minél nagyobb legyen a működési bevétel. Azok a gö­döllőiek, akik évtizedekkel ko­rábban álmodoztak a művelő­dési házról, s nem szűntek meg érte hadakozni, valószí­nűleg álmaikban sem gondol­tak olyasmire, ami ma meg­szokott a művelődés hajléká­ban. Amit összefoglalóan szol­gáltatásnak neveznek. Ezzel párhuzamosan nő az úgymond pénzes programok száma. A szolgáltatás alig bővíthető to­vább, hangoztatják a házban, s a lakosság kulturális kiadá­sai sem növelhetők tetszés szerint. Ha jól értjük, az utób­bi azt jelenti, hogy a progra­mok, rendezvények árának további emelése esetén elma­rad a közönség. Rekordév Az indítás évében, 1981-ben harminchárom gazdasági egy­séggel kötött együttműködési megállapodást a művelődési központ. Ez időközben har­minchétre emelkedett. Az egy­ségektől összesen nyolcszáz­ezer forint támogatást kaptak évente a fenntartáshoz, üze­meltetéshez. Az idő múlásával, a gazdasági nehézségek miatt ezeknek a forintoknak a be­hajtása évről évre akadozób- bá vált. A szerződések 1985 végén lejárnak. Néhányan már jelezték, a szűkös szociális, kulturális alapból a jövőben nem lesznek képesek az ed­digi mértékben hozzájárulni a ház működéséhez. Tudomásul véve a realitásokat, a ház ve­zetői az eddigitől eltérő támo­gatási módokon törik a fejü­ket. Javítottak a gazdasági hely­zetükön a különböző pályáza­tokra kapott összegek. A vég­rehajtó bizottság ülésén nem hangzott el, de úgy tudjuk, 1935 ebből a szempontból re­kordév lesz. A nem rekord­években 200, 500 ezer forin­tot tett ki az így szerzett pénz. Szép program Messziről szemlélve a gö­döllői művelődési központ épü­lete hibátlannak látszik, kül­leme tetszetős. Mivel még csak néhány éves, azt hihet­nénk, hogy a karbantartással nincs különösebb gond. Nem így van. A beázás, az úgyne­vezett rejtett hibák, a fűtési rendszer zavarai sok fejtörést okoztak az itt dolgozóknak. Aki bent is körülnéz, esetleg helyet akar foglalni a színház­terem nézőterén, azzal előfor­dulhat, hogy a padlón találja magát, mert leszakad a szék ülőkéje. Az idén például csak­nem kétmillió forintot költöt­tek1 javításra, felújításra, a te­tő szigetelésére, a színpad cse­réjére, a fűtés korszerűsítésé­re. De még most sem mond­hatják, hogy a ház technikai­lag tökéletesen működőképes. A végrehajtó bizottságnak előterjesztett beszámoló nem a cikkben eddig leírtakkal fog­lalkozik csupán. Nem is ezzel kezdődik. Hanem azzal, amiért az intézményt létrehozták: a közművelődési tevékenységgel. Milyen elveket követnek, mi­lyen megfontolások vezettek a mai arculat kialakulásához, hogyan értelmezik a kultúra fogalmát, s hogyan próbálnak eszerint dolgozni. Amiért mi most kizárólag a gazdasági résszel foglalkoztunk, annak az a magyarázata, hogy ha nincsenek mega kielégítő mű­ködési feltételek, akkor hiá­bavaló minden fáradozás, nem lesz megfelelő hely a szép programok megvalósításához. K. P. Hogyan zöldül az őszi határ? Foghíjasán kel a búza Ilyenkor, ősz végén, egy ki­csit újra kizöldül a határ, kel az őszi búza. De ezt már sen­ki sem tekinti kikeletnek a szó tavaszt jelölő értelmében Mégis, milyen az idei kelése a jövő évi gabonának? A me­zőgazdasági nagyüzemek szak­emberei izgatottan figyelik a vetés sorsáí, s mint tájékozó­dásunkból kiderült, nem alap­talanul. — November elsejére elve­tettük az őszi búzát a terve­zett 1340 hektárra. Sajnos a kelés nem megfelelő, a most lehullott csapadék után vár­juk a javulást — mondta Lit- key Miklós, a dányi Magvető Termelőszövetkezet elnöke. — Fontos volna, hogy ne jöjjön gyorsan a fagy, megerősöd­hessen a vetés. Kupi Károly, a kartali Pe­tőfi Termelőszövetkezet nö­vénytermesztési ágazatvezetője is hasonlóképpen vélekedett. Mondandóját azzal kezdte, hogy nem tud nagyon jó hely­zetről beszámolni. — Az eddigi legideállsabban előkészített talajba vetettük az értékes magot, s ezzel a munkával már október 17-én végeztünk az 1841 hektáros Zone, irodobnt, gyerekek Fontosat - játékosan Nem vagyok még olyan na­gyon öreg, de őszintén mond­hatom, hogy az én időmben még nem voltak ilyen jó dol­gok. Csodálatos látni, hogy hozzáértő, gyermekszerető szakemberek bevonásával mi mindent lehet kezdeni a gyere­kekkel. Kicsikkel, nagyokkal vegyesen. Kell hozzá irodalom, zene és szép magyar anyanyel­vűnk. Lehet iskolában, könyv­tárban vagy művelődési ház­ban. Mindegy. Az a lényeg, hogy aki elha­tározza, hogy értelmesen eltölt egy-másfél órát egy iskolai osztállyal vagy spontán össze­verődött csoporttal, az higgyen a dolog eredményességében. Miről van szó? Egyszerűen arról, hogy nincs az a megátal­kodott nebuló, akit ne lehetne bevonni értelmes-érdekes já­tékba, és ha ezt feltételezzük, akkor bármire rábírhatjuk a gyerekeket. Arra, hogy számára teljesen ismeretlen verset olvasson fél, hogy elmondjon neki tetsző, már ismert verset: de arra is, hogy énekeljen, hangszereken játsszon vagy táncoljon zenére. Az pedig a gyerekek számára mellékesnek tűnik — s ne­künk, felnőtteknek mennyire fontos —, hogy közben szó esik komoly dolgokról is. Például arról, hogy mit je­lent ez a szó: szabadság? Ki mit szeret olvasni és miért épp a:zt? Tudod-e. mi a harang, mi­kor szól, láttál-e már? És miért pont anyanyelv az anyanyelv, miért nem apanyelv? De bár­mi másról is eshet szó — úgy mellékesen. A hangulat oldott. El lehet mondani sok mindent. Az sem baj, ha közben nyelv­tani hibát ejtünk — hiszen, akit kijavítanak, az okul. Mindezeket pedig nem vé­letlenül vetettem papírra. U^yan magánemberként is ez a véleményem, de nem árt, ha ezt időnként megerősítik. Fő­leg, ha ezt olyan szakember teszi, mint Fehér József And­rás kreativitáskutató és sok­sok gyermekvers fordítója. Ar­ra szánta el magát, hogy két­hetente az Erkel iskola 3. osz­tályosaival találkozik, és együtt valami nagyszerű dolgot csi­nálnak. A gyerekek írnak arról, hogy mit szeretnek olvasni és miért. Ismerkednek zenével, Magyar- ország kultúrtörténetével, gö­rög irodalommal, az indiánok, svédek, bretonok kultúrájával. Szó lesz arról, hogy hogyan és mit érdemes olvasni és írni. Minden foglalkozást követ egy feldolgozó, a hallottakat hasz­nosító óra. Az egész tanévet felölelő program megpróbálja a har­madikosoknak valami olyan dologra felhívni a figyelmét, amire egyébként is fogéko­nyak. Balázs Klára vetésterületen. A szükséges csapadék hiánya miatt fog­híjas a kelés. Most abban bí­zunk, hogy a napokban 30 mil- liméternyi esővel áztatott ta­lajban másfél-két hét alatt rend bej ön a búza. A talaj szárazsága hátrál­tatta a tavaszi vetemények számára kijelölt földterületek mélyszántását, gépmeghibá- sodásokat is okozott. Kartalon hétfőn 2100, Dányban 1500 hektár várt az ekékre. Ezen a héten tehát eltart még az a munka. A nedvesebb föld most a traktorosoknak is kedvez. Egyoldalú lenne azonban az a megállapítás, hogy a mező­gazdászok élete csupa üröm­ből áll. Litkey Miklós arról is beszámolt, hogy befejezték a kukorica betakarítását és a tavalyi termésnek. csaknem a dupláját érték el az idén. Az 1100 hektáron az elmúlt évben 3.7 tonna termett, most 7 fe­lett. Ez a nagy különbség egy­értelműen az időjárás szeszé­lyességét bizonyítja. A tenge­rit szárítva értékesítik. A kar­tali szövetkezetben is végez­nek a héten a kukoricával, 5.8 tonnás átlagot számítot­tak. Még nem adtunk hírt arról, milyen lett végül is a szőlő­termés a körzetben. Elég, ha most a dányi eredményt meg­írjuk. A 161 hektáron a ko­moly fagykár miatt katasztro­fálisan kevés fürtöt neveltek a tőkék. Az átlag 5,3 mázsa volt. A szüret végeredménye 8 vagon. Kettővel vásárolt az egri pincegazdaság, a többit a szövetkezet tagjainak adták el. Dányban még betakarítás előtt áll 150 hektárról a ci­rok. 50 vagon termést várnak. Ami a jövő évet illeti, a ve­tésszerkezetben jelentősebb változást nem terveznek. Balázs Gusztáv A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Orson Welles A per, ameri­kai film, készült 1962-ben, 19 órakor. Iskolai közművelődési prog­ram: Oktatófilmek vetítése, a Petőfi iskolának, 11 órakor. Osztályfőnöki óra; az Erkel iskola 6. osztályosainak, 13 órakor. Művelődéstörténeti játszóház 6. osztályosoknak, 15 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Szőnyi István: Tájkép, ké­szült 1931-ben, megtekinthető az előtérben. Röplabda Helytállt az ificsapat A Dunavarsány csapatait fogadták a GSC női röplab- dázói az elmúlt fordulóban. Dunavarsány—GSC 3-0 (15-6, 15-8, 15-2) Gödöllő: Ádám, Körösfői A péceli vasüzletben Megyénk egyik legjobban és leghatékonyabban dolgozó fogyasz­tási szövetkezete a I’ccel—Ispzeg Afész. Tavalyi munkája alapján a Kiváló Szövetkezel címet érdemelte ki ez a közösség. Az idei első tíz hónap adatai is biztatóak. Az eredményesség­hez jelentősen hozzájárulnak a hatékonyan dolgozó kereske­delmi létesítmények. Ezek közé tartozik az Afész Péeelen levő vasszaküzletc. Az éves több mint 80 milliós forgalom annak köszönhető, hogy a több ezer árucikk mellett különféle méret­ben kaphatók melegen hengerelt szögacélok, zárt szelvények, laposacélok, valamint a lakásépítéshez szükséges anyagok. Sok vásárlója van az üzletnek Szolnok, lleves és Komárom me­gyéből. Kovái Iván felvétele F., Somogyiné, Süpek, Szent- ivánszki, Zsulya. Csere: Ko- lozs, Maulné, Szaniszló. Edző: Körösfői László. A bajnokságra törő duna- varsányi csapat biztos győ­zelmét nem tudták megaka­dályozni a gödöllői lányok. A csapat minden tagja nagy akarással játszott, de a lelke­sedés kevésnek bizonyult a nagyobb technikai tudással és ütőerővel szemben. GSC ifi—Dunavarsányi ifi 3-1 (15-8, 15-9, 10-15, 15-6) GSC ifi: Bódi, Bucherna, D óczi, Havas, Kiszel, Sza­niszló. Csere: Balogh, Papp. Edző: Dóczi István. A tavalyi dobogós helyezést elért dunavarsányi csapat le­győzése ifistáink újabb ko­moly sikere. A nagyobb át­lagmagasságú és atlétikusabb felépítésű varsányi lányoktól nem ijedtek meg a gödöl­lőiek. A mezőnyben egymást múlták felül lelkesedésben. A legnehezebb labdából is jól szolgálták ki két magas leütőjüket, Havast és Sza- niszlót, akik a feladások nagy részét biztosan értéke­sítették. Az egész csapat di­cséretet érdemel, közülük is kitűnt Havas, Kiszel és Sza­niszló. A legközelebb november 17-cn, vasárnap 10 órakor a Tipográfia SE budapesti ott­honában játszanak lányaink. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom