Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
így látja a közlekedési ügyész Hibás fék - három halott A vádirat tárgyilagos, nem tükrözheti az ügyész cr- ^ zelmeit. így van ez akkor is, ha a hivatása gyakorlásáig ban megedződött szakember is elborzad, megismerve a g hidegvérrel kitervezett emberölés körülményeit, vagy > például egy halálos kimenetelű közlekedési baleset hely- ^ színén végezve a munkáját. ^ Mindig objektiven kell mérlegelni az enyhítő, illet- g ve a súlyosbító körülményeket. És nyomós érvekkel, ^ szakértői véleményekkel alátámasztott enyhítő körülit mények — például egy közlekedési balesetnél — akkor i is lehetnek, ha több halálos áldozata van a gépkocsive- / zető végzetes gondatlanságának. Jogi tanácsok Sürgős elfárás a gyermektartásáig megítélésére • Äs örökség haszonélvezete megilleti az élő házastársat Ez év egyik legsúlyosabb közlekedési balesete történt június 20-án Pilisvörösváron. Életét vesztette az 59 éves Manhercz György, a 39 éves Likó Ádám és az 55 esztendős Weisenberger János. A vádlott Husvéth Sándor 39 éves, büntetlen előéletű, hi. vatásos gépkocsivezető. Dr. Stauberné dr. Radosai Katalin közlekedési ügyész röviddel a történtek után már ott volt a szerencsétlenség színhelyén. Megkértük, hogy ismertesse a balesetet, és mondja el mindazokat a körülményeket, melyek az ügy megítélésénél szerepet játszanak. Lejtős kanyarban — Rendszeresen helyszínelek, de ilyen szörnyű látványban ritkán volt részem. Két halott még ott volt, amikor megérkeztem, a harmadik áldozatot, aki akkor még élt, a mentő- helikopter már elszállította. A baleset a 10-es főúton történt, a 21-es kilométerkő közelében. Esős idő volt, és a főút azon a szakaszon erősen jobbra ível, továbbá mintegy ötszázalékosán lejt. Husvéth Sándor kb. ötven kilométeres óránkénti sebességgel vezette az Országos Érc- és Ásványbánya dunántúli műveinek a tulajdonában tevő teherautót. Az út- kanyarulat előtt gépjárműve sebességét nem csökkentette biztonságosra, és ezért a lejtős kanyarban sodródni kezdett, intenzíven fékezett, majd a kocsi megfarolit. Az úttest tengelyére merőleges állásba fordult, és így továbbhaladva összeütközött a szemből szabályosan. érkező, Manhercz György által vezetett személyautóval, melynek karosszériáját teljesen leszakította. A karambol után a keresztbe fordult gépjármű még tovább A lakossági jövedelemadóztatás rendszerének korszerűsítése, az adó jövedelemszabályozó szerepének erősítése három fontos jogszabály — az általános jövedelemadó, a lakossági adóigazgatási eljárás, az illetékhivatalokról ás az adómegállapító hivatalokról szóló rendelkezések — módosítását tette időszerűvé. Akiknél csökken Az általános jövedelemadózásban tavaly bevezetett intézkedések alapvetően beváltak. A különböző tevékenységekből származó jövedelmek egységes és együttes adóztatása — melynek célja az igazságosabb közteherviselés — társadalmi méretekben elfogadottá vált. A kedvező tapasztalatok ellenére több tényező miatt is szükségessé vált a jogszabályok változtatása. A községfejlesztési hozzájárulás — mint ismeretes — január elsejével megszűnik Ez az általános jövede- lemadó-terhek nagymértékű csökkenését eredményezné, ami a nagy jövedelmű adófizetőknél nem indokolt. A lakossági reáljövedelmek megőrzése is szükségessé teszi az adóterhek átalakítását, figyelembe véve a helyi alapellátást szolgáló kisipari, kiskereskedelmi és más egyéni vállalkozások helyzetét. A jövedelmekkel arányos köztecsúszott, és nekiment egy másik személyautónak, amely az ütközés elhárítására a padkára húzódott Levél a vállalatnak — Milyen körülmények derültek ki a továbbiakban? — A tehergépkocsi vezetője, akinek őrizetbe vételére utasítást adtam, elismerte a vétkességét abban, hogy nem csökkentette a jármű sebességét abban a veszélyes kanyarban. Husvéth Sándor vérében nagyon kis mértékű, 0,30 ezrelék alkoholt mutattak ki a vizsgálatnál. Később azonban egyéb körülmények is napvilágra kerültek. A szakértői vizsgálatok azt igazolják, hogy a teherautó fékrendszere hibás, elhasználódott volt, és a feltárt rendellenességek már a baleset előtti időszakban is megvoltak. S bár a tehergépkocsi vezetőjétől elvárható, hogy a műszaki hibákat észlelje, kétségtelen az üzemben tartó cég felelőssége is. Közületi gépjárműveknél egyébként ilyen eset rendkívül ritka. Szignalizációt küldtünk az Országos Érc- és Ásványbánya dunántúli műveinek, melyre válaszolva közölték, hogy azonnali hatállyal elrendelték az egész járműpark felülvizsgálatát, s ha nem megfelelő műszaki állapotban levőt találnak, azt kivonják a forgalomból. A bíróság előtt — A fékrendszer hibája tehát enyhítő körülmény a gépkocsivezető számára? — Kétségtelenül figyelembe kell venni azt is, amikor több ember halálát előidéző közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádoljuk Husvéth Sándort, akinek ügyét rövidesen tárgyalja a Budakörnyéki Bíróság. herviselés szintén az adóterhek kismértékű átcsoportosítását teszi szükségessé. Az alacsonyabb jövedelműek adói csökkennek, a magasabb jövedelmek terhei nőnek. A jövedelemelvonás mértéke az alábbiak szerint változik: az évi 200 ezer forint alatti jövedelmeknél az adókulcs kismértékben (átlagosan 2—3 százalékponttal) csökken, a magasabb jövedelemkategóriákban arányosan — 3—8 százalékponttal — emelkedik. Ez a kisebb jövedelműek esetében segíti a jövedelmek reálértékének megőrzését, a nagyobb jövedelmet elérők terheit — továbbra is kielégítő érdekeltséget biztosítva — növeli. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egységesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indokolja, hogy csekély ősz- szegekről lévén szó, ezeket utólagosan a jövőben nem összesítik, és más jövedelmekkel nem adóztatják együtt, ami magasabb terhet jelentene. Szociális mentesség A szociális mentesség, amely az idős korú vagy rokkant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövedelemhatárról 60 ezer forintra emelkedik. Az egyéni vállalkozók részére adható terme9 A gyermektartásdíj megállapítására indított per meg- sziintethető-e, ha a felperes az első tárgyaláson nem jelenik meg? Z. Pálné budaörsi olvasónk keresetet indított gyermektartásdíj megállapítása iránt. Férje egyik napról a másikra elköltözött a közös lakásból, otthagyta feleségét kiskorú gyermekeivel együtt. Nem maradt annyi pénze, hogy ügyvédhez menjen, budapesti munkahelyén sem tudta felkeresni a jogsegélyszolgálatot. Gyesen van, a három kiskorú gyermektől az első bírósági tárgyaláson sem tudott megjelenni. A bíróság emiatt az eljárást megszüntette, bár olvasónk azt állítja, hogy a tárgyalásra szóló idézésre megismételte levélben a kereseti kérelmét, ügyének kedvező elintézését kérte. Amikor a híróság határozatát megkapta, nagyon meglepődött, nyomban irt is egy levelet, amelyben panaszt nyújtott be az eljárás megszüntetése miatt. Két hónap óta csak a gyesből tartja el a családot. Mit tegyen, kérdezi tőlünk. Könnyű utólag okosnak lennünk, mondhatja olvasónk, amikor elöljáróban azt mondjuk, hogy amikor összepakolt a férj és otthagyta a családot, nyomban a bírósághoz kellett volna fordulnia és a peres eljáráson kívül, úgynevezett ideiglenes intézkedést kellett volna kérnie. Jogszabályunk szerint ugyanis mód van erre még a peres eljárás előtt, vagy az alatt, de még az érdemi tárgyalás előtt, a sürgősségre való tekintettel, addig is amíg a hűtlen házastárs keresetének meghatározott részét letiltják. A munkahely pedig, ahová a letiltás érkezik majd, azonnal köteles intézkedni és a bíróság által meghatározott pénzösszeget, ebben az esetben a férj keresetének legalább 50 százalékát az elhagyott család részére átutalni, a feleség címére, nevére. Ezt olvasónk mint jogban járatlan elmulasztotta. Hangsúlyozzuk, ne vegye olvasónk rossz néven, hogy utólag bölcselkedünk, csupán azért tesszük, hogy mással hasonló eset ne fordulhasson elő. Olvasónknak sem kell elkeléspolitikai kedvezmények összege évi 50 ezer forintról 120 ezer forintra változik. Ezt a kedvezményt elsősorban a kistelepüléseken működő, a lakosság alapellátását biztosító vállalkozók kaphatják. A vállalkozóknál az adóztatás hatékonyságának növelését és az eljárás egyszerűsítését további két új rendelkezés is szolgálja. A nagyobb vállalkozók — a gazdasági munkaközösségekhez hasonlóan — aját maguk fogják adójukat nyilvántartani, bevallani és kiszámítani. így az adminisztráció csökkenthető, több idő jut az ellenőrzésekre, a nagy jövedelmű adózók vizsgálatára. A kis- és közép jövedelmű adózók két lehetőség között választhatnak: vagy átalányadót fizetnek, vagy hagyományos módon adóbevallás alapján adóznak. Az átalányadó mértéke a forgalomhoz kötődik. Adott bevétel azonban a szakmai körülményeket figyelembe véve három — egy alacsonyabb, egy közepes és egy magasabb mértékű — adósávba sorolható be. A besorolás attól függ hogy az adott vállalkozó milyen feltételek között dolgozik, milyenek értékesítési, piaci, jövedelemszerzési lehetőségei. Az átalányadó konkrét mértékét az adóhatóság állapítja meg az érdekképviserednie, családvédelmi jogszabályaink és a bírói gyakorlat segítségére sietnek. Ha a bíróság végzését ön megpanaszolta, abban nyugodt lehet, hogy a levelében írtak miatt azt fellebbezésnek tekinti a bíróság & soron kívül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz, ahol szintén sürgősen döntenek. Afelől sem kell nyugtalankodnia, hogy esetleg a határozat nem lesz kedvező. Egy nagyon régi legfelsőbb bírósági döntés, amely egyébként ítélkezési gyakorlattá vált, hasonló ügyben kimondta, hogy ... felperesnek az a beadványa, amelyben a tartásdíj megállapítását szorgalmazza, tartalmilag arra is irányult, hogy a bíróság a tárgyalást az ő távollétében is tartsa meg. (Legf. Bír. P. Törv. II. 20921/1972. sz.). Énnek az elvnek a kimondására éppen családvédelmi okokból volt szükség, mert valóban a polgári peres eljárás egyik fontos szabálya az, ha az első tárgyalást a felperes elmulasztja és előzőleg nem kérte a tárgyalásnak távollétében való megtartását, a bíróság az alperes kérelmére, köteles a pert megszüntetni. Természetesen most ezért késedelmet fog szenvedni a kifizetés. de hat hónapra visszamenőleg is megítéli a bíróság a tartásdíjat. Azért, hogy olvasónk ügyét mégis előbbre vigyük, tanácsoljuk, hogy az elsőfokú bíróságnak írjon még egy levelet, ebben kérje a peres eljárás elhúzódására figyelemmel az ideiglenes intézkedést, természetesen jelölje meg férje munkahelyének pontos nevét, címét, a férje átlagkeresetét, olvasónk jövedelmét, és a három kiskorú gyermek születési évét. © Lehet-e két ingatlanról egyazon időben két külön végrendeletet készíteni, és ki lehet-e zárni a házastársat az özvegyi haszonélvezetből? Két levél is érkezett a napokban a hagyatékkal kapcsolatos cikkeinkre. A csütörtöki ingyenes jogi tanácsadáson is két asszony keresett fel bennünket haszonélvezeti jogukkal kapcsolatos vitáikban. Megkíséreljük az egész problémakört egyben megváseleti szervek véleményének figyelembevételével. Az átalányadó három évre szól és csak kivételes esetben módosítható. A szerzői, a különböző művészeti tevékenységek adóztatásánál a szakmai sajátosságok és a kultúrpolitikai érdekeltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 százalék között lesz. Egy további új rendelkezés értelmében módosul az adó- igazgatási apparátus szervezete és feladatköre is. A jelenlegi kisipari és magánkereskedői adóközösségek — hasonlóan a tanácsok pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerveihez — bővülő hatáskörrel adómegállapító hivatalként működnek tovább. Az átállás 1936. július és szeptember között történik meg. Az új hivatal eddigi feladatai mellett lehetőséget kap arra, hogy az illetékhivataltól átvegye az adókivetési teendőket. Az intézkedéstől. a megfelelő munkamegosztás kialakításától a szakemberek azt remélik, hogy az illetékhivataloknál ezután több idő jut az adóellenőrzés növelésére. Bővülő hatáskör Időszerűvé vált egy országos hatáskörű kis létszámú adóellenőrzési egység létrehozása is. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy elvégezze a vállalkozások gyors operatív ellenőrzését, illetve elősegítse a pénzügyi szabályok betartását. Az egység szervezetileg a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságához fog tartozni. laszolni. Az örökhagyónak két ingatlana volt. Magánvégrendeletet készített. Az egyik ingatlant fele-fele arányban második feleségére és ebből a házasságból született gyermekére hagyta. Ugyanezen a napon keltezett másik végrendeletében az elhalt úgy rendelkezett, hogy az első házasságból származó két gyermekét az előbbi végrendeletben nem említett ingatlanból kell kielégíteni. Megilleti-e az örökhagyó második feleségét, az első végrendeletben ugyanezen házasságból született gyermek által megörökölt házrészen a haszonélvezet? Ugyanis az anya és a lánya között vita merült fel. Jogos volt-e az első házasságból született gyermekeket köte- lesrészre szorítani, megtehet- te-e ezt az apa velük? Az előbbiekben az a jogi álláspont, hogy a vitás öröklési igényeket nem lehet a hagyatéki eljárás keretében elbírálni, ezek eldöntése polgári perben történhet. A jogszabály biztosítja egyébként a túlélő házastársnak az özvegyi haszonélvezeti jogot a teljes ingatlanra, ezért pereskedjen a leány, ha nem tetszik neki, hogy az általa örökölt félházon rajta van anyja haszonélvezeti joga. Tehát véleményünk szerint az örökhagyó túlélő házastársát a haszonélvezeti jog az örökhagyó lánya által örökölt ház illetőségére is kiterjed, tehát teljes hatállyal kell átadnia a közjegyzőnek az örökséget. Az első házasságból származó gyermek örökségét azonban csak ideiglenes hatállyal lehet átadni. Ha netán az özvegynek —is, ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatéki eljárás során a fél házat, és ugyanígy a gyermeknek is a másik felét, akkor is biztosítani kell az özvegy javára a haszonélvezeti jogot, ha vita merül fel a kérdésben. Dr. My. J. A vállalati jövedelemszabályozásról szóló 40/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet módosításáról a 44/1985. (X. 31.) MT számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 42. száma). A kereseti adó mérséklésének vagy elengedésének feltételeivel kapcsolatos a Minisztertanácsnak ugyanitt megjelenő 45/1985. (X. 31.) számú rendelete, amely a vállalati keresetszabályozásról, az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasznáA MÁV területén (állomáson, vonatban) elveszett tárgyat a vasút a tulajdonos szóbeli vagy írásbeli bejelentése alapján kutatja. Ha sikerül megtalálni, megőrzik, majd az igazolt tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának kiszolgáltatják. Az utasnak holmija elvesztését a vasútállomáson vagy a jegyviz&gálónál kell bejelentenie. Ekkor közölni kell az elveszett tárgy pontos leírását, az elveszés valószínűsíthető helyét és idejét. Meg kell jelölni a vonat számát, a kocsi helyét a vonatban. Állomáson történt elveszésnél közölni kell az állomás nevét, és lehetőleg azt a helyiséget, ahol az utas a holmiját elhagyta, továbbá minden olyan körülményt, amely elősegíti az elveszett tárgy kutatását. A vasút a bejelentés alapján intézkedik az elveszett tárgy felkutatásáról. Ha sikerül megtalálni, a vasút a bejelentő kívánságára utánvéttel megküldi a tárgyat a megadott címre, vagy a személyes Szülők figyelmébe! A veszélyes nyelwtaaár Ma is kényes témának számítanak a szemérem elleni bűncselekmények, különösen akkor, ha a sértettek kiskorú gyermekek. Ám kétségtelen, hogy az ilyen bűntettek rendkívül veszélyesek, és olykor a szülők sem elég körültekintőek, amikor kiválasztják, hogy kire bízzák gyermeküket. Legutóbb a Ráckevei Bíróság ítélkezett egy ilyen ügyben, melyet a körülményekre való tekintettel név nélkül ismertetünk. Az egyik településen lakó rokkantnyugdíjas férfi, aki koponyasérülés után agybánta- lomban szenved, évekkel ezelőtt beiratkozott a József Attila szabadegyetemre, ahol német nyelvet tanult, majd autodidakta módon az angollal is foglalkozott. Ne firtassuk most azt, hogy milyen szintet ért el a nyelvek ismeretében, az ügy megítélésénél ez kevesebbet nyom a latban. Azok a szülők sem firtatták ezt, akik rábízták gyermekeik idegen nyelvre oktatását, és úgy látszik azt sém vették észre, hogy a rokkantnyugdíjas férfi általános szellemi hanyatlásban szenved. A későbbiekben derült ki, hogy a képesítés és engedély nélkül tevékenykedő nyelvtanár két tizenkét éves, egy tizenhárom éves és egy tízéves kislányt megrontott, illetve velük szemben szemérem elleni erőszakot kövétett el. A feljelentést a település általános iskolájának igazgatója tette meg, aki az osztályfőnöktől értesült a történtekről. Neki panaszkodtak a kislányok arról, hogy milyen különös dolgok történnek velük a nyelvórákon. A bíróság az ítélet kiszabásánál figyelembe vette, hogy a koponyasérülést szenvedett férfit agybántalma és ebből eredő szellemi hanyatlása korlátozta abban, hogy cselekményének a társadalomra veszélyes következményeitfelismer- je. Egy év és hat hónap — három évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélték. A tanulságok miatt ismertettük ezt a bűnügyet, hogy felhívjuk a szülők figyelmét: lásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 43/1984. (XI. 5.) MT számú rendeletét’ módosította. Az egyes termelő ágazatokra, vállalatokra, szövetkezetekre vonatkozóan is ebben a hivatalos lapban jelentek meg fontos pénzügyminiszteri rendeletek jövedelemszabályozásról, keresetszabályozásról, az anyagi érdekeltség rendjéről. átvételig megőrzi. írásban történt bejelentés esetén, a vasút is írásban közli a kutatás eredményét. Az elveszett tárgyak kutatásával, továbbításával kapcsolatos költségek a tulajdonost terhelik. Az állomáson talált tárgyat a vasútállomáson, a vonatban meglelt tárgyakat a vonat végállomásán legfeljebb két hétig őrzik, és ha addig a jogos tulajdonos nem jelentkezik, akkor a vasútigazgatóság a területileg illetékes gyűjtőállomásra küldi. A gyűjtőállomások: Bp. Keleti, Miskolc Tiszai pu., Debrecen, Szeged. Pécs, Szombathely és Sopron (GYSEV). Ha a talált tárgy tulajdonosa 3 hónapon belül nem jelentkezik, akkor a vasút a tárgyat a Bizományi Áruház Vállalat útján értékesíti. Ha a talált tárgy romlandó anyagot tartalmaz, a vasút art 2—3 napon belül értékesíti. Gál Judit legyenek körültekintők! Tíz nap rendeletéi Hol kell bejelenteni? Talált tárgyak hivatala A eél az igazságosabb közteherviselés A jövedelemadózás változásai
