Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
4 FEST «. 111] 1985. NOVEMBER 13„ SZERDA Szegény gazdagok Nem gyűjtögetik, forgatják Bugyi gazdag község. Nem hivalkodóan, nem rátartian. A gazdálkodók jó része makacs szorgalommal dolgozva gyűjti a fialó forintokat. Sokat. Hogy ki a gazdag? Akinek háza és kocsija vau? — Ugyan már — int le Józsa László, a művelődési ház igazgatója —, kocsim nekem is van. Faluhelyen ez ma már létszükséglet. A gazdagság a befektethető millióknál kezdődik. Ezt sugallják Tóris Sándor tanácselnök szavai is, aki halk hangon sorolja a tényeket. Bugyi községben van ipari és állami gazdasági üzemegység, termelőszövetkezet, tangazdaság. Az öt és fél ezer lakosból’alig háromszázan járnak el dolgozni, de legalább ennyien ingáznak hozzájuk is Pestről, illetve a környező településekről. — Az emberek szülőhelyükön igyekszenek boldogulni — mondja az elnök —, hivataluk, a tanács pedig ehhez kíván megfelelő körülményeket teremteni. Minden igényt kielégítő bölcsődét, óvodát tartanak fenn, általános iskolájukban ismeretlen a vá'tott műszakos oktatás. Nemrégiben avatták fel az új könyvtárat, kielégítő az orvosi alapellátás is. Csak boltból van kevés, hétvégeken még a kosárért is sorba kell állni. Szaküzletek kellenének: ruházati, háztartási és gazdabolt. Bugyi község 'akosai helyben szeretnék elkölteni a pénzüket. Van mit. Tóris Sándor becslése szerint a polgárok 60 százaléka jól él, közülük 10—15 százalék kiemelkedően gazdag, a többiek elégedettek. S vannak emberek, akiknek, ahogy ? tanácselnök fogalmazta, nincsenek törekvéseik. Generációk — Kötelezném a tanácstagokat, hogy évente legalább égyszer járják végig a körzetükhöz tartozó'" lakásokat. Meglepő, nemegyszer megdöbbentő élményben lenne részük. Józsa László elmélkedik erről, akit idén választottak másoc&zor tanácstaggá. A mély nyomokat hagyó látogatásra a településfejlesztési hozzájárulás kérdőíveinek széthordásakor került sor. — A telep, ahol lakom, még az ötvenes években épült. Mintegy száz másfélkét szobás lakásból áll. Van olyan otthon, ahol három generáció él együtt, egymás liegyén-hátán, és jártam olyan lakásban, ahol az épület átadása óta nem nyúltak a fürdőszobához és a konyhához. Gondolhatja, hogy néz ki... Ezek az emberek megélnek, nem is túl rosszul, de lakásfelújításra, nincsenek felesleges tízezreik. Keserűség érződik hangjából. Munkahelyén sem lát jobb állapotot. A művelődési ház tizenöt éve nem tud ki- vackolódni a vo.It kocsma vályogfalú . hodályábói. s most is olyan, mintha bombatalálet érte volna. A másik épületbe költözött könyvtár helyiségeit próbálják klubokká átalakítani. — Huszonnégyféle kiscsoportos foglalkozást szervezünk, ezek nyolcvan százaléka gyerekeknek szól. Tizennégy éves korukig ide járnak — aztán eltűnnek. Döntő többségük szakmát tanul és kamasz korától kezdve egyre intenzívebben vesz részt a családi termelőmunkában. Szükség van a munkaerejükre. Aztán harmincéves koruk táján ismét jelbukkannak nálunk. Mint szülők, elhozzák a gyerekeiket. is. Holdak — Itt csak a polgárok gazdagok, a község szegény — füstölög Józsa László. Igen ám, de ki a gazdag? Nevek hangzanak el. Ugyan már, szól közbe az addig hallgatag vb-titkárnő. ezek csak savanyúsok. Pár milliójuk, ha Van. És most ő sorolja a neveket. Nagy Sándort javasolja. Keressük meg! Elnyűtt öltönynadrág, pulóver, poros — valamikor divatos — hegyes orrú cipő. Nagy Sándorból hiányzik az álszerénység és a nagyképűség. Számára a pénz, amelyről nem is ejtünk túl sok szót, munkaeszköz. — Az apámtól három hold földet kaptam, ebből a tsz- szervezés után, 1959-ben 1500 négyszögöl .maradi.. Eá két évre bereitem az első darab földet két holdat. 1962-ben megnősültem. Ketten többet bírtunk, többet is vállaltunk. Hosszú évekig dolgoztunk bérelt földön, míg hét évvel ezelőtt megvettük ezt a tanyát. a hozzá tartozó négy holddal. Bekaparni Prospektusokban látni ilyet. Kéthajós, száz méter hosszú fóliasátrak sorakoznak egymás mellett. Ajtajuk előtt földbe épített hamutartó, mert a gazda nagy dohányos ugyan, de az elhullajtott dohánylevél nagy pusztítást végezhet a paprikapalánták között. Eldobált csikket egyébként az udvaron sem tűr meg, ahol a sátrakat körülvevő pázsitot kéthetente maga nyírja. — Az apám is dolgozott vakulásig, mégsem lett jómódú ember. A pénzt nem gyűjtögetni kell, hanem forSzociális központ a kastélyban Húsfagyasztó alagutak Néhány évvel ezelőtt még szerény gépállomásközpont működött ott, ahol ma modern gépekkel felszerelt korszerű üzemben gyártja Szent- mártonkátán a Klíma Szövetkezet a legkorszerűbb igényeket is kielégítő hű tőberendezéseket. Az utóbbi öt esztendőben dinamikusan fejlődő üzem egyre jelentősebb szerepet válla! abban, hogy élelmiszeriparunk eleget tehessen a megnövekedett igényű exportfeladatoknak. Néhány hónappal ezelőtt ezer négyzetméter alapterületű új munkacsarnokot helyeztek üzembe. Itt lehetőség nyílik arra, ., hogy egyre újabb szovjet, finn és hazai gyártmányú berendezésekkel korszerűsítsék a technikai feltételeket. A szentmártonkáiai üzem előtt most az a feladat áll, hogy a húsipar részére leszállítsák azokat a fagyasztó alagutakat, amelyek biztosítják a pápai húsüzemnek, hogy a külföldi vásárlók által igényelt előrecsomagolt árukat forgalomba hozzák. A gyártmányfejlesztési részleg most a hűtőipari rekonstrukcióhoz szükséges különböző berendezések tervein dolgozik. A termelési feltételek fejlesztése mellett nagy figyelmet fordítanak az ott dolgozók szociális e'látására is. Az üzem mellett, az egykori D essewffy—Prónai kastélyban, a műemléki felügyelőség útmutatási alapján, alakítanak ki korszerű szociális központot. K. Z. Ösztönzik az újlakat ingázó iskolások a solymári buszon gatni, befektetni. És mindig töröm valamin a fejem, figyelem a prospektusokat, a szak- irodalmat, ami használható ötletet találok, igyekszem megvalósítani. Idén először indítottam adósság nélkül az évet. — Panaszkodik? — Nem! Nem panaszkodom, de nem árt, ha tudja: nálunk nincs szombat, vasárnap, piros betűs ünnep. Min- des egyes sátor össze van kötve a házzal. Ha lejjebb megy a hőmérséklet, vagy áramkimaradás van, bent megszólalnak a csengők. Sokszor éjjel kettőkor, de előfordult már, hogy karácsony estéjén rohangásztunk, mint pók a falon. A kerítésünk mellett megy az út a strand felé. Tudja, mit csinálnak az emberek, amikor benéznek hozzánk? Kiröhögnek... Hangjában nincs -indulat, megbántottság, keserűség. Nagy Sándor tényeket közöl. — A feleségemnek nincs ékszere, bundája. A faluban több mint tíz éve felépítettük a házunkat. Egyszer sem aludtam benne. Most eladjuk és itt építkezünk, a tanyán. A munka úgyis ideköt, a sátrakhoz. — Miért hajt még mindig? — Ebben nőttem fel, ezt láttam a szüleimnél is. Bekaparni — mutatja a kezével —, amit csak lehet magunk alá. Mostanság már én is elelgondolkodom: minek? Talán a gyerekeknek. Ha hajlandók folytatni, amit elkezdtem ... Szerényen — Szadai Gábor hasonló súlyú gazda, és még rajta kívül is vannak néhányan — meséli a titkárnő »bár a kocsiban ülve. .............. .... Visszame gyünk a faluba, amelynek házai családi titokként őrzik a vagyonok nagyságát. Kívülről semmi pucc, semmi hivalkodás. A művelődési ház öreg épülete nemigen lóg ki a képből. — Az ilyesmihez indulótőke kell — kommentálja Józsa László minden irigység nélkül a látottakat. Ö már másmilyen értékekhez igazítja az életét. Helybeli, akárcsak a vb-titkárnő, aki épp a fizetését megy felvenni. Tizenkét évi munkaviszony után havi 3600 forintot... H. J. Egyetértenek a célokkal Solymár és a fis áros Körött’ határt csupán a közigazgatási tábla jelzi Cnélkü’ v.lóban nch*z lenne meghatározni, hol végződik Bu- dsínest, és hűi kezdudik a falu Hasonlóan nehéz különbséget ten- ni, ua példán' a telekárakat vizsgáljuk. Am mindjárt szembetűnik az eltérés, ha az utakat, járdákat nézzük. Solymáron földutak mentén csodálatos, már-már kacsalábon forgó családi házakat húztak fel az utóbbi években. Többmilliós megtakarítás A múlt évben 119 újítást hasznosítottak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Mindez hozzájárult anyag- és energiatakarékossági tervük megvalósításához, ugyanakkor a bérmegtakarításból, az importanyag-kiváltásból, az export növeléséből 55 millió forint többlet származott. Például a gázfrakcionáló üzemben is több jelentős újítást hasznosítottak, csökken- tették a motorbenzin önköltségét, amely 10 és fél millió forintos megtakarítást eredményezett. Az oldószeres para finmentesítő részlegben is több mint ötmillió forintos oldószer-megtakarítást hozott az újító ötlet. A mozgalom ez évben is komoly eredményeket ért már el. A kőolajfeldolgozó nagyvállalat hathatósan ösztönzi az újítókat. Fejlődik, gyarapodik a település, sorra épültek a lakótelepek, a PEMÜ szomszédságában a közelmúltban adták át a legújabb házakat. A kék buszok reggelente nemcsak felnőtteket, hanem hátitáskás kisiskolásokat is visznek a fővárosba. — Szorongatóak az iskola- gondok a településen — magyarázza Bogdán Istvánná, Solymár közelmúltban megválasztott tanácselnöke. — Az ötszázhatvan tanuló elhelyezésére alkalmas termekben nyolcszáznegyvenen tanulnak. Szinte minden elképzelhető helyen, rendkívül sanyarú körülmények között tanítanak a pedagógusok. Egyelőre még egy műszakban, hiszen éppen a délutáni. oktatást szerettük volna elkerülni. Más kérdés, hogy jobb helyzetben vannak azok a települések — ami az új iskoláért folyó vetélkedést illeti —, amelyeknek vezetői szükségtantermek keresésével, vagy más öntevékeny módon nem keresték a két műszak elkerülésének útjait, s beletörődtek, mint afféle megváltoztatha- tatlanba. — A VII. ötéves tervünk egyik legfontosabb feladata egy új, nyolctantermes iskola építése — folytatja a tanács- elnöknő. — Ismerve Solymár demográfiai helyzetét, a letelepülőket, az építkezőiket, bizonyos, hogy csak egy új iskola lehet a megoldás. A Pest Megyei Tanácstól céltámogatást kértünk az iskolára, amelynek tervezett költsége 24 millió forint. — Mik azok a célok, amelyeknek megvalósításához a lakosság támogatását is kérik? — A településfejlesztési hozzájárulást olyan feladatok megoldására szeretnénk kérni a lakosságtól, amelyek a jelölő gyűléseken is a leggyakrabban szerepeltek. Ilyen például az út- és járdahelyzet javítása, de a szennyvízelszállítás is. — Csatornázni szeretnének? — Sajnos, ott még nem tartunk. A legnagyobb gondunk, hogy nincs hová tenni a szippantókocsikkal elszállított szennyvizet. Ezért a szomszédos településekkel — Pilis- szentivánnal és Pilisvörösvár- ral közösen — szeretnénk helyet találni erre a célra. Ehhez kértük a lakosság segítségét, de támogatásra számítunk az isikolahelyzet megoldásában is. — Hogyan fogadták a solymáriak a teho céljait? — A családokat ezekben a hetekben keresik fel az aktivisták, tehát az eredményről még kórai lenne beszélni — magyarázza Bogdán Istvánná. — De a falugyűlésen, ahol ismertettük az elképzeléseket, kitűnt, hogy az emberek egyetértenek a célokkal, hiszen azokra a gondokra keressük a megoldást, amelyeket ők vetettek fel a jelölő gyűléseken. — Milyen összeget várnak a lakosságtól hozzájárulásként? — Nyolcszáz forintban határoztuk meg, amely évente ötven forinttal emelkedne, így a tervidőszak végére érné el az ezer forintot. M. K. Hasznosítják a hulladékot Évente a Hungária Műanyagfeldolgozá Vállalat nagytétényi gyárában 11 ezer torma gyártási hulladék keletkezik. Ezt teljes egészében újra feldolgozzák, sőt meg ezer tonnát vásárolnak is hozzá. A regenerált és a gyártáshoz újra felhasznált műanyaghulladékok egyenértékűek az eredeti alapanyagokkal. Gyártanak olyan cikkeket is, mint például a szennyvízelvezető csövek, csomagolóeszközök, mezőgazdasági fóliák, amelyek teljesen hulladékból készülnek. A képen: a regeneráló- üzemben teszik újra felhasználhatóvá a hulladékot Szerényen, de magas hőfokon Kismotor és válltáska AZ EGYKORI kántorlakás ablakának csipkefüggönyein átszüremlik a délelőtti napsugár, muskátlik levelei zöldellnek a párkányon. A Hazafias Népfront Dunakeszi Városi Bizottságának két munkaszobája egyáltalán nem emlékeztet hivatali helyiségre. A titkár szobájának közepén találhatók a megbeszélések feltételeit szolgáló öblös fotelek, s köztük a dohányzóasztal, ám az íróasztalokat mindenütt szorosan a falho2 tették. Általában nagy a forgalom, mintha csak a tanács félfogadási napját tartanák itt szinte minden órában. Antal János, a népfront dunakeszi titkára a világháború és az ország fel- szabadulása után két évvel született. Mire iskoláit elvégezte és felnőttként dolgozni kezdett, kortársai közül már sokan úgy látták: az előző generáció alkotó korszaka után nekik nem jutottak lelkesítő feladatok, rájuk csak szürke hétköznapi tennivalók várnak, öt azonban másra tanította az élet, és az a nagy munkásközösség, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme, ahol hagyománynak számít a szorgalom, a . helytállás és aki ér valamit a szakmájában, negyedszázadot, vagy annál is többet tölt el itt kemény munkával. Igaz, Antal Jánost a mechanikai laboratóriumban is magukénak vallják a gyáriak, mert az érettségi után éppen létszámstop volt a Járműben,, .s először náluk helyezkedett el. Csak a katonaidő letöltése után kérhette áthelyezését a vasúti nagyüzembe. AZ ÉRETTSÉGI után neki még technikusi oklevelet adtak a váci Lőwy Sándor Gépipari Technikumban, de a következő évfolyam hallgatói már szakközépiskolásoknak számítottak, s az oktatáspolitika fordulataként most ismét technikusok lesznek majd az ott tanuló diákok. Akik rajta kívül is emlékeznek még pályakezdő fiatal éveire, azok azt mondják: lakatosként is jó szakembernek bizonyult a mostani titkár, amikor 1967-ben az első négytengelyes vasúti kocsik gyártásánál dolgozott. Ezenkívül mást, olyan emléket is hagyott maga után az 1969-ben függetlenített üzemi KISZ-titkár, amelyre ma is jó érzéssel mutatnak a dunakesziek. Az Ifjú gárda sétány 72 KISZ-lakásána.k építését Antal János szervezte meg a 69-as évek végén. Ez idő tájt még nem sok város dicsekedhetett ezzel, s 1972-ben is az ország első ifjúsági lakásépítő szövetkezetei között alakult meg az övéké, mert az a köré csoportosuló ifjúsági vezetők tudták: a fiatalokért így tehet legtöbbet a KISZ. Hat-hét évvel ezelőtt sok vitát váltott ki az az intézkedés is, melyből az üzem területén már mint személyzeti előadó vehette ki a részét Antal János. A gyáregységek vezetési kérdéseivel foglalkozva fiatal szakmunkásokat küldtek tanulni az egyetemre. — Lesz-e belőlük diplomás? Jó műszaki vezetőkké válnak-e? Sokan tették fel ezt a kérdést még a gondos előkészítés ellenére is. Az úgynevezett SZET-esek többsége ma már elismert, diplomás műszaki vezető az üzemben. A FIATAL szakemberből politikus válik, alapszervezeti párttitkár, tagja az üzemi pártbizottságnak, a tanácsnak, egyszerre nyughatatlan, az emberekhez viszont közvetlen és megnyerő modorú. Annak ellenére is, hogy mindig őszinte, nem érzi magát kényelmetlenül, ha bírálnia kell. Jó érzékkel választotta ki a népírontmozgalom, melynek az évtized elején hivatásos munkása lett. Község, nagyközség, város. Egy tanácsülésen sorolta fel a fejlődés e lépcsőfokait, melynek tanúja és tevékeny formálója lehetett Dunakeszin, a szülővárosában. Kívülállók számára kevesebbet mond ez, mint annak, aki gyerekkorától ismert minden utcát, körzetet, s látja, sürgeti, tetteivel kikényszeríti a változásokat. Járdák épülnek a homokos gyalogutak helyén, gázvezeték-építő társulásokat szervez a népfront, a kis tárgyalóteremben sokféle klub és szakkör működik, s ami a legdöntőbb: a testületnek, a titkárnak res- pektje, érdemi beleszólása van a város- politika minden kérdésébe. — Érthető, hogy egy kicsit hajtós vagyok — mondja, s ennél többet nem tesz hozzá, kerüli a mondatok cikornyá- it, a vallomást szülővárosáról, melyért magas hőfokon cselekszik, több hittel, mint akinek pusztán ez a hivatala. — Van-e ars poeticája, nézete a munkáról? — Csinálni kell. * A IIÁZ tornácán ott áll a kismotor. Azt nyergeivé tűnik fel a város utcáin hol itt, hol ott, vállán átvetett táskaszíjjal. — Nekem a koordináció jutott — mondja szerényen. — Sokan dolgozunk. Legfrissebb öröme az. hogy jól sikerült a városi népfrontértékezlet, s ott érdemi várospolitikai kérdésekkel és javaslatokkal foglalkoztak a felszólalók. Kovács T. István