Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1985. NOVEMBER 11., HÉTFŐ Nyugdíjas párttagok Amit semmi más nem pótolhat ünnepi kenyér Mi lesz a harmadnapi betevővel? Vecsásrő! és Monorról is jöttek Abony lakosságának mint­egy tizenöt százaléka nyugdí­jas, az arány mind az orszá­gos, mind a megyei átlagnál alacsonyabb. Egészen más a megoszlás a párttagság köré­ben, a kommunistáknak ugyanis 23,3 százaléka tarto­zik a nyugállományba vonul­tak közé. Erre a viszonylag magas létszámra való tekin­tettel tárgyalt a napokban a nagyközségi pártbizottság a nyugdíjas, beteg és felmentett párttagok helyzetéről. A tanácskozást megelőző vizsgálatok és tapasztalatok szerint'a nyugdíjasok, köztük az idős kommunisták sem al­kotnak egységes csoportot. Akik még munkát tudnak vállalni, könnyebben meg­őrizték korábbi életszínvona­lukat, és leginkább azok, akik nem régen fejezték be aktív pályafutásukat. Közülük leg­többen eredeti szakmájukat gyakorolják, de nincsenek ke­vesen azok sem, akik háztáji gazdálkodást folytatnak, vagy alkalmi munkát végeznek. Vi­szont az is tény, hogy egy bi­zonyos hányaduk gondosko­dást igényel. ■ ■■■ Nem lényegtelen szólni ha­vi járadékaik összegéről, amely döntő többségüknél 2— 6000 forint között van, de van­nak olyanok, akiknek ennél magasabb összeget kézbesít havonta a postás. Körükben az egy személyre jutó jövede­lem 3500 Ft körül alakul, így megélhetésük biztosított. Az alacsony jövedelműeket, indo­kolt esetben rendszeres, vagy esetenkénti szociális segéllyel, juttatásokkal segíti a tanács. Anyagi feszültséget azok­nál találtak, akik egy-két év­tizeddel ezelőtt váltak meg volt munkahelyüktől, és nyugdíjuk még mindig ala­csony. A társadalmi segítség és gondoskodás elsősorban őket illeti meg. Azoknak az időseknek gondjain, akik a felszabadulást követő idő­szakban sokat tettek a kö­zösség érdekében, és most nehéz körülmények között él­nek, a pártszerv igyekszik támogatást nyújtani úgy, hogy egy magasabb összegű járadék megállapítását kezdeménye­zik. Az idős párttagok döntő U a én kukát lopnék, egé- szén bizonyosan fé­nyes nappal tenném, hadd \ lássa csak mindenki, hogy nekem egy jó kis kuka kell. Hónom alá csapnám és lassan, élvezettel sétál­nék vele hazafelé. Ha én szemeteskukát lopnék, rögvest a lakásom­ba vinném, fölállítanám a nagyszoba közepén, ki- suvickolnám, körüljárnám, bámulgatnám és becézget- ném: te, kis kuka-muka. Ha vendégek jönnének: azon nyomban megmuto­gatnám, várva a dicséretet, s kérném őket, dobjanak csak be néhány fecnit, csikket, lássák, milyen prí- ; mán működik. í Ha én kukát lopnék, egy autó hátuljába helyezném és gyorsan kiszállítanám a hobbitelkemre. Tudom, a sárga irigység enné meg a kertszomszédokat, mert ne­kik aztán nincs ilyen her- j cig kis kukájuk, amibe száraz kórót tömnék, de előtte, hogy elegáns legyen: földarabolnám. többsége családja körében él, csak mintegy tíz százaléká­nak kell nélkülözni a hozzá­tartozók gondoskodását. Ne­kik sem azért, mert nincs aki pártfogásba venné őket, hanem — mint a tapasztalat mutatja — kezd elterjedni egy nem kívánatos szemlélet, amely szerint a felnevelt gyermek — tisztelet a kivé­telnek — elvárja, hogy a társadalom, a munkahely, a tanács istápolja - a mamát vagy a papát. A társadalmi szervek sokat tesznek az idő­sek érdekében, de ne higgye senki, hogy a meghitt családi kapcsolatot akárhány szerve­zet, intézmény is pótolni tud­ná! ■■■■ Az előzetes tájékozódás sze­rint a kommunista nyugdíja­soknak csak egy része elége­dett erkölcsi megbecsülésével, néhányan úgy ítélik meg, hogy több évtizedes munká­jukért nem kaptak elisme­rést. nevezetesen magasabb párt- vagy állami kitüntetést. Ennek hiányában az idős kommunistákban nehéz azt a szemléletet tudatosítani, hogy a helyi pártvezetőségek sok­ra értékelik tevékenységüket és a lehetőségekhez mérten, méltóan megemlékeznek ró­luk. Ilyen esetben egy-egy jó irányiba terelt beszélgetéssel, néhány kedves szóval, figyel­mességgel orvosolni lehet a vélt jogos sérelmeket. Művelődési igényeiket, szo­kásaikat vizsgálva megálla­pították, hogy az elég széles skálán mozog. Többségük megelégszik a televíziózással, rádiózással; a könyvtár fel­nőtt1 olvasóinak 12 százaléka nyugdíjas, köztük szép szám­ban vannak párttagok. Egy bizonyos hányadukat érdekli a művelődési ház és a falu­múzeum, szívesen látogatják rendezvényeiket. Mint a pártfórum elé ter­jesztett jelentés is tartalmaz­za, a nyugdíjasok, köztük a párttagok közérzetét nagyban befolyásolja, hogy hogyan gondoskodik róluk a volt munkahely, törődnek-e velük a társadalmi és tömegszerve­zetek. A nyugdíjazás munka­jogi szempontból szabályos. Helyi tapasztalatok szerint az utóbbi években emberibbé Ha én kukát lopnék, szé­pen leraknám a panelház földszintjére és ráírnám, hogy „Közösségi edény, ide dobd a hulladékot!” Mert irtózatosan haragszom, mi­kor összevissza hajigái mindenki mindent a lép­csőházban. Egyes emberek egyszerűen nem becsülik a társadalmi tulajdont. Pisz- kolnak, rongálnak. Érthe­tetlen! Néhány hónapja csupán, hogy a ceglédi Város­gazdálkodási Vállalat nem kis számú alacsony, sárga, ízléses szeméttároló edényt helyezett el szerteszét. A parkokban, az utcákon. Egyetlen, ám végzetes hi­bájuk van ezeknek a ku­káknak. Hogy talpuk bár betontányér, mégsem gyö­kerezik mélyen a földbe, vagyis elmozdíthatok. S ami mozdítható, az kétség­kívül el is mozdul. E tör­vényt fényesen igazolta né­hány ceglédi honpolgár. A kukafáját! v. s. vált ez a tevékenység, de szélsőséges esetekre még nap­jainkban is találhi példát, amely a további munkahelyi és pártkapcsolatokat beárnyé­kolják. A volt munkaadó és a volt dolgozó későbbi nexusát bo­nyolultabbá teszi, ha a nyug­díjkorhatárt elérő ember sem fizikailag, sem lelkileg nem készül fel azokra a változá­sokra, amelyeket a pihenés korszaka hoz magával. Az ipari üzemeknél .z összekötő láncszem szerepét többnyire a szakszervezet vállalja, köz­reműködik. hogy a munka­hely szociális kedvezményeit továbbra is igénybe vehessék. Sajnos a területi alapszer­vezet tagjai döntő többségé­nek semmilyen kapcsolata nincs volt .munkáltatójával, főleg azoknak, akik a két szomszédos városban dolgoz­nak. Nagyon jó az összekötte­tés viszont a termelőszövetke­zeteknél, több nyugdíjasként választott tisztségviselőjük van, és az emberi törődésen túl az anyagi gondoskodásnak is számtalan szép példájával lehet találkozni. Az ülésen sokan felszólal­tak. Egy dologban kivétel nélkül azonos vélemény ala­kult ki, erősen hangsúlyozták, hogy az idős emberekkel va­ló törődés elsősorban a csa­lád feladata. Dogossy Ferenc egyebek között arról beszélt, hogy aki nyugdíjazáskor há­tat fordít a szervezeti élet­nek, az nem volt kommunis­ta, csak párttag. Molnár Zol­tán szerint nagyon hasznos, hogy a tsz kommunista nyug­díjasainak nem kell a terüle­ti alapszervezethez átjelent­kezni, továbbra is az ottani pártszervezetnél dolgozhatnak. Ezt a lehetőséget mindenütt meg kellene adni; a párttag döntse el, hogy nyugállomány­ba vonulása után hol kíván dolgozni. ' Földi Sándorné is ezt emelte ki, és kérte, hogy az Áfész helyi ügyvezetőségé­nél is legyen külön alapszer­vezetük a nyugdíjasoknak. Tarkó Sándor szerint el kell jutni oda, hogy minden mun­káltatónak több anyagi lehe­tősége,legyen az idősek támo­gatására. A felszólalásokat Habony István, a páx'tbizottság titká­ra összegezte. Kifejtette, hogy mind az előterjesztés, mind a felszólalások során felmerült negatívumok megszüntetése érdekében többet kell tenni a pártalapszervezeteknek is. CSAPZOTT UTCÁK. Üzle­tek ostromára készülő, szaty­rokkal felszerelkezett, sietős emberek. Kossuth Ferenc ut­cai kenyérbolt. November 6-a, 4 óra. Tömegnyomor. Még kí­vül is álldigálnak. Meg se próbálom. Majd visszajövök egy óra múlva. Javult a helyzet. Nem kell kint lecövekelni. Három sor kígyózik a kifosztott pultok felé. Szétnézek. Milyen nyu­godtak — gondolom. Elisme­résem kalapját megemelem a derék honpolgárok előtt. Korai volt. Elszakadt a tü­relem cérnája. Egy sportkabá­tos amazon osztja ki a szere­peket két magzatának. — Menjetek át. és vegyetek tejet és tejfölt, mert itt már az sincs! —• És ha ott se lesz? —ag­gályoskodik az egyik. — Akkor gyertek ide. Nem tudom, innen mikor szabadu­lok. Meg is kérdezem. Felemeli hangját, mint va­lami biztos fegyvert, és rálő a gyanútlan eladóra. — Lesz ma még kenyér? Nehogy itt éjszakázzunk po­tyára. — Lesz, mindjárt. — Csak azt nem értem, hogy miért csinálják ezt. Ha ünnep jön, mostanában mért van mindig ilyen cirkusz a kenyér körül? — Igazán nem tehetünk ró­la. Tegnapról 8 mázsa kenyér maradt ki. ami senkinek sem kell. Ma viszont a tízszerese fogyott el annak, ami egy át­lagos napon szokott. — Miért nincs egy olyan üzletvezető, aki fel tudja mér­ni, hogy mennyi kell? — Nézze, ez szinte teljesen lehetetlen, amikor az emberek a sokszorosát viszik a szoká­sosnak. — Megfizetik. Nem? — Igen. Ma hatodszor állnak itt ennyien. Talán olyan is akadt, aki kétszer vásárolt ke­nyeret. Sajnálom, én csak egy eladó vagyok, nem rajtam múlnak a dolgok. Amint a csevely véget ér, megérkezik a kemencéből a forró kenyér is. A három el­adó pár perc alatt kiszolgálja a tömeget. öreg ember botorkál le a lépcsőn: — Segítsen már! Nekem egy kiló is elég volt. Szédült em­berek! Szombaton, vasárnap nyitva lesznek a boltok. Mi­nek ez a harácsolás? Ameny- nyit a kukába dobnak majd, annak az árából milliomos le­hetnék. HA ÜNNEPRE KÉSZÜ­LÜNK, indokolatlan és érthe­tetlen pánik tör ki. így volt ez most is. Mert november 7. azért nem a családi vendég- járások és a nagy eszem-iszom ideje. Hajszállal volt hosszabb, mint egy hagyományos hétvé­ge, hisz szombaton és vasár­nap már kinyitottak az üzle­tek. Kétségtelen, hogy a szál­lítás akadozott, a városszéli boltokba pedig későn jutott el a kenyér. Ezért a nagy sorál­lások. S ugye nyolcvanadiknak lenni, az kissé lehangoló. De vajon miért kell dupláját, tripláját vásárolni annak, mint amennyire szükség van? Hogy virágozzék a kuka? Vagy el­mondhassuk, gazdag ország vagyunk, mert a malacokat is kenyérrel etetjük? F. F. ★ . Ügy látszik, nem ivódott elég mélyen a köztudatba, hogy novemberi ünnepünk nem három-, hanem csupán kétnapos lesz. Az ipar és a ke­reskedelem két napra készült fel, mi pedig, ki tudja miért, háromra igyekeztünk vásárol­ni, ráadásul mindenáron. Ho­vatovább a piros beíűs naptári bejegyzések előtt nőm annyira a' kereskedelem osztja el a meglevő kenyérkészletet, ha­nem mi magunk, kuncsaftok — és mint a példa is mutatja, rosszul. Számokkal igazolható tény, hogy a Dél-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat november 5-re és 6-ra a tavalyi hasonló idő­szakhoz viszonyítva 30 száza­lékkal nagyobb mennyiségű kenyeret állított elő, mi több, saját kockázatára 62 mázsányi tartalékot készített, megfejelve 3 mázsa citopános rozskenyér­rel. Emberi számítások sze­A városi tanács műszaki és termelés-ellátásfelügyeleti osz­tálya értesíti a lakosságot, hogy a strand területén levő fedett termálfürdőt életveszély miatt bezárta. Az intézkedést a fö­dém acélszerkezetének nagy mértékű elhasználódása tette elkerülhetetlenné. Egy na­gyobb szélvihar, kiadósabb téli havazás könnyen besza- kíthatja a tetőt. Arról is tájékoztatták la­punkat, hogy a strand teljes rekonstrukciós terve — nyi­tott medence sátorborításának Legutóbbi nemzetközi ün­nepünket a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színház­termében köszöntötte a 203-as számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nuló ifjúsága és tanári kara. A történelmi eseményhez méltó megemlékezést szín­pompás műsor követte, amely kissé rendhagyónak számított a városban. Az történt, hogy a szűkeb­ben vett politikai rész után a Népszínház táncegyüttese vette birtokba a színpadot, majd az ismeretterjesztés szándékával mutatott be jó néhányat legszebb régi tán­caink közül. Mint megtudtuk, György- falvy Katalin művészeti ve­zető, érdemes művész irányí­tásával járják az országot. Az abonyi József Attila ne­velőotthonban a napokban fe­dett löteret adtak át. Az isko­la területén levő kastély pin­céjét újították fel. Az MHSZ községi vezetősége Balogh Ist­ván irányításával fogott hoz­zá a munkálatokhoz. Az anya­gi támogatásról gondoskodva szervezték meg a társadalmi munkát. A belső renoválás villanyszerelő-, kőműves- és festőmunkálatokból tevődött össze. A társadalmi munka meghaladta a húszezer forint értéket, és munkadíjat nem kellett fizetni. Az önzetlen közreműködőknek Fajka László, az MHSZ-vezetőség előadója elismerő okleveleket adott át. A községbeli klub­tagok téli edzési lehetősége ezzel megoldódott, így rend­szeresen készülhetnek a kö­vetkező évi versenyekre. Abony felszabadulásának év­fordulója alkalmából és az átadás tiszteletére lóversenyt bonyolítottak le. A területi versenyen több mint 80 spor­toló vett részt. A Felszabadu­lás Kupát a Ceglédi Volán HK nyerte, második az abo­nyi József Attila nevelőott­rint tehát találkoznia kellett volna a kínálatnak és a keres­letnek, 6-án 16 órakor a fővá­rosból érkezett telefonüzenet­ben 34 mázsányi pékárut kér­tek a sajtóból ismert ínség enyhítésére. Segíteni azonban a ceglédi vállalat sem tudott. Ugyanakkor maszek gépkocsik sora érkezett a megye egyéb területeiről. Vecsésről és Mo­norról, s cipelt el jó adagnyi kenyeret. Az összképhez hozzá tarto­zik. hogy mivel november 4-én és 5-én főleg a községbeli bol­tokban visszaesett a kenyér- forgalom, ezért 6-ra jelentős rendeléseket mondtak le. KIÉ A FELELŐSSÉG, s keli-e egyáltalán felelőst ke­resni? A sütőipar megtermel­te, amit a kereskedelem, ren­delt. Szűkös lett volna a ren­delés. óvatoskodott volna a kereskedelem? Vagy csupán többet vásároltunk a kelleté­nél, fölöslegesen, egymásnak okozva kellemetlenséget? Ki­derül a következő ünnepen. V. S. kivételével — elkészült. Az illetékesek most átértékelik a korábbi rekonstrukciós prog­ramot, és úgy szabják meg a munkák menetét, hogy a leg­rövidebb időn belül helyreál­líthassák a termálfürdőt és az a gyógyítás céljait szolgál­hassa. A fürdő területén egyébként már megkezdődött a felújítás és 1986-b^fb üteme­sen folytatódik. A kádfürdőben ezentúl is gyógyvízzel várják a látogató­kat, az a részleg továbbra is működik. A tizennyolc táncos évente majd’ száz előadást tart, zö­mében vidéken. Főleg az if­júság előtt lépnek fel és a táncszámaik között rövid is­mertetés hangzik el. Pest megyében már sokfelé meg­fordultak, Ceglédre eddig azért nem jutott el az 1978 Óta működő csoport, mert át­építés miatt hosszú évekig zárva volt a színházterem. Most azt tervezik, hogy me­gyénkben ifjúsági sorozatot indítanak, ha igénylik az in­tézmények. Az előadásokat névleges összegért hozzák, a művelő­dési tárca dotálja az akciót, amely nemcsak a fiatalok esztétikai ismereteit gyara­pítja, de viselkedési kultúrá­ját is fejleszti. hon, harmadik a Vasipari Szövetkezet abonyi részlege. Egyéni eredmények: Űttörő légpuska: 1. Sebők Zoltán, Ceglédi Volán HK. 2. Gulyás András, Abony, Nevelőotthon HK, 3. Daróczi Csaba, Abony, Gyulai HK. Ifi kispuska: 1. Jagri Ist­ván, Nevelőotthon HK, 2. Nagy Róbert, Vasipar HK, 3. Varga Sándor, Gyulai HK. Női kispuska: 1. Juhász Lászióné. Mechanika HK., 2. Mótyán Julianna, Volán FIK., 3. Trnovszki Györgyné, Vas­ipar HK. Férfi kispuska: 1. Tóth Ist­ván, Vasipar HK, 2, Dirner János, Vasipar HK, 3. ifj. Orbán Béla, Vasipar HK. I. B. J. rnsiimm November 12-én (kedden) Cseh Tarhás Jóslat című estje. Kezdődik 16 órakor. 18-án (hétfőn) 19 órakor Lope de Vega: A kertész kutyája. ISSN 0133—250» (Ceglédi Hírlapi Gy. F. A moszkvai VíT képekben November 18-ig megtekinthető a városi pártszékházban Bahget Iskander fotóművész kiállítása. A Kecskeméten élő alkotó tár­latán a moszkvai VIT-en készült fotográfiák láthatók Apáti-Tóth Sándor felvétele A kukafáját! Életveszély miatt Bezárták a termálfürdőt Régi táncok a színpadon Fedett lőtér Abosiyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom