Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
pest • .iM'í, »#•;#] 1983. NOVEMBER 11., HÉTFŐ Külföldi portéka az üzletekben Mit importál a kereskedelem? Az idén ősszel ismét megjelent az üzletekben a grape fruit, és bizonyára menetrendszerűen megérkezik majd a narancs és a banán is. Az utakon Ladák, Skodák, Polski Fiatok futnak, az áruházakban NDK háztartási gépeket, csehszlovák üvegedényeket, japán híradástechnikai készülékeket, román ingeket árusítanak, a szaküzletck Felina és Triumph fehérneműt, Salamander cipőt kínálnak. A külföldi áruk megszokottak és keresettek Magyarországon akkor is, amikor a nemzetközi fizetési mérleget csak kemény erőfeszítésekkel leljet egyensúlyban tartani. Minek köszönhető, hogy ilyen körülmények között is válogathatunk az import termékekben? Erről kértünk tájékoztatást Király Attilától, a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi főosztályvezetőjétől. Az alap a hazai ipar — A lakosság áruellátását alapvetően a hazai ipar biztosítja, a magyar gyárak küldik ez üzletekbe a forgalomba kerülő áruknak több mint négyötödét — mondja a főosztály- vezető. — Emellett folyamatosan szerzünk be külföldről olyan termékeket, amelyeket itthon nem lehet előállítani — például autót, déligyümölcsöt, fűszereket —és igyekszünk hozzájutni minden, á választékot bővítő, az életet korszerűbbé, kényelmesebbé tevő, keresett fogyasztási cikkhez. Természetesen erre c?a/c bizonyos határok között van módunk. A korlátok ellenére is elmondhatom, hogy az import termékek kínálata az idén sem romlik, ami egyfelől annak köszönhető, hogy a kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít a lakosság jó áruellátásának, másfelől pedig annak, hogy mind nagyobb mennyiségben tudunk úgynevezett devizakímélő módszerek segítségével külföldi termékekhez jutni. — Hogyan oszlik meg a behozatal a rubel és a dollár elszámolású import között? — Körülbelül kétharmad- egyharmad arányban, vagyis az importcikkek többsége a szocialista országokból érke- zik. -Ennek is nagyobb, mintegy háromnegyed részét alkotják azok az áruk, amelyekhez az államfeözi szerződések értelmében jutunk hozzá. Az idei külkereskedelmi államközi megállapodások 692 millió rubel értékű fogyasztási cikk behozatalára nyújtanak lehetőséget, ami folyó árakon számítva másfél százalékkal több, változatlan árakon valamivel kevesebb a tavalyinál. Ezt egészíti ki évről évre növekvő mértékben a belkereskedelmi választékcsere, a határ menti és az áruházi árucsere. A dollár elszámolású fogyasztási cikk import az idén a tavalyival nagyjából megegyezik, de a licenc- és know how-vásár- lások, lízingek, és a különféle barterügyletek eredményeként több áru kerül az üzletekbe. Hat»- menti árucserék — Akik sokat utaznak az országban, azt tapasztalják, hogy az egyes tájakon, megyékben más és más importáruk kaphatók, illetve nem kaphatók. Ez az eltérő kínálat netán a helyi kereskedelmi vállalatok aktivitására utal? — Minden bizonnyal, hiszen az államközi szerződések értelmében érkező termékekét országszerte forgalmazzák, viszont a más konstrukcióban behozottak gyakran csak ott jelennék meg, ahol a vállalatok szert tettek rájuk. Mind több belkereskedelmi vállalat él az árucsere lehetőségével, sőt, azoknak a köre is bővül, amelyek önálló külkereskedelmi joggal végzik ezt a tevékenységet. önálló külkereskedelmi jogot nyert a többi között a Skála-Coop, a Ferrovill, a Vidia, a Délkor. A belkereskedelmi vállalatok a különféle belkereskedelmi cserék — állami-szövetkezeti választékcsere, határmenti és áruházi csere — keretében már tavaly is több mint 210 millió rubel értékű importot realizáltak, ami 10—15 százalékkal haladta meg az előző évit. A rubel elszámolású forgalmon belül növekszik a belkereskedelmi minisztériumok között úgynevezett állami csere részaránya is — folytatja a főosztályvezető. — Oj áruházak bekapcsolásával fejlesztettük az áruházi cseréket; az ezekben részt vevő áruházak száma már jóval meghaladja a kétszázat. Szintén növekvő tendenciát mutat a határ menti csere — ennek legnagyobb részét Csehszlovákiával bonyolítjuk le ■— és az itthon bevált termeltetés-szervezést kiterjesztettük az európai baráti országokra is. Vevők vagyunk kiállítást rendeztünk Szófiában, Prágában, Bukarestben, vagyis gyártókat kerestünk mintegy 1700 féle termékre, alkatrészre. A kiállítások nyomán konkrét ajánlatokat is kaptunk. — Végül is milyen árukat eredményeznek számunkra a különféle cserék a KGST-or- szágokkal ? — A szovjet köztársaságokkal folytatott árucsere keretében jutottunk egyebek között hűtőszekrényhez, hordozható televízióhoz, pezsgőhöz, Csehszlovákiából különféle építőanyagokat, az NDK-ból cipőt, ruhát, lakásfe,’.szerelési cikkeket sikerült behoznunk, hogy csak néhányat említsek. Gyakori, hogy így jutunk hozzá olyan termékekhez, amelyeket a Wiring import keretében egyáltalán nem kapunk, vagy nem tudunk a szükséges mennyiségben beszerezni. Devizakímélő konstrukció — Említette, hogy a dollár elszámolású országokból érkező importot Js kiegészítik különféle devízakímélő konstrukciók. Milyen természetűek ezek, és milyen áruikat eredményeznek? — Közös jellemzőjük, hogy a külföldi áruért nem devizával vagy csak részben azzal fizetünk: az ellentétel magyar áru. Megveszünk például gyártási eljárásokat, és az itthon készített termékekkel ellenté- telezzük a know how árát. Vagy hasonló módon fizetjük külföldi gépek, gyártósorok bérleti díját. A megállapodások sokfélék, de közös jellemzőjük, hogy deviza nélkül vagy viszonylag kevesebb devizáért jutunk hozzá nagyobb mennyiségű, az importtal azonos minőségű, korszerűségű fogyasztási cikkekhez. A barterügyletek réven — amelyek keretében a tőkés országokból érkező cikkeket magyar árukkal ellentételezzük — az idén már mintegy 125—130 millió dollár értékű áru kerül itt forgalomba. Ezek a devizáicímélő konstrukciók lehetővé teszik, hogy a hazai árukínálaton belül az importcikkek mennyisége és korszerűsége megtartsa, esetleg még javítsa is az elért színvonalat, ugyanakkor pedig a rendelkezésre álló beszerzési lehetőséget az alapellátást szolgáló cikkek — így például déligyümöcsök, fűszerek, egyes ruházati és iparcikkek — importjára fordíthassuk — mondta befejezésül Király Attila, a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője. G. Zs. Több a fiatal a bizottságokban A közélet alakítói, formálói Beszélgetés Rabéczi Lászlóval, a HNF megyei titkárával Sok szó esik mostanában a Hazafias Népfront munkájáról. Ezekben a hetekben a kis településeken és a nagyvárosokban is nemcsak a munkájukról beszélnek, hanem a tisztségviselőkről, a társadalmi munkában részt vevőkről. N.volcadik kongresszusára készül a népfront, s ennek jegyében szeptember 15. és október 13. között valamennyi Pest megyei községben és nagyközségben megtartották azokat a falugyűléseket, amelyeken újjáválasztották a helyi népfrontbizottságokat. A gyűlések tapasztalatairól és a Hazafias Népfrontnak a társadalmi párbeszédben betöltött szerepéről kérdeztük Rabó- czi Lászlót, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkárát. 9 Hogyan Értékeli a nép- fror.tbizottság a falugyűléseket?. — A helyi bizottságokat a falugyűléseken választotta meg a lakosság, de természetesen ezeknek a fórumoknak csak az egyik feladata volt ez, hiszen számos fontos, napjainkban a lakosságot igen érzékenyen érintő kérdésben is állást kellett foglalni. A bizottságok értékelték az ötéves munkát és azt, hogyan sikerült megvalósítani a VII. kongSugárkezelt élelmiszerek Az élelmiszeripar egyre nagyobb gondot fordít az eddigieknél jobb minőségű termékek előállítására. Ennek egyik útja — néhány élelmiszernél — az ionizáló sugárzás alkalmazása. Az egészségre ártalmatlan eljárással elpusztíthatok a káros mikroorganizmusok, a rovarkártevők. A sugárkezelt termékek eltarthatósága nő, minőségüket tovább megőrzik. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet mikrobiológiai osztályán a gabonaipari termékek, a fűszerek és a baromfihús sugárkezelésének lehetőségeit kutatják. A képen: Bencze Bocs Judit felületi mikroszkóppal vizsgálja a kezelt gabonaipari termékeket resszus ajánlásait és határozatait. Általános tapasztalatunk volt. hogy a helyi bizottságok nagyon alaposan felkészültek g beszámolóiéra, részletesen értékelték a településekért végzett munkát és a helységek többségében nagyszérű eredményekről, kezdeményezésekről számolhattak be, olyanokról, amelyek jól szolgálták a párt szövetségi politikájának érvényesítését. • Voltak gyengébben dolgozó, helyüket nehezen megtaláló népfrontbizottsagok is? — Valóban néhány településen tapasztaltunk gondokat. Ezeken a területeken elsősorban a település állami és társadalmi vezetőinek segítségével sikerült javítani a munkán, Illetve alkalmasabb bizottságokat választani. A cél az volt, hogy olyan emberek kerüljenek a népfrontba, akik szívesen dolgoznak környezetükért, a közösségért. A jelölőbizottságok törekedtek arra, hogy minden társadalmi rétegből megfelelő arányban kerüljenek a bizottságok soraiba, hogy azok összetétele tükrözze a települését. Új vonása volt az idei választásnak, különösen a városokban, hogy a tagság kétharmadát a területi élv érvényesítésével választották, s csupán a fennmaradó egyharmad rész került a különböző társadalmi szervezetek tagjai közül a népfrontbizottságokba. Bízunk abban, hogy ezután a HNF helyi szervezetéi aktívabban dolgozhatnak. • Melyik korosztály alkotja ma a megyében a helyi népfrontbizottságok derékhadát? — Igyekeztünk aktív, lelkes fiatalokat bevonni a HNF tevékenységébe. A megválasztott bizottságokat összehasonlítva az előzőkkel, mutatkozik is javulás, de ma még mindig nincs annyi fiatal az aktivistáink között, amennyit szeretnénk. Több nő vállal társadalmi megbízatást, mint azelőtt, de e területen is van javítanivalónk. Még ma is elmondható, hogy a településeken az aktivisták derékhadát a középkorúak jelentik. • Feladatokban, fontos eseményekben gazdag éve az idei a Hazafias Népfrontnak. Ezek mellett számos egyéb, aktuális Két nyelv ismerete kötelező Új rend a felsőoktatásban Tegnap délelőtt Földiák Gábor művelődési miniszter- helyettes tájékoztatta a sajtó képviselőit az idegen nyelvek tanításának a következő évtől érvényes új rendszeréről a felsőoktatásban. Elmondta: az új jogszabály kibocsátásával az volt a céljuk, hogy az egyetemisták és főiskolások két élő nyelvet társalgási szinten elsajátítsanak. Ezért minden hallgatónak nyelvi alapvizsgát és záróvizsgát kell tennie. Az előbbin az. általános nyelvi ismereteket mérik fel, az utóbbin a szakmai társalgási készséget, az írott és a szaknyelv ismeretét. Szakmai önállóság A nyelvoktatás megszerzéséhez san biztosítják ésszerű maximáli- az oktatási intézmények szakmai önállóságát. Ez azt jelenti, hogy maguk állapítják meg, melyik évfolyamon hány nyelvórát építenek a tantervbe. Mindössze azt írják számukra elő, hogy az egy nyelvet tanító intézményekben — például tanítóképző főiskolákon — százhatvan, a főiskolákon és egyetemeken háromszázhúsz órát kell nyelvtanításra fordítani. Azok a diákok, akik emelt óraszámban, speciális osztályban tanulták az idegen nyelvet és jelesre érettségiztek, mentesülnek az alapvizsgától. Felmentést kaphat az is, aki középfokú állami nyelvvizsgát tett. Az alapvizsgát bármely felsőoktatási intézményben meg lehet szerezni, Gondolnak azokra is, akik már hosszabb ideje tanulnak nyelveket. Részükre az egyetemeken nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamokat szerveznek. A latin is beszámít Mint kiegészítőjében dr. Nagy Tibor Gyula minisztériumi főtanácsos elmondta, a jogszabályok megalkotóit az az alapgondolat vezérelte, hogy a szilárd nyelvi alapok lerakása nem a felsőoktatási intézmények dolga, itt már Inkább arra kell törekedni, hogy a diákok ismereteit elmélyítsék, felkészítsék őket a nyelvvizsgákra. Az alapvizsgán a hallgatóknak körülbelü' olyan szintű tudásról kell számot adniuk, ami az alapfokú állami nyelvvizsgának "elel meg; a záróvizsga anyaga a középfokú nyelvvizsga követelményeivel egyenértékű. Annak, aki két nyelvből — már egyetemi tanulmányai megkezdése előtt — letette a középfokú nyelvvizsgát, nem kötelező a továbbiakban nyelvet tanulnia. Mentesítést azonban csak az kaphat, aki a nyelvvizsgákat már letette. Azok a diákok, akik külföldön jártak középiskolába és ott orosz nyelvet nem tanultak — hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe —, az orosz nyelv helyett más élő nyelvből is levizsgázhatnak. Azok, akik a gimnáziumban latint tanultak, ebből a nyelvből is tehetnek vizsgát, ez ugyancsak az élő nyelvekkel egyenlő elbírálás alá esik. Valóban beszéljék A tájékoztatóból és a kérdésekre kapott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy alapjaiban változik a szemlélet és a nyelvtudással kapcsolatos követelmény. Földiák Gábor a sportnyelv hasonla- fát vette kölcsön: ezek után nem a részvétel a fontos, hanem a győzelem, hogy a diákok tényleg beszéljék, hasz- . ,nálni tudják a tanult nyelvet. N. E. munkából is ki kellett, hogy vegye a részét a HNF. Miként tükröződött mindez a népfront- bizottságok választásakor a falugyűléseken? — A fórumok jó alkalmat adtak arra, hogy a települések lakói véleményt mondjanak az őket érintő fontos kérdésekről. Ezek közül legismertebb a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének ügye. Látszólag a népfrontválasztást háttérbe szorították az aktuális témák. Am ahol eredményesen, a tanácsi vezetőkkel, a pártszervekkel és a tanácstagokkal jól együttműködve dolgoznak a népfrontbizottságok, ott tulajdonképpen minden, a lakóhely jövőjét érintő , kérdésben szava és nagy szerepe van a feladatok végrehajtásának segítésében, szer. vezésóben. Belpolitikai életünk jelentős eseménysorozatában — amely a megyei párt- értekezletekre, a XIII, kongresszusra való felkészüléssel kezdődött, majd hazánk fel- szabadulásának megünneplésével -folytatódott, és nem zárult a népfront nagy közjogi munkájával, az országgyűlési és tanácstagi választások megszervezésével, lebonyolításával — szinte minden alkalommal nagy szerep jutott a népfrontnak a társadalmi párbeszéd kialakításában. Ilyen eszmecserékre mindig szükség van, de a mai gazdasági helyzetben és feladataink mellett különösen fontos. Üj, a demokratizmust minden vonalon erősítő határozatok születtek, ezek megismertetése és népszerűsítése kiemelt feladata volt, és ma is az a Hazafias Népfrontnak. Különösen nagy szerepet vállalhatnak a helyi bizottságok a településfejlesztési kérdések, a nyíltabb településpolitika kialakításában. A falvakban és a nagyközségekben is összegyűjtötték azokat a véleményeket, kéréseket, amelyek alapján elkészültek a helyi VII. ötéves terv koncepciói. Eddig is feladatuk volt a népfrontbizottságoknak a társadalmi munkára való mozgósítás, s ezután ez különleges szerepet kap. • Az utóbbi néhány esztendőben átértékelődtek, más hangsúlyt kaptak egyes kérdések a népfrontbizottságok munkájában és újabbak is jöttek. Ilyen például a környezetvédelem. — Igen, eddig is foglalkoztak a helyi bizottságok a környezetvédelem és a település- tisztaság ügyeivel, de ahogy a lakosság is kritikusabb szemmel, a veszélyeket jobban felismerve foglalkozik ezzel, a népfront is ennek megfelelően dolgozik. Az aktivisták hallatják szavukat egy-egy környezetszennyező üzemmel, vagy tevékenységgel kapcsolatban, ám biztos, hogy legnagyobb szerepük mégis a kisebb horderejű, anyagi ráfordítást nem igénylő feladatok megoldásában lehet. Abban, hogy megszűnjenek, illetve ki se alakuljanak az illegális szemétlerakó helyek, hogy a faültetési akciók után ne legyenek vandálok áldozatai a kis facsemeték. Üj feladatok is várnak a helyi népfrontbizottságokra. Ilyen például a közös tanácsú településeken az elöljáróságok munkájának segítése, az új tanácstagok támogatása. Jó helyzetben vannak a HNF-szervezetek, hiszen az országgyűlési és tanácsi választások alkalmával rendkívül sok aktív, társadalmi, közéleti szereplést vállaló ember tűnt fel. Azokra is bízvást támaszkodhatunk, akik nem lettek tanács- vagy póttanácstagok, de például a jelölő gyűlések alkalmával kiderült, hogy élvezik a helyiek bizalmát, rokonszenvét. Az ő bevonásuk a települések közéletébe, az újjáalakult népfront- bizottságok egyik fontos feladata. Ennek eredménye az elkövetkező években mutatkozik majd meg. Móza Katalin
