Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
Elektronikus dallamcsengő Vegyesipari szövetkezet Pozsonyi bemutató Pozsonyban tartott bemutatót a Péceli Vegyesipari Szövetkezet termékeiből a Kon- sumex Külkereskedelmi Vállalat. A bemutató sikeresnek bizonyult, a szövetkezet vezetői az elmúlt héten huszonhárommillió forint értékű szállítási szerződést kötöttek a csehszlovák partnerrel. Jövőre huszonnégyíéle péceii táskából és övből válogathatnak a szomszéd ország vásárlói. Elektronikus dallamcsengőt készítenek a Remix Rádiótechnikai Vállalat valkói modulműhelyében, a Skála Coop részére. A hálózatról és 9 voltos rádióelemmel működtethető csengőből ebben az évben háromezer darabot gyártanak. Képünkön: Lakatos Józsefné a csengőt szereli. Hancsovsaki János felvétele A vetélkedő döntője Petőfi-emlékek a, Galga és a Rákos mentén címmel hirdetett ez év tavaszán vetélkedőt a Petőfi Sándor Társaság aszódi csoportja, a gödöllői művelődési központ és a népfront városi bizottsága. A döntőn való részvételt a kiíró; szervek felkészítő, előadásokkal és kiállítások megtekintésének szervezésével segítették. A csapatok megnézhették az aszódi múzeum állandó és az október 4-én nyílt Petőfi, a vándorszínész című kiállítását, A Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi és kora kiállításának tárlatvezetője. dr. Kerényi Ferenc, a Magyar Színházi Intézet igazgatója volt. Előadást tartott Szigethy Gábor, az ELTE adjunktusa, valamint Hódi Gyuláné, az aszódi gimnázium magyar szakos tanára. A pályamunkák megadott nyolc témából készülhettek. A legnépszerűbb a Petőfi Sándor egy verséből készült forgatókönyv megírása volt — a legtöbb csapat ezt választotta. A Podmániczky-kastély dísztermében tíz csapat mérhette össze tudását: Gödöllőről a Poló-klub. a Gépgyár, a gimnázium 3/A. osztálya, a könyvtár, a nevelési tanácsadó; az aszódi és a valkói általános iskola, az ikladi Ipari Műszergyár Lenin útján és Gutenberg nevű szocialista brigádja, a domonyi—ikladi óvoda együttese. A hat fordulóban igen változatos feladatokat kellett megoldaniuk a csapatoknak. A kérdések nem kizárólag a tárgyi-lexikáljs tudásra korlátozódtak, hanem megmozgatva a csapattagok fantáziáját, beleélőképességét egy adott helyzetbe, korba — színes játékra adtak alkalmat. Volt név- és fogalommagyarázó feladat, irodalmi topográfia Petőfi nyomában és keresztrejtvény is. Több vers közül kellett felismerni Petőfi műveit, s indokolni a választást. Szóbeli feladatként Petőfivel kapcsolatos képzőművészeti alkotásokat elemezhettek a játékosok, míg mások egy-egy korabeli kritikát cáfolhattak meg vagy igazolhattak — állításaikat Petőfi-ver- sekkel illusztrálva. Az utolsó fordulóban a csapatok egy részének korhű stílusban bírálatot kellett írni Petőfi egy művéről, míg a . többiek megjeleníthettek egy szituációt a költő életéből vagy eljátszhattak egy versét. Az élmezőnyben néhány pontos különbség döntötte el % helyezéseket: 1. valkói általános iskola, 2. városi könyvtár, 3—4. gimnázium, nevelési tanácsadó (holtversenyben). Ez a négy csapat háromnapos kiránduláson járhatja végig Petőfi Sándor 1845. évi felvidéki útját, melynek ájlomásai: Kassa, Eperjes., Lőcse, Rimaszombat; Losonc. A további -helyezések: 5. Lenin útján brigád, 6. aszódi iskola. 7. Gutenberg brigád, 8. domonyi—ikladi óvoda. 9. Póló-klub. 10. Gépgyár. Ezek a csapatok 1500— 5000 forint pénzjutalomban részesültek. A vetélkedő végén Auf műt h Éva, a népfront városi bizottságának titkára bejelentette, hogy költségtérítéssel az ötödik-tizedik helyezett csapatok is részt vehetnek a buszkiránduláson. B. K. ÁHomásfeiújítás Aszódon Egymást zavarja utas, munkás Környékünkön az, aszódi vasútállomás bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Ide érkezik Váct'ól. Nógrádkövesd- ről és Balassagyarmatról a vonat, Ikladról, Versegről és Kartalról az autóbusz. Egyszóval Aszód vasúti csomópont. Itt állnak, várnak az utazók, a sokszor (különösen télen) többször tíz percet késő csatlakozásra. De milyen körülmények között? Az állomás épületét télen — a legideálisabb idő betonozásra és vakolásra — kezdték el felújítani. Azóta hol az első, hol a hátsó ajtón közelíthetik meg az utasok a várótermet. Az is csoda, hogy a jegypénztárak még egyáltalán működnek, hiszen több mint fél éve itt valóban csak átutazó lehet a vendég. Sokáig deszkára szegeit fóliával kerítették el a munkaterületet az utasoktól — már azoktól, akik el tudták viselni az állandó porfelhőt. Közben a barikád leomlott, a por maradt, a munkások továbbvonultak. Az állomás minden létező helyiségét elkezdték renoválni. Nincs váróterem, nincs utasellátó és nincsenek mellékhelyiségek. Mindenütt kőműves- és villanyszerelő szerszámokat, anyagokat lát az éppen odatévedő. A szorgos munka látszata azonban cseppet sem vigasztalja a bejárókat, azokat, akik naponta legalább kétszer itt kényszerültnek várakozni. Az még csak hagyján, hogy télen ki voltak rekesztve a (régen egyébként jól fűtött) váróteremből, de itt ,a következő tél, vajon hol fognak várakozni? Ezeket a kérdéseket naponta hallja, és a hideg beálltával majd mind sűrűbben Fekécs Imre állomásfőnök. — A munkálatokat a MÁV Építési és Hídfenntartási Főnökség 11. számú építésvezetősége (Hatvan) végzi. Arra, hogy mikor fejezik be, még csak ígéret sem történt. Én már szégyellem magam az emberek előtt. Többször jelentettem, írtam emiatt. Nézze meg, itt van a MÁV ellenőrének szeptember 26-i jelentése: az ideiglenes vécé nem felel meg az előírásoknak, esztétikailag is rontja a képet az új autóbuszállomás mellett. A vécén ajtó nincs (azóta felszerelték), a víz nem folyik le, a környéken nagy a bűz. Ezután, október 3-án, a gödöllői KÖJÁL járt a helyszínen. Vizsgálatuk eredménye megegyezett az előzővel: közegészségügyi szempontból nem megfelelő a mellékhelyiségek állapota. Pedig ezeket, mármint a régieket át lehetne már adni, ha nem egyszerre dolgoznának minden területen. Igaz, akkor a vízhiány lenne a probléma. Péntek délutántól hétfőig, néha keddig itt nem lehet inni, a tizekét órát dolgozó vasutasok nem tudnak mosakodni.' — Van az állomáson egy víztorony, de annak a vizéből — ha van — a malacok sem szívesen isznak. Fél év alatt nyolcszor cserélték a búvárszivattyút, vagy éppen csőtörés miatt hörögtek a csapok. A kiküldött szerelők ismerik a helyzetet, vidáman ülnek le sörözni. mondván: majd holnap hozunk egy új szivattyút. Az állomásfőnök végigvezet a helyiségeken. A pénztár siralmasan néz ki. A múltkor a mennyezetről, lehullott, egy jókora darab vakolat, szerencsére nem volt ott senki. A büfében — június 30. volt az átadási határidő — csatatér. Az állomáson dolgozók véleménye sem szívderítő, ők nap mint nap látják és szenvedő alanyai ennek a ... nem tudom minek. — Nagyon lassan halad a munka — mondja az egyik pénztáros, — úgy készül, mint a Luca széke. Szerintem az utasoknak nincs is kedvük idejönni. — Tűrhetetlen ez az állapot, nem beszélve a vízről, sokszor egy hétig nem tudunk mosogatni, csak üdítőt és üveges sört szolgálunk fel. A helyszínen Tözsér István munkavezetővel tudtunk csak beszélgetni, de ő nagyon szűkszavú volt. — Miért dolgoznak ilyen rendszertelenül, miért nem adnak át egy helyiséget és úgy vonulnak tovább? — Különöset nem tudok mondani, ezt az utasítást kaptuk. — Egy télén már zavartuk egymást. Nem tudtak nyugodtan dolgozni az utasokkal teli váróteremben, mi nem tudtunk leülni, mert dolgoztak. Itt az újabb tél, mikor jöhetünk be a melegbe? — Hát ha kész lesz, akkor biztosan. Báskai Erzsébet Közlekedésbiztonság Autósoknak Közlekedésbiztonsági technikai napot tartanak november 2-án reggel 7 órától délután 3 óráig a Gödöllői Autójavító Kisvállalatnál. Több szolgáltatást végeznék el ingyenesen a gépkocsi-tulajdonosok számára. Ilyenek a széwmonoxid- rnérés, a fényszóró-beállítás. Azoknak a járműveknek, melyeknek lejár a forgalmi engedélyük, s a vizsgán megfelelnek a követelményeknek, a vezető kérésére meghosszabbítják a forgalmi érvényessegét. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Lechner Ödön emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Remsey Jenő: Trisztán és Izolda (szőnyegterv, 1912), megtekinthető az előtérben. Isaszeg, falumúzeum: Surman István fafaragó kiállítása. megtekinthető 14—18 óráig. Mindig más településen Együttesek találkozója A Gödöllő és Vidéke Áfész több amatőr együttest támogat a körzetben. Ezek évenként egyszer találkoznak, hogy szerepeljenek a szövetkezet tagsága előtt. Az ilyen eseményekre, amelyeket minden évben 'tftás ‘’ *t élépiH ésen rendeznek, mindenkit szívesen látnak. Az idén a városi művelődési központban lesz a találkozó. Fellép a nagytar- csai népi együttes, a mogyoródi asSzonykórus, a szadai népdalkor; a veresegyházi Cantémus vegyes kar. A műsor előtt és után könyv-, lemez- és ajándékárusítás. S nem utolsósorban kedvezményes almavásár. A gödöllői műsorra belépődíjat áferszed-/ nek. Az összegyűlt pénzt a Nemzeti Színház építésére szál ’ák. A találkozó időpontja: október 27-e, vasárnap; délután 3 óra. Röplabda Gyors gödöllői siker A GSC női röplabdacsapata végre kettős győzelmet aratott. Az ördög bibliája Mértékkel és tisztességgel Mindig csodáltam a kártyázó asztaltársaságokat: azokat, akik kora este leültek az asztalhoz és csak hajnalban keltek onnan fel, addig verték a blattot. Elhúzódtam a vonaton összeverődő alkalmi társaságoktól, akik nagy hangon adták-vették a hetest, a tízest vagy éppen az ászt. Mondták: a legjobb kikapcsolódás. Idegek nyugtatója. Gondok elűzője. Izgalmat okozó pillanataival az agy serkentője, a vér frissítője. Számomra mégis idegen maradt. Talán azért, mert ismertem olyan családot, amelyet a kártya tett tönkre, s egészen apró gyerekként, amikor kártyavárat akartam építeni a valahonnan hozzám került lapokból, nagyanyám féltőn húzott az ölébe, úgy suttogta riadtan: dobd el magadtól az ördög bibliáját! Három típus Több nyugdíjasklubban is vendégeskedtem az elmúlt időszakban és láttam, hogy az idősek között sokain hódolnak ennek a játéknak. Nem hagyott békén a kíváncsiság, meg akartam tudni, honnan ered ez a játék, ami milliókat ejtett rabul és ültet estéről estére az asztal mellé. Fellapoztam a szakkönyvet, s kiderült, a feltalálása időszámításunk előtti valahánya- dik századra telhető és valamelyik keleti nép vallihatja magáénak a felfedezés kétes dicsőségét. Hogy a magyarság mikor ismerkedett meg a kártyával, nem tudjuk, csak az a biztos, hogy a XVI. századra már kialakult a kártyának ma is ismert három típusa: a tarokk, a francia és a német kártya. Tét a feleség Biztos, hogy először a kastélyok dísztermeiben forgatták a lapokat, innen átkerült a polgárság szalonjaiba. A föld népénél csak később jelentkezett, erre utal a szalónaki uradalom három jobbágya ellen 1588. június 5-én írott vád, amellyel az úriszék elé citálták őket, s mivel mindhárman gazdák is voltak, fizettek együtt 128 forintot. Bizony, drága mulatság volt! Szepes megye 1634-ben üzent hadat a kártyának, a tilalmi rendeletét így zárta: „Ezen határozatunk mind a mágnás és nemes urak, mind a nemtelenek és polgárok egyaránt betartsák, 12 forint bírságnak a terhe alatt.” A játékszenvedély elhatalmasodását nem lehetett meggátolni. Az 1707-ben kelt Hadi Regula próbálkozik, amikor a következőket írja: „Őrködni tartoznak a tisztek, hogy fegyverét, szerszámát, töltését senki is a katonák közül kártyára ne rakja.” A XVIII. század derekától törvényhatóságaink felhagytak a kártyázás meddő tilalmazásával. Mária Terézia 1752-ben elrendelte, hogy csak lebélyegzett kártyával szabad játszani, így a haszon az államé lett. 1768-ban tiltó rendelkezést hoztak a hazárdjátékok ellen, de a tilalom nem sokat ért. A kaszinókban ekkor már ezer forintokban, földbirtokokban, tanyákban kártyáztak, de volt olyan eset is, amikor egy- egy magáról megfeledkezett kártyás a feleségét tette fel a fogadás tétjeként. A XIX. század elején fővárosunkban elszaporodtak a kávéházak, amelyeknek kü- lönszobáiban nagy kártyacsaták dúltak, s természetesen a hazárdjáték járta. Az asztalok mellett megjelent a hamiskártyás figurája. Legkedveltebb kártyajátékok voltak a magyar származású alsós, aztán a kalábris, továbbá a snapszli, a máriás, a lórum, a ramsli, a huszonegyes, a makaó és ~a ferbli, amelyről Mikszáth Kálmán megállapította: a ragadozó állatok közé tartozik — gyorsan eszi a pénzt és az időt. Kártyapecérek A kártyázás a XX. század elején is inkább az urak és polgárok mulatsága maradt, a falvak népe ritkán vette a kezébe, általában akkor is csak pénz nélkül játszott. Emlékezetesek voltak falumban a karácsonyi kártyajátékok. Amíg a család az éjféli misére hívogató harangszót várta, a férfiak kártyáztak. Rendszerint dió volt a tét, Kártya mellett várták Szilveszter estéjén az éjféli óraütést is. Persze, akadtak a falukban is igazi kártyások, akiket kártyapecérnek hívtak, s akik a csalástól sem riadtak vissza. Sokszor került elő a bicska, ha kiderült, hogy cinkes, vagyis jellel ellátott a kártyalap. Láttam a sötétben a kocsma ablakán leskelődő édesanyákét, akik aggódva várták párjukat vagy legényfiukat pusztán azért, hogy megmentsék őket a veszedelmet hordozó ördögbibliátó! vagy hozzájussanak a heti kereset utolsó morzsáihoz. Minden kivétel Mindennek ellenére kevés volt az olyan fogadalmat tevő falusi ember, mint akit a kártyások csak úgy emlegetnek, hogy „az egyszeri polgár”: — Soha többé nem kártyázom — kivéve, ha vendégségben vagyok, vagy nálam van vendégség, vagy negyediket keresnek, avagy éppen egyéb alkalom kínálkozik . . Természetesen a kártyát is lehet mértékkel, tisztességgel játszani. s akkor nem veszélyezteti zsebeinket, nem űzi el otthonunk békéjét, családunk boldogságát. Fercsik Mihály GSC—Esztergomi Medicor SE 3-0 (15-2, 15-1, 15-0) GSC: Kardosné, Körüsföi F., Somogyiné, Süpek, Szent- ivánszki, Zsulya. Csere: Ádám, Havas. Koloss J., Maukné, Szaniszló. Edző: Kőrösfői László. Nagy technikai fölényben .látszott a gödöllői csapat. Elsősorban ütőerőben múlták felül lányaink az esztergomiakat, akik lelkesen, de sok hibával játszottak. Valamennyi játékos szóhoz jutott a mérkőzésen, amely alig' tartott tovább egy fél óránál. Kiemelkedő teljesítményt senki sem nyújtott, de valamennyien lelkesen és nagy akarással játszottak. GSC ifi—Esztergomi Medicor SE ifi 3-0 (15-6, 15-9, 15-9) GSC ifi: Bódi, Bucherna, Dóczi, Havas. Kiszel, Szanisz- ló. Csere: Ákoshegyi. Balogh, Papp. Edző: Dózsi István. Negyedik győzelmét aratta az ősszel az ifjúsági csapat. Elsősorban Szaniszló és Havas erős leütéseiből szereztek sok pontot, de a támadások előkészítéséből valamennyi -játékos kivette a részét. Az esztergomi ifi lelkesen játszott, de a nagyobb technikai tudás biztos hazai győzelmet eredményezett. Jó: Havas, Kiszel, Szaniszló. HŰM' MoZtEMH Daliás idők. Színes, magyar film. Csak 4 órakor. Ádáz hajsza. Színes, magyarul beszélő japán krimi. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 248. SZÁM 1985. OKTÓBER 22.. KEDD