Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

A világpiac könyörtelen A zöldség- és gyümölcsexportról Esztendők óta túlkínálat van az európai piacokon zöldségből és gyümölcsből. Márpedig a magyar mező- gazdaság nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen piacról is kivonuljon. Szük­ségünk van devizára, persze ma már az sem mindegy, hogy milyen áron. — Évről évre csökken a zöldség, de különösen a gyü­mölcs ára — mondja Szegedi Ferenc, a Hungarofruct Zöld­ség-Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat fő­osztályvezetője. — Ma már Nyugat-Európában is akkora meggy- és almáskertek van­nak, hogy ezekből a gyümöl­csökből jóval kevesebbet tu­dunk eladni, mint évekkel korábban. És a gondjainkat csak növeli, hogy Spanyolor­szág és Portugália csatlako­zott a Közös Piachoz. A túl­kínálat miatt a piac tagjai amúgy is védővámokkal tart­ják távol, vagy legalábbis korlátozzák a kívülállók ex­portját. És fölöttébb váloga­tósak lettek. Úgy megemelték a minőségi mércét, hogy csak a legjobbak állják a versenyt. Az ottani mezőgazdáknak ez nem okoz különösebb gondot. Az utóbbi években a spanyo­lok is csodálatos fejlődést produkáltak, minőségben és íajtakövetésben egyaránt. — A magyar termelők mi­lyen zöldséget, gyümölcsöt ajánlanak fel exportra? — A mennyiséggel nincs baj, a minőséggel viszont an­nál több. A nyáron például sokat kínlódtunk a sárgaba­rackkal. Vittek volna külföl­di vevőink, de bizony bele­néztek a ládákba. És ha ott túlérett és még zöld gyümöl­csöt láttak vegyesen, akkor inkább lemondtak róla. A magyar termelő viszont nem volt hajlandó szétválogatni. Nem volt embere hozzá, és talán nem is érné meg. Itt­hon is el tudja adni, akkor meg minek vállalkozzon többre. És az árak is a hazai értékesítés mellett szóltak. A meggyért megkapta a 35 fo­rintot, míg külföldön nem adtak 15 forintnál többet. —• Olykor önökre is hallani panaszt, hogy nem elég meg­értnek a termelőkkel. — A világpiac könyörtelen, s mi se nagyon mondhatunk mást, mint amit ott tapaszta­lunk. Jól tudjuk, hogy drá­gultak a termelési költségek, He hiába mondom az impor­tőrnek, ha máshonnan 15 fo­rintért is megkapja a megy- gyet. Szerintem rossz időben engedélyezték a párhuzamos külkereskedői jogot, mert a gazdasági kényszer miatt most majdnem minden áron keil piacra dobni a terméke­ket. Márpedig mindnyájunk kárára van, ha egymásra li­citálunk külföldön. Minden­esetre nekünk hasznunk is van a konkurenciából, hi­szen a termelők legalább el­lenőrizhetik, hogy amit mi nem tudtunk jól eladni, az másoknak sem sikerül. Per­sze léteznek kivételek, s azokból meg mi tanulunk. — Az árucsere is divatba jött. — Sajnos. És ez még az egymásra licitálásnál is káro­sabb. Szakértelem híján dob­ják külföldön piacra a ma­gyar gyümölcsöt, s luxuscik­keket fogadnak el helyette. Mint utóbb kiderül, ezek kö­zött sok a bóvli, de bennün­ket jobban idegesít, hogy a külföldi kereskedő nem sokat törődik a magyar gyümölcs­csel. A csereügyleten ugyanis már annyit keresett, hogy bárkinek továbbadja. Márpe­dig ez a mi boltunkat rontja. És többnyire éppen azok a kereskedők gazdagodnak meg az üzleten, akiket mi I eltaná­csoltunk. A konkurens ma­gyar cégek viszont éppen őket találták meg, s tapasztalat híján szerződtek is velük. Aztán olykor az is megtörté­nik, hogy sose látják a pén­züket. A zöldség-gyümölcs piacon nem könnyű boldogul­ni, s ha valaki nem elég is­merős, akkor hamar megjár­hatja. — A termelők hallgatnak önökre, ha egy újfajta zöld­séget vagy gyümölcsöt aján­lanak termesztésre? . — Termelője válogatja. Ha hosszú távra gondol, akkor hallgat ránk. És többnyire nem bánja meg. A divatok ugyanis változnak. Egykor volt a fejes saláta, amit jó áron adtunk tovább. Ám a műtrágya miatí sok volt ben­ne a nitrát, ezért a külföldi vásárlók inkább a káposztát keresték. A szentesi, korai zöldségtermesztési rendszer vezetőivel megegyeztünk, hogy a fóliák alatt ezután káposz­tát termesztenek. Ügy is lett. és mindenki jól járt. Ám új divat jött, a salátát káposzta helyett immár kínai kelből készítették. És a szentesiek 1979 óta kínai kelt termeszte­nek, ami most ugyanolyan jó üzlet, mint a »saláta vagy a káposzta volt V fénykorában Hasonló eset történt a korai retekkel, karfiollal és karalá­béval. Sokat szállítottunk az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba, ám időköz­ben az ottani szakemberek rájöttek, hogy ezek a hideg­tűrő növények ott is jól meg­teremnek. Ma már csak ak­kor rendelnek tőlünk, ha ko­rán, decemberben, januárban tudunk szállítani. Ausztriába is csak májusban tudunk paprikát eladni, mert utána már náluk is beérik, s ak­kor már nem veszik át. — A hagyományos piacok mellett sikerül-e olykor új piacokat meghódítaniuk? — Az se kevés, ha a régi piacainkat megtartjuk, s ezért olykor áldozatokra is hajlan­dóak vagyunk. Az NSZK-ba például régóta szállítjuk a sárga paprikát, de ott főleg a bajorok eszik meg, a Stutt­gart környékiek. Persze arra törekszünk, hogy Rajna- Vesztfáliában is megkedvel­jék. Svájcba öt éve törtünk be, s hetente 2—3 vagon pap­rikát viszünk. A skandináv országokban nehezebb dol­gunk van. Svédországba he­tente megy egy kamion, míg Dániába ritkábban, Norvé­giában még nem ismerik a magyar paprikát, s nagyon nehezen akarják megkedvel­ni, de próbálkozunk. Azt per­sze’ tudni kell, hogy ezekben az országokban a piros szí­nű és a méregzöld paprika a paprika. Ugyanígy van Hol­landiában is, így ők csak ter­melik, de nem eszik. Először mindig a kereskedőket kell megnyernünk, aztán ők kós­toltatják meg a vásárlókkal. D. L. Mozi Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált, olasz filmvígjá­ték. Csak 4 órakori Fantom az éjszakában Szí­nes, szinkronizált, amerikai krimi. 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! A vevő igénye szerint Különleges berendezés Különleges őrlőbérendezést helyeztek üzembe az Almás­füzitői Timföldgyárban. Az NSZK-ból vásárolt malomban A hűséges munka jutalma Egy autósdaru panaszai Igazán nem kenyerem a pa­naszkodás, sajnáltatni serri szeretem magam, most mégis segítséget kérek. Az újság ha­sábjain keresztül kérem régi gazdáimat, ne hagyjanak ma­gamra. Tudom, leszolgáltam már pár évtizedet, öreg és ko­pott vagyok, nagyon szerettem a hasam is, rengeteg gázolajat fogyasztottam el. De azért ne bánjanak velem úgy, mint egy elnyűtt, lyukas cipővel. Emlékezzenek csak. mennyit jártuk együtt az országot, sok boltot, iskolát építettünk fel, több ezer gerendát cipeltem helyettük. Mindig engedelmes voltam, csak akkor indult a motorom, ha bekapcsolták, a darum is szépen, szabályosan emelte a terhet a magasba. Több mint egy éve jöttünk Ikladra dolgozni. Akkoriban itt segítettünk egy építkezés­nél. A munkát befejeztük, en­gem pedig, mint egy kiszolgált mundért, itt felejtettek. Itt ál­lok azóta a művelődési köz­pont mellett, körbe rakva téglával, cseréppel. Ügy ér­zem magam, mint egy Tüzép- es kutya, amelyik a hiánycik­kekre vigyáz. Burjánzik kö­rülöttem a gaz, az is mintha engem óvna, segíteni takarni szégyenemet. Mert nézzék meg, mi lett belőlem! A sok eső, hó és a téli fagyok után maradék fes­tékrétegemet is csaknem el­vesztettem, szerszámos ládám lakatját lefürészelték, tetejét eldobták, már csak fél pár védőkesztyű őrzi volt gazdáim emlékét. A műszerfalam kibe­lezték, egy-két drót lóg ki be­lőle, eltűnt a rendszámtáblám is. Az összes üvegemet kitör­ték, lámpáim vak'sik. a bal irányjelzőmet tovestől letör­ték. Jótékony lelkek a veze­tőfülke ablakára hullámpa­pírt terítettek, cserépből ne­hezéket is tettek rá, de ki használja már ezt a fülkét! Néha a gyerekek bújócskáz- nak benne, ám valamelyikük meg is sérülhet egyszer a sok üvegszilánktól. Leülni úgysem tudnak, hiszen a sofőrülésnek csak a támlája van meg, a darukezelő fülkéjéből meg éppen a támlát vitték el. Ki tudja, milyen meggondolással. Hamarosan újra építkezni fognak itt. az orrom előtt, és elképzelhető ez, hogy nekem ők sem vehetik hasznomat? Ezért könyörgök gazdáimnak, vigyenek el. bírom én még a strapát, erős akaratom van! Vagy ha mégis bele kell nyu­godnom sorsomba, legalább húzassanak el — a vonóhor­gom megmaradt — a többi nyugdíjas autó mellé, ott leg­alább nem fogok unatkozni, panaszkodhatunk egymásnak. Köszönöm, hogy meghall­gattak, bízom együttérzésük­ben.-k A panaszos adata). Típusa: MÁZ. Rendszáma: FD 07-55. Gazdája: Debreceni Mezőgép Vállalat, Szoboszlói út 50. 'te­herbírása : 4000 kilogramm. Szállíthatott: 3 személyt. Lejegyezte: B. E. légsugárral Őrlik a speciális timföldeket. Az erős sugárban a timföldszemcsék egymást tö­rik össze, mégpedig a szokott­nál finomabbra. Ilyen módon — miután a légsugárral he­lyettesítik a hagyományos mozgó, kopásszemcséket hulla­tó alkatrészeket — nem szeny- nyeződik az értékes termék. A speciális timföldek előállí­tásánál ez nagy előnyt jelent, mert így, a követelményeknek megfelelően szinte patikatisz­taságú lesz. Az új típusú őrlőmalmot a külföldi vevők igényeinek ki­elégítésére vásárolta meg az almásfüzítői üzem. Egy nem­rég végzett piackutatás során ugyanis kiderült, hogy egyes nyugat-európai országokban szívesen vásárolják a szokott­nál finomabbra őrölt, speciá­lis timföldet. A kisebb szem­cseméretű. különleges timföld, értékesítése előnyösebb, maga­sabb árat fizetnek érte, a fel­használók. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS/ i XII. ÉVFOLYAM, 231.’ SZÁM 1985. OKTÓBER 2.. SZERDA A Petőfi-évforduSén Országos í< alálkozó Aszódoi 1 Iskolája Ryomot hagyott költészetén Rövid élete volt. Mozgal­masságban azonban rendkí­vüli volt ez a rövid élet. Tud­va az akkori közlekedési vi­szonyokat, bámulatos, hogy mennyi helyen fordult meg, hány magyar település emlé­kezhet ma büszkén arra, hogy a nagy költő ott járt, megpi­hent, időzött, verset írt vala­melyik házában. Hogy a mi vidékünkön is számos helyen járt, azon nincs mit csodálni, hiszen mind a Petrovics, mind a Hrúz család kötődött a Ga.1- ga mentéhez. S itt. Aszódon volt az az iskola, ahová a maj­dani költő három évig járt, olyan élményeket szerezve, amelyeknek költészetében is sok nyoma maradt. Magatartás, szellem Éppen százötven éve annak, hogy Petrovics Sándor az aszódi iskolába került. Ez in­dokolja, hogy a PetőÉ-emlék- helyek ■ országos találkozóját ebben az esztendőben Aszódon rendezzék. Két éve tartották az elsőt, szülővárosában. Kis­kőrösön, tavaly a másodikat, Mezőberényben. A hét végén Aszódon gyűlnek egybe az emlékhelyek küldöttei, a Pető­fi Sándor Társaság helybeli csoportjának vendégeiként. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi-múzeum igazga­tója, a társaság elnökségének tagja, á rendezvényről szólván többször említette a forradal­már költő szellemét. Akik Pe­tőfi szellemét igyekeznek ápol­ni. azok semmiképpen nem elégedhetnek meg valamely évforduló szokványos, formá­lis megünneplésével. A talál-, kozók szervezői és résztvevői arra törekszenek, hogy hozzá­járuljanak az illető emlékhely minél mélyebb megismerteté­séhez. Az ottaniaknak az ér­deklődését, figyelmét pedig még inkább felkeltik a költő, a költő munkássága iránt. Petőfi az a magyar költő, történelmi személyiség, hang­súlyozza Asztalos István, aki­nek magatartása, szelleme ma is időszerű. S ha az. akkor mindent meg kell tenni azért, hogy szelleme minél szélesebb rétegekben, minél mélyebben hasson, éljen. Az október negyediki talál­kozó délelőttje az előadásoké. A múzeumigazgató 'előadása t megismerést szolgálja. Tény­szerűen felsorolja azokat a Galga és Rákos menti helye­ket. ahol Petőfi járt. felidézi eme településeknek a költőhöz fűződő emlékeit. Dr. Kerényi Ferenc, a Színházi Intézet igazgatója azt a szerepet elem­zi, amit Aszód töltött be a költő életútjában. Költészeté­nek aszódi előzményeiről van Röplabda Ifjúsági győzelem i Budapesten szerepeltek a GSC női röplabdacsapatai. Hunyadi SE—GSC 3-0 (15-4, 15-12, 15-6) GSC: Ádám, Kardosné, Kö­rösfői F., Somogyiné. Szanisz- ló, Zsulya. Csere: Havas. Ed­ző: Körösfői László. A tavalyi bajnokságban sze­replő csapatból ezúttal négy játékos — három ütő és egy feladó — hiányzott sérülés, il­letve betegség miatt. Ennyi já­tékos egyszerre történő kiválá­sát egyetlen csapat sem tudná pótolni. Így sajnos játszma­nyerési esély sem volt. A 30 év feletti átlagéletkorú, há­rom hajdani válogatott játé­kossal felálló rutinos ellenfél jól kiaknázta a teljesen tarta­lékos gödöllői együttes minden bizonytalanságát. Jó: Somogyiné. GSC ifi—Hunyadi SE ifi 3-0 (15-3. 15-1, 15-1) GSC: Balogh. Bódi, Dóczi, Kiszel, Havas, Szaniszló. Csere: Ákoshegyi, Papp. Edző: Dóczi István. A nagyon gyenge technikai felkészültségű budapesti csa­pattal szemben biztosan győ­zött idei második mérkőzésén is ifjúsági csapatunk. Igen nagy volt a tudásbeli különb­ség a két gárda között. A nagy fölény miatt egyik játékos tel­jesítményét sem lehet külön kiemelni. szó. Azokról a versekről, ame­lyek a diákköri olvasmányok, emlékek, élmények nyomában, hatására, hangulatában is íródtak. S végül Novák Lász- lóné, az aszódi tanács műve­lődési főelőadója arról szól, hogy ápolják a Petőfi-hagyo- mányokat Aszódon és környé­kén. Ritka kiállítás Valószínűleg másutt is mun-' kál ilyen törekvés. Aszódon, Asztalos István műhelyében természetesnek vehető, hogy igyekeznek valami újat. rit­kát adni. Petőfi Sándor egy­kori iskolájának, szobrának, Koren István és dr. Mezősi Károly emléktáblájának meg­koszorúzása után egyedülálló kiállítást nyitnak meg. Címe: Petőfi Sándor és a magyar színészet. Ilyen még nem volt, mondta az igazgató. Azért gondoltak éppen erre. mert itt akart először színésszé len­ni Petőfi. Lehetett volna, hisz akkor vendégeskedett Aszó­don az-egyik jeles társulat. A Színházi Intézet anyagá­ból Petőfit és színésztársait ábrázoló metszeteket, festmé­nyeket láthatunk, s felépíte­nek egy korabeli színpadot is a kiállítóteremben. Azon fog­nak játszani azok az amatőr színészek, akik a Petőfi em­lékének jegyében szervezett idei múzeumi és műemléki hónapon Aszódon fellépnek. Gyerekek és fiatal felnőttek. Amatőrök és színészpalánták. ám olyanok, akik országos hírre tettek szert. Entlékvetélhedő A bagi Fapihe és a mogyo­ródi Ciróka gyermekcsopor­tok. Rajtuk kívül a helybeliek Felkiáliójel nevű együttesét láthatjuk. Érdemes megemlí­teni, hogy ez esetben az or­szágos hír helyi érdeklődéssel párosul. A két gyerekcsoport előadásaira előjegyzésben el­kelt száz-száz jegy. A mogyo­ródiak 7-én lépnek színpadra, a bagiak. 14-én. Az előbbiek o Kincsesláda és A csodadok­tor, az utóbbiak a Csodama­lac és a Dr. Doolitle cirkusza című darabjaikkal. Az aszódi múzeumi hónap következő részében a körzet- beli emlékhelyek képviselőié a főszerep. A korábban meg­hirdetett Petőfi-emlékvetélke­dő 'döntőjét 19-én délelőtt tartják, majd 26-án az évente ismétlődő ünnepség a múzeum előti téren, s ugyanaznap az ugyancsak hagyományos vers- mondóverseny. A vetélkedőn az emlékhe­lyek csapatai arról tehetnek tanúságot, mennyire ismerik a költő és vidékünk kapcsola­tait. A győztesek pedig bejár­hatják azt az útvonalat, amit Petőfi 1845-ben. a Felvidéken. Élményeket ígérő , a követ­kező hónap Élményt adó a múzeumi hónap aszódi részt­vevőinek. vetélkedőinek, le­endő győzteseinek egyaránt. K. I». Szalóki G. László emlékére Kirándulás, koszorúzás Az egykori gödöllői nagy természetbarát, Szalóki G. László emlékére évente szer­vez túrát a Pest Megyei Tvr- mészetbarát Szövetség a Gö­döllői Sport Club természetjá­ró szakosztályával közösen. Jenei István szakosztályi ügy­intéző most arról tájékoztatott, hogy az idén október 5-én, szombaton lesz ez a kirándu­lás. A HÉV gödöllői végállomá­sáról, illetve a máriabesnyői vasútállomásról túravezetőkkel is el lehet indulni 9 órakor. Piros sáv, majd piros kereszt jelzésen önállóan is gyalogol­hatnak érdeklődők a Pap Mis­ka kútja melletti Szalóki-pihe- nőkhöz, ahol 11 órakor ünnep­ség kezdődik, koszorúzás lesz. Mindenkit szeretettel várnak. A nap programja Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Miniatűr hadtörténet, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. A Pécel-lsaszeg Afész 1985. november 1 -tő! 1988 december 31-ig szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 12. sz. élelmiszerbolt, Isaszeg, Madách u. 38. 36. sz. élelmiszerbolt, Pécel, Újtelep. 25. sz. takarmánybolt, Pécel, Maglódi u. 25. 41. sz. kultúrcikkbolt, Isaszeg, Kossuth Lajos u. 72. 11. sz. büfé, Pécel, Sportpálya gázcseretelep. Pécel, Hősök u. 11. 43. sz. olajkút. Pécel, Pesti u. 3. 27. sz. ruházati bolt, Pécel, Szemere Pál u. 27., A 11. sz. büfére pályázók'a pályázatukhoz mellékeljék a Pécel Spartacus Sportkör hozzájáruló nyilatkozatát. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatok átvehetők az áfész központjában, a kereskedelmi főosztályon, október 14-től. Az Áfész címe: Pécel, Szemere Pál u. 8. A pályázatokat október 24-ig nyújtsák be az áfész központjában. A versenytárgyalás november 1-én, pénteken 14 órakor lesz az áfész KISZ-klubjában: Pécel, Baross u. 1. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom