Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

1985. OKTÓBER 15.. KEDD %sWa$tm Az SZMT-elnökség ülése Öt esztendő munkájáról Tegnap a SZOT-székház- ban Pataki Mártonnak, az SZMT elnökének vezetésével ülésezett a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának el­nöksége. Napirendjén elsőként meg’ vitatta — Fodor Lászlónak, az SZMT titkárának előter­jesztésében — a megyei szak- szervezeti küldöttértekezletre készülő beszámoló tervezetét, mely taglalja az SZMT öt esztendei tevékenységét, ered­ményeit, gondjait. Az elnök­ség javaslatokkal, vélemé­nyekkel egészítette ki a be­számolótervezetet. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára ismertette az ugyancsak rövidesen tes­tület elé kerülő javaslatot a 1 megyei küldöttértekezlet öt­tagú szavazatszedő, háromtagú mandátumvizsgáló bizottságá­nak összetételére, s a levezető elnök személyére. Végezetül az elnökség jóváhagyta a ja­vaslatot arra nézve: kik kép- viséljék a szakszervezeti moz­galmat a Hazafias Népfront Pest megyei küldöttértekez­letén. A napirenden kívül — az SZMT-elnökség tagjainak ké­résére — Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest Megyei Bi­zottságának titkára adott tá­jékoztatást a megoldást sür­gető tüzelőgllátási ■ gondokról, elmondotta, hogy a felvásár­lás a megyében is rendkívül erőteljes volt, jóval megha­ladta a tavalyi hasonló idő­szakét, s a tervezettet. Elöljárók tanfolyama Önállóság és felelősség A közigazgatás korszerűsí­tése gyakorlatilag a lakosság számára is tapasztalhatóan a járási hivatalok megszünteté­sével kezdődött meg. A fo­lyamat az idei választások után felgyorsult, jövőre az új gazdálkodási feltételek élet­be lépésével folytatódik, majd a 'helyi tanácsok önállóságá­nak kiteljesedésével fejező­dik be. A változások természetesen akkor lesznek igazán gyümöl­csözők, ha azokat minden szinten jól ismerik, egysége­sen értelmezik. Különösen fontos ez a társközségeknél, ahol elöljáróságok alakultak és működnek. A megye 130 tanácsa mellett 51 ilyen tes­tület kezdte meg a munkát. Jogászszövetség Küldöttközgyűlés A Magyar Jogászszövetség 11. küldöttközgyűlése Siófokon ülésezett. A küldöttközgyűlés értékelte a szövetség elmúlt ötéves tevékenységét, majd megválasztotta vezető testüle­téit és tisztségviselőit. A szö­vetség elnökévé a következő öt évre ismét dr. Antalffy György tanszékvezető egyete­mi tanárt, főtitkárává dr. Nagy László egyetemi tanárt választották. Milliárdos kínálat Interker-börze Az Ipari Reklám- és Propa­ganda Vállalat Rákóczi úti bemutatótermében Budapes­ten megnyílt a 24. Interker- börze. Az Országos Piackutató In­tézet 1975 óta rendezett or­szágos anyagbeszerzői szemléi hozzásegítik a részt vevő cé­geket ahhoz, hogy felesleges­sé vált anyagaikat, gépeiket értékesíthessék, felajánlhassák más gazdálkodó szervezetek­nek. A mostani börzén mintegy 120 ipari nagyvállalat és szö­vetkezet több mint 100 ezer terméket kínál, összesen csak­nem két és fél milliárd forint értékben. Az érdeklődőik az 1200 oldalas katalógusból tá­jékozódhatnak a kínálatról. Az Interker-börze október 18-ig tart nyitva, naponta 9- től 15 óráig. Kevés a pénz a beruházásokra Megfontoltan kiadott forintok Kevesebben vállalkoznak a korszerűsítésre Beruházás. Mostanság igen­ek fiqfötfP' ki, ezt a szót. Hiszen a felszaba­dulás. óta talán nem volt. ilyen kedvezőtlen a felhalmo­zás helyzete a mezőgazdaság­ban. A szorító gondok közé tartozik az állattenyésztő tele­pek megújítása. Itt elsősorban a rekonstrukciók jöhetnének számításba, az ágazat ala­csony jövedelmezősége miatt azonban a kelleténél kevesebb üzem vállalkozik a telepek korszerűsítésére. Pedig ha most nem lépnek a gazdasá­gok, később behozhatatlan hát­rányok keletkezhetnek az ál­lattenyésztés területén. Azok­nak is igazuk van, akik azt mondják, korábban túl sokat költöttünk a betoncsodákra, amelyekről gyorsan kiderült, az -állatok nem túdnak meg­barátkozni velük. Haszontalan betoncsodák Az ésszerűtlen építkezése­kért jobbára az üzemeken ver­ték el a port, holott elsősorban; nem ők, hanem a tervezői in­tézetek álmodták meg a beton- kolosszusokgt. Ráadásul az ösztönzők is a túlzott pénzköl­tés felé sodorták a gazdaságo­kat. Tudom, ezzel nem mon­dok újat, ráadásul olyan lát­szatot keltek, mintha a múlt gyakorlatát kárhoztatva sze­retnék magyarázatot találni jelen gondjainkra. Mégis, in­kább vállalom ezt a látszatot, mint azt, hogy bajainkhoz ki­zárólag a nagyvilágban végbe­ment, tőlünk független válto­zásoknak van köze. Vagyis nem tehetünk mást, mint szé­pen meghúzódva várni, hogy megforduljanak a számunkra kedvezőtlen tendenciák. Az effajta lefegyverző okfej­tésnek semmiféle gyakorlati értelme nincs. Aki türelmesen vár, biztos, hogy lemarad. A kezdeti lépések megtétele min­dig nehéz, az eltökélt szándék viszont átsegítheti az üzeme­ket a nehézségeken. Bizonyítja ezt a perőcsényi Vörös Csillag, a kocséri Pető­fi, a kiskunlacházi Kiskun termelőszövetkezet és más gazdaság, amelyek a nehéz kö­rülmények közepette is az ál­lattartó telepek rekonstrukció­ját tervezik. Igaz, nem kevés áldozatot vállalnak, de teszik ezt a jövő megalapozása érde­kében. Az aktuális, gyakran használt kifejezések jutnak az •szembe: rugalmasság, alkal­mazkodóképesség, gyorsaság. Mennyire elkoptatott szavak ezek," s "mégis 'igáink'í Kényszerű lépések Országos mércével mérve Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei mindig fogéko­nyak voltak az innovációra, a rekonstrukciók megvalósítá­sára. E téren is kiemelhető a tápióbicskei Április 4. Terme­lőszövetkezet, ahol 1975 óta mintegy 200 millió forintot fordítottak beruházásokra. Mindezt előrelátásból tették és teszik a jövőben is.-A mosta­ni követelmények közepette is megtalálják a módját, hogy jusson pénz új eszközökre, gé­pekre. Ehhez azonban elfogu­latlan, világos fejű, szemüket nem egymáson tartó szakem­berek kellenek. Olyanok, akik a gazdaság mezsgyéjén túlte­kintenek. Igaz, milliókért nem lehet betonvárosokat építeni, a megfontoltan végrehajtott rekonstrukciókra viszont elő­teremthető a szükséges összeg. Korántsem vagyok meggyő­ződve arról, hogy már végleg kialakult az a finom és meg­bízható szűrőrendszer, amely­nek-szitáin feltétlenül, fenn­akadnak a nem megalapozott fejlesztési elképzelések. A szű­rőre égetően szükség van. Hiá­nyában, vagyis a szorítás eny­hítésével, lehetséges, hogy is­mét életre kelne a helytelen pénzszóró gyakorlat. Semmi garancia nincs arra, hogy senki nem építene, vásárolna olyan berendezéseket amelyek csak nagy ráfizetéssel eladható ter­mék előállításában működné­nek közre. A jövő alapozása A szövetkezetek belső szer­vezetének, érdekeltségi rend­szerének és nem utolsósorban a külső szabályozósnak kell átalakulnia. A gyakori szabá­lyozómódosítások ezt a célt szolgálják. A változás tehát elkerülhetetlen, mert ennek hiányában az egyensúly hely­reállítására törekvő gazdaság- politika kénytelen a fejlesztési forrásokat is megnyirbálni. B. Z. Drága javítás helyett marad a rettegés Robogó veszélyek a közutakon Néhány esztendeje még nem volt olyan közúti ellenőrzés, amelyen ne akadt volna fenn néhány feketefuvar is. Manap­ság alapvetően megváltozott a helyzet, hiszen az állami vál­lalatok mellett egyre több kis­iparos várja a közületek és a lakosság megrendeléseit. Hiba volna viszont azt hinni, hogy minden rendben van: a közúti ellenőrök mostanság is meg­lehetősen terjedelmes listát tudnának mutatni azokról a kisebb-nagyobb szabályta­lanságokról, amelyeket a leg­utóbbi időben fedtek fel, itt szűkebb pátriánkban is. Szigorú vezetők A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet — a megyei ta­nács szakigazgatási szervével együttműködve — árgus sze­mekkel figyeli, ki, hol, milyen módon igyekszik szándéko­san, vagy csupán a tudatlan­ságból fakadóan megszegni az előírásokat. Ellenőrzik például a gépjárművek üzemben tar­tásával kapcsolatos műszaki és adminisztratív előírások meg­tartását, és számon kérik a közületi járművek üzemanyag­fogyasztását is. Tavaly csak­nem tízezer személy- és te­herautónak mutatták fel az állj jelzést, s az adatok azt bi­zonyítják, munkájuk nem volt felesleges. Minden ötödik eset­ben valamilyen hiányosságot fedtek fel a közúti ellenőrök. Tapasztalataikon érdemes egy kicsit elgondolkodni. A fuvarozás ugyanis még nap­jainkban is kifizetődő vállal­kozás, főleg, ha a pilóták — természetesen szabálytalanul — a maguk zsebére dolgoz nak. Ehhez lehetőséget teremt például a menetokmány hiá­nyos vezetése. Az elmúlt esz­tendőben feltűnően i sok ter­melőszövetkezeti kocsi akadt fenn az ellenőrzéseken, s en­nek az is magyarázata lehet, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemekben a szükségesnél ki­sebb fontosságot tulajdoníta­nak a menetlevélen szereplő adatok valódiságának. S ahogy a közmondás is tartja, evés közben jön meg az étvágy, a sofőrök egy része ki is hasz­nálja az adódó lehetőséget. Csak hát, tetten érni őket na­gyon nehéz. Ha éppen nem jár arra az ellenőr, titokban ma­rad a szabálytalanság. örvendetes viszont, hogy érzik felelősségük súlyát azok a munkahelyi vezetők, akik­nek kötelessége volt dönteni a rajtakapott gépkocsivezetők elmarasztalásában. A közleke­dési felügyelet szakemberei­nek véleménye szerint a ki­szabott büntetések arányban álltak a cselekmény súlyával, s ugyanez a megállapítás igaz Megvallom, több olyan hoz­zászólásra számítottam, ami a vállalat gazdálkodását, külö­nösén a szakszervezet terme­lést segítő tevékenységét állít­ja a mondanivaló középpont­jába. Vártam erre, mert a Pest Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat igazgatója, Somor- jai Béla a szakszervezeti vá­lasztói értekezleten utalt a cég nehéz gazdasági helyzeté­re, arra a sajnálatos tényre, hogy tervüket nem tudják tel­jesíteni. őszintén kifejtette azt is, hogy ezért kizárólag magukat okolhatják, felelőst másokban nem kereshetnek. Nehéz helyzetben A pártbizottság titkára, Baji György ehhez kapcsolódva azt kérte a párttag és szakszerve­zeti tisztet betöltő kollégák­tól, hogy a népszerűtlennek tűnő intézkedések mellett is álljanak ki, tudásuk javát ad­va igyekezzenek azok valódi okát megmagyarázni a mun­kahelyeken. Lehet, hogy a tisztségvise­lők nem hívei a hangzatos mondatoknak, és inkább tenni akarnak? Mert ezúttal csak a mozgalom érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenységét igyekeztek kidomborítani, Fiatalsk kaptak bizalmat Szavak helyett tettekkel mint a gödöllői Serfőző István is, aki társait az eddigieknél aktívabb kiállásra biztatta. Kiss László, az szb elnöke a szigetelő munkakörben dolgo­zók védőruhájával kapcsolat­ban tett megszívlelendő észre­vételeket, IJrbán János pedig a tömegpolitikai oktatás hiá­nyosságait feszegette. Rokonszenves volt, ahogyan a fiatalokról, közöttük a szak­munkástanulókról szólt a be­számoló. Mert a jövő generá­ciójának nevelésében, közössé­gi életre tanításában vitatha­tatlan a szerepe a család, az iskola mellett a munkahely­nek. benne a szakszervezetnek is. A testület azonban önma­gában kevés a feladatok vég­rehajtásához, ha intézkedései közepette megfeledkezik a tagságról, az emberek vélemé­nyéről. Létezik ellentét A választásokon összesen 187 tisztségviselő kapott bizal­mat, köztük a 30 éven alu­liak aránya 36 százalék. Sok az új ember, ami jelzi: sike­rült bevonni őket a mozgal­mi munkába. Képezni, bátorí­tani kell az aktivistákat, mert még mindig létezik ellentét, egymás el nem fogadása. Hi­ba volna ezért kizárólag az üzem- és művezetőket okolni — mutatott rá Rehák Sándor, az szb titkára —, mert gyak­ran a tisztségviselők képtele­nek érvényesíteni hatáskörü­ket, képviselni a rájuk bízott csoport tagjait. Felső szinten ez a gond ismeretlen, a part­nerek közötti viszony segítő­kész és korrekt. Ez lehet majd az egyik ga­rancia arra, hogy a bajokból közös erővel kilábalhat a vál­lalat. Számítanak persze a dolgozók, a kisebb és nagyobb közösségek, szocialista brigá­dok aktív támogatására, tevé­keny közreműködésére. A vál­lalat vezetőinek őszinte, nyílt kérése nyilván értő fülekr» talál majd. F. E. a szabálysértési hatóságok ha­tározataira is. Amivel sajnos nem lehe­tünk elégedettek, az a teher­autók műszaki állapota. Első­sorban a balesetveszély mon­datja a szakemberekkel, hogy nemcsak felelőtlenség, hanem már-már bűncselekmény rosz- szul karbantartott járművek­kel kimenni a közutakra. Ta­valy például Pest megyében csaknem 250 kocsi vezetőjét figyelmeztették a hiányossá­gokra, közülük 35-öt rendkí­vüli felülvizsgálatra küldtek az ellenőrök. Mindez sajnos azt bizonyítja, hogy az üzem­ben tartók nagy része nem fordít kellő gondot a fonto­sabb javítások időben való el­végzésére. Megfigyelhető az a magatartás is, amely különö­sen nagy veszélyt rejt magá­ban: a túlságosan tönkrement teherautók felújítása oly sok­ba kerülne, hogy erre már nem tudnak, vagy nem akar­nak pénzt költeni. Marad te­hát a bujkálás és a rettegés, hogy vajon mikor mutatják fel nekik az állj jelzést. Csak engedéllyel Rendszeresen megjelennek a felügyelet szakemberei az üze­mek, vállalatok telephelyein is. Nem mindenütt fogadják őket szívesen: megesett már, hogy egy tollvonással kitiltot­ták az ellenőröket, akiknek a jogszabályban előírt köteles­ségük teljesítését a helyi fő­mérnök engedélyéhez kötöt­ték. Ez azonban szerencsére egyedi eset, hiszen a legtöbb helyen, ha nem is örülnek megjelenésüknek, de munká­jukat hasznosnak tartják. S ez igaz, mert az üzemanyag- fogyasztásról, az úgynevezett üres futásról, vagy a gazdasá­gosságról és a jogszerű hasz­nálatról elmondott véleményük egyben segítséget is jelent a hibák kijavításához. Amióta alaposan megdrá­gult a benzin és a dízelolaj, a felügyelet munkatársai kü­lönösen nagy körültekintéssel ellenőrzik a járművek fo­gyasztását. A közutakon gyak­ran találkozhatunk mérőko­csijukkal, de gyakori az is, hogy a felügyelet budapesti telepére rendelik be a jármű­veket. Egyelőre óhaj A szigorúságra nagy szük­ség van, mert az adatok azt jelzik, hogy minden ötö­dik kocsinak rosszul van be­állítva az adagolója, s ez pa­zarláshoz vezet, örvendetes viszont, hogy egyre több vál­lalat és intézmény maga kéri a fogyasztás ellenőrzését, mert érzik: minden csepp feleslege­sen elfolyt benzin és olaj a zsebükből veszi ki a forinto­kat. A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet alig két esztendeje alakult, ám az elmúlt hónapok tapasztalatai bizonyítják, hogy szükség van tevékenységükre. Persze, ahogy mondják, ők an­nak örülnének a legjobban, ha minél kevesebb munkájuk lenne. Ez sajnos csupán jám­bor óhaj marad, erre mutat­nak azok á jelék, amelyek el­sősorban a járművek műszaki állapotának további romlásá­ra figyelmeztetnek. F. Z. Hogyan készítik fel a lakosságot ? Minden évben oktatják A peremartoni földrengést követően számosán úgy véle­kedtek Pest megyében, hogy a különböző katasztrófa-hely­zetekre a polgári védelemnek jobban fel kellene készíteni a lakosságot. Való igaz: ha az emberek tudatában vannak a természe­ti és ipari katasztrófa bekövet­kezése után szükséges maga­tartási szabályoknak, ismerik és végrehajtani is képesek az ilyenkor szükséges tennivaló­kat, akkor csökkenteni tudják az emberéletekben és anyagi javakban elszenvedett veszte­ségeket, s idejében segíteni tudnak a rászorulókon. Ezeket a kétségbevonhatatlan igazsá­gokat lapunkban szinte min­dig leírtuk, valahányszor pol­gári védelmi gyakorlatról tu­dósítottunk. Lippai T. Pál alezredestől, a polgári védelem megyei törzs­parancsnokától azt kérdeztük, hogy Pest megyében milyen a lakosság felkészítése egy ilyen váratlanul bekövetkező, szo­morú eseményre? Miként a törzsparancsnok elmondta — s ezt lapunkból olvasóink is tudják — a pol­gári védelem feladata az ele­mi csapások, ipari és termé­szeti katasztrófák megelőzésé­ben, csökkentésében és elhárí­tásában való közreműködés. A lakosság felkészítése az ilyen váratlan eseményekre Pest megyében sokféle módon és eszközzel történik. A pro­paganda eszközei közé tartoz­nak a különféle szemléltető kiadványok, kiállítások, film­vetítések, és természetesen a sajtó is. A munkahelyi kiképzés tan­anyagában 1974 óta minden évben szerepel a katasztrófa elhárítására való felkészülés. A vállalatvezetők számára mélyebb tartalommal, a veze­tés-irányítás feladatait ele­mezve. A felderítés, mentesí­tés, mentés, ideiglenes helyre- állítás közvetlen irányítóinak és végrehajtóinak az elméleti oktatást követően gyakorlaton is részt kell venniük. A Peremarton és Berhida térségében lezajlott földrengés arra készteti Pest megyében is a polgári védelem irányítóit, hogy még az eddigieknél is körültekintőbben készítsék fel az ilyen veszélyhelyzetekre a lakosságot. Sokat segíthetnek ebben természetesen a társa­dalmi szervek és az állami ve­zetők is. S talán a lakosságnak azok a rétegei is, amelyek ed­dig nem szívesen vettek részt a polgári védelmi felkészítés­ben. megértik, hogv az életük és javaik megóvását szolgálja Cseri Sándor Összeadták az ebédnek valót Kaláka Szigethalmon Évekkel ezelőtt elkészült Szigethalmon a modern álta­lános iskola. S bár azóta már ki is nőtte a nagyközség, a szépen gondozott kertből, a betonozott gyalogjárókról a porba léptek a diákok, ha el­hagyták az iskolát, ugyanis ezen a szakaszon nem készült a-- utcán járda. A közelmúlt­ban társadalmi munkát szer­vezett a tanács, annak érde­kében, hogy az esős, latyakos idő beállta előtt elkészüljön a betonozott járda. A cementet és a sódert a tanács adta, s harminc szü­lőnek, s pedagógusnak szól­tak, hogy hétvégen vállalkoz­zanak az építésre. Aznap harminc emberre akartak paprikás krumplit főzni az is­kola konyháján. Ám reggel pontosan hetvenketten jelent­keztek munkára. A járda gyorsan készült, de az ebéd kevésnek bizonyult volna. Csakhogy a szomszédos bol­tok vezetői és tulajdonosai a járdaépítők segítségére siet­tek. A zöldséges burgonyát, a hentes kolbászt adott, de ke­rült az asztalra üdítő és fe­ketekávé. A hírek szerint a járda legalább olyan jól si­került, mint a jó hangulat­ban és étvággyal elfogyasztott ebéd. M. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom