Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

1985. OKTOBER 2., SZERDA NEM SZÁLLT PUSZTÁBA A SZÍ Hányszor vívódom önmagámmal — s így vannak, tudom, mások is —, felszólaljak-e vagy hallgassak valamelyik gyűlésen. S ha végül is felszólalok, sokáig rágódom: érde­mes volt-e, lesz-e foganatja? Az országgyű­lési képviselők és a tanácstagok jelölésére szervezett gyűléseken sok ezren döntöttek úgy: szólni kell az út megjavításáért, a csa­tornázás folytatásáért, az iskola bővítéséért, az egészséges víz megteremtéséért... — mindenért. Azóta hónapok teltek el, akár a nyári szép napokkal tova is szállhatott az elhang- izott szó. Annyi a teendő a városokban, a községekben, ki lapoz vissza a jegyzőkönyv­ben, ki idézi vissza emlékezetébe a sok ja­vaslatot, kifogást? S Iám, a kérdésre napjaink adják a vá­laszt: a szakszervezeti választásokon vagy a Hazafias Népfront kongresszusát megelőző választásokon, gyűléseken mindenütt beszá­molnak a demokrácia szabályai szerint: történt-e és mi történt a lakosság, a vá­lasztópolgárok észrevételei nyomán. Lapunk­ban is többször foglalkoztunk azzal, hogy nem maradt pusztába kiáltott szó egy-egy okos javaslat, vállalás. S ezekben a napok­ban gyakrabban tanúsíthatjuk, érdemes volt lándzsát törni némely téma fölött, megaján­lani a saját társadalmi munkát és a saját forintokat is a közösség hasznát szolgáló tervek megvalósulásához. Ahol biztatást ka­pott a lakosság az aktivitásra, ahol komo­lyan vették a választók szavát, e napok po­litikai folyamatában is fellángol a lakóhely­szeretet. A tenniakarás konkrét témákban ölt testet. így találtuk Ikladon, Dabason, Al- sónémediben is legutóbb. Tervekké értek a javaslatok Alsónémedin, akár az agg­lomeráció többi településén, számtalan a probléma. Itt is szükség lenne a kereskedelmi hálózat bővítésére, kevés a ;jó út, a járda, hiányzik a veze­tékes ivóvíz, s ami leginkább aggasztja a falu vezetőit: el­vándorolnak a fiatalok. A le­telepedésükhöz szükséges alap­vető feltételt, az építési telke­ket évek óta nem tudták biz­tosítani. Mindez, sok más gonddal együtt, régóta témája már a falugyűléseknek, tanácstagi beszámolóknak. Legutóbb a választások előtt, a jelölőgyű­léseken sorolták a részvevők a tennivalókat. Ahhoz azon­ban, hogy a célok kézzelfog­ható távolságnyira kerüljenek, többféle közegellenállást kel­lett legyőzni. Fülöp József né, aki csupán másfél esztendeje tanácselnöke Alsónémedinek, tanúja----s persze élesztője, ir ányítója is — voit a folya­matnak. Zökkenőkkel indult — Kezdetben kicsit magam­ra haragítottam a falut — em­lékezik az első hónapokra az elnöknő. — Megszerveztük az intézményes szemétszállítást, s bár a lehető legolcsóbb meg­oldást választottuk, akadtak, akik sokallták a havi 20—30 forintos szolgáltatási díjat is. Aztán lassan lecsillapodtak a kedélyek, tiszták, rendezettek lettek az utcák, s ma már el­jutottunk odáig, hogy — mi­vel az üzlet nyereséges — a fuvarosok ingyen, társadalmi munkában szállítják el az in­tézmények, közterületek hul­ladékát. — Kis eredménnyel kezdte. Miért nem ejtett szót inkább azokról a régi tervekről, ame­lyeknek megvalósítására eddig sehogyan sem nyílt lehetőség, s amelyek a jelölögyűlések, időpontjában már igen közel álltak a kivitelezéshez? — Valóban jelentős ered­mény, hogy megkaptuk az en­gedélyt a gázvezeték-építés­re. Tavasszal kezdtük a 7 ás fél kilométeres gerincvezeték kivitelezését, s ha minden igaz a gáztársulat tagjai, a 250 ház- tulajdonos, s a gazdasági egy­ségek, még idén fogyasztókká válhatnak. A pénzmaradvá­nyokból azonban csupán árra telt, hogy korszerűsítsük áz is­kola fűtését, megvásároljuk a gázkazánokat. — A fiatalok letelepítése ér­dekében a megyei tanács- se­gítségére volt szükségünk. Ezt meg is kaptuk, s most 47 tel­ket parcellázhatunk a koráb­ban ipartelepítésre kijelölt te­rületen. Ezek közül 14-et ta­nácsi kijelöléssel, OTP-n ke­resztül értékesítünk, a többi­vel a Közös Üt Szakszövetke­zet. rendelkezik, hiszen nekik is érdekük a fiatal szakembe­rek letelepítése. Egy másik te­rületen lakásszövetkezet fog építkezni. Itt 24 család kap majd otthont. Az öröm azon­ban nem felhőtlen, vannak nézeteltéréseink a jövendő te­lektulajdonosokkal. »— Mi. okozhat ellentétet olyankor, amikor egy régi gond végre megszűnik? — A rendezési terv szerint gondoskodni kell az új lakó­területek egységes utcaképé- rör/ épltészétr összehangoltsá­gáról. A faluban azonban né­mi ellenérzést váltott ki; hogy az építtetőknek nem szárnyal­hat korlátlanul a fantáziá­juk. hanem bizonyos feltéte­leknek eleget kell tenniük. A feszültség azonban, azt hiszem — akár a korábbiak — ha­mar ‘megszüntethető. Kiállí­tást akarunk rendezni itt a ta­nácsházán, melyen fotókkal il­lusztráljuk, milyen tág tere marad még a tervezői fantá­ziának, akkor is, ha mondjuk a homlokzatmagasság, vagy a tetőtípus megszabott. S sze­retnénk egy fórumot rendez­ni, amelyen építkezők, terve­zők és kivitelezők kicserélhe­tik a véleményüket, meggyőz­hetik egymást igazukról, s le­vezethetik az indokolatlan fe­szültségeket. ' V Mindez elhangzott már — A tavaszi jelölögyűléss- ken sok más témával is fog­lalkoztak, ßikerült-e ezekben is előrelépni? — Á jelölőgyűléseken el­hangzott hozzászólások,- felso­rolt igények kitűnő alapul szolgáltak a hetedik ötéves tervkoncepció összeállításá­hoz. S eddigi tapasztalataink szerint elmondhatjuk, hogy a tanácsi gazdálkodás változása is jó irányba befolyásolja a falu fejlődését. A célok és le­hetőségek érdekében a jelölő- gyűléseken felsorolt igények­ből még a nyáron egy kérdő­ívet állítottunk össze, s a ta­nácstagok, a HNF-aktivák ss- gítségével felmértük: hogyan rangsorolja a lakosság az igé­nyeket, s milyen anyagiakkal hajlandó a kivitelezést előse­gíteni. A felmérés alapján szinte hiánytalanul össze tud­tuk állítani a falugyűlések, majd a tanácsülés elé kerülő tervjavaslatot. — Hallhatnánk néhány konkrétumot? — A rangsor elején a leg­többeket érintő kérdések sze­repeltek. Így a településfej­lesztési hozzájárulást jövőre gyermekorvosi rendelő építé­sére, valamint a gyermekin­tézmények fűtés-korszerűsi- tésére fordítjuk. Ezzel párhu­zamosan víztársulatot alakí­tunk, s a részvevők anyagi erejére támaszkodva — mint régi és fontos igényt — meg­kezdjük a vízvezeték-hálózat kiépítését. — A következő évre szintén olyan feladatot ütemeztünk, amelyhez az összes helyi be­vétel sem elegendő. Űj ABC- áruházat akarunk építeni, a MÉSZÖV segítségével, a saját erő, a tefa felhasználásával. A hiányzó összeget célrészje­gyek árusításával teremtjük .elő A napközi konyhájának bővítését 1987-re tervezzük, mert sokan vannak, akik az idős hozzátartozóik étkezteté­sét nem tudják megoldani, s igényelnék a rendszeres me­leg ebédet, bár nem hívei az öregek napközi otthonának Ezt követően sport létesítmé­nyeink felújítása, bővítése, é= egy harang felállítása kerül sorra. A tervidőszak utolsó esztendejében minden telepü­lésfejlesztési hozzájárulást az utak, járdák javítására kívá­nunk költeni. Reméljük, ad- .digra a víz- és a gáztársulat is befejezi a munkáját, s nem kell majd felbontani a friss burkolatokat. Akad még tisztázni való — Ebhen a programban va­lóban szinte minden szere­pel, ami a jelölögyüléseken elhangzott —, különösen, ha hozzá számítjuk a fejkvótából fedezhető, itt nem is sorolt ki­sebb fejlesztéseket. Egyetlen tisztáznivalót látok még: ho­gyan fogják ezt — a társulati részlettörlesztést és a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást — fizetni azok, akik alig föbb, mint egy éve nem szívesen adtak ki húsz forintot a ház­tartási hulladék elszállításáért. — Á kérdőívek magukért beszélnek. A lakosság 52 szá­zaléka az évi 1000 forintos tefa mellett szavazott. A többiek közül volt, aki ennél többet, mások kevesebbet akartak fi­zetni. S számítsa még hozzá, hogy a faluháza létrehozásá­hoz téglajegyeket fogunk áru­sítani. Mindezt persze, még te­lepülésrészenként, kisebb falu­gyűléseken újra megvitatjuk, s a lakosság — mielőtt a ta­nács elé kerül a fejlesztési terv — aláírásával hitelesíti akara­tát. Ügy látszik, ha már meg­nyílt a cselekvés lehetősége, azt szívesen, áldozatokat vál­lalva fogadják Alsónémediben az emberek. Tulajdonképpen nem történik más, mint hogy nem sajnálják az időt, a pénzt, a fáradságot — saját maguk­tól. Márvány! Ágnes Ikladi Ipari Műszergyár A következő hangosabban szóljon Hatalmas üzem, a gép­monstrumok között ülő, álló emberek. A csarnok végében ünnepi asztal. Az ikladi Ipa­ri Műszergyár II. számú al­katrészgyártó gyáregysége dél- utános dolgozói az üzemi szakszervezeti bizottság titká­rának és tagjainak az előző ciklusban végzett munkájáról szóló beszámolót jöttek el meghallgatni és az új üszo-t megválasztani. Partnerként A három üzemrész — saj­toló, műanyagüzem és öntöde — tagjainak száma az idén tavasszal a túrái gyáregység dolgozóival emelkedett. Csak­nem háromszázan vannak, a szervezettség alacsony, mind­össze 82,2 százalékos. Fontos feladatának tartotta az üzemi bizottság a termelést nagyban befolyásoló szocialista brigád- mozgalom és munkaverseny támogatását. A SZOT-beutalók elosztásá­nál és segélyezésnél nőtt az önállóságuk, a gazdasági ve­zetés mindenkor partnernek tekintette őket bérfejlesztés­kor. jutalmazáskor. Évek óta aktívan szervezik a véradáso­kat. A beszámolóban kérték a következő - bizottság tagjait, ők is bátran fejezzék ki véle­ményüket. Papp Istvánné hozzászólásá­ban azt kérdezte, miért nem állapítanak meg rövidebb ki­hordási időt a munkaköpe­nyeknél. És sokszor, ha men­nek az újért, csak rózsaszín és sárga van, ehhez az olajos munkához pedig barna kö­peny kellene. Kérte, hogy kapjanak kötényt és kisma­macipőt is. Giczey György gyáregység­vezető válaszában elmondta, a kpllektív szerződés felújítá­sakor szerepelt a javaslatok kőzett Pappné kérése is, de a bizalmi testület . döntúse szerint a vállalat a költsége­ket nem tudná elviselni. Az új üszb talán majd hangosab­ban kéri, és sikerül elintéz­niük. Jónak tartotta azt a ja­vaslatot is a gyáregységveze­tő, hogy a kommunista mű­szakokat engedélyezzék előze­tesen, szervezetten ledolgoz­ni, mivel szombaton keve­sebben tudnak eljönni a ház­táji munkák miatt. A leköszönő Farkas József ­né üszb-titkár és négy társa helyett titkosan választották meg az eljövendő 5 évben ér­dekeiket képviselő öttagú üszb-t. A szavazás eredmé­nyét csak akkor tudják meg, ha az éjszakai műszak és a turaiak is döntöttek, addig az urna zárva marad. Az üszb-választás után az eddigi és a következő esemé­nyekről beszélgettünk. Kiss Ferenc vállalati szakszerve­zeti titkárral. A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete által kiadott hatá­rozatot saját körülményeik­hez igazodva feldolgozták, és már júniusban közzétették Kiadták írásban a tudnivaló­kat, párt-. KISZ- és bizalmi- gyűlésen ismertették azokat. A jelöléssel foglalkozó szemé­lyek szeptember elejétől be­szélgettek az emberekkel. Ti­zenhárom szervezeti egysé­gükben október 2-án fejező­dik be a főbizalmik és az üszb-tagok választása. Bonyolultabb Demokratikusabb jellege miatt bonyolultabb lesz a vállalati szakszervezeti bi­zottság két szakaszban törté­nő választása. Október 18-án számol be munkájáról- a vszb a bizalmi testü.etnek, itt fogadják el azt is, ki kerülhet fel a szavazólapokra. Három nap múlva, 21-én szavaznak majd titkosan munkahelyen­ként a dolgozók. Az szb mel­lett működő munkabizottsá­gok tagjairól is ekkor dönte­nek nyílt szavazással. Az elhangzott beszámoló­kon Sokszor szóba került a szervezettség kérdése. A nem­rég végrehajtott új tagdíjbe­sorolás' alapján pontos adatuk van a vállalati szervezettség­ről. Ez tavaly óta valamelyest csökkent, 96 százalékos. Ron­totta átlagukat a vasadi gyár­egység csatlakozása is, itt 50 százalék volt a tagság aránya. A bizalmiak feladata lesz sze­mélyes agitációval meggyőző, a dolgozókat. Önállóbban Többször szóvá tették, hogy ebben az évben a családi há­zat építők nem kaptak támo­gatást. 1984-ban még minden igényt ki tudtak elégíteni, de most a vállalat pénzügyi alapjai ezt nem tették lehe­tővé. A magánépítőknek térí­tésmentes betonkeverő köl­csönzésével tudnak segíteni. A külső gyáregységekben az alkatrészellátás hiányát emle­gették, és volt, ahol a nor­mát kifogásolták. Az üszb-k négy évvel ez­előtt nagyobb őr állóságot kaptak a beutalók és a segé­lyek elosztásában. A vszb a létszám és a szervezettség arányában nekik adja át eze­ket a feladatokat. Sokszor kellemetlen, hálátlan dolog dönteni, de nagyobb a felelős­ségük is. A gazdasági munká­jukat is jól végző társadalmi aktivisták minden év novem­ber 7-én jutalomban része­sülnek'. 5 1, j Báskai Erzsébet Az elmúlt évtizedek alatt, fokozatosan gyarapodott Szent­endre népessége is. A várható további növekedés következté­ben 1990-ig előreláthatólag 20 ezer 500-ra szaporodik az ál­landó lakosok száma. Az idegenforgalom, a város iránti nagy érdeklődés ered­A forintok mögötti tények A hét elején tartottak fa­lugyűlést Dabas második ke­rületében. A nagyközségi ta­nács dísztermében minden szék gazdára lelt, hiszen jó néhány embert foglalkoztat­nak azok a témák, amelyek a gyűlés napirendjén szere­peltek. A HNF nagyközségi és két körzeti bizottságának munkájáról Ribai Ilona, a nagyközségi bizottság titkára számolt be. Mondatait nem véletlenül kísérte általános egyetértés, hiszen Dabas, Sá­ri és Gyón lakosai a HNF szervező és agitációs munká­jának eredményeként is so­kat tettek az elmúlt eszten­dőkben lakóhelyükért. Beszédes adatok Ennek igazolására elengendő egyetlen szám: a tervezett 30 helyett 105 millif forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek 1981-től az idei esztendő első félévének végéig. E fo­rintok mögött megépült, illet­ve bővített bölcsőde, óvoda, orvosi intézmény, javuló úthá­lózat lelhető fel. A tömegpo­litikai munka gerincét képe­ző nemzetiségi, honismereti és kulturális mozgalomhoz 1983- tól egy újabb, a környezetvé­delmi tevékenység társult. Ez utóbbi még közvetlen gazda­sági hasznot is hozott, hiszen a lomtalanítással összekapcsolt hasznos hulladék gyűjtéséből mintegy 34 ezer forintos be­vételhez jutottak, amelyet az egyik épülő iskolának juttatott a HNF. A szerényen, szinte csak adatszerűén elősorolt té­nyeket egyetértőén vette tu­domásul a hallgatóság. Véle­ményüket — a HNF nagyköz­ségi bizottságának valamint az elnökség tagjainak és a küldöttek megválasztása után — Méhász János, az MSZMP városi jogú nagyközségi bi­zottságának titkára fogalmaz­ta meg. Megvalósuló ötletek — A lakosságban megvan a készség és a szorgalom a HNF programjának megvaló­sítására, hiszen az az állam­polgárok és az egész közösség javát egyaránt szolgálja. Az újjáválasztott nagyköz­ségi HNF-bizottság nevében dr. Bodó Ágnes elnök köszön­te meg a bizalmat, kiemelve, hogy az elkövetkezendő évek­ben erősíteni kell az alkoho­lizmus elleni küzdelmet, a tömegsport népszerűsítését, s az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a hon­ismeretre. a hazaszeretetre va­ló nevelésnek. Úthálózat, kereskedelem, ivóvíz, lakásépítés, közvilágí­tás, egészségügy. Csak néhány az előterjesztett VII. ötéves tervkoncepcióból, amelyek ez­után vitatták meg a falugyűlés résztvevői. A dokumentum összeállításánál, mondotta Pé­tiké Jánosné dr. tanácselnök, a téma előterjesztője, két szempontot tartottak szem előtt. A jogos igényeket és az alapellátás színvonalának ja­vítását. Az új gazdálkodási rend egyre több hasznos ötlet megvalósítását teszi lehetővé és szükségessé. Érdekes mó­don akarják Dabason is a tervben szereplő hat kilomé­ternyi utat és tíz kilométer hosszúságú járdát megépíteni, Egy-egy körzet tanácstagjai a lakosok által összegyűlt pénz­zel pályázhatják meg az épí­tési lehetőséget. A tanács pe­dig a jelentkezők közül vá­lasztja ki. melyik utca építé­sét támogatja. Az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek, hiszen kísérletképpen épült így már utca a nagyközségben. A ter­vek, majd a településfejlesz­tési hozzájárulás ismertetése után a lakosság képviselői kértek szót. Értelmetlen pazarlás Füzesy István és Hajnal Endre helyeselték á VII. öt­éves tervkoncepcióban foglal­takat és a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos elképzeléseket, de — mint azt Hajnal István kiemelte — na­gyobb figyelmet kértek az új beruházásoknak. — Az épí­tést ne kövesse átgondolatlan rombolás — figyelmeztetett Hajnal István. — Az űj uta­kat ne bontsák fel az átadás után néhány héttel vagy hó­nappal, mert ez értelmetlen pazarlás. Ezzel egyetértettek a résztvevők és a tanács vezetőt is. Ebben a közös munkára ösztönző, minden lényeges kérdésről azonos hangon be­szélő légkörben ért véget a dábasiak falugyűlése. Horváth Judit ménye, hogy a nyári szezon közepén iű-rl2 ,ezer üdülővel és 8—10. ezer kirándulóval kell számolniuk a vendéglátóknak és a szolgáltató, intézmények­nek. A VII. ötéves terv kon­cepciójának készítése közben előretekintve sokféle feltétel alapját teremtik meg a város vezetői. A közművelődési in­tézmények mindegyikében szá­mításba kell venni a város kulturális központ jellegét. Eb­ből a szempontból is nagy gondot kell fordítani az intéz­mények felújítására, korszerű­sítésére. A pénzügyi fedezet megteremtéséhez az idegen- forgalomból származó bevéte­lekre is törekednek. Mint azt a tervkoncepció készítői meg­fogalmazták: az épületállo­mány és a műemlékvédelem érdekében a tulajdonosokat kötelezni kell a szükséges kar­bantartásokra. • Tervszerűbbé kell tenni és bővíteni a mű­emlékvédelem társadalmi bá­zisát. Több színben Palafesték Tetőfedő azbesztcement-le­mezek festékének gyártását kezdték meg a Budalakk fes­ték- és műgyantagyárban, NSZK-beli licenc alapján. Tíz­féle színben — egyebek kö­zött piros, vörös, fehér és zöld árnyalatokban — készítik az eternitfestékeket. Újdonságu­kat kétféle változatban kínál­ják. Egyik termékükkel — amelyet lakossági használatia szántak — hagyományos mó­don lehet színezni a palatetőt, ez a festék a levegőn szárad meg. A festék másik változa­tát csak nagyüzemi körülmé­nyek között használhatja az azbesztcementlapok gyártója, ezt ugyanis be kell égetni a termékbe. Fejlődő Szentendre Mindig többen látogatják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom