Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-07 / 235. szám

Aszód Társadalmi haszon Véradás Véradásra várja a Vöröske­reszt vezetősége Aszód lako­sait és a nagyközség területén levő üzemek dolgozóit októ­ber 8-án, kedden a Fiúnevelő Intézetbe. A vérellátó állomás munkatársai reggel nyolc órá­tól az intézet orvosi szobájá­ban fogadják az önkéntes vér­adókat. Pßszmehek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 235. SZÄM 1985. OKTÓBER 7., HÉTFŐ A poszméhek száma az utóbbi időben erősen meg­csökkent, érzékenyek a vegy­szerekre. A gödöllői kisállat- kutatók új fajtával kísérle­teznek, melyek ellenállóbbak, és nagyon szorgalmasak. Gaiga-parti Összefogás Termelőszövetkezet Csekély vadkár a napraforgóban fi nap programja Gödöllő, müvelő-dési ház: Művelődéstörténeti játszó­ház, 14.30 órakor. Napközimozi, 14.30 órakor. Fiatal magyar fotó ... 4. ki­állítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Bécsi szecessziós karosszék a századfordulóról, megtekinthe­tő az előtérben. Aszód, múzeum: A mogyoródi Ciróka gyer­mek színjátszóegyüttes műso­ra. A kincsesláda, 15 órakor, A csodadoktor, 16.30 órákor. Sajnos, visszavonhatatlanul itt az ősz. Sorra érnek azok a mezőgazdasági hasznos nö­vények, amelyek sorsáért annyit aggódtunk a nyáron. Nem volt kivétel ez alól a napraforgó sem, amely szép virágzatával a forró, napsüté­ses nyarat idézi. Most már múlandó szépségétől megfoszt­va, olajos magvakkal teli tá­nyérját a föld felé fordítva várja, hogy mielőbb learas­sák. Jugoszláv hibridek Más nagyüzemek után a galgamácsai Galga-parti ösz- szefogás Termelőszövetkezet­ben is megindult a naprafor­Jó tanuló, jé sportoló Az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában már má­sodszor szeptember elején ér­tékelik az elmúlt évben tanu­lásban és sportban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyúj­tókat. Az 1984/85-ös tanévben a lányok versenyét Szénási Mó­nika (IV/C. osztályos tanuló) nyerte, immár másodszor. Ta­nulmányi munkája kitűnő, a megyei tornaversenyen a leg­eredményesebb versenyző a III. osztályban, megyei baj­nok gerendán és nyomásban. Második Tóth Erika (IV/A.), harmadik Fóthy Erika (II/B.). A fiúk versenyében Nyíry Zsolt (IV/A.) az első, aki az Ikladi Vasas ifi kézilabdázó­ja, megyei ifjúsági válogatott Eredményes iskolai és egye­sületi munkája mellett jeles tanuló. Második Hrncsár Jó­zsef (IV/B.), harmadik Had- rik József (IV/E.). A verseny helyezettjei ser­leget és tárgyjutalmat kaptak a gimnázium KlSZ-szerveze- tétől. Azonos nyelven beszélnek gó termésének betakarítása. Az egyik nap késő délután­ján az aszódi határban Tan­tó Sándor növénytermesztési ágazatvezető és Pásztor János növénytermesztési brigádveze­tő társaságában szemléltük a napraforgó aratását. — Jó hallani a fülünknek a napraforgószár ropogását a kombájnokban, mert ez a hang is bizonyítja, megérett a betakarításra ez a növény — jegyezte meg elégedetten az ágazatvezető, miközben az arató-cséplő gépeken dereka­san végezték dolgukat a kombájnosok. Mivel a munka közben semmi hiba nem for­dult elő, még egy rövid be­szélgetésre is futotta a veze­tők idejéből. — Termelőszövetkezetünk­ben csaknem nyolcszáz hek­tárnyi területen termesztet­tünk napraforgót — kezdte a tájékoztatást Tantó Sándor. — Környékünk talajadottsá­gainak és éghajlati viszonyai­nak leginkább a jugoszláv hibridek felelnek meg, ezek hozzák itt a legkedvezőbb termést. A többféle hibrid közül mi az Nsh—26, —27 és —33-as fajtát választottuk. Mindháromra jellemző a nagy termőképesség, a különböző növényi betegségekkel szem­beni jó ellenállóképesség, s talán a legfontosabb tulajdon­ságuk: a magvak, vagy ahogy mi mondjuk a kaszat olaj- tartalma eléri a 46—48 szá­zalékot is. — A nyolcszáz hektár ter­mőterületből négyszáz itt van az aszódi határban, míg a többi a galgamácsai táblában található. Előzetes becsléseink szerint és a már betakarított mennyiség ismeretében az elmúlt évinél magasabb ter­mésátlag várható. Ez sokféle tényezőnek köszönhető, ame­lyek közül kiemelkedik a napraforgó számára kedvező időjárás. Heíikoptersegédlet — Tavasszal, a vetés után bőséges csapadékot kapott, s az egyenletes meleg is akkor köszöntött be, amikor arra éppen a legnagyobb szüksége volt ennek a növénynek. Az előző évektől eltérően kisebb volt a gombás fertőzés veszé­lye is. A vadak szinte min­den termesztett növényt sze­retnek. Szerencsére a napra­forgó vadkára csekély volt. mert a termőterületek eléggé jnessze estek a szarvasok és a vaddisznók életterétől. — Szemmel látható, hogy ezen a hatalmas táblán min­den egyes növény egyformán érett. Ez egy mesterséges fo­lyamat eredménye, amelyet a Regolon nevű vegyszerrel idéztünk elő. Az említett ve­gyianyagot helikopterről per­metezzük a növényekre, ame­lyek ennek hatására tökéle­tesen leszáradnak, s így azo­nos időben érnek meg. Jel­lemző a helikopter hatékony­ságára, hogy egy nap alatt végzett a négyszáz hektár lombtalanitásával. Ezt a fon­tos műveletet á várható be­takarítási idő előtt általában tíz-tizenkét nappal előbb szok­tuk elvégezni. Az így előké­szített napraforgóállományt már megfelelő gyorsasággal lehet leszedni. Az ikladi szárítóban — Aratáskor a kombájn csak a tányért és a szár felső részét vágja le, a szár na­gyobbik részét a traktorok vontatta szárzúzó töri össze. A zúzalékot a későbbiekben tár­csával beforgatjuk a talajba, ezzel is javítjuk annak hu­musztartalmát. A napraforgó aratása nem kevesebb szerve­zést kíván, mint a búza be­takarítása. Ezt a hatalmas munkát öt E—512-es és egy E—516-os kombájnnal végez­zük. A kombájnok által ki­csépelt termést négy pótko­csis IFÁ-val az ikladi szárító­ba szállítjuk. Ott rostákkal mechanikus úton tisztítják, majd hét-nyolc százalékos víztartalmúra szárítják. A legutóbbi adatok szerint a kaszatok víztartalma megfe­lelő, kilenc-tíz százalék érté­kű volt. K. I. Cs. Mozina Koldus és királyfi. Színes, szinkronizált angol film.' Csak 4 órakor! Megfelelő ember kényes feladatra. Színes magyar film. 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Szovjetunióból érke­zett ösztöndíjasok is tanulnak. A fiatal egyetemisták között is nagy divat a labdarúgás. A labdarúgás pedig mindig is köze­lebb hozta- egymáshoz az embereket, még a nem is azonos nyelven beszélőket. Az ebben rejlő lehetőségeket felismerve szervezték meg a szovjet diákok és a Ganz Árammérőgyár MSZBT-csopartjának csapatai közötti mérkőzést. A barátsá­gos találkozón a GSC Erzsébet parki pályáján ezúttal az árammérőgyáriak bizonyultak jobbnak, 5-1-re nyertek. Balázs Gusztáv felvétele Varga lendületből öt is A kartali kispályás labda­rúgó-bajnokságban túljutot­tak a 14. fordulón, de a KIOSZ csapata számára a 13-as a nyerőszám, eggyel ke­vesebb mérkőzést játszva is az élen állnak. Az eredmé­nyek : Tsz—Egyetértés 0-2. Az egyenlő erők küzdelmében a szerencsésebb csapat nyert. Gól: Tóth R., Berta. KIOSZ—Fortuna 2-1. Re­mek mérkőzésen a jó formá­ban levő KlOSZ-csapat meg­érdemelte a két pontot. Gól: R.ákóczi (2), illetve Krekó. Lendület—Spartacus 9-1. A győzt’s csapat a nevéhez méltóan tetszés szerint lőtte góljait. Gól: Varga (5), Bil­iinger (3), Kalcsó, illetve Szracska. Pedagógus—Barátság 3-2. A Pedagógus csapata vesztes helyzetből fordította meg az eredményt; Gól: Zámbó I., Zámbó L., Horváth, illetve Horváth. Munkásőr—Törekvés 8-2. A jól játszó munkásőröket nem lehetett megállítani. Gól: Sza­bó (4), Molnár (3), Szeme- ránczki, illetve Csábi, Gyólai. A bajnokság állása: 1. KIOSZ lS)i! 36-14 20 2. Egyetértés 14 10 — 4 32-24 20 3. Fortuna 12 8 1 3 33-16 11 4. Pedagógus 13 8 1 4 37-24 11 5. Lendület 14 8 2 4 35-17 IS 6. Barátság • 14 5 2 7 37-39 12 7. Munkásőr 13 7 — 6 31-27 12 8. TS2 14 3 5 6 32-35 11 9. AS Brasil 13 .5 — 8 29-34 10 10. Spartacus 14 1 l 12 24-00 3 11. Törekvés 14 2 2 10 23-51 — A Lendület, a Munkásőr és a Törekvés csapataitól büntetőpon­tokat vontaik le. A Lendület, a Munkásőr és a Törekvés csapataitól bünte­tőpontokat vontak le. M a délután öt órakor nyit­ják meg a Gödöllői Hely- történeti Gyűjteményben a Judit Hagner (Bánki Judit) kisplasztika! alkotásait bemu­tató kiállítást. Ebből az alka­lomból közöljük az alábbi cik­ket. Még az is, akinek egy régi, kedves ismerős viszontlátásá­nak öröme is elég lenne ah­hoz, hogy meghívásunkat el­fogadja, érthetően kiváncsi ar­ra, hogy oly sok év után ki­vel és mivel fog itt találkoz­ni, hogy az együttlét — mind­az, ami a szemekben, a sza­vakban tükröződik —, az em­lékezés és a felejtés milyen meglepetéseiben részesíti. Az érdeklődésnek van azon­ban egy kevésbé személyes jellegű változata is. Vendé­geink között minden bizony­nyal lesznek olyanok, akik tudni szeretnék, azt is, hogy vajon mi okunk volt arra, hogy ennek a Nyugatról jött, hírnevesnek sem mondható Judit Hagnernek ezt a sem­miféle szenzációval sem ke­csegtető kiállítását megren­dezzük? Mind a szubjektív, mind az objektív megközelítésnek van jogosultsága, és van találko­zási pontja is. Valami szelle­mi, lelki vámvizsgálatra kell felkészülnünk. Mert nem le­het közömbös számunkra, Egy kiállítás elé Judit Hagner hogy mit hbzott magával, mit mondhat nekünk, mi történt vele, és mi ment végbe ben­ne azóta, hogy nemcsak váro­sunkból, hanem hazájától is messzire költözött, mit őrzött meg, mit hagyott el és mire tett szert idegenben ez a hon­fitársunk, akit míg itt élt, Bán­ki Juditnak hívtak. Mi bontható ki az életrajz­ból? — 1939-ben születtem Dom­bóváron, vasutas családban. Az általános iskolát és a kö­zépiskolát is itt végeztem el Érettségi után először gyógy­szertárban dolgoztam, majd férjhez mentem. Mindig szen­vedélyesen vonzott az iroda­lom, magam is írtam. Néhány novellám meg is jelent. 1962- től 1969-ig Gödöllőn dolgoz­tam a gyógyszertárban, később a véradóállomáson. Szívemhez nőtt ez a város, annál is in­kább, mert itt született két gyermekem. * 1969-ben végre megtaláltam igazi hivatáso­mat, népművelő lettem Bara­nyában, Ibafán. Munka mel­lett kezdtem el Pécsett főis­kolai tanulmányaimat, de há­zasságom felbomlása miatt Video a falusi kirakatban A hévízgyörki iparcikkbolt közismerten gazdag áruvá­lasztékkal várja a vásárlókat. Környékünk messze földön ismert, az áruk sokaságát kí­náló üzlete. Innen kevesen tá­voznak üres kézzel, de ha vé­letlenül nem találják a pulto­kon, esetleg a raktárban a ke­resett portékát, akkor meg­kapják az üzletvezető ígére­tét. — Beszerezzük. Kérem, hogy egy hét múlva keressen fel bennünket. Az üzletvezető állja a sza­vát. ígérete szinte azonos ér­tékű a keresett árucikk kéz­be vételével. Ö mindig elébe megy a ve­vőnek. Valamelyik nap néz­tem az üzlet kirakatát, s lát­tam, hogy a rengeteg modern elektronikus cikk között kép­magnót kínál Hévízgyörk la­kóinak. Megörültem, hogy már itt tartunk, mert tudom, hogy a képmagnónak ma még kevés család van a birtoká­ban, de lám, Hévízgyörkön megvásárolható. 1984-ben 120 ezer felnőtt élt Magyarorszá­gon olyan otthonban, ahol már ott volt a képmagnó, és a statisztika szerint 72 ezer videokészülék volt magántu­lajdonban. Csoda-e, ha ma csoportosan nézik a videoműsorokat azok­nál a családoknál, ahol ren­delkeznek vele. A hatvanas évek elején, a televízió elter­jedésének korai szakaszában népszokás volt a csoportos tévénézés ismerősöknél, bará­toknál, szomszédoknál vagy az intézmények és vendéglá­tóhelyek készülékei előtt. Most, amikor a technika új csodája nemhogy kopogtat, hanem a hévízgyörki üzletben kínálja magát, s jelentős té­nyezővé vált, különösen ifjú­ságunk szórakozásainak szer­ves része. Sokak számára ez csak egyetlen dolog miatt je­lenthet gondot, mégpedig azért, mert senki nem tud­hatja, mit néznek ezeken az eszközökön. A videokazetták kézről kézre járnak, s igen sokszor számunkra idegen magatartást népszerűsítenek A videózás gyermekbetegsé­geiből gyorsan ki kellene gyógyulnunk, hogy ne okoz­zon az sokakban maradandó károsodást. Különösen fontos ez azért is, mert a már idé­zett statisztika szerint a 18— 19 évesek 15 százalékának' van videós ismerőse. Holnap­ra ez a szám minden bizony­nyal tovább emelkedik, ezért vigyázni kellene arra, mit nyújt'— zömmel fiatal né­zőinek — a videózás. A folyamat nem áll meg. Igaz, a videoberendezések ára a személygépkocsikéhoz ha­sonló, de már ott van a falu­si üzletek kirakatában. Nem kell érte sorban állni. Példák sokasága igazolja, sok szülő még akkor is teljesíti gyerme­ke kívánságát, ha húzni kell egyet a nadrágszíján. Ahogy mondani szokás, a lecke fel van adva. Most már az ille­tékesek dolga, hogy segítsék a videózás elterjedésével an­nak sok funkciót betöltő és társadalmi hasznot hozó fel- használását. Csak nehogy ké­ső legyen! F. M. A hét gedeätii műtárgya Szecessziós karosszék A mindent megújítani és új ruhába öltöztetni kívánó szá- zadeleji szecessziós mozgalom az egységes külső és belső te­rek megteremtését tűzte ki célul. A belső terek egységét a tapétától a szőnyegekig, a bútoroktól az apróságokig új­raformált tárgyak alkották. A bútorok a historizmus ellen lázadva kibújnak kárpittaka­rójuk alól, a szerkezetek lát­hatóvá, hangsúlyossá válnak. A székek, amelyek formá­jukban is megújultak ekkor (Thonet), a tisztán szerkesz­tett konstruciók felé vezetnek. Há a formai újítás nem is si­került mindig, a bútorok fe­lületén következetesen a nö­vényi vegetáció burjánzását utánozzák. Jó példája e stílusmozga­lomnak ez a képünkön is lát­ható karosszék, amely köny- nyed formájú, a bőrfelületek gondos kidolgozásával készült, ugyanakkor igen kényelmet­len. A szecessziós művészek a gyári munkások felszabadítá­sát a kézművességgel dolgozó új kisipari műhelyekben lát­kisplasztikái nem fejezhettem be. 1975-ben másodszor is férjhez mentem. Egy nyugatnémet tanárhoz. Azóta az NSZK-ban élek. Az irodalommal való régi kapcso­latom itt sem szakadt meg: jelenleg is foglalkozom műfor­dítással. 1982-ben került a kezembe először agyag. Ettől a perctől kezdve tudom, hogy megtalál­tam a régen keresett anyagot a magam kifejezésére. Azóta szenvedéllyel formázok. Tudá­somat autodidakta módon fejlesztem, művészeti Iskolába nem jártam, mesterem nincs. 1982 óta három kiállításom volt az NSZK-ban, Magyar- országon ez a negyedig. Leg­közelebb San Franciscóban és Berlinben szerepelhetek né­hány munkámmal. Boldog va­gyok, hogy most abban a vá­rosban is lehetőséget kaptam műveim bemutatására, amely­hez felejthetetlen, élmények, mély barátságok kötnek. Az életrajz segíthet a meg­ismerésben, a lényegről azon­ban a művek vallanak Az al­kotóról is. aki mintha egész munkásságával azért viaskod­nék, hogy egy idegen közeg­ták megvalósíthatónak. Ez utópisztikus tervnek bizo­nyult csupáp, hiszen a kézi munkával készített tárgyak jóval drágábbak lettek, mint a gyári készítmények. A pol­gári rétegek ezeket az olcsóbb, egyszerűbb kivitelezésű együtteseket vásárolhatták * meg. Ide tartozik ez a karos­szék is, amely Jacob és Josef Kohn bécsi műhelyében ké­szült. F. Zs. ben is meg tudja őrizni ön­magát, identitását. S minthogy anyanyelvén senki nem érti, új köziésmód keresésére kény­szerül, szobrokkal fejezi ki magát. Azokat keresve, azok­hoz és azokról szólva elsősor­ban, akiknek szintén kevesen értik meg a szavát. A fogya­tékosságaik, vagy éppenséggel különb voltuk miatt kiközösi- tettek, az együttérzésért, segít­ségért esdeklők, a szeretet kol­dusainak körmenetére visznek el szobrai. Mintha a mitológia vagy a tudatalatti világából bontakoz­nának ki, kiáltanának hozzánk és értünk is alakjai. Valami groteszk realizmus jegyében fogantak ezek a művek — em­berségünk meggyötört, eltor­zult arcának hiteles maszk­jai. A szánalom érzésének és megjelenítésének nagy képes­ségéről meggyőző erővel ta­núskodnak. L ehet, hogy hiányos vagy hibás ez a műfordítás. Egy valamit azonban bizonyo­san dokumentál Hagner-Bán- ki Judit kiállítása: a kötődés, a megmutatkozás, a számadás igényét és jogát. Ennek meg­értéséhez, elismeréséhez pe­dig nincs szükség tolmácsra. Polőnyi Péter ISSN 0133—1957 (GödöHöt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom