Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

1985. OKTOBER 5., SZOMBAT A demokrácia a fejlődést segíti Beszélgetés Ihászt Józseffel, a Pest Megyei TESZÖV titkárával A termelőszövetkezetek Önállóan gazdálkodnak, egyben társadalmi, mozgalmi feladatokat is ellátnak. Hazánkban a kettő együtt alakult kJ, fejlődőit és vált általánossá. A szövetkezeti demokráciának és önkormányzatnak a tsz-ekben megvannak a maguk Intézményei, fó­rumai, bizottságai. Ezek az intézmények jól szolgálják a szövetkezők érdekelt. A tsz-ek és tagságuk érdekvédelmét a megyei szövetségek látják el, s egyben feladatuknak tartják a társadalmi-mozgalmi tevé­kenység segítését, a szocialista vonások erősítését, az alapszabály szerinti törvényes és demokratikus működés ellenőrzését, a tsz-ta- gok, alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek javítását, az álta­lános és szakmai műveltség növelését, a szocialista életmód alakí­tását. Hogyan tesz eleget ennek a feladatának a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetsége? Erről be­szélgettünk Ihászt Józseffel, aki korábban hosszú éveken át a dabasi (mezőgazdasági jellegű) járásban dolgozott, mint a járási pártbizottság titkára. Agrármérnök. Mindig a parasztság, a falu kérdései­vel foglalkozott, s csaknem hat éve a megyei tsz-szövet- ség titkára. 9 Mostanában több tsz-el- nökkel beszélgettem gondjaik­ról. Kéményén fogalmaztak. Bírálták a gazdasági szabályo­zókat. Véleményük szerint a tsz-gazdálkodás a tűréshatár­hoz érkezett. Sőt, a kedvezőt­len termőhelyi adottságú tíz­ek már nem is tudnak egyedül megbirkózni a feladatokkal. Mindezt ön bogyan látja? — Csak a saját tapasztala­taimat mondhatom el. Megyei szövetségünk érdekkörébe 104 termelőegység tartozik. Ebből 69 tsz, három szakszövetke­zet, 32 közös vállalat. A Pest megyei szövetkezetek 340 ezer hektáron gazdálkodnak, és 107 ezer embert foglalkoztatnak. 1984-ben 33 milliárd forint értéket termeitek, míg a kö­zös vállalatok 8,6 milliárdot. A megye mezőgazdasága 6,6 százalékkal termelt többet, mint 1983-ban. A tsz-ék mégis­csak 2,3 milliárd forint nye­reséget értek el, kevesebbet, mint az előző évben. A nye­reség abszolút és százaléko­san is csökkent. Ennek kö­vetkeztében a tsz-gazdaságok- ban felerősödött a tevékeny­ségek átértékelése, megindult a veszteséges ágazatok radi­kális felszámolása, főleg az állattenyésztésben, a zöldség­es gyümölcstermesztésben. Az ipari szolgáltató tevé­kenységben is visszaesés mu­tatkozik. A tsz-ek igyekeztek ezt a folyamatot megállítani, de nem sikerült. Ugyanis a számottevő anyag- és energia­takarékosságot célzó intézke­dések ellenére a termelési költségek ezekben az ágaza­tokban tovább növekedtek, mégpedig az élőmunka köz­terheinek, az ipari származá­sú termékek árainak emelke­dése következtében. Ezért egy év alatt a megye termelőszö­vetkezeteit 14 ezer dolgozó hagyta ott, és keresett más foglalkozást. 9 A szövetség Idejében fel- tsmerte-e ezeket a gondokat? — Igen. Mindezt szövetsé­günk felismerte és látja. Az okok és lehetőségek feltárásá­ban segítjük a szövetkezeteket. Ezt a célt szolgálták tapasz­tó lato- ere-értekezletei nk. Két egymás utáni évben je­lentős aszályt vészeltek át a szövetkezetek, drágult a mun­kaerő, s bizony értékesítési gondjaik is voltak. Nagy mennyiségű zöldség-gyümölcs és egyéb termék pusztult el, és állati termékekben is je­lentős értékcsökkenés állt be a késedelmes felvásárlás, át­vétel következtében. E nehéz­ségek leküzdésében igyek­szünk segíteni. Nemcsak a jelzéseket fogjuk fel, hanem kutatjuk és keressük a segítés módját is. Szent meggyőződé­sünk: a szövetkezeteknek alapvető érdekük, hogy ered­ményesen gazdálkodjanak, a termelés színvonala emelked­jen, a tagság anyagi jóléte nőjön. Ezért érdekképviseleti munkánk többirányú. A már említetteken kívül a gazdál­kodás elemzését, a jó módsze­rek elterjesztését is felada­tunknak tartjuk. Ez már gaz­daságszervező munka is. Hadd legyem hozzá, mint minden munkának, így a gazdasági érdekképviseletnek is van si­keres és kevésbé sikeres ol­dala. Példát is említek: az alacsony hatékonysággal gaz­dálkodó üzemek száma az utóbbi négy évben megyénk­ben megháromszorozódott, je­lenleg 16 ilyen tsz-ünk van. A rohamos gazdasági rom­lás mögött nemcsak a vezetői alkalmatlanságokat kell ke­resnünk, hanem gazdaságpo­litikai okokat is. Vagyis az üzemi vezetés által nem ki­védhető kötöttségek és köte­lezettségek vannak. Más ol­dalról közelítve a gazdasági érdekképviseletet, a különbö­ző szerződések — a legjobb szándékot is ideértve — nem termelés-, hanem felvásár lócentrikus. A termelő kiszol­gáltatott a piaci ingadozások nak, a felvásárlóknak, akik mindenáron nyereséget akar­nak elérni, még a termelők rovására is. Véleményem sze­rint, fokozott érdekképvise­lettel ezt a kiszolgáltatottsá­got leherne mérsékelni, s ez­zel elérni, hogy az érdekek közelítsenek egymáshoz. 9 Említette, hogy a gazdái kodás eredményeiben a de­mokratizmus érvényesülése, az emberi kapcsolatok egyenjogú­sága Is benne van. Milyen le­hetőségeket lát a tsz-demokrá' cla fejlesztésében? — A szövetkezeti demokrá­cia lehetőségeit korántsem merítettük ki. Megint csak a szövetség tapasztalatai alap­ján mondom, hogy az eddi­ginél is jobban kell támasz­kodnunk a munkahelyi kö­zösségekre. Ismert, hogy a mai nagyszövetkezeti gazda ságok kis tsz-ekből nőttek ki. Előbb volt a 40—59 családos tsz, egy-egy nagyobb község­ben több is, majd községen­ként két-háromra csökkent- a számuk, s végül pedig meg­fordult a helyzet: egy-egy na­gyobb termelőszövetkezet két- három község parasztságát is egyesíti. Ennek megfelelően alakultak a demokratikus fó­rumok: közgyűlés, részköz­gyűlés, brigádgyűlés, bizottsá­gi tevékenység stb. Hovato­vább mindezek a fórumok a nagyszövetkezetekben már nem tudják teljesen átfogni az egész gazdaságot és közön­séget. A nagy tsz-ben elvész az egyén, az ember, nem lát­ja, hogy mit miért csinálnak. Érthető, ha az utóbbi évek­ben a nagy egységekből a kis egységek felé indultak el a szövetkezeti tagok. Gondolok itt arra, hogy egymás után jönnek létre az önelszámoló egységek, kisvállalkozások, s ehhez igazodnak a demokrati­kus fórumok is. Az önelszá­moló gazdasági egységben, vállalkozásban újra a mun­kahelyi közösség dönt a gaz­dálkodás több kérdéséről, a jutalmak felosztásáról stb. Ez azt jelenti, hogy maguk a munkahelyi kollektívák Is megtárgyalják a terveket, a lehetőségeket. A gépek, a gondjainkra bízott értékek megőrzésétől nagyban függ e kollektívákban dolgozók ke­resete és jövedelme. Ez a termelés-átszervezés átalakítja a szövetkezeti tagok gondol­kodását is. Újra feltámad bennük a tulajdonosi mivol­tuk, ami megmutatkozik ab­ban, hogy nem engedik a hozzájuk, az ágazatukhoz tar­tozó anyagokat, termékeket, gépeket herdálni, rongálni, és jobban kinézik maguk közül a lazán, lustán dolgozó embe­reket. Röviden: a tsz-ágazati, vállalkozói közösségek ugyan­úgy magukénak érzik a fel­adatok teljesítését, a gazdál­kodás eredményének a növe­lését, mint annak idején az alapítók, a kisszövetkezetek tagjai. Érdemes .enne elgon­dolkodni azon, hogy miként lehetne ezt az újra kibonta­kozó közösségi, emberi, tu­lajdonosi érzést maradandóvá tenni. © A szövetség alapszabály­zata szerint a szövetségnek foglalkoznia kell a szövetke­zetek és társulások jogvédel mével, és segíteniük abban bogy a gazdaságok alapszabály szerűen, törvényesen és demok­ratikusan működjenek. Ebben tekintetben önök hol tarta nak? — A jogvédelmi munka szervezésére nagy gondot for dítunk, törődünk azzal, hogy a megjelenő, hatályba lépő, az élet számos területét érin tő jogszabályokat a tsz-ek helyesen és egységesen értei mezzék. Ezért több alkalom­mal is konzultációkat szer vezünk, ezeken az egyes té­mák kiváló szakemberei köz­reműködésével megvitatjuk a felmerülő értelmezési és al kalmazási gondokat. Rendsze­res kapcsolatot alakítottunk ki a gazdálkodó szervezetek­nél működő jogászokkal, az eseti és elvi jellegű felveté­seiket megválaszoljuk, s nem egy esetben ellenőrzési iro dánkkal együtt alakítjuk ki a szükséges állásfoglalást. Ellenőrzési irodánk tapasz tala-tai alapján jeleztünk olyan felsőfokú rendezést igénylő témákat is, mint a háztáji juttatással, az üzemi gépkocsi kilométerkerettel és a gépko- csiátalánnyal, valamint kisvállalkozások működésével kapcsolatban felmerülő gondo kát, amelyeket csak központi intézkedésekkel lehetett meg­oldani. Előrehaladás történt a jogsegélyszolgálati munkában is. A gazdálkodó szervek ve­zetői egyre jobban felismerik ennek az intézménynek poli­tikai és tartalmi jelentőségét. Az utóbbi időben a tsz-dol- gozók bizalma a jogsegély- szolgálat iránt növekedett. 0 A szövetségnek milyenek az embert kapcsolatai a tsz- vezetőkkel. a szövetkezeti ta­gokkal? — A demokratizmus leg­mélyebb tartalmának érvénye­sítése érdekében lehetőség sze­rint minden rendezvényünkön külön is szólunk a demokra­tikus kollektív döntések szük­ségességéről, tartalmáról és hasznáról. Az új vezetőségek, bizottságok megválasztásánál őrködünk azon, hogy érvé­nyesüljön a szövetkezeti de­mokrácia, illetve a megvá­lasztott tisztségviselők munká­ját olyan irányban támogat­juk, hogy azok megfeleljenek tisztségüknek és a tagság bizalmának. Az emberi kapcsolatok első megnyilvánulása a szövetsé­günk léte. Ez a tsz-ek össze­fogási szándékát, igényét jel­zi, a szövetség vezetőinek és munkatársainak személye pe­dig a megyei szövetkezetek bi­zalmát. Ennek megfelelni a tsz-szövetségek mindenkori feladata. Hitem szerint a szö­vetség úgy járulhat legjobban a jó közéleti és szövetkezeti élethez, hogy a tsz-ek min­denkori önállóságát nem sértve, elébe megy a gondok nak. Nem az irodákban in­tézkedünk, hanem nagyon so­kat kint tartózkodunk a te rületen, a napi, élő munká­ban, az emberi-elvtársi kap­csolatok ápolásával Igyek­szünk megoldani a problémá­kat. Az persze természetes, hogy az élet során — hiszen itt azonos hivatású, szakmá jú, gondolkodású emberek dolgoznak együtt — kialakul­nak olyan baráti és munka- kapcsolatok, amelyek tovább segítik közös munkánkat. És én ezt jónak tartom. Ezzel én nem azt akarom mondani, hogy minden rend­ben van. Már jeleztem a gaz­dálkodásban és a demokratiz­mus érvényesülésében lévő problémákat. Ügy ítélem meg, hogy a termelőszövetkezetek­ben tovább kell fokoznunk az utóellenőrzéseket, segítenünk kell a kisvállalkozások törvé­nyes működését, a bedolgozói foglalkoztatás megszervezését és egységes értelmezést kell kialakítanunk az érdekképvi­seletben. Vagyis: minden te­rületen előbbre kell jutnunk Ügy dolgozunk, hogy a szö­vetkezeti demokrácia való­ban elősegítse a szocialista fejlődést a termelőszövetke­zetekben. Gall Sándor A Parlamentben A költségvetésről Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bog­nár József elnökletével pénte­ken kibővített ülést tartott a Parlamentben. A testület tag­jai, valamint más országgyű­lési bizottságokból megjelent képviselők megvitatták a Ma­gyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének a végrehaj­tásáról szóló jelentést. A szokásoknak megfelelően először az ülésen megjelent más országgyűlési bizottságok képviselői összegezték a tes­tületi üléseiken elhangzott észrevételeket. Az egyes bi zottságok nevében felszólalók egyöntetűen elfogadásra aján­lották az 1984. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnö­ke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a tava lyi költségvetés végrehajtásé ról szóló előterjesztéshez ké­szített jelentésekben nem kaptak kellő nyomatéket azok a gondok, amelyek az elmúlt évben jelentkeztek, s tenden­ciaszerűségük miatt az idei gazdálkodásra is rányomják bélyegüket. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke kifejtette, hogy a testületük munkájában részt vevők több sége újonnan választott kép­viselő, most kezdi tényleges munkáját. így érthető, hogy jobbára nem az elmúlt év értékelése, hanem a jövendő tennivalóinak meghatározása foglalkoztatta bizottságukat. Ennek megfelelően elsősorban arról esett szó ülésükön, hogy a gazdasági lehetőségek isme­retében a VII. ötéves tervben mire célszerű felhasználni az egészségvédelemre fordítható pénzt. Természetesen ez sem egyszerű feladat — mutatott rá az országgyűlés korelnöke —, hiszen állampolgáraink egészségi állapota általános­ságban rosszabb, mint az kí­vánatos lenne. Bölcsey György, a Jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság titkára arról számolt be, hogy ülésükön a tavalyi költségvetés végrehajtásában meglévő, ám már a jövőre vonatkozó tapasztalatokat fo­galmazták meg. Hellner Károly, a kereske­delmi bizottság titkára rámu­tatott, hogy az ellátás színvo­nala tavaly megfelelő volt, bár az iparcikk-forgalmazás­ban néhány helyen hiányos­ságok mutatkoztak. Elmondta, bizottságuk ülésén megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a tüzelőellátás kérdéseire, an­nak megnyugtató megoldásá­ra. Varga János, a mezőgaz­dasági bizottság tagja han­goztatta, hogy 1984-ben je­lentős eredmények születtek a gabonatermelésben, ám az állattenyésztésben már gon­dok mutatkoztak. ■bbA hét hírebbbbbh-ckrdszor ülnek, ha képlete­sen is, iskolapadba közülük azok, akik hosszú ideje szol­gálják a közpénzek elköltésé­nek jogszerű rendjét a köz- igazgatásban. Sokadszor, mert nem ez az első — és nem az utolsó — változás, változtatás, melyre fel kell készülniük, hi­szen januártól már gyakorolni fogják a tanácsi gazdálkodás új rendjét. Talán a sokszori és sokféle változtatásnak, a folyamatosan növekvő köve­telményeknek, de a koránt­sem folyamatosan gyarapodó társadalmi-anyagi megbecsült­ségnek is része van benne, hogy Cegléd Város Tanácsa a pénzügyi és számviteli főisko­lát vagy szakirányú egyete­met végzett jelentkezőt ke­res, revizori munkakörbe. A többi között revizori munka­körbe, mert más osztályokon is — a hatóságin, a műszakin — kellene az új munkaerő. Cegléden is kellene, s a me­gyében másutt még seregnyi helyen. A közigazgatásban dolgozni ma, finoman fogal­mazva, nem divat... Nem leltünk eddig, a jövő­ben sem bukkanunk rá olyan tanácsra, ahol azt mondanák, elegendő a pénz. Egy forint­nak öt helye lenne, van, rá­adásul az eredmény gyakran gond teremtője is. Tavaly pél­dául a megyében a tervezettet jelentősen meghaladva, 155 új bölcsődei helyet alakítottak ki. Ennek a tervtúlteljesítés­nek azonban van olyan követ­kezménye is, hogy elő kell te­remteni az ún. működési költ­ségeket, a dadus bérétől az étkeztetés fedezetén át a vi­lágítás, a fűtés kifizetéséig. És mert a tervezettnél jobb lett a helyzet a helyek gyara­pításánál, terven kívül — fe­lül — pénzt kellett kigazdál­kodni az ünnepélyes átadást követő hétköznapokra. Egészségügyi és szoc'ális célokra 1,7 milliárd forintot költenek — a költségvetésből — a megyében a tanácsok az idén, s hogy időben legyen fedezet, szabályszerűen bo­nyolódjék le valamennyi ki­fizetés, ez — ahogy házi hasz­nálatra szóló megnevezésük szól — a pénzügyese': dolga. Tanácsi pénz például az ön­kéntes tűzoltóság fenntartása is, a szertárak karbantartásá­tól a tűzoltó-felszerelések be­FORINTŐRŐK & Visegrád volt a helyszíne az 1335. évi király­találkozó emlékére rendezett nemzetközi történész­konferenciának. @ A Közlekedéstudományi Egyesü­letben vitadélután témája volt az új vállalkozási for­mák tapasztalata a vasúti beruházásoknál, d Kiállí­tás nyílt a fővárosban Harmincöt éves a polgári vé­delem címmel. R A hét híre az is, hogy Esztergom adott otthont a tanácsi pénzügyi dolgozók háromna- dos országos értekezletének. szerzésig éppúgy, mint a munkaközvetítési irodák fo­lyamatos tevékenységének a lehetővé tétele. Az idén 6,4 milliárd forint a megye vala­mennyi tanácsát átfogó ún. működési költségvetés teljes összege. Amiből persze na­gyon eltérő magasságú fo­rinthalmot húzhatnak maguk elé — feladataik jellegéből következően — egy kisközség forinterői, avagy egy gyorsan növekvő városé. A költségve­tés ugyanis függvénye az ún. közintézményi ellátottsági színvonalnak is, a saját, a megosztott bevételi előirány­zatoknak — lehetőségeknek! —, a felsőbb tanácsi hozzájá­rulásnak stb. Ezért azután Mikebuda 2,6 milliója nem vethető össze mechanikussá Jászkarajenö 17 millió forin­tot kitevő idei költségvetésé­vel, s ez utóbbi sem mérhető — mondjuk — Ahony 58 mil­liójához. Nem az összegek nagysága, hanem a feladatok eredményes ellátása a fontos a forintőröknek a testületi döntések után, bár természe­tesen lehet és van is befolyá­suk a forintok mennyiségére. A lakossági adóknál például százmillió forint felett van a hátralék értéke. Itt egyértel­mű az adós, fizess! felszólítás közösségi indokoltsága, hiszen gyakran nyilvánvaló — így kisiparosok halmozódó tarto­zásainál — a jogszabályok ki­játszása. Amivél szetfibén fel­lépni pénzügy-hatósági eszkö­zökkel kell, de nem kizárólag pénzügyi okok miatt.. .1 JÖVŐi e üj gazdálkodási rend lép életbe a tanácsok­nál, egységes pénzalap lesz — azaz nem különül el működé­si költségvetésre és fejleszté­si alapra, mint eddig —., azon belül azonban a bevéte­leknél különböző részténye­zők hatnak majd, szabályo­zott források, érdekeltségi bevételek, állami támogatás stb. címszavak alatt. Nem csupán a tanácsi testületnek, a végrehajtó bizottságnak, ha­nem a pénzügyi szakappará­tusnak, a forintőröknek is fontos szerep jut majd ebben a fokozott önállóságú hely­zetben. Sokszor 1 izonyították már: alkalmasak a váltakozó szerepekre. Mészáros Ottó tekercsét a főáram, a másikat a feszültséggel arányos áram folyja át, s a motor fordulat- számát mágnessel erősen lefé­kezi, akkor a motor fordulat­száma arányos lesz az átfolyó, tehát a fogyasztó által felhasz­nált energiával. 1889-ben meg­alkotta huszonhét kilós szám­lálóját, amelynek súlyát egy- tizedére csökkentette élete vé­géig, de amelynek működési alapelve mind a mai napig érvényes maradt. A Ganz Árammérőgyárban, amely 35 ével ezelőtt — a szo­cialista magyar ipar első új vállalataként — épült fel Gö­döllőn, ma is Bláthy szabadal­mának, az árammérő órának köszönheti, hogy a világ csak­nem 50 országában találnak vevőre termékei. A legúlabb hír szerint a Szovjetunió ré­szére jövőre 10(1 ezer három­fázisú árammérő órát szállít a gvár, s a következő években m*» többet. A gyárépítés 35. évfordulő­** ja okot adhatna ugyan az ünneplésre Is, ettől azon­ban a gödöllőiek eltekintenek. Majd négy év múlva — az árammérőgyártás 100 éves ju­bileumán —■ megemlékeznek mindarról, ami Bláthy szaba­dalma óta-történt. Cseri Sándor re, amelyeknek kiváló szakér­tője; hogy szenvedélyes csil­lagász és autóvezető; s sakk­feladványainak Lipcsében ki­adott gyűjteményében van olyan, amelyben világos indul és a háromszázadik lépésben mattot ad. A tudománytörténet aligha Ismer még egy ilyen lángel­mét, akiben a munkáért élete utolsó percéig lobogó tudós és az ezerféle passziónak élő, szí­nes egyéniség így egyesült vol­na. Amikor a világ iparilag fej­lett országaiban a villamos áram termelője és felhasználó­ja különvált, amikor tehát a villamos áram adásvétel tár­gya lett, eladó és vevő közös érdeke volt a fogyasztás pon­tos mérése. A mérőeszköz lét­rehozásával számos világhírű fizikus próbálkozott — kevés sikerrel. Bláthy Ottó Titusz, a Ganz és Társa vállalat 29 éves mér­nöke rájött, hogy ha az áram­mérő órában az egyik fázis A varietében dühös volt a fejszámoló művész. Már hogyne lett volna az, amikor a nézőtéren egy kopasz, baju­szos, kecskeszakállú úr állan­dóan megelőzi őt a nehéz szorzás!, hatványozás!, gyök­vonási példák megoldásában, s a többi néző nagy derültsé­gét kiváltva hangosan közli az eredményt. Ki ez ia fejszámoió virtuóz? — kérdezi egy-két tájékozat­lan néző a mellette ülőktől. Hát Bláthy Ottó Titusz, a vi­lághírű feltaláló, a nagy tudós és nagy bohém. Hisz köztu­dott, hogy Ferenc Jóska is ki­tüntette 1908-ban az udvari tanácsosi címmel, de w m ám mint a transzformátor feltalá­lóinak egyikét vagy az áram­mérő óra megalkotóját, hanem mint az országos kutyakiállí­táson győztes eb gazdáját, Tudják róla azt is. hogy több száz kerékpárból álló gyűjte­ménye van otthonában; hogy milliós jövedelmét könnyű szívvel költi keleti szőnyegek­Tudós tréfája a varietében Ünneplés nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom