Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

2 MIST « .Mit IC/j 1985. OKTÓBER 4., PÉNTEK Radikális fegyverzetcsökkentést! Cratz nyilatkozata a budapesti kulturális fórumról A jószomszédi viszony mellett (Folytatás az 1. oldalról.) békés hasznosításában történő nemzetközi együttműködésre. Most szeretném tájékoztat­ni önöket a Szovjetunió által tett újabb lépésekről. Ezek ugyanazt a célt szolgálják: meg kell állítani a fegyverke­zési hajsza káros folyamatát, el kell hárítani az emberiség felett függő háborús veszélyt. Ifi javaslatok Először. A napokban java­soltuk az Egyesült Államok kormányának, állapodjunk abban, hogy mindkét fél számára teljes egészében be­tiltsák a csapásmérő koz­mikus fegyvereket és tényle­gesen, radikálisan, ötven szá­zalékkal csökkentsék azokat az atomfegyvereket, amelyek elérik egymás területét. Más szóval, gyakorlati meg­oldást javasolunk azokra a feladatokra, amelyeket ez év elején a két fél a genfi tár­gyalások céljaiként egyezte­tett: ne csak a fegyverkezési hajszát szüntessük be, hanem jelentősen csökkentsük a fegy­verek szintjét és egyidejűleg hárítsuk el az űrfegyverkezé­si hajszát. Közölhetem önökkel, hogy genfi küldöttségünk utasítást kapott konkrét tárgyalások folytatására ebben a kérdés­ben, valamint felhatalmazást arra, hogy a partnereknek ki­merítő magyarázatot adjon. Azért besz.lek minderről önöknek, mert Nyugaton, ja­vaslatainkat illetően sokféle változat és félremagyarázás kering, s ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Másodszor. A közepes ható- távolságú európai atomeszsö- zokről. A mielőbbi kölcsönös csökkentésükről történő meg­állapodás megkönnyítése cél­jából (amiben, amint ezt ne­künk gyakran mondogatják, rendkívül érdekeltek Nyugat- Európában is) lehetségesnek tartjuk olyan megfelelő os kü­lön megaiiapodas^ megkötését, amely nem jügg össze közvet­lenül a hadászati és az űr- fegyverek problémájával. Ezzel kapcsolatban fontos­nak tartanám álláspontunk kifejtését olyan kérdés­ben, mint a francia és slz an­gol atomerő helye az európai erőegyensúlyban. Francia rész­ről rámutattak, hogy M fran­cia atomerőt nem lehet meg­vitatni Franciaország részvé­tele nélkül. Ez világos. Ebből következik, hogy ideje lenne megkezdenünk a közvetlen megbeszélést erről a témáról és megkísérelni, hogy közös erővel elfogadható kiutat ta­láljunk. A Szovjetunió készen áll az ilyen közvetlen meg­beszélésekre Franciországgal éppúgy, mint Angliával is. Szeretném aláhúzni, hogy a lehető legteljesebb mértékben számításba vesszük Francia- ország biztonsági érdekeit. Most — elképzelésünk szerint — a francia fegyverzet csök­kentésének kérdése nem idő­szerű. Harmadszor. Mint tudják, moratóriumot hirdettünk a közepes hatótávolságú raké­ták európai telepítésére. SS— 20-as rakétákból, amelyeket a Szovjetunió az európai öve­zetben tart hadrendben, je­lenleg 243 egységgel rendelke­zünk. Ez azt jelenti, hogy ez pontosan rpegfelel az 1984 júniusi szintnek, amikor is a közepes hatótávolságú ameri­kai rakéták európai tel építé­sére válaszul megkezdődött rakétáink pótlólagos elhelye­zése. Az ekkor pótlólagosan elhelyezett SS—20-as rakétá­kat jelenleg kivontuk a had­rendből, a rakéták elhelyezé­sére szolgáló állandó berende­zéseket pedig az elkövetkező két hónapban leszerelik. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok területére vonatkozó válaszintézkedéseink továbbra is érvényben maradnak. Azt is szeretném megma­gyarázni, hogy az adott eset­ben mit értünk az „európai övezet” kifejezés alatt. Eb­ben az övezetben vannak el­helyezve azok a közepes ható- távolságú rakéták, amelyek nyugat-európai területeken lé­vő célpontok leküzdésére ké­pesek. Hozzá kell tenni, hogy a ré­gi es rendkívül nagy hatóere­jű SS—5-ös rakétákat már teljesen kivontuk a fegyver­zetből, és folytatjuk az SS— 4-es rakéták kivonását. Ez azt jelenti, hogy a Szovjet­unió európai övezetében ösz- szességében jelentősen keve­sebb közepes hatótávolságú hordozórakéta van, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt volt. Ebben az önkorlátozásban az európai biztonság széles körű érdekeit tartjuk szem előtt. Gondolom, Európa most jog­gal elvárja az Egyesült Ál­lamoktól a válaszlépést: a kö­zepes hatótávolságú amerikai eurorakéták további telepíté­sének beszüntetését. Nos, a Szovjetunió ilyen komoly lépésekre hajlandó. Az előző intézkedésekkel együtt legutóbbi javaslataink — nézetünk szerint — építő jellegű és reális intézkedések komplexumát képezik, amely­nek valóra váltása elvezethet­ne a valódi áttöréshez a nem­zetközi kapcsolatok alakulá­sában, áttöréshez a béke, a biztonság és a népek közötti együttműködés javára. Ez, ha úgy tetszik, a békét veszélyeztető, robbanásveszé­lyes nemzetközi helyzet meg­javításának programja. Vár­juk, hogy javaslatainkra vá­laszul a Nyugat is megteszi az út rá eső részét. A nukleáris háborúban nem lehetnek győztesek — úgy tű­nik, ezzel egyetért minden fe­lelősségtudó politikus. Ideje, hogy ebből gyakorlati követ­keztetést vonjuk le: vessünk véget a nukleáris fegyverke­zési hajszának. Feltételezzük, hogy ezt a követelést támo­gatja minden becsületes, rea­listán gondolkodó politikai erő, közéleti személyiség, min­den ember, akinek drága a hazája, élete, gyermekeinek és unokáinak élete — mon­dotta Gorbacsov, majd így folytatta: Egyre sürgősebb feladatot jelent a vegyi fegyverek betil­tása és a felhalmozott arze­nálok megsemmisítése. Ä genfi leszerelési konferencián a Szovjetunió aktívan vesz részt a megfelelő egyezmény kidol­gozásában. Itt, Párizsban, mondhat­nánk: Nyugat-Európa szívé­ben, szólnom kell az európai biztonság néhány lényegi problémájáról, és arról, hogy miként látjuk ezeket a kér­déseket a Szovjetunióban. Több állam, elsősorban az el nem kötelezettek, azt java­solják, hogy állapodjunk meg a bejelentési kötelezettség alá eső katonai tevékenység éves terveinek kölcsönös cseréjéről. Mi készek vagyunk elfogadni egy ilyen megegyezést, mert arra számítunk, hogy ez segít­het leküzdeni a gyanakvást és megnehezítheti a háborúra való titkos készülődést. Egyre szélesebb méretekben terjednek azok az elképzelé­sek, hogy hozzanak létre atom­fegyvermentes övezeteket a vi­lág különböző térségeiben, be­leértve földrészünket is: Észak-Európában és a Balká­non. Mi támogatjuk ezeket az elképzeléseket, készek vagyunk részt venni a szükséges szava­tolásban ott, ahol erre szükség van. Helsinki szellemében Az össz-európai együttműkö­dés számos mozzanatát rögzíti a Helsinkiben elfogadott záró­okmány. Ügy gondoljuk, hogy ez komoly eredmény és tökéle­tesen megőrzi jelentőségét. Most, amikor a helsinki meg­állapodások 10. évfordulójára emlékezünk, az össz-európai folyamat minden egyes részve­vője síkraszáll annak folytatá­sáért. A Szovjetunió kész a le­hető legaktívabban részt venni ebben — mondotta Gorbacsov. Az európai politikai légkör nem csekély mértékben függ attól, hogyan alakulnak a gaz­dasági kapcsolatok a Nyugat és a Kelet között. Itt is újítás­ra van szükség. Mi a Szovjet­unióban készek vagyunk erre, beleértve azt is, hogy keressük a kooperáció és az együttmű­ködés új formáit. Természete­sen a kölcsönös előny, az egyenrangúság és a komoly ügykezelés alapján. Hasznosnak képzeljük el a hatékonyabb kapcsolatok meg­teremtését a KGST és az EGK között. A Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának orszá­gai ebben a vonatkozásban építő jellegű kezdeményezést tettek, amglyet, úgy tűnik, kedvezően fogadtak. A Szovjetunió komoly jelen­tőséget tulajdonít az emberi jo­gok szavatolásának — jelentet­te ki többi között Mihail Gor­bacsov. . Lehetségesnek tartjuk vala­milyen formában a kapcsola­tok megteremtését a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség, mint két szervezet között. Nem tartjuk lehetetlen­nek Európa kettéosztottságá- nak belátható időn belüli le­küzdését. Mint ismeretes — húzta alá az SZKP KB főtit­kára — szövetségeseinkkel együtt javasoljuk ezt. A szónok a továbbiakban fontosnak nevezte a parlamen­ti kapcsolatok fejlesztését.. Gorbacsov sürgette a minél aktívabb összefogást a világ különböző térségeiben meglevő konfliktus- és feszültséggócok felszámolására. Az SZKP KB főtitkára kije­lentette, hogy a Szovjetunió Európa-politikája nem Ameri- ka-ellenes iráriyzatú. Mint mondotta, nem helyén való a kérdés olyan felvetése, hogy a Szovjetunió, amikor Nyugat- Európához fűződő kapcsolatait javítja, éket akar verni Nyu­gat-Európa és az Egyesült Ál­lamok közé. Először is — mon­dotta — nemcsak Nyugat- Európával, hanem az Egyesült Államokkal is jó kapcsolatokat akarunk éppúgy, mint Kíná­val, Japánnal vagy más or­szággal. Mi a globális enyhü­lés, az egyetemes biztonság megszilárdítása és a teljes nemzetközi együttműködés fej­lesztése mellett vagyunk. UgyanakkoB, mint realisták tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat mi­lyen tartós történelmi, politi­kai és gazdasági kötelékek fű­zik egymáshoz. A Szovjetunió tehát mindent összevetve kész hozzájárulni Európa és valamennyi konti­nens békés, szabad és virágzó jövőjének szavatolásához, és ennek elérése érdekében sem­milyen erőfeszítést sem sajnál — fejezte be felszólalását Mi­hail Gorbacsov. Konkrét tehetőség Az Elysée-palota szóvivője egyelőre nem foglalt érdem­ben állást az új szovjet javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket Mihail Gorbacsov a francia parlament tagjai előtt ismertetett. Csütörtökön délután — a programtól eltérően —, újabb négyszemközti megbeszélésre került sor Mitterrand elnök és Mihail Gorbacsov között. A szóvivő szerint a két ál­lamférfi előző napi eszmecse­réje olyan beható volt, hogy mindketten úgy vélték: hasz­nos lesz még egy újabb négy- szemközti megbeszélést is be­iktatni. Az eddigi tárgyalások középpontjában az a kérdés állt, hogyan lehetne konkrét lehetőségeket teremteni az erők egyensúlyának a lehető legalacsonyabb szinten való biztosítására. ★ Roland Dumas francia kül­ügyminiszter szerdán az esti órákban kétórás megbeszélést folytatott szovjet kollégájával. Eduard Sevardnadzéval. A szovjet külügyminiszter Mihail Gorbacsov franciaországi láto­gatása alkalmából tartózkodik Párizsban. MOSZKVÁBAN csütörtökön befejezte munkáját a Szak- szervezeti Világszövetség fő­tanácsának 37. ülésszaka. A főtanács megerősítette, hogy jövő év szeptemberében Ber­linben tartják meg a XI. szakszervezeti világkongresz- szust. WOJCIECH JARUZELSKI, a LEMP KB első titkára, kor­mányfő, az országos honvé­delmi bizottság elnöke csü­törtökön fogadta a lengyelor­szági látogatáson tartózkodó New York Várkonyi Péter megbeszélései Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki az ENSZ köz­gyűlésének 40. ülésszakán New Yorkban tartózkodik, ta­lálkozott Vu Hszüe-csien kí­nai, Ali Abdesszalam Triki líbiai, Abdellatif Filali marok­kói, Faruk as-Saara Szíriái, Isidoro Malmierca kubai kül­ügyminiszterrel, Mohammad Ali Imajah dél-jemeni kül­ügyminiszter-helyettessel, va­lamint Faruk Kaddumival, a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet végrehajtó bizottsága politikai osztályának vezetőjé­vel. A megbeszéléseken szó esett a kétoldalú kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről, továbbá eszmecserére került sor a nemzetközi helyzet főbb prob­lémáiról. Csütörtökön a késő esti órá­kig semmiféle újabb jelzés nem érkezett a hétfőn Nyugat- Bejrutban elrabolt szovjet diplomaták sorsáról. Amin Dzsemajel államfő a nap folyamán ismét fogadta Jurij Szuszlikovot, a szovjet nagykövetség ügyvivőjét, aki átadta neki a szovjet kormány üzenetét a túszul ejtett diplo­matákról — a másodikat 48 órán belül. Az egyebek között hangoztatja a szovjet vezetők mély aggodalmát a még élet­ben levő három szovjet állam­polgár sorsa iránt és leszöge­zi: ez és a hasonló akciók el­fogadhatatlanok a Szovjetunió számára. Az ügyvivő ezt kö­vetően részt vett a baabdai el­nöki palotában a hadsereg, á felderítőszolgálatok, a rendőr­ség és a biztonsági szerveze­tek vezetőivel tartott tanács­kozáson. Ezen elhatározták, hogy közös operációs stábot állítanak fel,, amely koordinál­ja a különböző szervezeteknek a túszok felkutatására és ki­szabadítására irányuló tevé­kenységet. Ugyancsak döntést hoztak arról, hogy megerősítik a bejrúti szovjet külképviselet és a szovjet kulturális központ épületeinek őrzését. A terrorcselekményt végre­hajtó csoport, az „Iszlám Fel- szabadítási Szervezet” nevé­ben jelentkező ismeretlen te­lefonáló közölte, hogy embe­rei hajtották végre az éjszaka folyamán a Baath-párt libano­Sír Geoffrey Howe, Nagy- Britannia külügyminisztere csütörtök esti, bonni előadá­sában szükségesnek nevezte, hogy a Közös Piac közös kül­politikával is rendelkezzék s annak kereteit szerződésben szabályozzák. A brit diplomácia vezetője lehetségesnek tartotta, hogy egy ilyen szerződés alapját a Közös Piac decemberi csúcs- találkozójáig elkészítik. Sir Howe ugyanakkor tartózkodó­an nyilatkozott az NSZK által szorgalmazott nyugat-európai politikai unióról. Az angol külügyminisztert előadása előtt fogadta Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, akivel a kelet—nyugati vi­szonyt, valamint a NATO-val és a Közös Piaccal összefüggő kérdéseket vitatták meg. Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. AZ ATLANTIS űrrepülőgép öttagú személyzetével magyar idő szerint a kora délutáni órákban elindult a titkos misszióra a floridai Kennedy repülőtérről. AZ OLASZ KP 17. kong­resszusát 1986. április 9. és 13. között tartja Firenzében — kö­zölte a L’Unitá, az OKP lapja. Ausztria és más semleges országok számára különös je­lentősége van a budapesti kul­turális fórumnak, amelyre közös, gyakorlati javaslatokkal készülnek — jelentette ki az MTI tudósítójának kérdésére Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter. A fórum, han­goztatta, olyan kísérlet, amely messze túl mutat a kelet— nyugati enyhülés általános fo­lyamatán, hiszen egyedülálló lehetőséget kínál a közös eu­rópai kulturális örökség hang- súlyozására, ennek talaján pe­dig az együttműködés elmélyí­tésére. Éppen ezért Ausztria, más semleges és el nem köte­lezett országokkal együttmű­ködve gyakorlati javaslatok előterjesztésére készül Buda­pesten, többek között a tudo­ni szekciójának nyugat-bejrúti székháza elleni rakétamerény­letet. Az északi Tripoliban eköz­ben ismét a korábbi heves­séggel folynak a harcok. A Szíria által támogatott erők több ponton előrenyomultak a belváros felé. Mindkét fél továbbra is beveti nehéztüzér­ségét. A PFSZ legnagyobb tag- szervezete, az El-Fatah biz­tonsági ügyekért felelős veze­tője az Egyesült Államok bűnrészességét hangoztatta, s felszólította az arab országo­kat: hagyjanak fel azon illú­zióikkal, hogy az amerikai kormányzat pozitív szerepet játszhat a közel-keleti béke kidolgozásában. A PFSZ tuniszi központja ellen végrehajtott izraeli lé­gitámadás kapcsán csütörtö­kön a tunéziai fővárosban saj­tókonferenciát tartott Arafat egyik legközelebbi munkatár­sa, Abu íjad. „Aki ilyen felelősséget vi­sel, mint Simon Peresz, an­nak nem lehet helye a Szo­cialista Internacionáléban” — jelentette ki Bruno Kreisky. A volt osztrák kancellár csü­Sir Geoffrey Howe pénteken Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszterrel tárgyal. Hat volt amerikai hadügy­miniszter nyilvános állásfogla­lásban szólította fel az Egye­sült Államok kormányát, hogy tartózkodjék minden olyan lé­péstől, amely aláásná a raké­taelhárító fegyverekről, meg­kötött szovjet—amerikai szer­ződés érvényét. A szerződést 13 évvel ezelőtt írták alá. A miniszterek: Harold Brown, Clark Clifford, Melvin Laird, Robert McNamara, Elliot Ri­chardson és James Schlesin­ger azt hangsúlyozzák, hogy a SALT—I. szerződés fontos hoz­zájárulás volt az Egyesült Ál­lamok biztonságához és csök­kentette a nukleáris háború kockázatát. Schlesinger és Brown csü­törtökön a CBS televíziónak adott interjújában külön is aláhúzta, hogy a SALT—I. szerződés érvénytelenítése nem csökkentené, hanem nö­velné a kockázatot az Egye­sült Államok számára, mert a nukleáris támadó fegyverek számának rendkívül nagyará­nyú növelését eredményezné. mányos kapcsolatok megköny- nyítéséről, az irodalmi tájé­koztatás elmélyítéséről, a dal­színházak cserekapcsolatairól stb. Ha van terület, amelyen Európát nem lehet felosztani, akkor a művelődésé az, hiszen az európai népek kultúrája nem egymástól elszigetelve, hanem állandó kölcsönhatás­ban, egymást megtermékenyít­ve alakult ki, hangoztatta Gratz csütörtökön este külföl­di újságírók előtt. Honecker belgrádi tárgyalásai Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke csü­törtök délelőtt Belgrádhan megbeszélést folytatott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államta­nácsa elnökével, aki szerdán érkezett jugoszláviai hivatalos baráti látogatásra. A véle­ménycsere középpontjában á két párt együttműködésének további erősítése, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzete állott. Erich Honecker csütörtökön további tárgyalásokat folyta­tott Radovan Vlajkoviccsal, a jugoszláv államelnökség elnö­kével, s találkozott Milka Pla- ninccal, a szövetségi kormány elnökével. törtökön a bécsi rádiónak nyilatkozott a tuniszi terrortá­madásról, hangoztatva: véle­ménye szerint az izraeli akció véget fog vetni a legutóbbi közel-keleti békekezdeménye­zéseknek — s a támadás ki­tervelői ezt előre pontosan tudták. A másik koVétkeZ- meny Kreisky szerint az lesz, hogy a mérsékeltnek tekintett arab országok, mint Tunisz, a Nyugatban csalódva, ismét összefognak társaikkal • és megszilárdul az arab egység. Becs Késik a megegyezés Újólag az ellenőrzést állí­totta előtérbe a NATO szóno­ka a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások csütörtöki for­dulóján. Thomas Hammod kanadai nagykövet ismét azt állította, hogy tárgyaljanak az ellenőr­zésről (miközben még távolról sincs megáHapodás abban, mit kellene majd ellenőrizni). A következő ülésre október 10-én kerül sor. Bár a két volt miniszter sze­rint Washington egyelőre még nem sérti meg a SALT—I. előírásait, rámutattak: a ha­dászati védelmi kezdeménye­zés, az amerikai űrfegyverke­zési program teljesítése ebbe az irányba halad. Harold Brown szerint „az Egyesült Államoknak le kellene mon­dania arról a tervéről, hogy ilyen fegyvereket telepít”. Schlesinger kijelentette: a SALT—I. szerződésben foglalt elveket ugyan esetleg „mind­két fél megsérti”, de az ame­rikai űrfegyverkezési prog­ram végrehajtása a szerződés teljes felmondásával volna egyenértékű. Közben az amerikai kong­resszus — a külügyminisztéri­um nyomására — elhalasztotta annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely az Egyesült Ál­lamokat a nukleáris fegyver- kísérletek teljes eltiltásáról szóló tárgyalások felújítására és egy ilyen nemzetközi szer­ződés megkötésére sürgetné. Csak rövi Atincs jelzés az elrabolt diplomaták sorsáról Heves harcok Trípoliban Kohl fogadta a brit külügyminisztert Howe bonni előadása Kreisky elítéli az izraeli magatartást A terrorakció visszhangja Veit hadügyminiszterek állásfoglalása A reagani politika bírálata «

Next

/
Oldalképek
Tartalom