Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

6 i*rvr « 1985. OKTÓBER 30., SZERDA Jogi tanácsok Kölcsönösen kockázatos minden szerződés Az adót az értékkülönbözet alán kell fizetni Biztosítási csalás Jégkár megrendelésre Az utóbbi évek egyik legnevezetesebb biztosítási csalásának ügyében folyik a rendőrségi vizsgálat. Nagykáta környékén elterjedt a hír, hogy nem érdemes nagy termést betakarítani, hts«en jégkár esetén többet fizet a biztosító, mintha jó áron adnák el a terményeket. Sőt, fizetnek akkor is, ha nem volt jégkár, csak tudni keli a módját. • Az életjáradéki szerző­dés perrel megtámadható-e? Olvasónk második felesége is meghalt, akitől egy házas ingatlant örökölt. Egy ideig egyedül éldegélt, de 80 éves lévén, keresnie kellett vala­kit, aki gondját viseli, ha meghal, eltemetteti. Ajánlot­tak is olvasónknak egy 60 év körüli asszonyt, aki rendesen el is végezte munkáját. Két év után házasság lett a gond­viselésből. Itt kezdődött' kál­váriája; az asszony állandóan porolt vele, ettől kezdve neki kellett bevásárolnia, felesége pedig a kiskapuban fél napo­kat trécselt, folyton veszeke­dett, zsörtölődött vele. Sőt, tettleges« éggel is megfenye­gette annak lány unokája, aki szintén odaköltözött, s egyszer neki is ugrott. Olva­sónk tartotta el feleségét és annak unokáját, viszont az asszony mosott, főzött, gon­dozta őt. A kisebb súrlódá­soktól eltekintve, úgy-ahogy megvoltak. Ám egy szép na­pon az asszony azzal a terv­vel állt elő, hogy férje írassa rá az ő három, az ország kü­lönböző vidékein élő gyereké­re a házat, és azok vállal­ják; havi 2 ezer forintot fi­zetnek életük végéig, bárme­lyikük is halna meg előbb. Elfogadhatónak látszott az ajánlat, majd ügyvéd előtt el is készítették a teljesen sza­bályos szerződést, és az ingat­lan tulajdonjogát havi életjá­radék ellenében három egyen­lő részre íratta át olvasónk. Kikötötték a haszonélvezeti jogot, az elidegenítési és ter­helési tilalmat az életjáradék biztosítására. Az életjáradéki szerződést a tanács is jóvá­hagyta. Így annak rendje- módja szerint mindent törvé­nyes keretek között intéztek el. Mégis baj lett belőle. Elő­ször azzal, hogy a feleség a saját nyugdíját' nem a közös háztartásba adta be, hanem Lőrincen lakó lánya nevére. Ez az összeg megegyezett az életjáradék összegével. Innen került azután postán a pénz olvasónkhoz, mondván, hogy a három gyerek küldi az élet­járadék fejében. Olvasónk rögtön felfedezte a turpissá­got és szóvá tette. A veszeke­désnek az lett a következmé­nye, hogy a feleség elköltö­zött, sőt elvitte magával olva­sónk megtakarított 30 ezer fo­rintját és ebből fizették ki a gyerekek az átírási illetéket, és annak törlesztésére havi 300 forintot, az életjáradék fejében pedig most már nem is az asszony nyugdíjából kapja még a havi 2 ezer fo­rintot. Olvasónkra most más mos, főz és takarít, velük szeretne eltartási szerződést kötni, a másikat pedig hatálytalaníta­ni. De hogyan, kérdezi tő­lünk. Olvasóink egyre nehezebb kérdésekkel keresnek meg bennünket, nem csoda, hiszen az élet is egyre bonyolultabb Annál nehezebb erre a kér­désre válaszolni úgy, hogy ki­elégítse olvasónkat, mert jo­gilag minden a legszabályo­sabban történt. Vagy talán azt is ki kellett volna kötni a szerződésben, hogy a fele­ség a nyugdíját az életjáradé­ki összegen felül kell számí­tásba venni. De hiszen ezt azért nem lehet, mert az élet- járadéki szerződést olvasónk, mint az ingatlan kizárólagos tulajdonosa, saját maga kö­tötte meg mindenféle kény­szer, megtévesztés nélkül, és a tanács sem tartotta arány­talannak (?) a havi 2 ezer fo­rintos életjáradéki összeget, jóllehet imikor a bácsi a szerződ kötötte elmúlt már 80 éves, És bár lehet, hogy szellemi, akarati képességét illetően nem merült fel ag­gály, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembetűnő lehet a feltűnő aránytalanság. Persze előre ez sem mondható meg, mert olvasónk, adja isten, éljen egészségben akár 100 éves ko-. ráig. és akkor pedig igaz, hogy részletre, de közel fél­millió forintot fizetnek neki azért a házért, legyen az akár Gödöllőn is, amely lehet, hogy nem éri meg. Kölcsönösen kockázatos az életjáradéki szerződés is, nemcsak az eltartási szerző­dés. Tehát ezen a címen sem lehetne megtámadni ezt a szer­ződést. Per indítása esetén az eredeti állapotot visszaállítani is már szinte lehetetlen, de egyáltalán volna-e erre ok. Nem a három gyerek rúgta itt fel a szerződést, hanem a harmadik feleség. És az újabb „eltartó” pedig nem sokat re­mélhet szolgáltatásaiért. Ki kellene békíteni a feleket, visszahívni a feleséget, vagy pedig bele a közepébe, váljon el és kérje az életjáradéki összeg felemelését, mivel a tényleges gondozó elhagyta őt, pedig olvasónk tartós házas­ság reményében kötött a há­rom gyerekkel életjáradéki szerződést. Arra azonban ke­vés reménye lehet, hogy a szerződés felbontása iránt in­dított per úgy dőljön el, ha időben be is fejeződne, hogy az új eltartókkal „tisztán” köthetne újból szerződést. • Az ingatlannak 10 éven belüli értékesítésből eredő jö­vedelem adóztatásáról. Egyik olvasónk több mint 10 éve vásárolt ingatlanát Több mint 85 ezren laknak Dabason és vonzáskörzetében, melynek közrendjéről, közbiz­tonságáról kérdeztük Rácz Sándor őrnagyot, a Datoasi Rendőrkapitányság vezetőjét. A helyi piac a színtér — Lehet-e jellemző tenden­ciákról beszélni? — Területenként nagyon el­térőek a sajátosságok. Példa­ként. mint határeseteket említ­hetem Alsónémedit és Gyált. Az előbbi, mint ismeretes, olyan település, amelynek la­kói általában a mezőgazdaság­ban dolgoznak. Itt nagyon jó, a közrend, a közbiztonság, és csak elvétve fordul elő bűnö­zés. Véleményem szerint eh­hez hozzájárul, hogy többsé­gében őslakók élnek itt, akik nehezen fogadnak be maguk közé idegent. Ezzel szemben a másik agglomerációs települé­sünkön, Gyálon, ahol különö­sen sok az új beköltöző, a bű­nözés minden fajtája előfor­dul. Beleértve a devizagazdál­kodással összefüggő cselekmé­nyeket is, amelyeknek a he­lyi piac a színtere. Természe­tesen rendszeres ellenőrzése­ket tartunk a fővárosi XVII— XVIII—XX. kerületi kapitány­sággal közösen, hogy elejét ve­gyük ezeknek a dolgoknak. — Az egész körzetet tekint­ve az utóbbi években javult vagy romlott a helyzet? — ötéves ciklust figyelem­be véve, a felderített bűncse­lekmények száma tavaly 5,4 százalékkal csökkent, ebből azonban nem lehet messzeme­nő következtetéseket levonni Idén eddig már 850 ügyben rendeltünk el nyomozást, és ez nagy szám. Kedvezőnek érté­kelhető viszont, hogy a társa­dalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények sz ima csökkent. — Nyilván nem véletlenül. szeretné értékesíteni, másik olvasónknak adásvétellel szer­zett ingatlana még csak 5 éve van a nevén. Ha eladja, kell-e a szerzéskori és az el­adáskori értékkülönbözet után adót fizetni — kérdezik. Elő­ző olvasónknak nem kell fi­zetnie, viszont másik olva­sónk az általános jövedelem- adóról szóló 45/1983 (XI. 20.) MT számú és a végrehajtá­sára kiadott 45/1983. (XI. 20 ) PM számú rendelet alapján adófizetésre köteles. A jogszabály mentesítési eseteket is előír, például, ha az értékesítés azért történik, hogy a saját, a házastársa vagy gyermeke részére lakás- tulajdon megszerzése céljá­ból értékesíti ingatlanát. A szerzéskori és az eladáskori értékből a beruházás költsé­gét, a kamathozadékot stb. le kell vonni. Haláleset vagy egyéb méltányos ok is mér­sékli az adóalapot. Az adót a rendeletben megállapított és annak megfelelő módon kiszá­mított értékkülönbözet után kell fizetni, a rendelet 6. pa­ragrafusában előírt mérték szerimt. Olvasóink, ha megír­ják pontosan, mikor és meny­nyiért vásárolták • az ingat­lant, milyen értékű beruhá­zást eszközöltek azon, és mennyi az eladási ár, megkö­zelítő pontossággal levélben megadjuk a választ. De ér­demes az adórendeletet is át­tanulmányozni előbb. ★ Ingyenes jogi tanácsadás a szokott helyen, csütörtökön 5—7-ig. Dr. M. J. — E mögött valóban nagy erőfeszítések vannak, de figye­lemre méltó az is, hogy az üzemek, a vállalatok, a szö­vetkezetek egyre nagyobb gon­dot fordítanak a közös vagyon védelmére. Említhetem itt a mezőőri szolgálat megerősíté­sét és az önkéntes rendőri gárda létszámának emelését egyaránt. A gyáli termelőszö­vetkezetben ötventagú gárda dolgozik, a hernádi Március 15. Tsz-ben is megalakult egy csoport. A közbiztonsági bűn­ügyi akció, a hétvégi felkozott ellenőrzések is a megelőzést szolgálják. A közterületi bűn­cselekmények száma csökkent, a hétvégi — péntek este 20 órától, reggel 8 óráig tartó — bűnügyi portyáknak is kö­szönhetően. — Elégedettek tehát a je­lenlegi helyzettel? Kocsmai ismeretségek — Szó sincs róla. A rablá­sok száma emelkedett. Tavaly hat eset fordult elő, kettővel több, mint előző évben, és az ilyen erőszakos cselekmények ■mindig felkorbácsolják a köz­hangulatot. Tény, hogy ilyen esetekben gyakran a sértettek magatartása is elősegíti a bűn- cselekmények elkövetését. Kocsmai találkozások, alkalmi 'kapcsolatok fordulnak elő ál­talában az előzmények között. Kedvezőtlen tendencia az is, hogy emelkedik a személyi tu­lajdon elleni bűncselekmények száma, jelenleg ez teszi ki a bűncselekmények mintegy 35— 40 százalékát. Nagyon magas ez a szám, de megint csak a sértettek felelősségére kell utalnom. Gyakran hagynak őrizetlenül a személygépko­csikban tömött pénztárcát és értékes technikai berendezése­ket. Az ilyen holmik szinte ki- nálják magukat a tolvajoknak. Emellett pedig, bár Dabas és Valótlan adaték A Nagykátai Rendőrkapi­tányság csalás bűntettének alapos gyanúja miatt vizsgá­latot rendelt el Szabó András, az Állami Biztosító Pest Me­gyei Igazgatóságának kárszak­értője és társai ellen. A ren­delkezésre álló adatok szerint Szabó András és a megyei igazgatóság több más kárszak­értője 1982—83—84-ben első­sorban Tápiógyörgye és Far­mos községekben valótlan ká­rokat igazolt és fizettetett ki a biztosítóval. Ezekből az össze­gekből pedig több embertől kértek és kaptak vissza pénzt. Az eddig lefolytatott vizs­gálatok során kiderült, hogy nemcsak akkor került sor kár­térítésre, amikor valóban volt jégeső a környéken. Ugyanis valótlan terméseredményeket rögzítettek a kárfelvételi jegy­zőkönyvekben és a kárszakér­tők a tényleges összegeknél nagyobb veszteségeket igazol­tak. A két községben gyanúsí­tottként eddig 26 embert von­tak felelősségre, de az ügy ez­zel még nem ért véget. Kide­rült, hogy nemcsak magánsze­mélyekről van szó, hanem a tápiógyörgyei termelőszövet­kezet is mintegy 5 millió fo­rint jogtalan haszonra tett szert. Ne legyen ffeltűnő A kárszakértők közül töb­ben elismerik, hogy sok eset­ben a biztosítottakkal előre megállapodva valótlan káro­kat állapítottak meg, és ezért különböző összegeket kaptak. Az esetleges ellenőrzések so­rán, hogy ne legyen a dolog feltűnő, különféle manipuláci­ókhoz folyamodtak. így példá­környéke nem üdülőközpont, mind gyakrabban tapasztalha­tó, hogy fővárosiak vásárolnak itt elhagyott tanyáikat. Ezeken a helyeken is gyakran tarta­nak értékes holmikat őrizetle­nül. — Mit mutatnak a bűnel­követőkről készült statiszti­kák? Üzérkedők, spekulánsok — Utazó bűnözés nálunk Is előfordul, de nem jellemző, mindössze két-három százalé­kos arányban. Nagyon sok problémát okoz az ideiglenes bejelentővel körzetünkben la­kók egy része, és példaként ismét Gyált említhetem. Ked­vező jelenség viszont, hogy a fiatalkorú bűnözők száma ke­vesebb az országos átlagnál. — Lehet-e aktuális bűn­ügyekről, illetve azok megelő­zéséről beszélni? — Igen, például az E5-ös autópálya építésével kapcso­latban. Ez nem kisebb, mint 47 kilométeres munkaterület, ahol sok a kint hagyott munka gép. Az Aszfaltútépítő Válla­lat közreműködésünkkel 15 ta­gú önkéntes rendőri csoportot alakított a társadalmi tulajdon védelmére. Más természetű or. szágos téma a tüzelőellátássa! kapcsolatos visszaélések meg­előzése. Mint minden hiány­cikk esetében, a szénvásárlás­nál is fellép a spekuláció, az üzérkedés. A közelmúltban megtartott megyei akció alkalmával ép­pen Gyálon fogtuk el a sik­kasztó fuvarosokat, akik az Uzsoki úti Kórházba vitt szén­mennyiség egy részét akarták a saját zsebükre értékesíteni Jelenleg egy másik, tüzelőéi- látással kapcsolatos ügyet is vizsgálunk, és folyamatosan fi­gyelemmel kísérjük ezt a köz­érdekű témát. Gál Judit ul Tápiógyörgyén, függetlenül attól, hogy milyen növényt termesztettek, mindenkinek egyformán 40—41 százalékos károsodást állapítottak meg. A nyomozás során beszerez­ték a Növénynemesítő Intézet jegyzőkönyveit, melyek egyér­telműen alátámasztják a Me­teorológiai Intézet szakvéle­ményét is. Megállapítható, hogy a kárszakértők termés- becslései az esetek döntő több­ségében 5—10-szer nagyobbak a ténylegesnél. így a felmért kár is 5—10-szeresére növeke­dett. Előre aláírták A biztosítottak egy része nem tagadja, hogy jóval na­gyobb összeget vett fel annál, mint ami ténylegesen megil­lette és ennek egy részét visz- szaadta a kárszakértőknek. De többször előfordult az is, hogy a szakértők megfenyegették ügyfelüket, ha nem adnak le a haszonból mintegy 50—60 ezer forintot, akkor jövőre ne is kössenek biztosítást. A biz­tosítottak közül olyanok is vannak, akik azt állítják, nem is ismerik a kárszakértőket, becsléseken nem vettek részt és még a jegyzőkönyvet sem írták alá. Nem tudják a szak­értő hogyan dolgozott. Igaz, a pénzt megkapták, de ha az nem jár nekik, nem az ő hi­bájuk. Tápiógyörgyén tavaly példá­ul úgy jelentették be a jégká­rokat, hogy a biztosított sze­mélyek előre aláírták a kitöl­tetlen lapokat és valakit meg­bíztak, ha a kárbejelentés ak­tuálissá válik, az aláírt lapok­ra írja rá a dátumokat és küldje be azokat a biztosító­hoz. A szakértő azután meg­jelent a megbízott személynél és anélkül, hogy a földeken szemlét tartott volna, minta­ként elkészített egy jegyző­könyvet, majd az ezen szerep­lő adatokat átmásolták a töb­bire. Az eddigi megállapítások szerint ily módon Tápiógyör­gyén és Farmoson tízmillió forinttal károsították meg az Állami Biztosítót. Az ügyben a vizsgálat to­vább folytatódik. G. J. TÍZ NAP RENDELETÉI Az állami alapjuttatásról a 42/1985. (X. 8.) MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 39. szám). Az agrár- és élelmiszerter­melő ágazatok jövedelemsza­bályozásáról ugyanitt jelent meg a 43/1985. (X. • 8.) MT. sz. rendelet. A lakásszövetkezetekről 16 1985. (X. 21.) ÉVM-PM. szám alatt módosító rendelkezés je­lent meg a Magyar Közlöny 40. számában. A társasház kötelező fel­újítási alapjának képzéséről és felhasználásáról is itt je­lent meg a 24/1985. (X. 21.) PM. számú rendelet. Cscslád­véddem Az Igazságügyi Miniszté­riumban folyamatban van a családot érintő jogszabályok felülvizsgálata. E munkálatok is kapcsolódnak annak a hosszú távú népesedéspoliti­kai koncepciónak az érvénye­sítéséhez, amelyről nemrég minisztertanácsi döntés szüle­tett, kimondva, hogy a házas­ság és a családi élet stabili­tását a jog és az igazság­szolgáltatás eszközeivel is tá­mogatni kell. A tervezett jogszabály­módosítások során több intéz­kedés kerülhet szóba. Felvető­dött például a nők házasság- kötési korhatárának feleme­lése a jelenlegi tizenhatról tizennyolc életévre. Foglalkoz­nak a jogi szabályozás változtatásával is, a bí­róság békéltető tevékenységé­nek fokozásával, valamint a szakszerű családterápiái ta­nácsadás és családsegítő szol­gálat megszervezésével. Ha a válás mégis elkerü’hetetlen — a gyermek érdekében —, olyan intézkedéseket is kíván­nak hozni, amelyek a gyerme­kétől külön élő. de egyébként annak nevelésére alkalmas el­vált szülő számára szélesebb körű lehetőségeket biztosíta­nak a gyermekkel való érint­kezésben. A gyermektartásdíj­fizetési kötelezettséget az ösz- szes érdekelt anyagi helyze­tére tekintettel, a gyermek szükségleteiből kiindulva, a jelenleginél életszerűbben kí­vánják szabályozni. Továbbképző fa it folyam Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának felkérésére a Ma­gyar Jogász Szövetség 1985— 8€-ban is megszervezi a munka­ügyi döntőbizottságok tisztségvise­lőinek és tagjainak továbbképző tanfolyamát, amely módot nyújt számukra, hogy a 19/1979. (XII. t.) MüM számú rendelet 3. paragra­fusában foglaltaknak megfelelően megszerezhessék a feladataik meg­felelő ellátásához szükséges is­mereteket. A tanfolyam decembertől jövő év júniusáig tart és 10 — egyenként 5 órás — előadásból és konzul­tációból áll. A tOA^ábbképző tanfolyam anya­ga a következő témákat öleli fel: A munkaügyi viták eldöntésé­nek rendszere, a munkaügyi vi­tákban eljáró szervek helye a munkáltatói szervnél és az igaz­ságszolgáltatás rendszerében: a szervezet és a hatáskör általános szabályai. A munkaügyi döntőbizottság el­járása (a panasz előterjesztése, a tárgyalás előkészítése, a tárgyalás, a határozathozatal). A határozat elleni jogorvoslat, a határozat végrehajtása, rendkívüli jogorvos­lat. A munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint a mun­kaszerződés módosítása. A mun­kaidő és a pihenőidők. A munka díjazásának egyes kérdései és a béren felüli juttatások. Munkavé­delem. A fegyelmi felelősség. A dolgozók és a munkáltató anya­gi felelőssége. A tanfolyamra november 30-ig lehet jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges la­pot a vállalatok iga^ratói (inté­zetek, hivatalok vezetői) megkap­ják a Magyar Jogász Szövetség­től. Igényelhető jelentkezési lap közvetlenül a Magyar Jogász Szö­vetségtől is (Bp, V., Szemere u. 10.). A tanfolyam részvételi díja sze­mélyenként 520 forint, amebet a jelentkezéskor egyidejűleg ke!l be­fizetni egy összegben a Magyar Jogász Szövetség 232-90171-2213 MNB-számlájára. A részvételi díj a tananyag árát is magába fog­lalja. Magyar Jogász Szövetség oktatási osztálya fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Kaptás Imre, burkoló, Nagykáta, Akácfa u. 11. 1 év 6 hónap, Turza Kálmán, állattartó, Szentlőrinckáta, Virág u. 45. 3 hónap, László Lajos, lakatos, Kóka, Zöldfa u. 40. „A” kate­gória, 3 hónap, Tóth Gyula, dugulás-elhárító, Szentmártonkát a, Vasút sor 197 „B" kategória 3 hónap, Erdélyi János, lakatos, Tápióság, Szentmártonkátai u. 4. ,.B” kategória 2 hónap. Bár- czi László, gépkocsivezető, Szentmártonkáta, Vasút sor 157., 3 hónap. Illés Albert, kazánfűtő. Szentmártonkáta, Vasút sor 15 a, 3 hónap, Kenyó József, traktoros, Tápiógyörgye, Dózsa Gy. u. 42.. 3 hónap. Hosszú János, rokkantsági nyugdíjas, Szentmár­tonkáta, Rákóczi u. 97, sz. 3 hónap, Fülöp Béla, hegesztő, Nagykáta, Batthyány u. 11/á 3 hónap. Pctró Gábor, hegesztő, Tápiógyörgye, Költői A. 3., 3 hónap Majercsák László, gép­kezelő, Nagykáta, Micsurin u, 1. 3 hónap. Kocsis Károly, ma­rós, Tápiószentmárton. Hámáti K. u. 19. 3 hónap, Nagy Ferenc, kemencekezelő, Kóka. Nagykátai u. 91 4 hónap. Taskó István, betanított lakatos. Nagykáta, Kund u. 24. 8 hónapi, Gulyás József, segédmunkás. Pomáz, Boglárka u. 13/a. 2 hónap. En- czi János Antal, baromfifeldolgozó ágazalvezető, öcsa, Bajcsy- Zs. u. 58, sz. 1 év. Hétvégeken fokozott ellenőrzés A megelőzést szolgálják

Next

/
Oldalképek
Tartalom