Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
4 1985. OKTOBER 30., SZERDA Megjelent Pest megye tavalyi évkönyve Sokszínű, hasznos adattár Tájékoztatás a lakosság életkörülményeiről A Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatósága ez évben is megjelentette a megyei adatokat tartalmazó évkönyvét. Ebben a megfigyelt termelő ágak és a lakosság életkörülményeit jellemző területek adatai idősorban és különböző csoportosításban éppúgy meg- iaiáliiatók, mint településenkénti bontásban. , Az évkönyvből megtudható többek között, hogy a megyében tavaly a lakosság száma 984 ezer volt, ebből 403 ezer a férfi és 501 ezer a nő, s közülük mennyien kötöttek házasságot és hányán bontották azt fel. Hírt ad a fontosabb beruházásokról, az ipari termelés értékéről, összetételéről, foglalkoztatottainak szármáról, energiafelhasználásáról. Az elmúlt évben az építőipar 1190 lakást épített és adott át, korszerű szerkezettel készült többszintes lakóházakban. A lakosság élelmiszer-fogyasztásához, valamint az ipar nyersanyagigényéhez szükséges termékeket a mezőgazdaság 535 ezer hektáron termelte meg. A megye szarvasmarha- állománya 112 ezer, sertésállománya 500 ezer darab volt az elmúlt év végén. Tájékoztatást ad az évkönyv a megye úthálózatáról, a gépjárműállományról; az adatokból kitűnik Ismerkednek az elöljárósággal Hiszen ie vagy a bíró • — Tisztem szerint elöljáró vagyok — mondja Takács József szigetbecsei tanácstag —, de a falubeliek még ismerkednek az elnevezéssel. A fiatalabbaknak nincsenek e megbízatással, az elnevezéssel kapcsolatos élményeik, de idős emberek már jöttek hozzám vitás ügyeikkel úgy, hogy: Döntsd el te, hiszen te vagy a bíró! Kettős megbízatás Néhány hónap nagyon rövid idő ahhoz, hogy kiderüljön, betölti-e a neki szánt szerepet az elöljáróság, nő-e a település önállósága, felismerik-e a társközségben élők mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az új szervezet kínál. Az eltelt idő csupán arra elég,, hogy az emberek megbarátkozzanak a ténnyel: elöljárójuk van, aki talán az eddiginél magasabb szinten képviseli majd érdekeiket. — Különleges helyzetben Vagyok, hiszen Szigetbecsén egy személyben vagyok elöljáró és a tanácstagi kirendeltség vezetője — Így Takács József. — S bár e két fűnkéi ó — a társadalmi megbízatás és az államigazgatási munka — ivem zárja ki egymást, nem túl gyakori ez a felállás, úgy tudom. Megértem azokat, akik holmi összeférhetetlenségtől, tartottak, hiszen előfordulhat, hogy a tanács, mint munkáltató kötelezhetné valamire a kirendeltség vezetőjét, amivel mint társadalmi munkás és a falu szószólója — nem ért egyet. Hiszem, hogy nálunk erre nem kerülhet sor. Ha ettől tartottam volna, nem is vállalom a megbízatást, — Milyen ügyekkel keresték meg eddig úgy mint elöljárót? — Több birtokvitával fordultak már hozzám, ezekben valóban én voltam a bíró, de döntöttünk segélyezési ügyekről is. Természetesen, amíg csupán kirendeltségvezető voltam, addig sem csak a meghatározott, a hivatali Órákban kerestek meg, abban az időben is a falu szószólójának tartottak. Alkalom a bemutatkozásra — Hogy érzi, mennyivel tehet többet az elöljáróság, mint azelőtt a tanácstagi csoport? — Pontosan még nem tudjuk, hogy milyen jogai és kötelességei lesznek majd a testületnek, mert a szervezeti és működési szabályzat most készül. Bizonyos, hogy ahol « tanácstagi csoport eredményesen dolgozott és jól képviselte a lakosság érdekeit, ett hasonlóan áldásos lesz az elöljáróság munkája is. Egyelőre ott tartunk, hogy a legfontosabb megismertetni a lakossággal az elöljáróság célját, tevékenységét. A rác- kevei körzetben szervezett falugyűléseken az elöljárók is beszámoltak. Egyelőre inkább «sak terveikről szólhattak és nem eredményeikről, de ez a fórum jó alkalom volt az ismerkedésre. A testület első nagy feladata a település- fejlesztési hozzájárulás szervezése lesz. Igaz, Szigetbecse ebben is kivételes helyzetben van. A településen a legnagyobb gond az egészséges ivóvíz hiánya. Végre elérhető közelségbe kerül a megoldás. Szigetbecse ezerháromszáz lakója évtizede vár erre, de akárcsak más falvakban, nálunk is nagy anyagi áldozatokkal jár majd. Jobban szót ért Ráckevén a tanács minden eszközzel segíti a három társközség: Makád, Lórév és Szigetbecse elöljáróit. Igaz, hogy ötvenkilencről negyvenötre csökkent a tanácstagi körzetek száma a négy községben együttvéve, ám végül is csak Ráckevén van kevesebb tanácstag, a társközségekben nem, éppen azért, hogy az elöljárói testület érdemben dolgozhasson. — Idő kell ahhoz, hogy megismerjék a társközségekben élők az elöljáróságokban rejlő lehetőségeket — magyarázza Stáhly István, a ráckevei tanács titkárságának vezetője. — Viszont az már kiderült, hogy az elöljáró sokkal jobban szót. tud érteni az emberekkel bizonyos vitás kérdésekben. Máza Katalin például, hogy a magántulaj donban levő személygépkocsik száma az utóbbi négy évben közel 40 ezerrel emelkedett. Ismertetést nyújt a lakosság infrastrukturális intézményekkel történő ellátottságáról is, így az üzlethálózat és a szol gáltató hálózat alakulásáról Az elmúlt év végén 2865 bolt és 1094 vendéglátóhely üzemelt a megyében, amelyek együttesen 32 839 millió Ft forgalmat bonyolítottak le 1984-ben. Az értékadatok mellett mennyisé gi adatok is bemutatják, hogy mennyi tartós fogyasztási cikket, tüzelő-, és építőanyagot, kulturális cikket vásároltak a megye boltjaiban. Az itt élő lakosság a különféle szolgáltatásokat 1096 felvevőhelyen rendelhette meg és több mint 14 ezer kisiparos elégítette ki a javító-karbantartó munkák iránti igényüket. A megye lakásállománya 6581- gyel gyarapodott az elmúlt évben, amelynek 95 százaléka magánerőből épült, ezek több mint kétötöde 3 és többszobás, Emellett még elkészült 1159 üdülő ebben az időszakban, A számokból kiolvasható hogy tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása; nőtt felnőtt és gyermekorvosi körzetek és a betegeket ellátó orvosok száma, ezen belül is a gyermekkörzeti orvosi ellátás fejlődött erőteljesebben. A mű ködő kórházi ágyak mintegy 170-nel gyarapodtak, így tavaly már 4574 ágy segítette a betegek gyógyítását. Fejlődött a gyermekintézményi ellátottság is, a megye 91 bölcsődéje 4212 hellyel, 392 óvodája 38114 hellyel várta az elmúlt évben a gyermekeket. Az általános iskolák adatai ugyan az utóbbi években kialakult feszültségeket tükrözik, de az ellátottságot jellemző különféle mutatószámokból megállapítható, hogy a fo lyamatosan növekvő tanulólétszám ellenére az oktatás fel tételei nem romlottak. Az el múlt 4 év alatt az osztálytermek száma 421-gyel, a tanerőké 866 fővel gyarapodott. Mindezek csupán rövid sze melvények az évkönyvben sze replő adatokból, ezen kívül még számos területről kaphatunk információt a megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről. Nem akarnak tebb bírságot fizetni Tisztább lesz a falu levegője A gépek között álarcot viselő emberek intézkednek. Ólmot darabol az exportból vásárolt angol rendszerű, Chlo- ride-típusú malom. A régi, Krupp golyósmalmokat már leszerelték az Unitechnika Ipari Szövetkezet sülysápi akkumulátorkészítő üzemében. A csarnokban előírás, hogy állandóan nedvesítsék a betonpadlót, nehogy a lerakódó finom port belélegezzék a dolgozók. Nem vagyunk veszély-, ben, de akaratlanul is óvakodva követjük Szatmári László műszaki vezetőt, 'aki a malom vaslépcsőin is felvezet bennünket, hogy bemutassa az új, környezetvédelmi szempontból is biztonságosabb technológiát. Veszélyes üzem A Sülysáp melletti Grősz-ta- nyán készül az országban használt gépkocsi-akkumulátorok 25 százaléka. Az évi termelési érték 240 millió forint. Az. akkumulátorlemezek aktív anyagának legfontosabb alkotója az ólompor, amely a háromkilós ólomtömbökből készül a malmokban. A következő művelet a masszakeverés, ólomoxid por, kénsav, víz és adalékanyagok hozzáadásával. A rácsöntőműhely — ahol a berendezések fölött piros lángnyelvek lobognak, az akkumulátorlemezek vázát állítják elő a kemény ólomból —, némileg emlékeztet a régi kovácsmesterek műhelyére. Az ólomszennyezés innen nyolcméteres kéményen át távozik. Nem veszélytelen az egészségre, nagy óvatosságot kiván a kenés, porártalommal jár a megszáradt lemeztáblák kézi törése. A golyóöntésnél ólomgőzök keletkeznek, a szerelés fontosabb műveletei közé az .ólomforrasztás és folyékony bitumennel való ki öntés .tartozik. Még lehet keresni a hétezer forintot is havonta — mondják az emberek, akik elsősorban a nagyobb jövedelem reményében vállalnak itt munkát, no meg azért, mert kevesebbet kell naponta utazni. Luczó Lajos 23 forintos órabérért dolgozik, mint lemeztisztító, Gulyás István 1978 óta jár az üzembe. Nem panaszkodnak az egészségre. Persze, előfordult már olyan is, hogy a szűrővizsgálat után valaki, valakik más munkakörbe kerültek. Meghatározott ideig A szövetkezet szakcsoportjának tagjai betonozzák a telep udvarát. Veress Jenő felvétele csak a szabad levegőn dolgozhattak. A köz érdeke A sülysápi telep története nagyjából azokhoz a Budapestről kiszorult, környezetvédelmi gondokat okozó üzemekéhez hasonló, melyek a megye tágasabbnak vélt területein próbálják megteremteni működésük feltételeit A Grósz-tányát a hatvanas évek végén vásárolta meg a szövetkezet. Először akkumulátorbontással ■ foglalkoztak, majd 1976-ban lemezgyártáshoz kértek és kaptak engedélyt. A gyártás során keletkező ólompor azonban szennyezte a környezetet, s emiatt később akadályba ütközött Sülysáp és környéke általános rendezési tervének elkészítése is. Megszülettek az egymás után következő határozatok. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Budapesti Felügyelősége két évvel ezelőtt 120 tonna ólomhulladék szabadtéri, műszaki védelem nélküli tárolását és 130 négyzetméter ólomtartalmú szennyvíziszap ürítését kifogásolta, s a szövetkezetét 13 millió forint, úgynevezett hulladékbírsággal sújtotta. A Pest Megyei Köjál ugyanebben az évben ezer méter védőtávolság kialakítását írta elő az üzem és a település között. Ez komoly érdekütközést okozott, mert a község beépítésre alkalmas telkeinek nagy része ezen a körön belül terül el, s a fiatal családok szeretnének építkezni. Az ezután elKéső őszi pillanatok a méhesben Hét-nyolc lépufeára szűkítjük le a családokat. Hancsovszkl János felvétele Tudom, hogy ilyenkor, október végén már nem csípnek olyan nagyon a méhek, de — szégyen ide, szégyen oda — csak tartok tőlük. Mert bizony félelmetes látvány a kaptá- rak körül dongó méhek raja. Már húsz-egynéhány , család közelségétől is megretten az ember, hát még, ha 220-szal találja szemben magát. Azért éppen 220-at említek, mert a Százhalombattán élő Biksi István ennyi család gazdája. Öt színes pötty ' Az udvar legjellegzetesebb lakói a méhek, amelyek sorba felállított kaptárak körül röpködnek. S hogy nemsokára friss mézhez jut a termelő, bizonyítja a közelben magasba rakott üvegek hada. Füstölővel a kezében vizs- gálgatja a kaptárakat Biksi István. Kiemel egy-egy keretet a faládából, és figyelmesen nézegeti a rajta nyüzsgő példányokat. Ez az úgynevezett anyaellenőrzés, ami a telelőművelet egyik fontos eleme. Meg kell bizonyosodni arról, hogy jó állapotú-e az anya. Szinte hihetetlen, hogy ebben — a szó szoros értelmében vett — nyüzsgő méhkasban egy egyszerű halandó felfedezze az éppen keresett királynőt. Hiába, no, méhészszem kell ehhez! Míg az idegennek félelmetes látvány csupán a szúrós rovarokkal teli keret, a hozzáértő sok mindent kiolvas belőle. Az anyát a torán levő színes pöttyel különböztetik meg. öt színt alkalmaznak, a fehéret, -árgát, pirosat, zöldet és kéket. Az év színe a kék. Azért fontos ez, mert a kétéves és az egyéves anya a legjobb, a háromévest csak akkor hagyják meg, ha különösen nagyszerű tulajdonságokkal rendelkezik. — Ilyenkor szűkítjük le a családokat — mondja Biksi István. — Átnézünk minden egyes kaptárát, kivesszük a felesleges kereteket, s csupán C—8 léputcára csökkentjük az állományt. Kiválasztjuk azokat az anyákat, amelyek alkalmasak új család alapítására. S amikor kialakultak a megfelelő létszámú közösségek, betakarjuk a kaptárak belsejét papírral és hungarocellel, kívülről pedig fóliával védjük a kényes állatokat az esőtől és a széltől. Útra kelnek Aki méhekkel foglalkozik, csak az tudja igazán, hogy mennyi munka van ezekkel az érzékeny rovarokkal. Rendkívül körültekintő, figyelmes gondoskodást igényelnek. A méhészeti év nem májusban kezdődik, ahogy sokan gondolják, hanem augusztusban. Ilyenkor a kaptárak tetején található etetőtálcába cukrot, még inkább szirupot öntenek. Elengedhetetlen a bőséges élelem, hiszen a következő év jó termése csak akkor biztosított, ha sok életerős, fiatal méh kerül ki tavasszal a kap- tárakból. A 10—15 napos lassú etetés után nagy adagokban kapják meg a méhek a szervezetük felerősítéséhez szükséges cukormennyiséget, egy családdal körülbelül 20 kilogrammot etetnek meg. Ezután következnek a már előbb felsorolt betelelési műveletek, az anyaellenőrzés, családszűkítés, a kaptárak betakarítása, s a hosszú tél után, amint megjelennek az első virágok, útra kelnek a méhek. Repcétől a napraforgóig A nektárgyűjtés időszaka a repcevirágzással kezdődik. Ilyenkor a családok autóra kerülnek, s elindulnak a kaptárak az ország különböző tájaira. Biksi István Pápa környékén állítja fel a kaptárakat május elején. Repce után a déli akác következik. Igazán nagyszerű akácos Hajós környékén várja. A korai fehér fürtök után érkezik az úgynevezett második akác, melyek Nógrád és Vas megye dombos vidékein illatoznak. Eltelik egy-két hét, s a fákról a nyári legelőkre összpontosítanak a méhek. A mezők tarka virágain kívül ínycsiklandozó csemege a mustár nektárja, ezt Százhalombattától 70—80 Kilométeres körzetben találják meg a szorgos kis rovarok. A nektárgyűjtés utolsó nagy hulláma a napraforgó virágzásának idején van. S ezzel lezárul a méhészeti termelési év, folytatódik az élet, kezdődik a beetetés és a családfejlesztés. A hosszú őszi-téli hónapok idején Biksi István és felesége már a mézzel foglalkozik A felvásárló — a Hungaro- nektár. Fiedler Anna Mária készült levegő-, talaj- és vízvizsgálatok nyomán az idén ezt a távolságot már a felére csökkentették azzal a kikötéssel, hogy a helyi tanács kötelezze környezetvédelmi beruházásra az üzemet. A jelenlegi védőtávolságon belül még mindig 85 sülysápi, s 41 tápiószecsöi, beépített, s több beépítetlen telek helyezkedik el. Érthető, hogy a sülysápi tanács még legalább 300 méterre szeretné csökkenteni a távolságot. Persze, a biztonsági feltételek megteremtése után. - t Jobb megelőzni Az ilyen esetekben nem könnyű a hatóságok dolga. A termelés népgazdasági érdeket szolgál, ám a dolgozókat és a környék lakóit meg kell védeni minden egészségügyi ártalomtól. Gazdasági érdekre hivatkozva senki sem szennyezhet vizet, talajt, levegőt. A Pest Megyei Tanács környe- zetvédeláai' bizottsága is keményen fellép ilyen esetekben. Az Vnitechnikát legutóbb azonban a korábbiakkal szemben elismeréssel illették. A Környezetvédelmi Intézetnél megrendelt tanulmány feltárta, meghatározta a tennivalókat, s a Grósz-tanya mellétt sürgősen hozzáláttak a munkához. A hitelből kezdett 40 milliós beruházásból már elkészült a dolgozók úgynevezett fekete-fehér öltözője, patyolattiszta étterme, s megteremtették a higiéniai feltételek mindegyikét Az udvart ugyan vastag por borítja, de hamarosan betonnal burkolják, s ha a kocsimosók elkészülnek, a járművek csak fürösztés után hagyhát- ják el a telepet. Készülnek az úgynevezett záportározók, melyek az esővizet is megszűrik, s megtisztítva engedik a közeli patakba. Speciális kémények akadályozzák meg, hogy a megengedettnél több por kerüljön a levegőbe. A környezetvédelmi tanulmány szerint, ha a beruházások eredményeként az üzem nem bocsát ki az elviselhetőnél több ólmot,* a hulladékot szakszerűen tárolják, a talajszennyezés^ csak minimális lesz. E cél érdekében segítette az Unitechnika beruházását 11 millió forinttal az OKTH is. Szuhányi Ferenc, a községi tanács vb-titkára örül a fejleményeknek, de, mint mondja; még többet kell tenni azért, hogy 300 méterre csökkenjen a védőtávolság. Dr. Papp Ágoston ügyvezető körzeti orvos, az üzem tanácsadó orvosa szerint sokat javultak a munkahely egészségügyi feltételei, ha még nem is mindenben a legtökéletesebbek. Hosszú ideje nem fordult elő munkahelyi ártalomból keletkezett betegség. A beruházás a jövő év első felében ér véget. Ezután várhatóan nö a termelés mennyisége is. Ezzel együtt szigorítani kell az ellenőrzést. — vallják a környezetvédelmi szakemberek Mert ahol ólommal dolgoznak, ott nagyon óvatosnak kell lenni. Kovács T. István
