Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
Változik a jövedelem- és keresetszabályozás Az életszínvonal megőrzése a cél ; A jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról tájékoztatták hétfőn az újságírókat a Pénzügyminisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselői a Parlamentben. Békési László pénzügyminiszter-helyettes elmondottara jövedelem- és keresetszabályozásban 1986-ben nem tervez alapvető változást a kormányzat, de néhány ponton módosításra kényszerült. Erre azért van szükség, hogy kellő feltételeket teremtsenek a jövő évi népgazdasági terv magvalósításához. Az 1986-os tervjavaslat továbbra is a gazdasági egyensúlyi viszonyok szilárdítását, az élet- színvonal megőrzését tűzi ki célul, s emellett nagy súlyt helyez a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelésére, a műszaki fejlesztés gyorsítására. Ezekhez a célokhoz igazodva a szabályozás a korábbinál erőteljesebben kíván ösztönözni a hatékonyság növelésére, az exporttermelés bővítésére, az ésszerűbb takarékosságra. Az életszínvonal-politikai célokat szem előtt tartva elő kívánja segíteni az inflációs ráta csökkentését, a fogyasztói árak korábbinál lassúbb ütemű növekedését. Ez ugyanis feltétele a szociális vívmányok megőrzésének, s annak, hpgy egyes rétegek kedvezőt! len helyzete érzékelhetően javuljon. Kedvezmény, szigorítás A pénzügyminiszter-helyettes a továbbiakban arról beszélt, hogy a népgazdaság teljesítménye miatt a költség- vetés mérlege az idén várhatóan a korábban számítottnál nagyobb mértékben romlik. Mivel az állami terhek jövőre sem csökkennek — hiszen nincs mód a vállalati támogatások, illetve a fogyasztói ártámogatások radikális leépítésére —, így a költségvetés kiadásai 1986- ban tovább növekednek. Az ehhez szükséges jövedelmeket a gazdálkodó szférából kell elvonni. Ennek megfelelően változik a gazdasági szabályozás. Kollarik István pénzügyminisztériumi főosztályvezető a konkrét változásokat ismertette. Elmondotta, hogy jövőre öt százalékkal emelkedik a vállalati nyereségadó. Ugyanakkor kedvezőbb feltételeket kívánnak teremteni az exportképesség javításához, a műszaki fejlődéshez. Ezárt január 1-től csak 8 százalék felhalmozási adó terheli az exportfejlesztő beruházásokat — és néhány más, a kormányprogramban szereplő fejlesztést —. 1986 második felétől pedig általánosan 18- ról 15 százalékra csökken a felhalmozási adó. Január elsejével számos olyan kedvezmény megszűnik, amelyet a gazdaságirányítás 1985-ben átmeneti jelleggel vezetett be. Az intézkedés célja, hogy egységesebbé, kiegyenlítettebbé váljon a szabályozás. 1987-ig fokozatosan megszűnik a béradó-kedvezmény a magasépítéssel foglalkozó vállalatoknál, a kutató- intézeteknél, az idegenforgalmi vendéglátásban és a műszaki-fejlesztő vállalatoknál. Négy textilipari szakágazatban, valamint a közúti és légi közlekedési vállalatoknál a vagyonadó-kedvezménnyel nem számolhatnak január elsejétől. A tőkeáramlás feltételeit a szabályozás több új intézkedéssel javítja. Jövőre a használt állóeszközeik eladása, illetve vétele íelhalmozásladó- mantessé válik. Hároméves vagyon-, illetve nyereségadó- kedvezményt kapnak azok az újonnan alakuló kereskedőházak, amelyeket az alapítók közös tőkebefektetéssel hoznak létre. Ugyancsak kedvezően változik a gépkölcsönzés céljából vásárolt berendezések, termelőeszközök felhalmozási adója, ez az általánosnál kisebb, 8 százalék lesz. Kedvezményekkel kívánja támogatni a kormány azokat a vállalatokat, amelyek saját erőből vállalkoznak lakásépítésre, szakmunkásképzésre, csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Nyereségadó-kedvezményben részesülnek azok az élelmiszerboltok, amelyek a kistelepülések ellátását javítják. Az idényjellegű boltok működési feltételeit javítja az az intézkedés, hogy az itt kifizetett műszakpótlékot jövőre nem terheli béradó. Mérsékeltebben nS Ezután Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta, hogy az idén bevezetett vállalati keresetszabályozási rendszer főbb elemei nem változnak. Az eddigi tapasztalatok szerint azok megfelelően szolgálják gazdaság- politikai, s ezen belül is bér- politikai céljaink megvalósítását, a dolgozók keresetének a vállalati teljes.ítményekhez kapcsolódó alakulását, a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodást. A keresetszabályozás néhány elemének jövő évi módosítására azonban szükség van, hogy a bérpolitikai intézkedések igazodjanak az 1988. évt^yázdáságí célokhoz. elsősorban az áremelkedések mérséklődéséhez. Az ideinél alacsonyabbra tervezett fogyasztóiárszint-növeke- dést követve a nominálkere- setek is csak az ideinél mérsékeltebb ütemben emelkedhetnek. Ezért a keresetek 1986-ban átlagosan 5—5,5 százalékkal nőhetnek, szemben az ez évre várható 7,5—8 százalékos emelkedéssel. A jövőre tervezett változások azt kívánják elősegíteni, hogy a magas hatékonysággal működő vállalatok, szövetkezetek továbbra is az átlagosnál nagyobb mértékben emelhessék dolgozóik keresetét, a gyöngébben gazdálkodók pedig tevékenységük eredményességének javítására kényszerüljenek, s ne növelhessék megalapozatlanul a béreket. Ennek megfelelően jövőre kevesebb vállalat részesül kivételes elbírálásban, s szigorúbb feltételekhez kötik a béremelé§#k lehetőségét. Az ideihez képest szűkítik azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek átmenetileg kedvezményben részesülnek. Így több, a versenyszférában működő alágazat vállalatait a központi keresetszabályozásból átsorolják a magasabb követelményekkel járó kere- setszint-szabályozásba. Egyedi elbírálás alapján ugyancsak kevesebb vállalat működhet tovább a központi szabályozásban. Csak néhány kivétel A keresetek növeléséhez kapcsolódó adóterhek mind a keresetszint-, mind pedig a Európai kulturális fórum (Folytatás az I. oldalról.) az európai kulturális fórum magyar nemzeti bizottsága, valamint a Magyar Televízió. Az ünnepi előadáson megjelent Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá kulturális és társadalmi életünk számos képviselője, valamint a kulturális fórumon részt vevő delegá- *iók és a budapesti diplomáik', i testület több tagja. Az egyetemes zenekultúra legszebb darabjaiból, a nemzetek és évszázadok muzsikájából összeállított két és fél órás műsorban több mint félezer művész: az európai kulturális fórumon részt vevő országok kórusai, együttesei, előadóművészei léptek színpadra. A nemzetközi gálaestet a Magyar Televízió élő adásban sugározta, s a közvetítést átvette az Intervízió, valamint az Eurovízió is. keresetnövekmény-szabályozásban emelkednek. Az általánosnál mérsékeltebben nőnek az adóterhek a keresetszintszabályozásban, ahol a változás csak a legalacsonyabb kereseti sávot érinti, itt öt százalékról tíz százalékra emelkedik az adó mértéke. Ezért várható, hogy azoknak a vállalatoknak egy része, amelyek az idén — választási lehetőségükkel élve — a keresetek növekménye után adóztak, most áttérnek a keresetszint-szabá- lyozásra. Az irányítás egyébként is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ahol erre megvannak a feltételek, ott a teljesítményekben nagyobb követelményeket támasztó, de a keresetek növelésére az átlagosnál kedvezőbb lehetőséget biztosító keresetszint-szá- bályozást alkalmazzák. Ezért az átsorolást jövőre lehetővé teszik azoknak a vállalatoknak is, amelyek egyébként három évre vállalták, hogy a keresetnövekmény-szabályozásban működnek. Az adózás szigorítása a keresetek növekménye után fizető vállalatokat a kereset- szint-szabályozást alkalmazóknál nagyobb mértékben érinti, itt ugyanis minden adósávban nőnek a terhek. Nem marad változatlan a központi keresetszabályozás sem, ahol az idei 5,5 százalékos adómentes keresetnövelés lehetőségével szemben jövőre csak négy százalékkal emelhetik dolgozóik fizetését adó nélkül a vállalatok. Az érdekek egyeztetésével lehetővé válik, hogy — az ideihez hasonlóan — néhány ágazat, mint például a bányászat, a vasút, a posta, a városi közlekedés dolgozói a 4 százalékon felül további 1—2 százaléknyi adómentes béremelésben részesüljenek. A szigorított központi szabályozás kategóriájába tartozó vállalatoknál az ideinél is szerényebb mértékű béremelésre kerülhet csak sor; ezek a vállalatok jövőre egy százalékkal növelhetik a kereseteket adómentesen, s legfeljebb további két százalékkal, ha fizetik az ez után járó adót. A jóknak négyszeres A keresetszabályozás új eleme, hogy jövőre a vásárlóerő szabályozása érdekében az átlagkeresetek 10 százalékon felüli növelését a vállalatok — bármely kategóriába tartozzanak is — csak további magas különadó fizetésével valósíthatják meg. Ezek a szigorítások nem csökkentik jelentősebben a vállalatok ösztönzési lehetőségeit — mondotta az ÁBMH elnökhelyettese —, hiszen a jól működő vállalatok még így is négyszerte nagyobb béremelést valósíthatnak meg, mint a gyengébben gazdálkodók. Megfelelő munkaszervezéssel, a termelési szerkezet korszerűsítésével, illetve a teljesítmények növelésére az eddigieknél erőteljesebben ösztönző belső bérezési-érdekeltségi rendszer széles körű alkalmazásával a vállalatok többsége előtt nyitva áll az út, hogy fokozzák jövedelemtermelő képességüket, jobban megfizethessék kiemelkedő munkát végző dolgozóikat. Idus Rakusz József: a tűzvédelemre Is kioktattak bennünket Bővebb a termés a tavalyinál Barcza Zsolt felvételei Sok a lopásból eredő kár Pilisen Nem fizetnek rá a kukoricára — Ja kérem, a fuvar az fuvar. Félix György 7—8 fordulót tesz naponta Pár méterre húzódik tőlünk a 4-es számú főútvonal, de itt a kukoricasorok között úgy érzem magam, mintha az erdő sűrűjében lennék. Ilyen szépen elvetett tengeriben még alig-alig jártam. — Elég jó termés ígérkezik — mondja Puskás Imre elnök. — Ha számításaim nem csalnak, ezen a táblán a halhét tonnás hozam a valószínű. Ez több lenne a tavalyinál és ha hiánytalanul sikerül betakarítani a termést, akkor az idén nem fizetünk rá a kukoricára. Szerény nyereség A pilisi Aranykalász Tsz első számú vezetője mégis csak részben elégedett a látottakkal. — Volt már nálunk majd’ 8 tonnás termésátlag is hektáronként, de ha a múlt évi 4 tonnás mennyiséget vesszük alapul, akkor most igazán, nem panaszkodhatunk. Viszont, ha arra gondolok, hogy a 6 tonnás átlagtermésnél még csak a pénzünknél vagyunk, vagyis a ráfordítási Trudi ízesítők A vasadi Kossuth Szakszövetkezetben három műszakban 89 zsák „robbantott kukoricát”, a közkedvelt Trudit, ízesítik. Képünkön: Tippal Lászlóns és Nagy Sándornc málna, eper és narancs ízesítésben készíti a Trudit Barcza Zsolt felvétele összeget kapjuk vissza, akkor bizony már nem népesek any- nyira az örömtől. Ugyanis a 6 tonna fölötti termés adja a nyereséget. — Van, aminek nem dirigálhatunk, ezek közé tartozik az időjárás, de ami 'rajtunk áll, ott mindig kitalálunk valamit — mondja tovább a magáét az elnök. — Minket nem tört le a tavalyi kudarc. Az idén újra nyolcszáz hektáron vetettünk kukoricát. Most azonban még precízebben végeztük a vetést, a növényápolási munkákat. És pillanatnyilag úgy látszik, hogy ennek nyomán egy szerény mértékű nyereséget is elkönyvelhetünk majd. Jövőre talán többet is! Úgy hírlik, hogy minden hektár elvetett kukorica után 800 forint adókedvezményt kapnak a mezőgazdasági nagyüzemiek. Jó lenne, ha így lenne. Szerintem ez növelné a termelési kedvet, amit többek között a mezei lopások is nagyon megnyirbáltak az utóbbi időben. Amikor a kukorica zsen- dül, egyesek úgy veszik, mintha az övék volna az egész. Aztán az áru megjelenik, elsősorban a főváros utcáin és aluljáróiban, de már megfőzve. Az ebből eredő kárunk hektáronként eléri az 5—10 százalékot is. És mi szinte semmit sem tehetünk ellene. A mezőőr kevés ehhez. Nincs ellenszer Szentpétery István növény- termesztési főágazatvezető csak megerősíti az elnök állítását. — Az évről évre javuló eredmények hasznát elviszik mások. Ez ellen tenni kellene valamit! S persze azt megint csak Szentpétery Istvántól hallottam, hogy mindenkinek lehetnek javaslatai. A beleszólás joga náluk nem csupán lehetőség. hanem napi gyakorlat. — így igaz — mondja Morvái János kombájnos, miután lekászálódott a Claas Bomi- nátorról. — Ügy gondolom, vezetőinknek szükségük van a lentről jövő információkra, mint ahogy mi is igényeljük a tájékoztatást az egész gazdaságot érintő ügyekben. Jóllehet, az ember leginkább csak a saját területén mondhat okosat, mert azt ismeri a legjobban. Szerencsére ezt a vezetőink is jól tudják. Hagynak dolgozni. Persze a feladatokat számon kérik. — Kérhetik — szól át gépe nyergéből Nagy Lajos, az E— 516-os betakarítógép vezetője. — Hiszen mi is akkor já- runltn jobban, ha nem lazsáljuk el a napot, az IFAa teherautók fordulójától függően tíz-tizenegy vagon terményt is összegyűjtünk naponta. — Ezekkel a korszerűk gépekkel hajthat az eríiber, ahogy csak tud. Ezt a lehetőséget pedig vétek lenne kihasználatlanul hagyni — vág az előtte szóló szavába Morvái János. Tűzvédelmi próba Élve a lehetőséggel, kérésemre rögtönzött tűzvédelmi próbát tartott az újonnan érkező kombájnos. Kiáltásomra — tűz van! — villámgyorsan ugrott a kézi tűzoltókészülékhez. Semmi kétség, ezek a kukorica-betakarítók bármilyen helyzetben feltalálják magukat. De nemcsak ők, hanem a teherautó-vezetők is, amint Félix György bizonyította. Úgy kormányozta a hatalmas pótkocsis IFA-t a kukoricatarlón, mintha rodeón lett volna, — Felkészültség dolga az egész — véli Puskás Imre. — Rá kellett jönni, ha a meglepetésekre nem készítjük fel dolgozóinkat, hátrányba kerülhetünk. Ezért megpróbálunk előre gondolkozni és variációkat készíteni a lehetséges lépésekre. Nem mondom, hogy mi a jövőbe látunk, viszont, ha az ember figyel. észreveszi a jeleket; és ennek megfelelően cselekszik. Ezt a gondolatmenetet szeretném átplántálni valamennyi dolgozóba. — Szó se róla, semmit sem kapunk ingyen, de aki valamit tesz az asztalra, az_ nem panaszkodhat — veszi vissza a szót Morvái János. — Mi például idényben legkevesebb tizenkét órát dolgozunk naponta. S amíg a növényeket a szántóföldön termeljük, addig ebben nemigen lesz változás. Sok szombatunk, vasárnapunk is rámegy. Aki ezt nem kalkulálja bele. az jobb, ha messzire elkerüli a mező- gazdaságot. Bóna Zoltán 1985. OKTÓBER 29., KEDD I ""
