Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

Gyűltek a tiltakozó aláírások A szolidaritás jegyében A dél-afrikai diákok műsorral köszöntötték a szolidaritási összejövetel résztvevőit Zsengellérné Gyarmati Éva felvétele Néhány nappal ezelőtt a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezete a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolával közösen, szolidaritási össze­jövetelt rendezett, amelyen a város más középiskoláiból is részt vettek a fiatalok. A ren­dezvény a Dél-afrikai Köz­társaság fajüldöző politikája elleni tiltakozás jegyében zaj­lott Csizmadia Sándor pol-beat énekes műsora az alkalomhoz illő hangulatot teremtett a közönséget magával ragadó stílusával, felkészültségével. A gyűlés szónoka Némedi Jó­zsef, a városi pártbizottság politikai munkatársa volt. A szolidaritási napon meg­jelentek a SWAPO és az ANC haladó szervezetek hazánkban tanuló dél-afrikai diákjai. Felszólalásukban kifejezésre juttatták a fajüldöző politiká­val szemben érzett gyűlöle­tet, az igazságtalanságot és tenniakarásukat. Az előadá­sukban bemutatott dalok, tán­cok nagy sikert arattak a helybeli diákok körében. Ben­sőséges pillanat volt, amikor Czinege Imre megyei igazgató átvette a dél-afrikai diákok ajándékát A központi program befe­jeztével ki-iki kedve szerint válogathatott az elfoglaltságok közül. A politikai kaszinó nagy sikert aratott. Érdeklő­dés kísérte a videofilmeket. Az iskola rádióamatőr cso­portja látványos és érdekes programmal várta a diákokat. Kifogyhatatlan ötlettárukból még tv-videós adásra is fu­totta. A számítógépes szak­kör is sokak figyelmét fel­keltette. Az iskola ifjú ripor­terei tudósításokat készítettek. Gyűltek a tanulók szolida­ritását kifejező tiltakozó alá­írások, kapósak voltak a le­mezre vett békedalok, jelvé­nyek, amelyeket a helyszínen árusítottak. A dekorációt rész­ben azok a rajzok szolgálták, amelyek a városbeli közép­iskolák plakátversenyére ké­szültek. Az összejövetel disz­kóval zárult. Kemecz Andrea A jó közérzet alapkövetelmény A géphez viszik a tízórait Délelőtt menetrendszerű pontossággal a munkapadhoz viszik a tízórait, a kávét. A komfortos zuhanyozókban ott vannak a hajszárító készülé­kek. A gyárudvar ápoltabb, csinosabb, mint köztéri park­jaink. Kapun belül az orvosi rendelő, a könyvtár. Máshol alkalmi műhelyekben, száz­szorta rosszabb körülmények között megy a munka, lavór­ban mosdik a munkás, de több pénzt visz haza, mint társa a korszerű és igényes munka­helyről. Mindketten csak a bo­rítékot nézik, jóllehet a benne levő pénz csupán látszólag annyi, amennyi. A munkahelyi közérzetet, az üzem komfor­tosságát nem lehet forintokban kifejezni. Ellentmondásokkal teli korunkban figyelni kell erre is. Ismeretgyarapítás Valószínűleg hasonló elgon­dolások vezérelték a városi ta­nács végrehajtó bizottságát, midőn legutóbbi ülésén napi­rendre tűzte az ÉVIG művelő­dési, egészségügyi, szociális és munkavédelmi helyzetének vizsgálatát Jóllehet az erről beszámoló igazgató, Tanícó Asszonyok az almásban Három hetet a határban töltenek A kora reggeli szürkületben kerékpáros asszonyok pedá- loznak hosszú sorban a Ceg­léd felé vezető úton. Minden sarkon csatlakozik hozzájuk még öt-hat személy, s mire kiérnek a falu határába, hosszú sorban kígyóznak a sárguló kukoricatábla mellett. Az asszonyok az almáskertbe indulnak. Igen, a törteli nők zöme két évtizede minden ősszel három-négy hetet a Dózsa Termelőszövetkezetben gyümölcsöt szed. ill A Nyilas dűlői Borbély-fé­le tanya az almavilág köz­pontja, ott terül el a tsz nyolc­van hektáros ültetvényének nagy része. Ifj. Szó József fő- kertészhelyettest a nagy nyüzsgés közepén találom. A fiatal szakember határozottan adja az utasításokat. A teher­kocsik indulhatnak Ceglédre a vagonhoz, a traktorosok vi­gyék a konténereket a hármas táblába, a targoncások gyor­sabban lássák el a válogató­kat anyaggal. Mikor eligazítás után fél­rehúzódunk, a szakember el­mondja, a nyolcvan hektáros terület nagy része jonatán és starking, de van egy kevés golden és húsvéti rozmaring is. Az ültetvény 22—23 éves, tehát javakorabeli. Az év fo­lyamán különösebb gond nem volt, mert a metszésre, a nö­vényvédelemre és a talajmun­kára nagy figyelmet fordítot­tak. Mennyiségben lehet, hogy kevesebb lesz a tervezettnél, de bíznak abban, hogy az ár­ban megtalálják a számítá­sukat. Az értékesítést a Dél­pest Megyei Ájész-on keresz­tül bonyolítják most már évek óta, akik jó partnerek Ök gondoskodnak göngyöleg­ről is, bár most az exportlá­dákkal egy kis fennakadás van. No, de mikor nem volt? Jelenleg a jonatán szedése folyik, utána a starking kö­vetkezik. Sajnos a golden minősége nem volt jó, csak léalmaként értékesíthették. A betakarításnál a körszedéses módszert alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a fáról elő­ször a legszebb gyümölcsök kerülnek az exportládákba, és csak azután szedik a konté­nerbe, amit válogatni kell. Ez a módszer gyorsabb, kisebb a gyümölcs törődése és szedők is jobban járnak. A termelőszövetkezet bedol­gozó és ipari üzemágaiban foglalkoztatott nők így ősszel huszonegy napra az alma­vagy a szőlőszüretben vesz­nek részt. Ezt szerződésben vállalták, számítanak is rá. Aki családtagjait is be tudja vonni, annak hamarabb lete­lik a három hét. Most a nyugdíjas férfiakra is szük­ség van, ők szolgálják ki az asszonyokat. mm A kellemes, napsütéses idő­ben a sok szorgalmas asszony a hosszú asztalok mellett vil­lámgyors mozdulatokkal osz­tályozza az almát, vagy kint a földön létráról szedi ládába. Keményen és figyelmesen kell dolgozni, hogy a napszám is meglegyen, de az osztályo­zással se legyen baj. Nincs felesleges lépés vagy mozdu­lat, mindenki tudja, mit, ho­vá, mintha évtizedek óta ezt csinálnák. Gondi Dezsöné húsz éve ki­jár minden évben, Kecskés Jánosné a tizenhatodikat kezdte az idén, Tóth Lászlóné tizenhárom, Fehér Jánosné ti­zenkét éve szüretel. Pásztor Pálné. Túri Antalné csapat- vezetők szintén jó pár éve. ök tartják nyilván, ki jelent meg, mennyi a napi teljesít­mény, s ha valami nehézség van a brigádban, ők intéz­kednek. Az asztalsor végén mosolygós alacsony asszony Konc Pálné, aki annak idején a kis almafákat ültette, lo­csolta. A férfiak közül Fehér Pál nyugdíjas a korelnök, mert 18 éve tevékenykedik az almás­ban Tűri Dénessel, a minden­hez értő brigádvezetővel együtt. Nem sokkal marad mögöttük Fehér Mihály és Pásztor Pál sem. Mit lehetne még írni ezek­ről a szorgalmas asszonyokról ? Hogy munkába indulás előtt mi mindent kellett tenni-ven- ni odahaza, hogy napközben hányszor száll haza a gondo­latuk, hogy mikor itt végez­nek, mivel kezdjék otthon az ezerféle tennivalót. Bizony nem könnyű a bő két műsza­kot végigcsinálni, még akkor sem, ha az almásban azért van viccelődés és meg lehet tudni, mi hír van a faluban. Lassan közeledik a műszak vége, délután négy óra. Fedél alá hordják a pirosló almák­kal teli ládákat, kiverik a cipőkből a homokot, össze- szedelőzködnek, kerékpárra ülnek és csendesebben, mint reggel, hazaindul a csapat. Fodor Imre Zoltán alapos, jól áttekinthető számadást készített, a jelen­tést kiegészítendő a helyszínen tájékozódtak a vb-tagok és a meghívott vendégek. Megte­kintették a műhelycsarnoko­kat, amelyekben mindenhol rend és tisztaság, fegyelmezett munka fogadta őket. A szerve­zettség imponáló példáját vi­hették magukkal a városatyák, s erről győződhettek meg a jelentés tárgyával kapcsolatos jogszabályok betartását tár­gyalva is. A közművelődési bizottság nyolc éve működik, tevéke­nyen és igényesen. Egységes programmá szervezi az okta­tási. a képzési és a közműve­lődési terveket. Az igényekhez igazítja teendőit. A képzésnél figyelembe veszi, hogy a fizi­kai állomány 35 százaléka szakmunkás, 55 százaléka be­tanított munkás. Az általános iskolát el nem végzettek szá­ma az utóbbi években 15,8 szá­zalékról 12,4 százalékra csök­kent. Akiknek nincs meg a végbizonyítványuk, elmúltak negyvenévesek. A középiskolát végzettek számaránya viszont szépen emelkedik, s meghalad­ta a 19 százalékot. A szakmai tanfolyamok sok­félék. Előadásokat hallgat a művezető, a szocialista brigád -vezetője, a betanított munkás, a karbantartó, a minőségi el­lenőr, a darukötöző és a veze­tő is. A politikai képzés terén sincs lemaradás, ezt mutatja a kiterjedt ismeretgyaraDÍtás. Aki szabadidejéből hajlandó áldozni szakmai érdeklődésé­nek kielégítésére, az a 4500 kötetes műszaki könyvtárban találja meg a kívánt olvas­mányt. A szórakoztató szépiro­dalmi könyvek 3400 darabból álló választéka sem lebecsü­lendő. A művek szerencsére nem porosodnak a polcokon, sokan forgatják őket, évente 200—250 rendszeresen vissza­járó olvasót tartanak számon. A gyári könyvterjesztők szá­mára is jó terep az üzem, mert sokan gyarapítják a házi­könyvtárukat. Kisiskolásoknak Rendhagyó óra A Czárák dűlői és a Budai úti kisiskolások rendhagyó órán ismerkedtek a biztonsá­gos közlekedéssel. Bóják, a közúti forgalom nehézségeit felidéző-utánzó eszközök kö­zött kellett gyakorolniuk, bi­zonyítaniuk, hogy képesek vi­gyázni saját testi épségükre, mások életére. Az ötlet kivitelezésében a városi közlekedésbiztonsági ta­nács munkatársai segítettek. Az ügyességi vetélkedőt KRESZ-verseny egészítette ki Eredményeiktől függően köz­lekedési társasjátékot és egyéb hasznos apróságokat kaptak jutalmul a gyerekek. S a rend­hagyó órát. Helyben gyógyítják A Kossuth Művelődési Köz­ponttal együttműködési szer­ződés kapcsolja össze a válla­latot. Az évente átutalt negy­venezer forint ellentételeként színvonalas kultúrműsorokat tartanak. Író—olvasó találko­zó, színész—közönség találko­zó, külpolitikai fórum, szín­ház- és múzeumlátogatás, ki­rándulás színesíti és teszi vál­tozatossá a szórakozásra szánt órálcat. A Gubody utcában, a KISZ-bizottság egykori épüle­tében ifjúsági klub működik, bár meglehetősen szűk helyen. A jókedvvel és hozzáértéssel végzett munkához egyaránt nélkülözhetetlen a szellemi és a testi frissesség. Évtizedénél hosszabb ideje vezették be az üzemorvosi ellátást és a fog­orvosi rendelést. Mindkét or­vos mellett asszisztens áll, a rendelők jól felszereltek, a műszereket és a gyógyszereket a gyár pénzén szerzik be. A főállású üzemorvos már többféle szűrővizsgálatot kez­deményezett. A gyár vala­mennyi munkásánál hallás- vizsgálatot végzett, az új be­lépőket munkaalkalmassági vizsgálatnak veti alá. A nők körében onkológiai szűrést rendszeresítettek. Fény derül a magas vérnyomásra és le­lepleződik a cukorbetegség. A fogorvosi szék is lehet vonzó. Nagy előny igénybevevőinek, hogy munkaidő alatt, utánjá­rás, várakozás nélkül gyógyke­zelik őket. Az üzemorvosi szolgálat a Vöröskereszttel karöltve háromszor indított eddig elsősegélynyújtó tanfo­lyamot. Teli kosarak A szociális viszonyok példa- szerűek. Megfelelő fürdők, öl­tözők állnak a munkások rendelkezésére. Ezeradagos konyha, tágas étterem, büfé, gyárbeli vegyesbolt működik, amely a háziasszonyoknak nagy segítséget nyújt az elő­rendelések felvételével. A ve­vő reggel leadja a kívánságlis­tát, s délután viheti haza a teli kosarat. A nagyobb létszámot foglalkoztató részlegekben hű­tőszekrény áll, mozgóárusok jelennek meg a műhelyekben. Noha az EVIG-beliek fizetése nem dönt rekordokat, általá­ban jól érzik magukat a mun­kahelyükön Tamasi Tamás Fotó, féláron Jó hír a fotósoknak: a ceg­lédi Ofotért bolt kedvezményes vásárral várja a helybeli kép­készítőket. Október 31-ig kü­lönféle fényérzékeny papírok, hívók, rögzítők és egyéb kel­lékek szerezhetők be — fél­áron. Kiállítás Somogyi István festőművész képeiből nyílik kiállítás no­vember 2-án 15 órakor Al- bertirsán, a nagyközségi párt- bizottság székházában. A 49 darab olajfestményt összegyűj­tő tárlat november 18-ig te­kinthető meg. Növekvő export. Az ÉVIG ceglédi kisgépgyárában az utóbbi években megduplázó- do'.t a tőkés exportra eladott áruk mennyisége, s tavaly el­érte a 64 millió forintot. A szocialista országokban is ke­resettek termékeik, elsősorban az NDK részére szállítanak kefetartókat. Visszakapja régi küllemét Albertirsán megszépül két régi épület. Az egyik a szelle­mi életnek ad otthont, a másik a termelőmunkának. Mindkét létesítmény rászolgált arra, hogy új külsőt kapjon. A nagyközségi pártbizottság házának külső tatarozási mun­kálatait a Dél-Pest Megyei Áfész szakcsoportja végzi. A szakmailag igényes munkát hamarosan befejezik. A másik épület a Pesti út mellett áll. A helybéliek, feledve a régi ne­vét, mai rendeltetésére utaló jelzővel illetik. A hajdani kocsmát ma már cipőgyárnak vagy csizmaüzemnek mondják. A Budapesti Haladás Cipőipa­ri Szövetkezet úgy tataroztatja üzemházát, hogy a felújítás so­rán eredeti építészeti jellegét visszakapja a létesítmény. A renoválással egy időben parko­sítanak és az összerepedezett járdaszakaszt is rendbehozzák. Szépen fejlődő állomány A Ceglédi Állami Tangazdaság kccskéscsárdai szarvasmarha­telepén négyszázötven jószágot számlál az állomány. A fele fejőstehén, a többi növendekmarha. Képünkön: a szépen fejlődő kötetlen tartású növendékállatok fogyasztják esti takarmány­adagjukat Apátl-Tótb Sándor (elvétele ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hf-*ap) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1985. OKTOBER 28., HÉTFŐ Példaszerű törődés A pártházban Fényképek Október 30-án, szerdán dél­előtt MSZBT-rendezvény szín­helye lesz a városi pártszék­ház. Délelőtt 9 órakor A ma­gyar—szovjet kulturális kap­csolatok alakulása az 1980-as években címmel dr. Erős Zol­tán tart előadást. Fél 11-kor Moszkvai találkozások ’85 cí­mű fotóanyagának kiállításá­val mutatkozik be Bahget Is­kander fotóművész. A tárlatot dr. Bodóczky László, az MSZMP Kecske­méti Városi Bizottságának első titkára nyitja meg. A fényképeket november 18- ig tekintheti meg a közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom