Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
mrnsT « MU.YM 1985. OKTOBER 28., HÉTFŐ A kőbaltától a faekéig; <3- m nmm sy> .««y ywn» • K őszesztcndés a szi3eíszontmikIósi hclyt'Jr.éneii gyűjtemény, amely az időn nyáron költözött be az Árpád utca 31. szád alatti, évszázados, úgynevezett öregházba. A hírem nagy tőrömben és a folyosón helyezték cl a település hatezer éves múltjának emlékeit. A kőbaltától a faekéig című kiállítás sok érdeklődőt vonz. Képünkön a régi paraszti tisztaazeba egyik részlete látható. V11 T~— f^vVíie-FIGYELŐ Bach. A csehszlovák tévések Betti nénije után máris egy újabb — négy részből t ó — sorozat vette kezdetét a most odahagyott szerdán: a Magyar Televízió és az NDK Televíziójának közös vállalkozásában készült Johann Sebastian Bach. A megszokás azt diktálná, hogy e címhez kiegészítésül íi üssék még oda, hogy e muzsikás látványosság tulajdonképpen egy életrajzi vázlat, amely a nagy német zeneszerző születésének hárómszá- zadftky,évfordulója -alkalmából készült, ámde ez a minősítés — tanú rá A kihívás címmel sugárzott első rész — egyszerűen nem igaz. Ellentétben ugyanis más, hasonló komponista-biográfiákkal, ez a k;-r- rieridézés nem a bölcsőnél kezdi, hogy eljusson a koporsóig, hanem *> közepébe vág: az orgonisták orgonistáját tüstént vállas-derekas férfiként, kisszerű környezetének nagyszerű középpontjaként mutatja. így aztán nem kellett végigszenvednünk egy aranyfürtös csodagyerek, alulról, felülről, közelről, távolról fotograifált ki imp írozását, hanem azonmód azonosulhattunk a weimari herceg alkalmazottjával, aki Ulrich Thein személyében tüstént rendkívül megnyerőnek mutatkozott. A televíziós film muzsikája pedig ... Nos, ezen nyilván még azok is elandalodnak, felhevülnek, egyszóval az or- gonabúgás tengermorajlását még azok is élvezik, akik magukat botfülűnek tartva elzárkóznak a komolyabb muzsikától. Mindehhez a zenei gyönyörűséghez a látvány szépsége is hozzátársul. Szalai András operatőrnek hála, egyáltalán nem tolakodóan mutogatják magukat a fodrok, a gloknik, a kalpagok, hanem éppen csak annyira, hogy -tökéletesen hiteles légyen a korfestés. Summázva: ez a Bach-sorozat igazán remekül startolt! Olyan vállalkozásnak ígérkezik, amely végre-valahára a legszélesebb körök számára viszi házhoz a dallamok művészetét. (Míg ellenben a föntebb említett szegény Betti néni meséje máris a végeérhetetlen szófűzés állóvizében fulladozik. Cselekménye a minimálisra csappant, párbeszédei viszont nyesetlen indákként tekeregnek. Jó véget már nem érhet; ezt előre lehet tudni...) Ocsa. Az elmúlt napok — egyébiránt nem túl sok izgalmat okozó — kcpfolyamá- bah ismét feltűnt egy Pest 1' agyéi helység, nevezetesen Ccsa. Az Új Reflektor Magazin munkatársai látogattak el oda, mégpedig azért, mert egy kilencven esztendős bú- c..i, neve szerint Miklós Já- ves ötvenezer forintnyi spórolt pénzének a sorsát úgy igazította el, hogy ez a summa a helybéli diákok tanulását segítse. Hagyatkozása szerint két jó tanuló kap majd ösztöndíjfélét ebből az alapítványból, amelynek egyébként — számos ócsai lakos szerint — jobb helye is akadna. Például arra is lehetne fordítani a felajánlott összeget, hogy a vén kosárfonó házát rendbe hoznák belőle. De hát Miklós bácsi erről hallani sem akar. Neki már így is megteszi a több generációt kiszolgált családjogi hajlék. Mint mondotta, ha ő nem tanulhatott annak idején, Hát iskólázhas- ’ sa magát az ő kicsi pénzén most más. Mégis a helybeli tanács szíves segítségét sem fogadta el, hogy egy lakályosabb otthonba költözzön. A néki felajánlott szobából egyszerűen hazaszökött, és most ismét a maga rogyadozó háza körül tesz-vesz, emlékezik a régi időkre, amikor afféle mindentudó ezermesterként kereste kenyerét. Nem nagy áldozat, amit hozott, de éppen parányisága miatt megható. Igazán megérdemelte, hogy a képernyőre került. Akácz László Mérleg és tervek Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál már megkczütéU a felkészülést a jövő evi ünnepi könyvhétre. A nap okú an készült el az AKV részletes elemzése az idei • könyvhét la- p^szíalatairól, amelynek nyomán már az 133Ű-os könyvünnep feladatait fogalmazták meg. Mint ismeretes, a könyvszakma kívánságának megfelelően az ez évi ünnepi könyvhét a korábbi nyo.c helyett hat napra rövidü.t, jelentősen csökkent az ünnepi kiadván nyok száma, s az idei okcíó — az 53 éve megfogalmazott eredcli gondolatnak megfelelően — valőban a kortárs magyar irodalom seregszemléje volt. A végső értékelés szerint az idei könyvünnep — az előző évi hullámvölgy után — ismét sikeresnek mondható. Az klán áz AKV vezetői köz- vélemenykutató íveken is választ kértek a boltvezetőktől a könyvhéttel kapcsolatos tapasztalatokról. Hatvanhét üzletben végeztek felmerést. A válaszadók nagy többsége — 33 százaléka — helyeselte a könyvheti újdonságok számának csökkentését, ugyanakkor a inegkérdezeltck kétharmada kevésnek érezte a könyvheti müve-k példány számát. A boltvezetők 51 százaléka lónak tartotta a könyvhéti újdonságok összetételét, és kedvezően ítélték meg a ma! magyar irodalom hangsúlyozott szerepeltetését. A válaszadók egynegyede viszont hiányosnak minősítette az összetételt, főként a világ- irodalmat és az Ifjúsági irodalmat képvislo köteteket erezték kevésnek. A tapasztalatok alapján az AXV vezetői ajánlásokat készítettek a következő könyvhetek szervezésére. Megfogalmazták, hogy a könyv ünnepe megrendezésének optimális időtartama 5—6 nap. Javasolták, hogy az ünnepi könyvhét helyett — miután már nem hét — használlák a jövőben az ünnepi könyvnaook vagy a könyv ünnepe elnevezést. A könyvterjesztők véleménye szerint az erre az alkalomra kijelölt kiadványok reális száma 60—30 mű. Az újdonságok összetételénél változatlanul alapvető igény, hogy zömében közepes árú, mai magyar, első kiadású szépirodalmi és ismeretterjesztő művek adják a választék gerincét. Kérik a kiadókat: már az éves tematikai tervükben közöljék, hogy mely műveket javasolják akciós kiadványnak. Segítséget jelentene a terjesztőknek az is, hogy már áz előz# év ..novemberében .ismerjék meg a kijelölt könyvek .iesrvzékét, Nagyobb gondot kel! fordítani arra. hogv az újdonságok időben az üzletekbe kerüljenek, s a könvvhét során csak az utánrond*‘lés'i‘k''t szállítsál: a boltokba. Figyelemmel kísérik a jövőben azt is, hogy a keresett s a!acsonvn**b pé’- dánvszámban megjelenő ki- edvánvokat, ha már elfogytak, ne reklámozzák. Foglakoznak azzal a gondolattal is, ho",r az esetleg vfsz- szam áradt félárú kiadványokat az a’’C*ó után — megba- f*ro~n*t idei", esetleg néhány i"iíe’ölt árusífőHo’yrc össz^on- tosftva — továbbra is csökkent áron hozzák forgalomba. Egy gobelinkiállítás képei Álomország falikárpiton Azt hiszem, hogy sok barátot szerez a gobeiinmüve- szetnek az a grandiózus kiállítás, amely a magyar művészek munkásságát mutatja be 1945-től 1935-ig a Műcsarnokban. A tárlaton, amelyet a kulturális fórum alkalmából nyitottak meg, két Pest megyei fiatal művész, Katona Szabó Erzsébet és Remsey Flóra munkája is látható. Két mívesen kidolgozott, cs ha szabad rendhagyó módon ebben a műfajban használni a terminológiát, költőien szép falikárpit. Nem vitás, hogy itt a helyük. Bennem mégis mo- corgott a kíváncsiság: vajon hogy sikerült erre a rangos kiállításra beverekedniük magukat? Az első rózsa Mindketten gödöllőiek. Katona Szabó Erzsi műtermében találkoztunk. Otthonos kuckó: van benne szövőszék, varrógép, me'.eszép ruhák, körbe, mindenütt felaggatva, egy szecessziós repró, a gobelin térve kartonon, fekete bőrből pávaszem mintás, nyitott legyezőre emlékeztető valami — tán falikép. Egyszóval, ha itt se lennénk, ez a szoba akkor is élne, nyüzsögne; minden porcikáján érezni az alkotó munka, a kedvvel végzett pepecselés hangulatát. Rokonszenves háttér Katona Szabó Erzsi aranykontyos, mosolygó arcához. Arról kérdezem, mikor szeretett ebbe a mesterségbe — mert aibból, ahogy műveli, nyilvánvaló, hogy ez számára élet-halál kérdése — nevetve meséli, hogy hároméves korában édesanyja — aki szirltén gobelines — diplomamunkájába egy tenyérnyi rózsát szőtt bele — de ezt meg ne írd! köti a lelkemre. Márpedig leírom, mert idevág, a lényegről árulkodik: ebben a szellemiségben nőtt fel. — Anyám Ferenczi Noémi elveit vallotta. Én látásmódban, felfogásban mindkettőjüktől meglehetősen eltérek, de tőlük örököltem a tisztességes munka igényét. Szeretem a természetet, a növényvilág, a szerves élet burjánzó gazdagságát. Távol állnak tőlem a geometrikusán lecsupaszított formák. Ügy érzem, szükség van arra, hogy a művészet ne csak azt tükrözze a világból, ami nyomasztó, borzasztó. Szükség van arra, hogy megelevenítsük a szépséget is. Azt hiszem, szerencsés alkat vagyok, de én magam körül elsőnek nem a szemét- és ronostelepeket látom meg, nem élek rettegésben, nem félek a jövőtől. Tudok örülni a becsorgó fénvsávok- nak, egy szép anyagnak. — Hogy kerül ide ez a sok tetszetős ruha? — Jelenleg abból élek. hogy ruhákat tervezek. A Művészeti A’aoon k“-"sztül értékesítik és rendelik meg tőlem. Kolozsvárott végeztem; néhány éve kerültem át Ma-.- gyarországra és beletelt egy Katona szabó Erzsébet: Hajnal Barcza Zsolt felvétele Hasznos kézikönyv Különböző szervezetek hazánkban EGY NAGYON hasznos kézikönyvre szeretném felhívni olvasóink figyelmét. A Kossuth Kiadó megjelentette az Állami és társadalmi szervezetek Magyarországon című kötetet, amely tájékoztatást nyújt a politikai és állami, társadalmi szervezetekről, velük kapcsolatos fogalmakról, szócikkekről. A könyvben található információk szinte nélkülözhetetlenek, ha az ember el akar igazodni a különböző szervezetek és szervezettípusok között. A kötet az állami és társadalmi szervezeteket fejezetekre bontva, azon belül ábécé sorrendben tárgyalja. Az egyes fejezetek elején rövid bevezetőben fogalmazza meg a szervezet kialakulásának körülményeit, politikai funkcióit, társadalmi céljait. A címszó- jegyzékben pedig egy-egy meghatározásnak, fogalomnak rövid leírását adja. Az első fejezet a Magyar Szocialista Munkáspárt felépítését, vele kapcsolatos szó- használatot tárgyalja. A rövid leírásból megtudjuk, hogy forradalmi párt, egyber. a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Felépítésének és működésének alapelve a demokratikus centralizmus Szervezi é> vezeti a szo- cializmusópítés egész bonyolult folyamatát. A címszójegyzékben olyan magyarázatokat találunk, amelyek nagyon hasznosaik lehetnek munkánkban. Mi az agitáció? Erre is választ kapunk Nem más, mint a tudatformálás része, a politika elfogadtatásának és valóra váltásának egyik eszköze. Míg a Központi Bizottság a két kongresszus között a párt vezető testületé; Irányítja és ellenőrzi a párt valamennyi szervezetét, képviseli a pártot az állami és társadalmi szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. A pártmunkásokról gyakran hallani, de nem mindenki tudja, hogy tulajdonképpen kikről van szó. A pártmunkás a kommunista pártnak olyan tagja, aki hivatásszerűen vagy társadalmi munkaként, állandó jellegű pártmegbízatást teljesít, rendszeresen részt vesz a párt munkájában. A második fejezetben az államhatalmi szervekről olvashatunk. A legfelsőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés. A két parlamenti ülés között az Elnöki Tanács irányítja az államhatalmi munkát. Az államhatalmi szervek működésében érvényesül az alkotmány Ez a fejezet az államhatalom központi szerveiről szóló szócikkek mellett ré-zletesen ismerteti az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács állal jelenleg adományozható kitüntetéseket, illetőleg a kitüntetés-alapítás és -adományozás legfőbb szabályait Űj államjogi intézményként kerül, be a fejezet szócikkanyagába az Alkotmányjogi Tanács. Választott testület, amely közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. Megbízatása az Országgyűlés időtartamára szól. A központi államigazgatási szervek fejezetében a Minisztertanácsról, a minisztériumokról, velük kapcsolatos fogalmakról tudhatunk meg elég sok mindent. Például azt, hogy mi is az Állami Díj és a Kos- suth-díj. Megtudjuk a különbséget, ami az áUammdniszter és az államtitkár között van. Államigazgatási szerv a Központi Földtani Hivatal, a Központi Szállítási Tanács és az Országos Ösztöndíj Tanács is. Lehetne sorolni a neveket, de a könyvből pontos eligazítást nyerhetünk minden országos intézményre. Külön rész tárgyalja a szak- szervezeteket. Hazánkban a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be. képviselik a dolgozók érdekeit, önállóan tevékenykednek Közreműködnek a törvények és a rcn- dcletek megalkotásában, illetőleg jelen vannak minden olyan fórumon, ahol a dolgozók létfeltételeiről, élet- és munkakörülményeiről döntenek. Ebben a részben is találunk szócikkeiket, amelyek röviden összefoglalják a tudnivalókat. Ismert fogalom a szakszervezeti jogsegély. Ez olyan szolgálat, amely a dolgozók gondjain igyekszik segíteni. Az üdülési bizottság pedig szervezi és javasolja a dolgozókat üdülésre. A könyvben érdekes táblázat van, amelyből kitűnik, hogy milyen a magyar szakszervezeti mozgalom felépítése A társadalmi szervezeteket is ismerteti a könyv, a tanácsokat, amelyek éppen a napokban ünnepelték 35. születésnapjukat. A tanács, mint a nép hatalmát megvalósító igen fontos szerv részt vesz az államhatalom gyakorlásában, de a korábbi megfogalmazással ellentétben nem gyakorolja a teljes államhatalmat. Az államhatalom teljességének a gyakorlásában ugyanis más állami szervek tevékenysége is bennefoglaltatik, például a bíróságok, az ügyészségek, a fegyveres testületek. Az egyházakat egyházi szervezeteket is tárgyalja a könyv. Megtudjuk belőle, hogy milyen furcsa egyházi szervek is működnek hazánkban, például a Buddhista Misszió, vagy a Hetednapos Adventista Egyház. Szerzetesrendek is léteznek Magyarországon, mint a Bencés Rendtartomány és mások. VÉGÜL az Igazságszolgáltatás szerveit mutatja be a kötet. így teljes képet kaphatunk hazánk szervezeteiről, az államhatalom felépítéséről, amelyet illő ismerni. Gáli Fándor kis időbe,. hogy a szakmába illeszkedjem, megismerjék a nevemet és a munkáimat. — A Hajnal, amely a kiállításon látható, szerintem jó ajánlólevél. — Én is ebben reményke-, dem, mert a gobelin nem olcsó mulatság, több tízezer forintba kerül az anyag, a fes- tetés, és sorolhatnám. Az ember csak akkor tud tovább dolgozni, ha már az elkészült, munkáit sikerült eladnia. Az viszont, hogy az intézmények vásárolnak-e vagy sem, már a gazdasági helyzet függvénye. — Tehát, ha jól értem, nemigen vásárolnak. Nem baráti alapon — De már az is valami —- szól közbe Flóra —, akinek az arcáról, mar az első pillanatban Brancusi Alvó múzsa című, hallatlanul finom vonalvezetésű szobra jutott eszem- bo —, hogy a gobelint ma kezdik megint értéke szerint becsülni. Az emberek már bizonyára telítődtek az avant- garde kísérletezéssel, kezdenek visszafordulni a míves munkák felé. Ezt bizonyította a lausanne-i biennálé is, ahol rengeteg klasszikus stílusban készült munka volt látható. — Szerintem a tér- és falitextileknek egyaránt megvan a maga funkciója — folytatja Erzsi —, egyenlő esélyes a verseny, és ez így helyes. — A Művelődési Minisztérium hosszú idő után 1980- ban írt ki olyan pályázatot, amely az új textiltörekvése- ket támogatja. Szerencsém volt — mondja Flóra —, a pályázatot megnyertem. Ez egyrészt Szakmai szempontból volt lendítő erő, másrészt jól jött, hogy anyagiakkal is hozzájárultak a kivitelezés költségeihez. — A gobelint nézve az jutott eszembe, hogy órákig lehetne arról beszélni, mi minden van benne, annvi asszociációt kelt. Eredetileg óvodába tervezted. Oda kerül,vajon? Mi lesz A fény fája;\-?bz árnyék fája sorsa? — Nem tudom. — Pályázatokat nyertél, jó passzban vagy. — Meglehetősen nehezen indultam a pályán, a főiskola után szövést tanítottam a művelődési házban, s az ÉS- ben jelentek meg rajzaim. Akkoriban kevesebb lehetőség volt. Most viszont a Fiatal Iparművészek Stúdiója folyamatosan kínál lehetőségeket. A szellem is demokratikusabb. A pályázat kapcsán meggyőződhettem arról, hogy valóban az számít, ki mit produkál — a színvonal. Szavamra mondóm, nem baráti alapon kerültünk erre a tárlatra. Van énekes táncosnő? — Mesélj valamit az indulásról. Te is az anyatej'el szívtad magadba a művészei szeretetét? — Remsey Jenő unokája — szól közbe Erzsi. — Apám; anyám ugyan otthon folyton rajzolt, festett, de én először énekes táncosnő szerettem volna lenni, csak azt nem tudtam, hogy van-e ilyen. A mesterséget képzőművészeti szakközépiskolai tanáromtól, Basilides Sándortól tanultam. ö tanított meg rajzolni úgy istenigazából. Egyébként ez az iskola volt a meghatározó élmény. Fantasztikusan szabad, demokratikus légkör jellemezte. Segítettek, hagytak kibontakozni. Nekem akkor is a fantázia volt az erősségem. Szeretnék valami szépet, furcsát, különlegeset adni a gobelinen az embereknek. Ügy érzem, mostanában léptem át azon a küszöbön, hogy azt tudom nyújtani, ami bennem van. Nagy Emőke