Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

Őszi parkápolás n> Október van, visszavonha­tatlanul itt az ősz. A váci kommunális üzem dolgozó számára is új feladatokat je­lent: gyűjtik a fák lehullott levelét; a parkok fáit, bok­rait az áttelelésrc készítik elő. Felvételünk a Földváry téri lakótelepen készült. Stehlik Istvánná és társai a fák tövét kapálják és tányé­rozzák, hogy a csapadék köny- nyebben eljuthasson a fák gyökérzetéhez. Hancsovszki János telvétele Szentendreiek Szobon Vendégségben Huszonkét szentendrei ipar­művész, közöttük országos hí­rű keramikus-, textil- és öt­vösművészek, mint Pauli Anna textiles. Lehocky Já­nos műkovács, Sarkantyú Ju­dit és Kisfalusi Márta kera­mikus munkái láthatók no­vember 28-ig a szobi Bör­zsöny Múzeumban. A tárlat hétfő kivételével reggel 9 órá­tól délután 5 óráig tekinthető meg. f K^cma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1985. OKTÓBER 23., SZERDA HNF-eifiököí, titkári választottak a kosdi falugyűlésen Hosszú időre épül, ami épül jí Miről is vitatkoztak leg- ^ inkább a kosdiak falugyű- ^ lésükön? Elsősorban arról, ^ hogy a több évi fáradozás ^ ellenére is akadnak még ^ hiányosságok az alapellá- ^ tásban, az utak korszerú- | sítése is várat még magá- f ra. A hozzászólók többsé- ^ ge a gondok mellett hang- ^ súlyozta: elértek valamit ^ és ezen az úton kell to- í vább haladni. om A művelődési házban meg­rendezett tanácskozáson Nagy Lajos tanácselnök-helyettes köszöntötte a résztvevőket, közöttük Csőri Lajost, a Vác Városi Tanács főmérnökét. Balázs Andrásné, a Haza­fias Népfront kosdi titkára azokról a településfejlesztések­ről beszélt, amelyek megvaló­sulását segítették a népfront­aktívák az elmúlt öt eszten­dőben. 1980-ban öregek nap­közi otthonával gyarapodott a község. Ma is teljes az Intéz­Ezután folyamatosan Gyerekek hallásvizsgálata A jövőben folyamatosan el­végzik a város óvodásainak és az általános iskolák VII. osztályos növendékeinek hal­lásvizsgálatát. Idén az összes, első osztályba került gyerme­ket, 397 nagycsoportos óvo­dást, és 428 hetedik osztályos kisdiákot vizsgáltak meg a szakemberek, hogy kiszűrjék az esetleges halláskárosodást. A Pest Megyei Tanács egész­ségügyi osztályának anya- és gyermekvédelmi keretéből még egy hallásvizsgáló audio­métert igényelt a város, a szűrés folyamatossága érde­kében. 2501 Vác., pf. 32. Verseny után babgulyás Mi, a Radnóti iskola úttö­rői Zebegényben emlékeztünk meg a fegyveres erők napjá­ról. Nagy izgalommal készül­tünk az akadályversenyre. Az Esze Tamás laktanya KISZ- es katonái emlékezetessé tették ezt a napot. A vasútál­lomáson gyülekeztünk. Az út­törők nagy örömmel tették meg az állomástól a kijelölt területig tartó utat. A megér- kezők közül sokan lázasan fogtak hozzá a tízórai elfo­gyasztásához. A többiek a csapatévnyitóra készültek. A megemlékezésen Helferber Pé­ter, a laktanya KISZ-titkára megnyitó beszédet mondott, és a katonák, nagy meglepő­désünkre, diszlövést adtak le. Ezután a csapattanács tagjai megbeszélést tartottak, majd a rajok egymás után indul­tak a nehéz akadályok leküz­désére. Az öt feladat végre­hajtása után a katonák bab­gulyással ' vártak bennünket. Mindenkinek nagyon - ízlett. Amíg az utolsónak indult ra­jok 'is megebédeltek, megte­kinthettük a katonák fegyve­reit, autóit, majd elmehettünk egy rövid, de szép tájnézésre. Az elért eredményekért a ra­jok jutalomban részesültek. Hirtelen fekete felhők gyüle­keztek felettünk. Féltünk, hogy elver az eső, ezért gyor­san összeszedelőzködtünk, és elindultunk az állomásra. Köszönetét mondunk Felföl­di István alezredesnek és Schmutczer István százados­nak, kik segítették megszer­vezni a kirándulást. Ezenkí­vül Helferber Péter KISZ- titkárnak és a laktanya kato­náinak a vendéglátásért. Jeney Tünde csapattitkár, 4592. sz. Radnóti Miklós úttörőcsapat Sződligettő! — Sződiigetig Tokaji szüret A hét végén kétnapos or­szágjáró túrát indít a sződ- ligeti művelődési ház, a to­kaji borvidékre és Sáros­patakra. A programban tokaji szüret és a környék neveze­tességeinek megtekintése sze­repel. Jelentkezéseket még el­fogadnak a művelődési ház igazgatóságán. meny kihasználtsága, huszon­öt időskorú ember látogatja az otthont. Többszörösére emelkedett a segélyezések ösz- sz,ege is az elmúlt években így évente negyven-ötven idős ember részesül belőle. Az itt élők régi kívánsága volt takarékszövetkezet létesí­tése a községben. A Nagyma­ros és Vidéke Takarékszövet­kezet helyi kirendeltsége szintén öt évvel ezelőtt nyílt meg. A település legjelentősebb beruházása az új iskola épí­tése volt A korszerű iskolát 1982-ben vehették birtokba a gyerekek. Két évvel ezelőtt csaknem 400 ezer forintot köl­töttek az óvoda fűtésének kor­szerűsítésére. Több középüle­tet, szolgálati lakást is fel­újítottak. Évenként költöttek a villany- és az úthálózat kor­szerűsítésére is. :::» 1983-ban a belvízelvezetési munkálatokkal az egész la­kosságot érintő beruházás kez­dődött. A terveknek megfele­lően a szakemberek négy ütemben végzik el a munkát. Eddig csaknem 5 millió fo­rintot költöttek a Székely-pa­taknál folyó munkálatokra. Tavtaly a megyei tanács támg.- gatásával két új hidat építet­tek a patakra, ezzel biztonsá­gosabbá vált a közlekedés és a különböző áruk szállítása a községben. Igaz, az anyagi ál­dozat sem volt csekély, hi­szen 4,5 millió forintot fizet­tek ki érte. Jelentős a fejlődés a kör­nyezetvédelemben is. Fásítás­sal, az intézményes szemét- szállítás bevezetésével enyhí­tettek a korábbi gondokon. A község legújabb büszkesége a fogorvosi szakrendelő építése, amelyet a napokban adnak át. Ezt követően Boros Ferenc tanácselnök ismertette a VII. ötéves terv településfejleszté­si elképzeléseit. A feladatok között elsősorban a belvízel­vezetési munkák befejezése, az úthálózat korszerűsítése, az egészségügyi és a kereskedel­mi ellátás javítása, valamint az iskola bővítése szerepel. A közeljövőben a tanács munkatársai közösen a HNF- aktívákkal sorra látogatják a kosdiakat — hangsúlyozta az elnök —, hogy döntésüket kérjék a tefa összegének fi­zetéséről és felhasználásáról. A tefára 1000 forintot java­solt a tanácsülés évenként és családonként. A vitát követően a VII. öt­éves terv településfejlesztési koncepcióját illetően megosz­lottak a vélemények. A szót kérők közül többen egyetér­tő véleményüket hangoztatva arról beszéltek, hogy a fel­adatok sokrétűek, s így a rangsorolásuknak — a folya­matban lévő teendők befeje­zésének elsődlegessége mellett — az igények és a lehetősé­gek összevetésén kell alapul­nia. Többen nagyobb előrelá­tást kértek a fejlesztéseknél, mondván, hogy ami ma épül, az hosszú távra szolgálja majd a községet. Akadt olyan fel­szólaló is, aki igen indulato­san egyéni sérelmének adott hangot. A hozzászólások után a HNF Kosdi Községi Bizottsá­gának elnökévé dr. Kernács Hárolynét, titkárává pedig Borovics Gézánét választották. Surányi János A kitüntetett nyomdavezető Nem ismernek lehetetlent Az ország egyik legkisebb nyomdája a váci székhelyű Pest Megyei Nyomda Válla­lat ceglédi telepe. Tizennyolc ember munkáját irányítja Osztrider György fiatalos ener­giával, jó szervezéssel és nagy himtásszeretettel. — Hogyan kezdődött a pá­lyafutása? — Hatvani születésű vagyok. Az volt a vágyam, hogy a cu­korgyárban esztergályos le­gyek. Az nem sikerült, de a nyomdában volt felvétel, je­lentkeztem, felvettek. Akkori­ban bizony nem volt köny- nyű a tanulók helyzete, úgy kellett lopni a tudást, de min­dent megtanultunk három év alatt. Nem volt egyoldalú az oktatás, mint a tanulóképzés mai rendszerében, amikor ré­szeire bomlik a szakma. — A tanulóéveket milyen fontosabb állomások követ­ték? — Néhány évig gyakornok­ként dolgoztam az Athenaeum Nyomdában, ahol megtanul­tam a gépszedést és a manó­szedést. Munkatársaimra mindig le­het számitani, megértik, hogy olykor többféle munkát kell végezni, s ha szükséges, ak­kor megcsinálják a kötésze­ti, berakása, csomagolási teen­dőket is. Ha sürgős valamely nyomtatvány elkészítése, ak­kor nem ismernek lehetet­lent. Nem könnyű a dolgunk, mert a legtöbb gép nagyon régi. Akad köztük olyan, ami már működött a századfordu­lón. Egyetlen automata gé­pünk van, és az utóbbi ti­zenkét évben mindössze két új gépet kaptunk. — Milyen nyomtatványo­kat készítenek? — Mi nyomtatjuk a me­gye összes moziplakátját, mű­sorkártyáját. Itt készül a leg­több gyászlap, a városnak és környékének évi 30—40 ezer darab. Sok ügyviteli anyag, táviratlap, meghívó kerül ki az öreg nyomdagépek alól. Osztrider György vezetése alatt ez a kis nyomda egy­szer sem volt veszteséges. Ar­ról is nevezetes, hogy az utol­só pillanatban leadott meg­rendelést. is határidőre telje­síti. Hia nincs elég ember a nyomdában, akkor ő maga is beáll a gép mellé. Amit kell, megcsinálja, úgy, mint régen. Kiemelkedő tevékenysé­géért. helytállásáért nemré­gen a városi tanács kezde­ményezésére Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült. 1986 tavaszán nyug­díjba megy. Bujdosó Edit Kedvük telik benne Kézzel csinálták az aranyat Asztalon a díjnyertesek, a falon pedig az első munkákból vá­logatott kedves darabok. A szerző felvétele a lányokkal, sajnálom, hogy már nem járhatnak a szak' körbe. Helyettük a munkáik maradnak meg, mint az a te­rítő is, amit ünnepi alkal­makkor használunk. Alighogy elmondta mind ezt. már elő is került a nagy méretű hímzett ünnepi terítő. Az igazgatónő segített kiven­ni a szekrényből, de a szét- hajtogatására már nem vál­lalkoztak, olyan óriási. A díjazott anyagban is van egy terítő, ugyan valamivel kisebb, de annál szebb. Ezl már a műhelyteremben cso­dáljuk meg, nemrég érkezeti vissza, éppolyan tisztán, alig gyűrődve Nyíregyházáról a kollekció. — Ez a hat párna és az ágyterítő az — mutat a föl­sorakoztatott darabokra Gyar- mathyné. — Ez egy udvarhe­lyi vetett parasztágy. Min- egyik párnát más gyerek ké­szítette, a hosszú takarót kö­zösen. A világos alapon fehér pa­mutfonallal dolgoztak, a min­tákat a tanárnő tervezte. — Nagy bajban voltunk mert nem kaptunk megfelelő fonalat sehol. Utolsó percben segített a Pamutfonó Ipari Vállalat egy nagy-nagy spul- ni fonallal, amiből a végére egészen kicsi maradt. Gyor­san kellett dolgozni, ezért szombat, vasárnap is azt csi­náltuk. Eljöttek a lakásunk­ra és nagyon erős tempóban dolgoztunk. Amíg a tanárnő ezt meséli, elnézem a szerény, mérték­tartó mintákat. Nem töltik be az egész párnát, egy sávban futnak körbe a szélén. Csak akkor értem meg, hogy mennyi anyagot dolgoztak be­le, amikor közelebbről is szemügyre veszem. Minden egyes minta külön-külön is alaposan kidolgozott, szoro­san sorakoznak a vékony szálak. — Csak az tudja tanítani a hímzést, aki szereti, szívvel- lélekkel csinálja. Én nagyon szeretem, ahogy a gyerekeket is. Nem baj, ha ügyetlen va­laki, szívesen segítek minden­kinek. A gyerekek olyan lel­kesek, ha elkezdték csinálni, hogy sokan a zsebükben hordják és tízpercben is azon munkálkodnak. Ez a kedvencem, mutat rá az egyik párnára, miközben elrendezi a fénykép kedvéért, aztán nem állja meg. felve­szi és átkarolja. — Nem jó helyen volt, ezt tegyük ide a szélére — mondja és kattan a gép, megörökítve valakit, aki nem fáradt bele a hét­köznapokba, mert hisz vala­miben. Dudás Zoltán ISSN 0133-2759 (Váci Hfttap) PRV-NAPOK VÁCOTT A Dunakanyar Áruház ajánlata: női félcipők 30%-os árengedménnyel irhakesztyűk 10%-os árengedménnyel nappakesztyűk 20%-os árengedménnyel női kosztümök és blézerek 30%-es árengedménnyel padlószőnyeg és ágynemű 20-30%-os árengedménnyel A főtéri boltok (Március 15. tér) ajánlata: Q FER-vósár a leértékelt áruk boltjában 8 Gyermek- és férficsizmák a cipőboltban 8 Különleges függönyök vására a Bétex-boltbao 8 Ingparádé a Revüboltban 8 Divatújdo-nságok gyermekeknek a rövidáruboltban Vásár a városban, vásár minden boltunkban! X p Nem ritka dolog, ha aí á általános iskolásokat gya | korlati foglalkozásokat p praktikus, a mindennapi $ életben használható isme­íj retekre tanítják. Olyat Is ^ hallottam, hogy lányok is- £ merkedhettek a villanysze- £ relés alapfogásaival, eset- í leg megtanulták a kalapács P használatát is. Ugyanígy $ megtanulhatnak főzni a 'p fiúk is. Kinek mihez van t kedve. ..........* A váci Petőfi Sándor Ál­talános Iskolában is töreked­nek valami ilyesmire. Náluk főzni, szabni, varrni ugyan csak a lányok tanulnák, de emellett, szakköri keretek kö­zött már a fiúkkal együtt is­merkedhetnek a csecsemőápo­lás fogásaival. — Az oktatás mellett fő cé­lunk a családi életre nevelés — mondja Kovácsné Pöltz Pi­roska, az iskola igazgatónője. — Amire tantervileg nincs lehetőség, azt a szakkörök­ben igyekszünk pótolni. Az eredménnyel meg lehetünk elégedve, országosan is elis­merték, ezért mehetett már jutalomüdülésre 32 gyerek Zánkára, Csillebércre. Az igazgatói szobában ülünk, s beszélgetőpartnerem csak felmutat a fejünk fölé a falra, ahol zsúfoltan sorakoz­nak egymás mellett az elis­merő oklevelek. A legújabb mindig a legbecsesebb, de a most nyáron kapott sokáig az első helyen marad. A Nyír­egyházán rendezett kétéven­kénti országos népművészeti kiállításon nyerték a hímző- szakkörösök és hozzá egy a győzteseknek kijáró aranypla­kettet is. Nem kell messzire menni vagy keresgélni, hogy ízelítőt kapjunk a gyerekek munká­jából, az asztalon levő terítő, az ülőbútorokat díszítő pár­nák mind az ő kezük alól ke­rültek ki. Gyarmathy Gyuláné műszaki szakos tanár, a szak­kör vezetője és mondhatjuk lelke, láthatólag nagyon büsz­ke tanítványaira, akik az el­múlt tanévben kijárták a nyol­cadikat. Az idén már mások­kal. kisebbekkel kezdett. — Évekig dolgoztunk együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom