Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

ŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1985. OKTÓBER 22., KEDD A fokozatkapcsolásúté! a védó'gázasig Ampermérő és harmonikaszó Egy kapcsolás, s a műszer­fal apró ablakaiban megreb­bennek a hajszálvékony muta­tók, és sietős iramban futják be a félkörívű skála bizonyos darabját. Aztán megnyugod­nak valahol, mintha újabb pa­rancsra várnának. A fiatalem­ber csupán egy pillantásra méltatja érzékeny műszereit, megint igazít egyet a trafó karjain, mire a volt-, amper-, és wattmérők újra megbok­rosodnak, minden állítás al­kalmával más-más értéket mutatnak. A laikus értetlenül szem­léli a műveletet, ám Szalai Andrásnak minden egyes jelzés fontos információ a vadonatúj hegesztőgép állapotáról. Az imént érkezett a hosszú szere­lőasztalról, ahol ügyes kezű asszonyok forrasztották, csava­rozták össze ezernyi apró al­katrészből. A gép hibátlan, in­dulhatna a csomagolókhoz, ám a meós nem egykönnyen enge­di útjára a szerkezetet. Kívül- belül átvizsgálja még, a festés­től a műszaki kivitelig a leg­apróbb hiányosság sem kerüli el figyelmét. Szalai András villanyszerelő mester 10 éve dolgozik a Tra­kts szövetkezetben, azóta a be­mérőpult a munkahelye. Keze aló sorakozik minden egyes elektromos gép, ami ebben a hatalmas teremben készül, a bemérő szaktudására, tapaszta­latára és persze lelkiismeretére bízva, döntsön a drága gyárt­mányok sorsáról. Nem túlzás, ha azt mondjuk, nagy felelős­séget kívánó munka ez, hiszen egyetlen hibás darab a szállít­mányban komoly következmé­nyekkel járhat az üzemre néz­ve. De úgy látszik, Szalai And­rás munkájára nemigen adód­hatott kifogás, évtizednyi idő e fontos munkakörben, erre elég' bizonyíték lehet. Ezalatt szinte közvetlenül érzékelte mindama műszaki változáso­kat, amik az idők folyamán a sorozatgyártó műhely életé­ben végbementek. • — Amikor ide kerültem, még az egyszerű kis trafók építése folyt, akkortájt kezdett felfutni a hegesztötranszfor- mátorok gyártása, kezdve az anyagigényesebb fokozatkap- csolásúaktól a söntös készülé­kekig. Manapság pedig a fo­lyamatos üzemű modern védő­gázos hegesztőket készítjük, ezek belföldön, és a külorszá­gokban — a , Szovjetuniótól Ausztráliáig — egyaránt ke­resett cikkeink. — Azonban nem szabad el­felednünk, hogy ez a fejlődés nem ment ám csak úgy magá­tól, az itteni szakemberek is hozzájárultak, hogy minőségi­leg minél jobb gyártmányokat küldhessünk piacra. A legna­gyobb jelentősége azonban a gépesítésnek volt. Ma már kor­szerű pneumatikus szerszá­mokkal dolgoznak a szerelők, gyorsabbá. és lényegesen könnyebbé téve így az aprólé­kos, sok kézi erőt igénylő te­vékenységüket. — De gondolom, a meóst bi­zonyára még most is irigylik privilégiumáért. — Aki látja, ismeri mun­kámat. nem hiszem, hogy na­gyon pályázna ró. A minősítés fontosságának tudata, az ál­landó lekötöttség, a figyelem, s az elektromos áram veszélye mellett dolgozva az ember mindig nagyobb feszültséget érez. mint aki mondjuk csa­varokat hajt, noha az termé­szetes, hogy az én kezemben is lényegesen könnyebben megy a munka mint 6—8 év­vel ezelőtt. — Segítsége van? — A műszakban ketten mi­nősítünk, Barna János szemé­lyében ügyes munkatársra lel­tem. Igaz, ő még csak néhány hete van nálunk, de azt mond­ja, nem bánta meg, hogy ide szegődött. A kollektívára sem lehet kifogása, jó társaság a miénk, csak az a bosszantó, hogy kevés a fiatal. Az idősek lassanként elmennek, s itt ma­rad a szakma üresen. Főleg az elektro- és a mechanikai műszerészeket hiányoljuk na­gyon. — Talán mert nincsenek a keresettel kibékülve ... — El kell ismerni, hogy e szakmákhoz nemigen akad manapság pénzes munkahely itt a városban. Jómagam 5—6 ezer forint körül kapok havon­ta, s bizony emögött sok túl­óra is van. Mégsem hánytorga- tom fel sérelemként, úgy vé­lem, rosszul ítéli meg az életet az, aki szimplán csak az anya­giakat veszi szemügyre. No jó, elsődleges, de nem minden. Mit mondhatok? Elégedett embernek tartom magam, sze­retem az ittenieket, s úgy ér­zem ez a viszony kölcsönös. Szalai András főnöke az utolsó gondolatot sietősen megerősítette, nehogy véletle­nül kimaradjon a riportból. Nem mondom, meglepett ez a feltétlen dicséret, s ha ilyen nyíltan adják valakinek, el kell hinnünk, hogy nem alap­talanul teszik. Amikor azt is megtudtám, hogy beszélgető- partnerem az Absolon Sarolta nevét viselő kollektívának, a szövetkezet kiváló brigádjának tagja — immár 9 éve, s sze­mély szerint is kiváló dolgo­zó, . meggyőződtem, nem a le­vegőbe beszélt a főnök. Vajon minden ilyen szép a magán­életben is? — Két kislányom van, egyik 3 és fél. a kisebbik 2 éves. Fe­leségem a tormási óvodában dolgozik. Tudja, nálunk is az a baj, mint sok helyen, a kel­leténél valamivel kevesebbre futja az időből a családra. Itt a túlórák, hétvégeken meg a névnapok, lakodalmak. Az én hobbim, de nevezhetjük jöve­delemkiegészítőnek is, a mu­zsika. Hárman vagyunk a ze­nekarban, s szinte minden szombaton hivatalosak va­gyunk valahová. így megy ez már sok év óta, zene nélkül talán meg sem tudnánk lenni. Amikor munka után fáradt, vagy ideges vagyok, elő a harmonikával, s minden gon­dom egy csapásra elfeledem. Miklay Jenő Szalai András a műszereket ellenőrzi Varga írén (elvétele A sertéstartás gazdasági oldala - a gyakorlatban Jó gondozás - megfelelő eredmény Az utóbbi években nagy len­dületet vett Nagykoroson es környékén a sertéshizlalás ki­csiben. nagyban egyaránt. Csak Kőrösön évi 25 ezerre növekedett a hizlalt sertések száma. Mostanában azonban itt is, ott is hallani, hogy csökken a hizlalás! kedv. Az áiiattorgaimi vállalatok meg azért panaszlkodnak, hogy vál­tozott a külföldi vásárlók igé­nyé, nem szeretik a kövér húst, az itteni termelők pedig túl zsíros disznókat hizlalnak. Valahol hiba van, amit orvo­solni kellene. Felkerestem egy régi isme­rősömet. Cseh Józsefet szép, szőlős, virágos házában, aki csaknem tíz esztendő óta ha­ladó tempóban foglalkozik ser­téstenyésztéssel és -hizlalással. Hogy látja ő a dolgot? Először szétnéztem az uda- ron. Az egyik ólban hatalmas fehér anyadisznó, 13 darab há­romhetes szép. fehér malacot szoptat. A másik ólban hat 110—120 kilós hízott malac, melyeket a jövő héten ad le a vállalatnak. A harmadikban öt öthónapos tehér süldő, me­lyeket anyának nevel, a ne­gyedikben és ötödikben két formás, nagy apaállat volt, melyeket évek során maga ne­velt ki. A hatodik ólban ott van a sertésudvar új királya: egy 9 hónapos, formás, hosz- szú, fehér „észt lapály” apaál­lat, melynek már meg van a működését engedélyező törzs- könyve. Cseh József a napokban vá­lasztotta ki Kocséron a Petőfi Tsz 50 apaállat-állományából. Az ára 12 ezer forint volt, melynek felét az állatforgalmi vállalat fizeti, ezzel a tenyész­tő kétévi tartozásra szerző­dőt!. így kívánja elősegíteni az állatforgalmi vállalat, hogy a sertéstartók a kívánt minő­ségű húst biztosító apaállat­hoz jussanak. jf::H — Megtalálja-e a számítá­si? — Mo^t már megvan a pa­pír is hozzá — mondta Cseh József. Ha valamihez. ért az ember és szívesen csinálja, munkájának sikerülni kell. Először kahyb apaállatot ajánlottak. El is mentünk ér­te Kecskemétre egy gazdaság­ba, de a jószágnak nem tet­szett a fizimiskája, és kettő­ből lehetett volna választani. Szép apát akartam választani az én öt süldőm leendő ma­lackáinak is. Egyébként ezt a fajtát 1920-ban Észtországból hozták be. s azóta angol, dán és holland fajtákkal javítot­ták. Szép hosszú malac, vas­tag, húsos sonkái vannak és a kocséri tsz is nagy sikert ér el vele. Jó gondozás mellett megfelelő malacokat várha­tunk tőlük. — A hizlalást problémákra lesz-e megoldási? ::::: — Már keresik a felvásárló vállalatok is. Szerintem baj, hogy nagyon drága a táp, s az is baj, hogy sokféle van belő­le, nem! mindig tökéletes a minőség. Igyekeznek kikísérle­tezni a kevesebb zsírt termelő tápot is. — Egyébként a főfoglalko­zásom a konzervgyárban van, ahol a lemezüzemben dolgo­zom. Mindig nagyon szerettem az állatokat, a sertéstartásban sokat segít a feleségem is. Kopa László Hírnevükhöz méltón A minap kedves, vidám hangulatú rendezvény színhe­lye volt a Cifra csárda. Nem kötődött semmi nevezetes al­kalomhoz, évfordulóhoz, mégis egyfajta ünnep volt ez, hiszen egykori munkatársak, megfá­radt, idős emberek adhattak egymásnak találkozót, egy ki­csit elbeszélgetni a múltról, sorsuk alakulásáról. A Cegléd és Környéke Ven­déglátóipari Vállalat hívta össze nyugdíjasait, kellemes körülményeket teremtve szá­mukra a kikapcsolódáshoz. Nagy István, a vendéglő ve­zetője az Arany János Műve­lődési Központ népdalkörét is meghívta erre az alkalomra Az együttes tagjai hírnevűk­hez méltóan most is teheti ?g- gel csillogtatták meg a nép­dal. a zene szépségét. Közben a.ra is mód nyílt, hogy Kis István, a kórus vezetője értő előadásában a vendégek meg­ismerkedhessenek Bartók és Kodály művészetével, mun­kásságával. Egy szó mint száz, a nép­dalkor most is vastapsot ka­pott a hálás közönségtől, akik ezúton is ■ szeretnék megkö­szönni az énekesek közremű­ködését. A kórus azóta készül az újabb fellépésre. Október 31-én a város idős lakóinak tiszteletére rendezendő ünnep­ségre hivatalosak. — a.v Nem megy a góllövés Nk. Kgy. Kinizsi—Iklacl 0-0. Kinizsi: Leskó — Farkas I„ Kecskés I., Mihályi. Bélteki, Farkas J., (Kovács L. 60. p.). Szabó (Dajka 80. p.), Sallai, Benkó, Vígh, Toricska. Lendületes támadásokkal kezdett a körösi csapat, de a góllövés nem sikerült, vagy a jól védő ikladi kapus hárított, vagy a védők szereltek szöglet­re, vagy a lövések voltak pon­tatlanok. A körösi kapunál Mihályi hárított jó közbelé­péssel. Negyedóra után főleg mezőnyjáték folyt meddő kö­rösi fölénnyel. A 30. percben Benkót szögletre szerelték, majd nagy helyzetből leadott lövését a kapus szögiéire ütöt­te. Az ellentámadásnál Leskó kifutva lábbal hárított. A 34. percben Szabó szögletéből Bélteki fejese alig szállt kapu mellé. Ikladi támadásnál Les­kó bravúrral hárított szöglet­re. A 43. percben Vígh hibá­zott jó helyzetben. A második félidő elején ve­szélyes ikladi támadást hárí­tott a körösi védelem, majd ismét a hazai csapat volt a többet támadó, de a játéko­sok labda nélkül nem mozog­tak, így a jól és szervezetten játszó, frissebben mozgó ven­dégek mindig közbe tudtak Japán vélemények nagykőrösi módszerekről Derűjátékosság,fegyelmezettség A JAPÁN közoktatás ha­sonló cipőben jár, mint a ma­gyar; hozzávetőlegesen tíz esz­tendőnként kise'ob-nagyobb reformokat, tantervi változta­tásokat hajtanak végre. S mi­vel közeledik a legújabb ter­minus. a japán művelődési mi­nisztérium huszonöt tagú dele­gációt indított — kis túlzás­sal — világkörüli útra. Nem érdektelen az a körülmény sem. hogy a küldöttség tagjai általános iskolai nevelők, taní­tók, tanárok. A delegáció út­jának első állomása Magyar- ország volt. Itt egy kisváros­ban, Nagykőrösön a gyakorlat­ban figyelték az oktatási mód­szereket, három napon keresz­tül. Magyarországról Párizsba repültek, s a luxemburgi ha­tár mellett, fekvő Thionville városkában cselekednek ha-/ sonlóképpen. Ezt követően Anglia, majd az Egyesült Ál­lamok, Los Angeles illetve Manhattan a cél. s az egyhó­napos tanulmányút végeztével onnan térnek haza. Nagykőrös — vagy. miként a helybeliek szeretik nevezni: Arany János városa — nagyon kellemes élményeket szerzett a japán delegációnak. Láttak matematika-, testnevelés-, tör­ténelemórákat általános isko­lában, délutáni foglalkozáso­kat szakközépiskolában, angol­órát és énekórát gimnázium­ban — s persze mindezekelőtt alapos tájékoztatót a magyar közoktatásról. A PROGRAM végeztével a figyelmes vendéglátók alkal­mat teremtettek arra, hogy mind a japán pedagógusok, mind a magyar társaik kielé­gíthessék kíváncsiságukat, s megbeszélhessék újra az órá­kon látottakat. Dr. Makai Katalin művelő­dési. egészségügyi és spcrt-osz- tályvezető először is arra hívta fel újólag a figyelmet, hogy a mindennapi életet villantották fel, s azt az iskolát igyekeztek bemutatni, amelynek a célja nyilván mindenütt a világon hasonló: a gyerekeket boldog, kiegyensúlyozott, okos emberi életet élő felnőtté nevelni. Cyusyo Sakata — a küldött­ség vezetője — bábjátékot rög­tönzött válaszképp. Rendkívüli derűvel idézte fel a látogatás epizódjait, emlegetve, hogy szívesen maradnának még a vendégszerető magyarországi kisvárosban. Aztán komolyra fordította a szót. Ismertette a japán oktatá­si rendszert, felhívta a figyel­met a célok és a megközelí­tési módszerek hasonlóságára ami az ilyen tanulmány­útokat egyáltalán lehetővé te­szi —. majd konkrét tapasz­talatairól beszélt. — Matematikaórákat az Arany János Általános Isko­lában láttunk. A gyerekek ar­ca nyugodt, derűs volt, de egyúttal látni lehetett a tanu­lás közbeni kollektív munkát, az erőfeszítést. Az iskola szin­te minden tanára az itt na­gyon magas fokon művelt, úgynevezett Lénárd-módszer- rei, vagyis a korszerűsített frontális osztálymunka mód­szerével tanít. Ez utóbbi szó sem fejezi ki a tartalmat: végeredményben a tanítási­tanulási folyamat irányításá­val törődnek, méghozzá or­szágszerte ismert eredmény­nyel. — A testnebelési órán jól­eső érzés volt látni és tapasz­talni a jó fizikai erőnlétet, a játékosságot a fegyelmezett­séggel párosulva. Egészen ki­váló módszerekkel érte ezt el a tanár. (Deák György, a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola igazgatója.) — Legjobban mégis a leá­nyok kórusa hódította meg a szívünket. Nálunk a szép gyermekhangot angyalok hangjának nevezik — itt va­lóságos angyalok kórusa csen­dült fel. (Az énektanárnő Végh Tiborné volt.) — Az angol nyelv óráján végre tapasztalhattuk, mire lehet képes a nyelvoktatás. (Nagy Lídia, az Arany János Gimnáziumból tartotta.) — Érdekes volt látni a kí­sérleti foglalkozásokat a Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában — azt. hogy a tanulók milyen nagy komolysággal vettek abban részt. Természetesen a nagykőrösi tanárok is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Nagy derültség követte az egyik japán pa­naszt, amely akár magyar is lehetett volna: egyre jobban elnőiesedik a pálya... S az ok: a huszonöt tagú delegá­cióból négy volt a nő. Egyfor­mán ítélték meg. hogy az is­kolának a reális szükségletek kielégítését 1 kell szem előtt tartania, hiszen így lesz azo­nos érdekű a társadalommal. Idetartozó az anyagi helyzet is: a japánok úgy fogalmaz­tak. a pedagógusok megbe­csültek ugyan, de ez a pénzen nem annyira látszik meg ... Néhány részterületen úgy tűnik, előrébb tartunk. Japán­ban most került napirendre, hogy a negyvenöt fős osztály- létszámokat negyvenre csök­kentsék. Azonos a kép a sza­bad idő felhasználását ille­tően: mindkét ország pedagó­gusai úgy tartják, a gyerekek leghasznosabban az ő ható­körükben tudják ezt megvaló­sítani, természetesen szoros szövetségben a családdal. S A KÜLDÖTTSÉG eredeti célját illetően újra csak össze­csengő a japán álláspont meg a magj/ar vélemény: a követ­kező oktatási reformot még alaposabban elő kell készíteni. Lehet, hogy a Japánban be- vezetendőt éppen a nagykőrö­si példák alapján? B. O. lépni és hárították a táma­dást. Az 55. percben jó körösi támadással előbb Sallai, majd Benkó lövése kerülte el a ka­put. Az 58. percben Sallai lö­vése kapufáról pattant ki. Nagy fölényben játszott a Ki­nizsi — eredménytelenül. A 78. percben Vígh fejese elke­rülte a kaput. Befejezés előtt Dajka jó lövését a kapus szögletre ütötte. Közepes játék folyt, körösi gólhelyzetek kihagyásával. A 82. percben Vighet a partjelző megsértéséért a játékvezető kiállította. Az ikladi csapat az általunk jelzett játékot nyújtotta és elvitt egy pontot. Szerdán Veresegyjaázop, lesz buraisagos mérkőzés. Ikladi ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 1-0 (1-0). Kinizsi ifi: Ürell — Bulla, Kecskés Z., Czinkus. Hege­dűs, Dobos (Bertalan), Dani, Simon. Eszes (Onhausz), Vi- kor (Balogh), Varga (Szűcs). Nem várt vereseg hazai pá­lyán. A körösi ifik korán gólt kaptak, utána igyekeztek, de még egyenlíteni sem tudtak a jól játszó ellenféllel szemben, csak Czinkus és Dani dicsér­hető. Nk. Kgy. serei.—Gyömrői serd. 6-1 (4-1). Kinizsi sérd.: Donáth — Csikós, Somodi, Dér, Öcsai, Pécsi, Aszódi, Bari, Tóth, Bar- csay, Pörge. Csere: Holló, Oláh, Székely, Forgács, Ju­hász B., Zsiga. A serdülök jól játszottak, sok gólhelyzetet kidolgoztak és jobb helyzetkihasználással nagyobb arányban is nyerhet­tek volna. Annál is értéke­sebb a győzelem, sodik félidőben mutatkozott be Székely. Forgács, és Zsiga, Góllövő: Barcsay 2 (egyet 11-esből), Aszódi F. 2, Pörge. Bari. Jók: Donáth (a gólnál hibázott). Somodi, Dér, Barcsay. Kobrád Tibor játék­vezető jól. felnőtt mérkőzés­hez való hozzáállással vezette a kicsik mérkőzését. P. S. Keddi sportműsor Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok. 16 óra: Nk. Mészáros Tsz SK B—Kecskeméti TE B és Nk. Mészáros Tsz SK ifi— Kecskeméti TE ifi, megyei csapatbajnoki mérkőzés. MofTSPi Önbíráskodás. Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film. Előadás 5 és 7 órakor. Dr. Lakatos László belgyógyász, magánrendelését megnyitotta. — Nagykőrös, Szabadság tér 9 alatt. mert a má- négy újonc sikeresen: Juhász B. Október 11-én este. elveszett egy német kan juhászkutya. Be­tyár névre hallgat. Ismertetőjele: nyakörv. A megtalálót jutalom­ban részesítem. Búzás Ferenc, Nagykőrös, Losonczy u. 90. 2750. tSSN 0133—HM flrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom