Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

Szükséghelyzet szülte dollármegtakarítás Csak látszólag egyszerű dolgok Bizonyára nincs olyan olvasóink között, aki ne ke­rült volna közelebbi kap­csolatba írásunk tárgyával. Nyilván olyan is akadt, aki örült neki, ha a régebbivel hasonlította össze, s lehet, hogy olyan is, akinek ez sem tetszik. S az is biztosra vehető, hogy csakis a szak­értők töprengtek el rajta. $ micsoda érdekes dolog is i ez. Mármint a konzerves üve­gek lezáró lapkája, az úgyne­vezett twist-off, vagyis csava­ros fedél. De még ez a vagyis sem tel­jesen az; igazi. William White amerikai üzletember 1926-ban szánta rá - magát a Chicago melletti Northbrookban a gyáralapításra. Nem tudni, mi késztette erre: az addigi mód­szerek tökéletlensége, vagy a saját alkotásába vetett hite. Ma már mindez egyre megy: a white-cap tető jött. látott és győzött. A kis üzemből a vilá­gon egyedülálló vállalkozás lett, s nemcsak tetőket, de az ehhez szükséges gépsorokat is gyártják. Sőt A teljes felhasz­nálhatósági listát is árulják, szaktanácsként. S az 1926-os húsz munkás helyett ma ezer- kettőszázan dolgoznak North­brookban, Egyik vezetőjük Paul Han­sen, szakképzettségét tekintve mérnök. Vele Nagykőrösön, a konzervgyárban találkoztunk, ahol a legújabb tetőgyártó vo­nal üzembe helyezése folyt. Tudni kell, hogy az első twist- off gépsor 1983-ban állt üzem­be, s 1,6 millió dollárba került. Ez tröszti segítséggel végre­hajtott fejlesztés volt. A mos­tani üzlet értéke 760 ezer dol­lár. S ha valaki felkapja a fe­jét, hogy három év elteltével hogy lett fele a berendezések értéke, jól figyeljen. Ilyenre is van példa! — Egy ilyen gépsor évente 100 millió lapkát képes előállí­tani, s ez lesz a harmadik ilyen típusú berendezés ebben az országban. Debrecenben 1983-ban állítottuk fel a má­sodikat — mondta el Hansen úr. — A lapka látszólag nagyon egyszerű dolog. Ezzel foglalko­zik ezerkétszáz ember? — Még jó, hogy hozzátette:. látszólag. Nálunk ötven mér­nök kizárólag csak a fejlesz­téssel foglalkozik, s ebben a világon az elsők vagyunk. Ku­tatják, lehetne-e vékonyabb lemezből készíteni a tetőt, az­tán a különféle bevonatok he­lyettesíthetőségét, az oxigén­állóságot. Egy-egy tető eseté­ben mennyi ideig tart a bevo­nórendszer felhordása, nem keletkeznek-e hajszálrepedé­sek a lakkban. Nem utolsó­sorban azt is, amit a háziasz- szonyok meóznak üvegenként: a tető lecsavarása se okozzon nagy problémát, ugyanakkor pontosan zárjon. Egy eszten­deig semmiféle » rozsdásodás- nak nem szabad lejátszódnia, s még folytathatnám . . . —■ Magyar anyagokat is vizsgálnak? — Megvizsgálnánk, ha fel­ajánlanának. A beszélgetést dr. Abrahám Tibor műszaki igazgatóhelyet­tessel folytatjuk. — Kezdjük az árral. Hogyan lehetett elérni ezt? Lapka, lapka után. A szakemberek a bevonóréteget vizsgálják ________ Elfogadtuk továbbá, hogy a pr ést feljavított állapotban vesszük meg — ez úgy har­mincezer dolláros megtakarí­tás. — A legfontosabb azonban az, hogy az Egyesült Izzó győ­ri gyára számunkra legyártott egy égetőkemencét, ami nem is akármilyen paramétereket tud. Belsejében lényegében ho­mogén hőmérsékletmező van, számos helyen mértünk, egy­két fok mindössze az eltérés. Ezért forintban kell fizetnünk, s máris adott a megtakarítás. No,és természetesen az erede­tivel mindenben megegyezőt tud produkálni. — A dolog érdekessége tu­lajdonképpen még mindig nem ez, hanem az, hogy a sikeres próbaüzemelés alapján, úgy tűnik, lehetőség nyílik arra is, hogy. harmadik piacon együt­tesen léphessenek fel. a White- cappel. Vagyis, a szükséghely­zet távlatilag tőkés exportle­hetőséget biztosított a magyar népgazdaságnak. — Hogyan viszonyul a White-cap cég az ötlethez? — kérdeztem Paul Hanserít. — A próbaüzemelés tapasz­talatai alapján csak jót tudok mondani a magyar műszakiak alkotásáról1. Ügy tűnik, adott a lehetőség a közös fellépésre. Ballal Ottó Paul Hansen: ötven mérnök kizárólag csak a fejlesztéssel foglalkozik A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1985. OKTÓBER 21., IIÉTFÖ Önként vállalják a fejlesztések kéltségeit Tenni akarnak a jövőért A falugyűlés — melyet az 1971. évi ,1. törvény rendelt el. mindig is komoly esemény az adott település életében, s illik ez a megállapítás Kocsér- ra is. A mostaninak különös aktualitást adott két körül­mény is: a község elmúlt és következő ötéves tervének eredményeiről, illetve céljairól is szólni kellett, másrészt, a Hazafias Népfront helyi szer­veinek megválasztását is szol­gálta. Esetünkben további ak­tualitást növelő tényező még az, hogy elkezdődött a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás be­vezetésével kapcsolatos szava­zás, s sokan bizonytalankodá­sukat eloszlatandó ballagtak el a művelődési házbá. Társadalmi munka Az elnökségben Földi Sán­dor. a HNF Pest Megyei Bi­zottságának munkatársa mel­lett helyet foglalt Kovácsné Csipö Ágota tanácselnök, Kiss János községi párttitkár, dr. Modor Péter, a HNF községi bizottságának elnöke, valamint Kovács Dénes, a település me­gyei tanácstagja. A vendégek sorában Pásztor Istvánt, az MSZMP Nagykőrösi Városi Bi­zottságának első titkárát, Tóth Dénesi, a körzetközpont ta­nácselnök-helyettesét, vala­mint Csipö Balázst, a HNF Nagykőrösi Városi Bizottságá­nak titkárát üdvözölhette az elnök. Elsőként dr. Modor Péter kapott szót. Úgy fogalmazott, a népfront minden fontos vál­lalkozás részese volt az elmúlt öl esztendőben, csakúgy, mint annak előtte. Akár a társadal­mi munkát, akár a megoldott vagy felszínre került feladato­kat tekintik, jóleső érzéssel állapíthatják meg, jelentősek áz elért eredmények.' A közsé­gi társadalmi munka értéke igen nagy összeget tesz ki. 1.981-ben egymillió-kilencszáz- hetvenezer, 82-ben egymillió- hétszázkilencvenhatezer, 1983- ban hárommillió-háromszáz- negyvenezer, tavaly kétmillió- kettőszáznyoicvannég.yezer, az idén pedig hétszázötezer fo­rintot jelent mindez. A Felszabadulás téri parko­sítás, az 1983-as falugyűlésen felmerült ravatalozó problé­mája és annak idei megoldása szinte csak a legnagyobb vál­tozásokat jelzi. A népfront egyik célja éppen a tájékozó­dás, az információgyűjtés. Ez­zel is segítik a fiatalok hely­hez kötését, a népesség meg­tartását. Szívügyük A számok újra csak po­zitív képet mutatnak. Az idén például hat lakás műszaki átadása történt meg. s éppen hatszorosa áll építés alatt. A — Végeredményben a szük­séghelyzet alakította így. A dollárelszámolású fejleszté­seknél alapvető követelmény, hogy az importot ki kell ter­melni magának a gyárnak az utóbbi években. Namármostaz is nyilvánvaló, ha a gépsor egy-egy elemét ki tudjuk vál­tani gazaival, akkor kevesebb dollár kell, tehát mást is be lehet szerezni. — A gépsor esetében több ilyen elemet is találtunk. Elő­ször is, az eredeti, 1982-es be­állításnál olyan lemezollót sze­reztünk be a Metallboxtól, amely eleve dupla kapacitású, tehát a mostani két vonalat szolgálja kjr. Ez akkor minimá­lis többletköltséget okozott. Bi választék a pia« A hét végén nagy és váltor zatos piac volt, nagy baromfi­felhozatallal. Még mindig ko­moly mennyiségű borszőlőt árultak. A kövidinkát 16, a fehér szőlőt 18, az otellót 15 forintért vették. A csöves ku­koricából száz kilót 400 forin­tért adtak. A háztáji szemestermény- piacon választékos felhozatal volt. A búza literjét 5,50, az árpáét és a morzsolt kukori­cáét 6, a napraforgómagot 12 —15 forintért árulták. A gyümölcs-, de főleg a zöld­ségpiac gazdag volt. Az étke­zési szőlő 24—26, az alma 6— 12, a körte 12—15, a héjas dió 38—40, a dióbél 180, a mák 80. a gomba 110, a szárazbab 60 —70, a fehér káposzta 8, a'kel­káposzta 6—16, a karfiol 14— 20, a szeletelt káposzta 16, az uborka 20—25, a paradicsom 3—5, a vöröshagyma 8—10, a fokhagyma 50—70, a zöldbab 24, a zöldpaprika 10—15, a zöídkukorica csöve 4, a retek csomója 5 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 180—22Ó, a pulyka 500, a kacsa 180—240, két kakas 300 a vágójérce párja 120—160, a tyúktojás darabja 3 forintért kelt. A vágottbaromfi-standon a Barnevál csirkét 55. a liba­máj kilóját 450 forintért mér­ték. K. L. A nagyteremben Önbíráskodás. Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben A marna százéves. Színes spanyol tragikomédia. Előadás fél 6-kor. Tavaszi és őszi tórák Kerékpárosok országjárása Az elmúlt tanévben fellen­dült a kerékpáros túrázás a nagykőrösi Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban. A diákokat Bakó Kál­mán nevelő vitte el többször a környékbe, majd országjá­rásra is. A huszonéves fiatal­ember már diák korában meg­kedvelte a sportolást: kosár­labdázott, majd a helyi Elekt­romos Sportklubban szülei és azok munkatársai, barátai ré­vén túrákon vett részt. — Hogyan kedveltette meg a diákokkal a kerékpártúrá­zást? — Szerencsére iskolánkban az országjáró diákkörnek van­nak kerékpárjai. Először a környékbe és rövidebb túrák­ra mentünk el a fiúkkal és lá­nyokkal, majd nyáron na­gyobb feladatra vállalkoztunk. — A múlt őszi programokról már beszámoltunk. Merre jár­tak tavasszal? — Először Kecskemétre és Helvéciára mentünk, ahol a borkombinát palackozórészét, megnéztük és vissza kis kerü­lővel jöttünk, 50 kilométert tettünk meg, 12-en. Más alka­lommal Kocséron át Tisza- kécskére kerekeztünk. Ez az őszinél kellemesebb volt: meg­néztük a Tisza-partot, majd a termálban fürödtünk. Oda- vissza itt 62 km volt az út. Nagyon jó idő kedvezett kö­vetkező kiruccanásunknak, amikor Lászlófalvát és a ti- szaugi hídon át a cserkeszőlői fürdőt kerestük fel, majd a visszaúttal együtt 85 km volt a megtett táv. — Merre jártak a nyáron? — Iskolánkban Mecsker Jó­zsef kollégámmal a diákok már néhányszor voltak ország­járó kerékpártúrán és lénye­gében az őáltala elkezdett ha­gyományt ápoltuk tovább. Ti­zenegy napos kerékpártúránk Bács-Kiskun megyén keresz­tül Dél-Dunántúlra irányult Az első napon esett az eső (ekkor a soltvadkerti kem­pingben aludtunk), majd végig nagyon meleg volt. Kecel—Ba­ja—Lánycsók útvonal 110 ki­lométert jelentett a második napon. A mohácsi történelmi emlékhely, a villányi bormú­zeum és szabadtéri szobor­park, a történelmi siklósi vár felkeresése után jólesett az egynapos harkányi pihenés és fürdés. A jugoszláv határ mentén haladtunk, a szigetvári várban aludtunk, majd a szentlőrinci sütőüzemet is fel­kerestük. Pécs és nevezetes­ségei, valamint a dzsámi, a Vasarely-, Zsolnay- és Ameri­go Tot-múzeum is kellemes él­ményeket adott mindannyi­unknak. A legszebb rész volt a legnehezebb is: a .Mecsek hegységben az abaligeti csepp­kőbarlangot kerestük fel, a csónakázótóban fürödtünk, Sikonda környékén volt olyan, közel 3 km-es szakasz, ahol a nagyon meredek emelkedőn végig tolni kellett1 a kerékpá­rokat. Tizennégy km-es lejtő után Bonyhádon át Szekszárd (a Babits-múzeum) és a ge- menci erdő (ott a vadrezervá­tum) adott újabb látnivalókat. A Szelidi-tónál ismét pihen­tünk: kajakozással, focizással. Az utolsó'- napon Kalocsáról Kiskőrösön át (Petőfi-múzeum) egyhuzamban száz kilométert tekertünk hazáig, élményekkel dúsan. — Nem vol't fárasztó a nagy fizikai igénybevételt is jelentő kerékpáros országjárás? — A hétszázkét kilométer megtétele nagyon, de a pihe­nőkkel kellemesen fárasztó volt. Az élmények, a közös bográcsban főzés, találkozások más országrész lakóival mind megérték, hogy elmentünk. Sulyok Zoltán Anyakönyvi hírek Született: Horváth Sándor és Sári Katalin Zita, Forgács Csaba és Tokár Krisztina Anett, Szabó Márk és Wágner Mária Nóra nevű gyermeke. Névadót tartott: Fehér Lász­ló és- Mizsei Julianna Zsolt, Nyikos Ferenc és Bugyi Zsu­zsanna Mónika, Kiss Sándor és Csenki Éva Zsolt, Pintér Kálmán és Kovács Zsuzsanna Zseraldina nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Molnár Sándor és Simon Valéria, Fi- tyó István és Farkas Éva, Bar­na Zoltán és Módra Erzsébet Csapó Dénes és Kohán Mária, Bagó Mihály és Héda Borbá­la. Meghalt: Cz;intos András (Jázmin u. 26.); Faragó Erzsé­bet (Petőfi u. 28 b); Erdélyi Lajos (Szolnoki u. 60.); Iván Dezső (Bolygó u. 11.). Múzeumi hónap Hétfőn, október 21-én, újabb előadásokkal folytatódik a múzeumi hónap. Ezúttal dr. Novák László. Tanulmányúton Csehszlová­kiában címmel tart előadást. A múzeumigazgató után Farkas Péter következik Helytörténe­ti vonatkozások Tolnai Lajos Sötét világ című művében re­ferátumával. Az előadások az Arany Já­nos Művelődési Központban hangzanak el, 18 órai kezdet­tel. letelepülni vágyóknak még 16 telek van eladó. A közeljövő­ben .újabb ötvenet lehet majd értékesíteni. A népfront mindig is szív­ügyének tekintette a környe­zettel. illetve védelmével kap­csolatos feladatokat is. A virá­gos falu célkitűzése most is ak­tuális — több idő, energia kel­lene rá. A közművelődés nem meg­oldott, a művelődési ház mun­kája bizony nem az igazi. Ezért közművelődési bizottság megalakítását szorgalmazzák, de addig is, szorosabb kapcso­latot kellene kialakítani a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központtal. Kovácsné Csipö Ágota elő­ször a most befejeződő VI. öt­éves terv eredményeiről szólt. Szolgálati lakásokkal, villany- hálózattal, új épületcsoporttal s napközi konyhával gazdagod­tak. Az oktatási intézményeket teljesen felújították. A fűtés­korszerűsítés. meg a buszfor­duló kialakítása is a teljes képhez tartozik. Érdekesen alakul a ravatalozó helyzete. Az előzetes véleménykérések alapján az önkéntes felajánlá­sok összege mintegy három- százezer forintot tett ki. Ám a tényleges csekklista százhat- vanegyezer forintról szól csak. Ami azért is gond, mert az eredeti, 765 ezer forintos vég­összeg helyéit máris 897 ezer­ben van az épület. A község nagy vívmánya, hogy teljes körű a gyerekekről való gondoskodás — s ez szin­tén fontos a népességmegtar­tásban. Ezt követően a tanácselnök ismertette a tefa céljait. Ez egyfajta csomagterv. Szerepel benne a ravatalozó működteté­séhez szükséges tereprendezés, telekparcellazás, az egészség­ügy centralizációja, az olaj­fűtés kiváltása a tanácsi in­tézményekben, s orvosi szol­gálati lakás építése is. A meg­ajánlás itt is nyolcszáz forint évente. Talán nem is kell csodálkoz­ni rajta, a legtöbb kérdés a te- fával kapcsolatosan hangzott el. Nagy a tájékozatlanság az emberekben, nem a célokat il­letően, de a fizetés kivetésének a módját, a mentesítés formáit illetően. A tanács máskülönben nemcsak Kocséron. de szerte az országban hasonló helyzet­ben van. A tefa-bevezető ren­delet keretjellegű, több — nyil­ván egyenrangú — megoldást enged meg. S például a men­tesítéseknél maradva, azt csak az egész ügy lezárása után, a bevezető tanácsrendelet hatá­rozhatja majd meg, ám az em­bereket máris — tegyük hozzá: joggal — érdekli.) Örvendetes tény, hogy több kocséri alacsony fizetésű lo- kálpatriótd önként ajánlott meg három-négy-ötszáz forin­tokat a tervezett fejlesztések­re! Aggódnak Több törődést érdemelnének az idősek, kár pusztulni hagy­ni a tanyákat — így a másik felszólaló. S a válasz: a község évente hétszázezer forintot juttat az időseknek. Földi Sándor hangsúlyozta: minden felszólalás tükrözi, hogv a kocsériak aggódnak a jövőért, de azt is. hogy haj­landóak tenni érte. A falugyűlés választással ért véget. A Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke ismét dr. Modor Péter, titkára Tajti Lászlóné lett. B. O. (SSN 0133—m* pS^jyfeCrfisl Hírlap) Dr. Abraham Tibor: a dolog érdekessége még mindig nem ez Kiss Zsolt felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom