Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

Gyerek e's alkotás Bábjáték, a betűk titkai Ebben az évadban is több olyan sorozatot állítottak ösz- sze a városi művelődési köz­pontban, amelynek foglalko­zásai valamilyen kapcsolatban vannak a játékkal, alkotókész­séggel, illetve annak kibonta­kozásával, fejlesztésével. S ha ilyenek, akkor értelemsze­rűen a gyermekeknek és a pedagógusoknak szólnak. Az egyik már el is kezdődött, a többire a hónap végéig lehet jelentkezni. A betűk titkai: ennek tart­ják ma a második foglalkozá­sát. Első osztályos napközis gyermekek, a gödöllői Erkel iskolából, vesznek benne részt. A foglalkozásvezetők, Ranschburg Ágnes pszicholó­gus és Fehér József András kreativitáskutató, arra törek­szenek, hogy játékosan segít­sék elő az írás-, olvasás-, nyelvi készség kibontakozását, valamint megelőzzék a játé­kos megismerés és az elvont gondolkodás közötti átmeneti fejlődési szakaszban fellépő tanulási és alkalmazkodási nehézségeket. Játsszunk bábjátékot a ke­zünkkel és a tárgyakkal. Ez a következőnek a címe, amit óvónőknek és tanítóknak ajánlanak. Négy foglalkozáson olyan kérdésekre keresik a választ, mint: mi a báb, mi a különbség a művészi és a pe­dagógiai bábjáték között, mi­lyen technikák ismeretesek, ezek előnyei, hátrányai. A to­vábbi összejöveteleken egyéni és csoportgyakorlatok, előadás a tárgyjátékról; a hallgatók által hozott történetek bemu­tatása — egyebek között. A foglalkozásokat a Figurina Bábszínház két tagja, Fors Klári és Silósi Gábor vezeti. Jelentkezni október 28-ig le­het. Részvételi díj kétszáz fo­rint. A harmadikra, melynek cí­me Kreatív gyermekműhely óvodásoknak, nagycsoportos gyerekeket várnak. Ezen azt próbálják bemutatni, hogy mi­lyen sokféleképpen fedezhet­jük fel a világot, hányféle nyelven lehet ezt elmondani. Mozgással, képpel, hanggal, szóval. Akik ide jelentkeznek, azok tizenkét foglalkozáson vesznek részt, majd a nyá­ron egyhetes táborozás követ­kezik, összefoglaló dramatikus játékkal. Szintén Ranschburg Ágnes és Fehér József And­rás vezeti. Részvételi díj öt­száz forint, jelentkezés októ­ber 28-ig. Végül a negyedik. A tavaly elkezdett Játékstúdiónak a folytatása, pedagógusoknak. A foglalkozások témája: a gyer­meki álom nyelve, montázské­szítés, a szövés-fonás válto­zatai és lehetőségei, a formák nyelve, a vonalak dinamikája, táncoló báb készítése, a szí­nek, a ritmus nyelve, dobké­szítés. Ennek a részvételi díja is ötszáz forint. Jelentkezni ok­tóber 30-ig lehet. Hétfőn Vezeték klubja A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság gödöllői szervezete keretében működő igazgatók és elnökök klubja legközelebbi összejövetelét az autópálya-főmérnökség ta­nácstermében (Gödöllő, Ha­raszti út 2.) tartja, október 21-én, hétfőn, délután 2 óra­kor. A házigazda Baranyai Ár­pád ismerteti a főmérnökség munkáját, az autópálya to­vábbépítésének terveit, illetve a vállalatok szakembereinek továbbképzésére vonatkozó el­képzeléseit. Az összejövetel felkért hozzászólója dr. Zsiga László, a városi pártbizottság munkatársa. Különös előzmények Véradás Különös előzménye volt an­nak, hogy dr. Pethő Ede, a Kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház főigazgató főorvosa a múlt héten előadást tartott az Agrártudományi Egyetemen az AIDS-ről. A zsúfolásig megtelt ötös előadóterem hallgatói ugyanis attól féltek, megkap­ják a betegséget, ha vért ad­nak. A szakszerű orvosi ma­gyarázat után most megnyu­godva vehetnek részt csütörtö­kön, október 24-én a szokásos véradáson. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1985. OKTOBER 21., HÉTFŐ Névtelen levelek 2 rendőrséghez Senki nem tud semmit Alig csillapodtak le az állí­tólagos vipera miatti félelem hullámai, máris új rémhír tart­ja izgalomban a gödöllőieket. A hét gödöllői műtárgya Trisztán és Izolda A város festőművész-dísz­polgára születésének 100. év­fordulójára készülődik kiállí­tással, rendezvényekkel. Az 1906-ban Gödöllőre köl­töző és a művésztelephez kap­csolódó Remsey Jenő igen sokoldalú egyéniség volt. A művésztelep fennállásáig, 1920-ig többnyire táblaképe­ket fest, grafikákat rajzol, színes ablakokat tervez, sző­nyegterveket másol, közben verseket és drámákat is ír. 1920 után még sokoldalúbbá válik: nagyszabású freskókat készít — amelyek már elpusz­tultak —, szobrokkal, bábok­kal dolgozik, mellette tábla­képeket fest halálig, közben lapot is szerkeszt. A szőnyegszövő műhely fel­bomlása után egyedül próbál­ja a szőnyegszövés hagyomá­nyát fenntartani, kiállítási helyiséget hoz létre Budapes­ten, művészi társaságokat szervez és tart életben, báb­színházát létesít. Szerteágazó munkássága, személyisége mély nyomot hagyott a gödöllői művészte­lepet, a szecessziót szeretők lelkében. Képzőművészeti munkássá­gából most ezt, az 1920-as években készült szőnyegtervet emeltük ki, hiszen a gödöllői művésztelep elsődleges össze­tartó ereje a szőnyegszövő műhely volt. Ez a mű ritka­ságszámba megy Remsey Je­nő életművén belül is, hiszen a dekoratív szecesszióhoz igen kevés alkotása kötődik. Képei­nek szelleme, szociális tartal­ma, kifejezésmódja, színvilá­ga a német expresszionizmus felé mutatnak. Ezért is külön­leges ez a dús vegetációid, de­koratív felépítésű teret is ér­zékeltető akvarell. F. Zs. Napok óta arról hallani, hogy szatír üldözi az Alsó-parkban sétáló, járó nőket, fiatal lányo­kat, Van, aki tudni véli, hogy a támadó okozta sérülések miatt kórházba kellett vinni valakit, sőt halálesetről is be­szélnek. A híresztelések közös vonása, hogy senki sem tud mondani konkrét eseteket, sze­mélyeket. A városi tanács el­nökéhez érkezett levelek ter­mészetesen szintén névtelenek, s gyanúsan hasonlítanak egy­máshoz. Minden bizonnyal ugyanaz írta őket. Néhányszor a rendőrséget is riasztották névtelen telefonálók, de mind­annyiszor békésen sétálókat, üldögélőket, játszádozókat ta­láltak a parkban. Egy kivétellel. S milyen ér­dekes, ő személyesen ment a rendőrségre. Egy hölgyről van szó, aki arról tájékoztatott, hogy a parkban egy férfi hív­ta fel magára a figyelmet, majd azt mutogatta. Ennyi és nem több. A rendőrség ennek ellenére azt kéri, ha mégis észlelne va laki valami gyanúsat, azt kö zölje velük. Átalakuló életforma Ünnepek a családi sorsfordulók Az emberi élet nagy állomá­sainak: a házasságkötésnek, a gyermek születésének örömte­li eseményeit szebbé, az elhalt közeli hozzátartozó búcsúzta­tását minél ünnepélyesebbé tenni, az ember ősrégi törek­vése. A mára megváltozott em­beri és társadalmi kapcsola­tok, az átalakuló életforma az új viszonyokat tükröző ünnepi formákat bontakoztattak ki, bár az is igaz, hogy az új ter­jedése csak tapintatos, türel­mes aprómunkával, követésre méltó példák sokaságával, azok minél szélesebb körű nyilvánosságával érhető el. Alkalomhoz illően Aszódon ezt a munkát a csa­ládi és társadalmi eseménye­ket rendező iroda végzi, amely 1980-ban alakult, és működé­si területe a székhelyközségre, valamint a Galga menti tele­pülésekre terjed ki. Az iroda vezetője, Takács Sándor, öt év rendezvényeinek az adatai­val — 196 házasságkötést, 79 névadót, 51 gyászszertartást, 120 egyéb eseményt rendeztek — tulajdonképpen elégedett is lehetne, azonban inkább a gondokról szól. — Nem könnyű a feladatunk — mondja —, hiszen minden egyes rendezvényünk alkalmá­val biztosítanunk kell az el­várt bensőséges hangulatot, ifiért ha az esemény szürke és unalmas, netán sablonos, az a jövőre is kiható ellenérzést vált ki a részvevőkből, s ilyen­kor többet ártunk, mint hasz­nálunk az új formák ügyé­nek. — Legfontosabb tényezőnek tartjuk, hogy megismerjük az esemény főszereplőinek leglé­nyegesebb adatait, környeze­tüket, munkahelyüket, csalá­di hátterüket, mert csak így biztosítható a személyes 1 lég­Összekötő készülék Ilyen is van Megijedtek a felnőttek Nézem a Kék fényt, meg­döbbentő, ahogyan a garáz­da suhancok karókkal tá­madnak a lámpaburák tö­résében őket megakadályo­zó rendőrre. Hallgatom a falugyűlésen az előadó sza­vait, ne menjünk el közöm­bösen egymás dolgai mel­lett, segítsünk, ha tudunk. És akkor eszembe jut az a több család számára kelle­metlen élmény, amit pár hete éltek át. Lakodalom volt az utcá­ban. Igazi falusi lagzi. aho­vá természetesen a szülők­kel együtt a gyerekek is hi­vatalosak voltak. Mindenki jól érezte magát, a szom­szédok jókedvvel hallgat­ták a zenét, senkit nem za­vart a hangerő. Estére azon­ban a gyerekek megunták a reggel óta tartó vigadal­mat, külön szórakozást ke­restek — és találtak — tno- guknak. Csapkodták az utcán a betonhoz az üres(?) sörös­üvegeket, kaviccsal, kövei dobálták a redőnyöket, ke­rítéseket. Itt is volt, aki rá­juk szólt, de hát a szülők mulattak. Később pedig, so- kadszorra, már nem is mer­tek szólni, a kis csapat 10 —12 éves csibészétől egy­szerűen megijedtek az ut­ca felnőtt lakói. Hajnalig tűrték, hallgatták az üveg­csörömpölést, a kerítések kongását, ugrásra készen arra, mikor törik be az ab­lakukat, mikor gyújtanak fel valamit. Ez nem mese, megtörtént. Méghozzá falun, ahol állí­tólag nincs a gyerekeknek lehetőségük arra, hogy el­csavarogjanak,. mindenki is­meri őket, és a szülök, nagyszülők többet foglal­koznak velük. Mire lettek volna képesek ezek akkor egy ismeretlen nagyváros­ban? Rossz rágondolni. —i —t A telefon cs a számítógép összekötésére szolgáló berendezést gyártanak a péeeli Tri-Ton Háziipari Szövetkezetben. A Tedi- facc—C 64 nevű berendezésből most egy kétszáz darabos soro­zatot készítenek. Képünkön: Semel László műszerész az előla­pokat szereli fel Hancsovszki János felvétele kör, az egyszeri alkalomhoz il­lő mondanivaló, az elhangzó beszédek színvonala, eszmei tartalma és formája. — Nem elhanyagolható a környezet, az a helyiség, amelyben az ünnepséget ren­dezzük. A területünkhöz tar­tozó községi tanácsok — ame­lyek szerény anyagi támoga­tást is nyújtanak részünkre — az elmúlt időszakban szép há­zasságkötő termeket alakítot­tak ki. Ha a művelődési in­tézményekben rendezzük az eseményeket, erre az alkalom­ra mindig készül jó ízlésű de­koráció. A sikerhez hozzájá­rul az ünnepi műsor megszer­kesztése, előadása. Egyes he­lyeken lelkes fiatalok, máshol népdalkörök is közreműköd­nek. Növekvő igény Az iroda vezetője szeretné, ha sikerülne egy mozgatható, egységes technikai rendszert kialakítani, így az ünnepi ese­mények zenei szolgáltatása, hangosítása mindig megfelelő lenne. Nagy szükségük volna egy mikrobuszra. hogy a köz­ségekbe könnyebben eljussa­nak a közreműködők és a szük­séges technikai eszközök. A gépjármű javítaná a jelenlegi statisztikát, amely szerint a beszélgetésünk elején közölt összesen 446 rendezvénynek csak a 32—33 százaléka esik a környező községekre. A közelmúltban egy területi szervezővel bővült a létszá­muk, aki most ismerkedik a községekkel, felkeresi az anya­könyvvezetőket, a társadalmi szervek vezetőit, az ifjúsági klubokat, s munkája nyomán valószínűleg nő az igény az iroda szolgáltatásaira, ám a megnövekedett igények kielé­gítése többletmunkával jár együtt, ez pedig a jelenlegi le­hetőségeik között nehezen old­ható meg. — Az a szerencsénk — tá­jékoztat Takács Sándor —, hogy az üzemekkel, intézmé­nyekkel nagyon jó a kapcso­latunk. Sokat segít az aszódi tanács költségvetési üzeme, de sokat segítenek a verset, zenét kedvelő fiatalok — az aszódi irodalmi színpad tagjai —, akik a rendezvényeken a mű­sort adják. Enélkül munkánk elképzelhetetlen lenne. A mű­sorok közreműködőit azzal is megbecsüljük, hogy évenként továbbképzéssel összekötött kirándulásra visszük őket. Az idén augusztusban Királyhá­zán voltunk. Az iroda vezetője külöböző módszertani kiadványaikra hívta fel a figyelmet. 1983-ban a házasságkötések megrende­zéséhez készítettek anyagot, amit eljuttattak az anyakönyv­vezetőknek. Ezt a kiadványt most ismét megjelentették. Ha­sonló tanácsadó füzetet készí­tettek a névadóünnepségekre. Szívesen kölcsönöznek saját összeállítású zenei anyagot is. Elismert érték — A családi ünnepségek rendezése mellett más jellegű ünnepi események szervezését is szívesen vállaljuk. Aszódon évenként megrendezzük az idősek napját. Iklad, Domony óvodáiban mj vagyunk a Tél­apó-ünnepségek gazdái. A he­lyi események mellett külön­böző országos, és megyei pá­lyázatokon is ott vagyunk, s több elismerő oklevél igazolja műsoraink értékét. — Arra törekszünk, hogy a Galga mente gazdag népha­gyományait is felhasználjuk műsorainkban. Ügy tapasztal­juk, hogy az emberek jelentős része már megérti és élvezi azt a többletet, amit a most alakuló új szokások a régivel szemben nyújtanak. — Szeretnénk még többet, még jobbat adni, azt akarjuk, hogy a család ünnepei, az élet fontos fordulói közösségi ün­nepnek számítsanak! F. M. Fogadóórák Ma, hétfőn, hivatali helyisé­gében fogadóórát tart dr. Hor­váth Ilona városi vb-titkár 13 órától 16.30-ig. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Videomcziklub, 20 órakor. Az Ebtenyésztők Országos Egyesülete helyi szervezetének összejövetele, 18 órakor. Lechner Ödön emlékkiállí­tása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Remsey Jenő: Trisztán és Izolda (szőnyegterv, 1912), megtekinthető az előtérben. Aszód, múzeum: Az aszódi Felkiáltójel szín­játszó csoport előadása, Taba- rin és társai, avagy a megbé- kült ellenségek — francia vá­sári komédiák —, 16 órakor. Ismét nyert a Viktória A HÉV-peront szegélyező,, lombjukat hullató lak alatt beszélgettünk Kaiser László­val, az intézőbizottság titká­rával, amikor többen hozták neki a mérkőzések jegyző­könyvét. Már bent, a terem­ben folytattuk a tereferét. Le- géndi József, a Topi képvise­lője megjegyezte, úgy látszik, csapata megfázott, ismét ki­kapott az ATE-től. Veréb Be­la. a Szadai Tanács csapatának intézője már előre tekintett. Most ugyan nagy gólaránnyal győzték le a Híradótechnikát, de mi lesz ma. a MÉMMI el­len? Ha sikerülne az élen ál­lókat legyőzniük, akkor talán elsők is lehetnének. A legutóbbi forduló eredmé­nyei: Áfész—Gelka 4-1, Vik­tória—ÁB 3-1, KIOSZ—HTÜ 3-1, Gépgyár II.—KJK 1-2, Gépgyár 1.—Veresegyház 2-3, ATE—Topi 4-1. II. osztály: Tangazdaság— Városi Tanács 5-1, KKMV— Ganz Szb. 4-1, Ganz T.—Erdő- gazdaság 7-4, MÉMMI—Peda­gógus 6-1, Szadai T.—Híradás 7-2, Tefu—Fortuna 4-5. III. osztály: Melegégöv—Er­dőkertes 2-4, ATK—Astor 2-3, Vácegres—MG1 5-1, Amatőr— Csanalc 5-2. Fanta—Honvéd 6-2, Vácegres—Szadai Adidas 8-3. A bajnokság állása I. osztály: 1, Viktória 8 (> 1 1 21-13 13 2. ATE 8 5 2 1 41-22 12 3. HTÜ 8 5 1 2 30-23 11 4. Veresegyház 8 4 3 1 21-17 11 5. Topi 8 3 3 2 20-11 9 6. KTOSZ 8 3 2 3 21-23 '8 7. Gelka 8 4 — 4 29-34 8 8. Gépgyár I. 8 2 2 4 17-21 6 9. Alt 8 2 2 4 19-25 6 10. Afcsz I. X 2 1 5 17-19 5 11. KJK 8 1 2 5 15-32 4 12. Gépgyár II. 8 1 1 6 24-35 Cs. J. 3 Mozi Daliás idők. Színes magyar film. Csak 4 órakor. Ádáz hajsza. Színes, magya­rul beszélő japán krimi, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom