Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
*ssr MhO YE-. 1983. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK Folytatta tanácskozását Budapesten az európai fórum (Folytatás az 1. oldalról.) kében, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd. A kontinens nagylelkűséget és gondolati gazdagságot vár tőlünk, bizalommal és reménnyel tekint ránk — fűzte hozzá. E bizalmat nem szabad azzal viszonozni, hogy elszalasztjuk az egyetértés és együttműködés mostani, nagyszerű esélyét. TÖRÖKORSZÁG. A török küldöttségvezető, Cenap Kes- kin nagykövet emlékeztetett arra, hogy ez a rendezvény több szempontból újszerű, s alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők áttekintsék: menynyiben teljesítették a helsinki záróokmány ajánlásait. A török kormány aktívan tevékenykedik a záróokmány ajánlásainak megvalósítása érdekében — mondotta. Nagyra értékelte a tavalyi budapesti előkészítő értekezlet munkáját, amely jó lehetőségeket ad a fórum sikeréhez. A török delegátus a továbbiakban rámutatott, hogy a rádiónak és televíziónak kiemelkedő szerepe van a különböző kultúrák közeledésében. KOPECZI BÉLA: Végül kijelentette, hogy helsinki szellemében a török kormány egyenlő feltételeket biztosít a területén élő minden kisebbségnek, s eközben ismertette kormánya álláspontját a — kifejezése szerint — Bulgáriában élő török kisebbség helyzetéről. DÁNIA. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék, a helsinki záródokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott még a kulturális fórummal kapcsolatban: az alkotást, a terjesztést és .az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az esve' delegációkban nemcsak kormány- képviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek ;s helyet kapnak. Helsinki szellemét szolgálva lehetővé teszi a személyes kapcsolatok bővítését — hangsúlyozta. A dán delegáció álláspontja szerint a kulturális fórum elsődleges feladata a három téma vizsgálata, egymással összefüggésben is. SPANYOLORSZÁG. Jósé Mária Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. A spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti, kulturális fórum sikerét. Jósé Maria Ullrich y Rojas kitért az emberi jogok kérdésére, ezzel összefüggésben szorgalmazta az úgynevezett helsinki harmadik kosár előírásainak teljesítését. A nagykövet amellett foglalt állást, hogy az európai népek közötti sokoldalú együttműködés az államok és a személyek együttes erőfeszítéseinek eredményeként fejlődjék. Európa népei közös kincset örököltek, és minden népnek kötelessége, hogy a maga részéről is hozzájáruljon e közös örökség gyarapításához — mondotta. A kultúra a béke ügyének szellemi eszköze Ezután hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk rte a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a kulturális fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támaszkodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját. Az eszmeiség hatása Magyarország szocialista társadalmat épít, és ennek — az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen belül a művészetek támogatása. A mai magyar művészeti életre a sokféleség a jellemző, különböző irányzatok vannak jelen a hagyományos realizmustól vagy a romantikától a poszt-modernig. A szocialista társadalom a művészetek fejlődésére eszme- és értékrend- szerével, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megtestesítő, a szocialista eszmeiségű alkotásokat. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak. amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembefordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek fasiszta, militarista nézeteket, a népek közötti gyűlöletet akarják terjeszteni, és nem örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek megcsúfolják a jóízlést és az erkölcsöt. Minden humanista szabadságmeghatározásban felállítanak korlátokat, és kimondanak elkötelezettségeket. E kategóriák értelmezése eltérő lehet és konfliktusok is keletkezhetnek a különböző nézetek között, de az aktív humanizmus nem lehet közömbös a művészetek befogadásával és hatásával szemben. Ezek között a keretek között a magyar kulturális politika egvik fő feladatát abban látjuk. hogy minél kedvezőbb anyagi feltételeket teremtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és terjesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, és ezzel szolgálni tudja a magyar és az egyetemes kultúra ügyét. Íróink és művészeink számára adottak a lehetőségek, hogy összeköttetésbe kerüljenek más országok szellemi életével, kapcsolatban legyenek más országbeli szakmai társaikkal, részt vegyenek Európa és a világ szellemi vérkeringésében. Kulturális politikánk szellemében őrizzük és ápoljuk nemzeti kultúránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provincializmus és a sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti önbecsülés természetesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmányainak megbecsülésével. Az értékek terjesztése A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyitottság és az értékek terjesztésének támogatása. Az elmúlt évtizedekben a magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemzeti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klasszikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Az értékek kiválasztását nem az anonim állam végzi, hanem a kiadók, színházak, filmstúdiók, kiállítási intézmények, koncertirodák döntenek arról, hogy mit jelentetnek meg, mit mutatnak be, mit terjesztenek. Az egyes szakmák — de a közvélemény különböző rétegei is — képviselőik útján vesznek részt a döntések k,alakításában. A kiválasztás és a terjesztés terén említett intézményeink messzemenően figyelembe veszik a közönség rétegezettsé- gét, különböző csoportjainak eltérő érdeklődését, igényeit és kulturális törekvéseit. A magyar kulturális kormányzat jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenkihez eljussanak, hogy a kulturális demokrácia elve érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik és ennek anyagi alapját is meg kell teremteni mindenki számára, tü jA Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. Támogatjuk a személyek, az intézmények & a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, és ezeknek a közvetlen kapcsolatoknak az ápolásához országunk erőforrásaival arányos, sokszor nagyvonalú anyagi kereteket is biztosítunk. A kölcsönösség jegyében Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betol t'netnek. De azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hógy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetén_n — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között aszerint, hogy melyik társadalmi rendszerhez tartoznak, kulturális téren is eltérések vannak, de az üzleti szempontokból vagy más okból következő egyoldalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. Mi a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot értjük. A kölcsönösség megteremtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközei, és kívánatos hogy a helsinki záróokmány ajánlásainak megfelelően alkalmazzák is ezeket az eszközöket. Javasoljuk teháü tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet a nak- vizsgálatára, hogy a részt, veyő országok kormányai milyen erkölcsi, politikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tudnák növelni hozzájárulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismerteté- sehez, a kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népek, ezen belül a kevéssé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. A kulturális alkotók — helyzetükből és a művészértelmiség sajátos felelősségéből adódóan — jelentős szerepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bizalom elmélyítésében. Ilyen megfontolásból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és mű- vésztámudalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egymással. Lehetségesnek tartjuk együttműködésünk bővítését a művészképzésben és általában a fiatal nemzedékek művészeti nevelésében. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kontinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amely sokszínűségében is minden ország számára közös. Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szükségességét, a tudomány és technika szerepét az emberiség életének alakításában, a művészetek jelentőségét az..egyén és. a közös-., ség formálásába®. De-c érték-i ként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűségét is, mint a kulturális fejlődés dinamizmusának egyik nélkülözhetetlen tényezőjét. Bízom abban, hogy a kulturális fórum lehetőséget ad Európa jelenlegi kulturális arculatának jobb megismerésére, a kultúráról vallott nézetek kölcsönös kifejtésére és végül a kulturális kapcsolatok erősítésére. A kultúra — delegációnk meggyőződése szerint — a béke fenntartásának és megerősítésének egyik eszköze — szellemi eszköz, amelynek a jelentőségét lebecsülnünk nem szabad. Az alkotók felelőssége Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Népszövetség szellemi együttműködési bizottságának' budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: Európa a humanizmus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává ... Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről be- s-ólünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson.” Az előretörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek i o..-vak Ma .-ország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelősség azért, hor-: Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Ebben segíthet kulturális fórum. A magyar delegáció egy P en fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondotta befejezésül Köpeczi Béla. NSZK. Karl-Günther von Hase nagykövet, a nyugatnémet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a budapesti fórum küldötteinek nem az a feladata, hogy megbízásból. cselekedjenek, vagy ideológiákat képviseljenek, hanem saját felelősségérzetüket kell követniük. A kulturális kapcsolatok és az együttműködés bővítését csak nyílt légkörben, az eredményességre való törekvés szellemében érhetik el. Ezután hosszan méltatta az európai kulturális közösség évszázadok óta tartó kialakulását, hosszan időzött a német szellemi élet múltjánál és jelenénél, és megerősítette azt a hivatalos bonni tézist, miszerint a megosztott Németország változatlanul egyetlen kultúrnemzetet alkot. Kifejtette, hogy a nemzeti kultúráknak nem szabad elhatárolódniuk egymástól és az európai kultúrközösségnek sem szabad elhatárolódnia más földrészekétől. SAN MARINO. Európa legrégibb köztársasága nevében ősé de Mollinedo delegátus arra mutatott rá, hogy a kultúra révén az európai népek kölcsönösen gazdagíthatják egymást. San Marino egyrészt arra törekszik, hogy váljék szabadabbá a tájékoztatás a részt vevő államok között, és ígv. váljanak hozzáférhetőbbé egymás kulturális értékei az egyének és kulturális intézmények kapcsolatai révén. Törekszik továbbá arra, hogy a kisebb és igen kicsi európai országok is megőrizhessék és terjeszthessék kulturális értékeiket, örökségüket,- ' ne legyen ek ki- szolgáltatva a nagyobb -országoknak, amelyek jelenleg — mint mondotta — uralják a tájékoztatás eszközeit. FINNORSZÁG. Jaakko Numminen államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette: tíz évvel ezelőtt a helsinki záróokmány -aláírásakor a részt vevő országok magas rangú képviselői kifejezésre juttatták, hogy közös erőfeszítéseik a kultúra területére is kiterjednek. A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az azóta eltelt évtizedben a különböző nehézségek ellenére a helsinki folyamat sikeresen haladt előre mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. Megelégedéssel szólt arról is, hogy Magyarország és Finnország között a sok évezredes nyelvi örökség azonos eredete alapián küerjedt kulturális kapcsolatok bontakoztak ki. NORVÉGIA. A delegáció nevében l'elszólaló Dagfinn Stenseth norvég nagykövet kiemelte, hogy ez az első olyan találkozó a helsinki folyamat keretéoen, amelyet kizárólag a kultúrának szentelnek. A kulturális fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább a már meglévő kulturális kapcsolatokat. A norvég felszólaló utal! arra. hogy a részt vevő országok némelyike nem tiszteli eléggé a helsinki ajánlásokat. Felhívta a figyelmet: a kultúra területén igen fontos, hogy a kisebb nemzeti kultúrákat is fel- és elismerjék, nehogy az országok egy kisebb csoportja a kultúra exportálójává, egy nagyobb pedig importálójává váljék. Az államok eltérő társadalmi és gazdasági ren ' ;zere ellenér? meg lehet egyezni olyan konkrét és gyakorlati intézkedésekben, melyek elősegítik a kulturális cserét minden szinten. GÖRÖGORSZÁG. Pantelis Economn nagykövet, a görög küldöttség vezetője az emberi jogok tiszteletben tartásának rendkívüli fontosságára mutatott rá annak kapcsán, hogy hazájában hosszú ideig népelnyomó diktatúra uralkodott. és ezeket a jogokat semmibe vették. Görögországban ma teljes a parlamenti de. okrácia, ragaszkodunk az emberi jogok érvényesítéséhez, amire a helsinki záróokmányt aláíró államok kötelezettséget is vállaltak — hangoztatta. Hozzátette: sajnos nem minden aláíró tartja magát e kötelezettségvállaláshoz. A görög küldöttség azzal a meggyőződéssel érkezett a budapesti fórumra, hogy a népek közötti kulturális együttműködés elválaszthatatlan az emberi jogok tiszteletben tartásától, s azzal a reménnyel, hogy a tanácskozáson a vita nem összecsapásban merül ki, hanem megvalósítható javaslatok nyomán konkrét ajánlásokhoz és kiegyensúlyozott záróközleményhez vezet — hangoztatta végül. NAGY-BRITANNIA. Norman St. John-Stevas parlamenti képviselő, az angol küldöttség vezetője elismeréssel szólt arról, hogy a világ egyik kulturális fővárosában — ahol virágoznak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. Magyarország és Anglia között már a középkortól kezdve szoros kapcsolatok alakultak ki és ezek a kontaktusok a jelenben is folytatódnak — mondotta. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti kulturális fórum résztvevői megvitatják, miként lehetne megkönnyíteni a magyar klasszikus és jelenkori irodalom fordításainak terjesztését külföldön. A továbbiakban a felszólaló a kultúra szerepéről vallott felfogást vizsgálta. Mint mondotta, az állam sokat tehet a művészetekért és a kultúráért. Feladata nem az ellenőrzés, hanem a?,'hogy segítsen meg- teremtént és megőrizni azokat a,’ két éteket, amélyekgrt. jpglül virágozhatnak a művészetek. 1ZLAND. Ásgeir Tryggva- son nagykövet, az izlandi küldöttség vezetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusok, a diplomaták és a katonai szakértők magántulajdona, hanem mindenkinek közös ügye. Hozzátette: a béke és a biztonság elválaszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelenség, sohasem Válik azzá. Nagy fontosságot tulajdonított a felszólaló az egyes országok regionális együttműködésének, amely — mint mondotta — jótékonyan hat a szélesebb körű globális együttműködés megteremtésére. A budapesti kulturális fórum három fő témaköre — az alkotás, a terjesztés és az együttműködés ■ — szorosan kapcsolódik az emberi jogok érvényesítéséhez. Ebben a kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni — hangoztatta. Igen lényeges, hogy az államok kormányai anyagilag is támogassák és könnyítsék meg az alkotói tevékenységet. VATIKAN. Hervé Carrier, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta: a Szentszék örömmel vesz részt a helsinki folyamatot kiteljesítő kulturális tanácskozáson, üdvözlendő, hogy a fórum nagy figyelmet szentel olyan kérdéseknek, mint az alkotás, a terjesztés, a kulturális együttműködés, másrészt pedig az európai megértésnek és a kapcsolatok erősítésének. A vatikáni küldött kijelentette, hogy igazi kultúra nem lehetséges az alkotói szabadság biztosítása, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása nélkül. A Szentszék amellett foglalt állást, hogy a mostani. első ilyen jellegű kulturális találkozó mélyítse el a kulturális párbeszédet annak a reményében, hogy ez elősegíti az államok közötti testvériség és béke ügyét. ★ A kulturális fórum ma folytatja munkáját, ekkor még négy ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul majd az értekezlet kezdeti szakasza: á nyílt plenáris ülések sorozata.
