Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

NAGYKOROS! ^/uifap A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1985. OKTÓBER 15., KEDD Ahol mindenki nyerhet, avagy... Kockázat és szabadság Jó beszerzői partnerkapcsolat A gazdasági helyzet kedvezőtlen változásai, az ebből eredő kényszer hatására az ember nagyon leleményes tud lenni. Legalábbis látszatra úgy tűnik. Mert az az igazság, hogy sokszor korántsem vadonatúj ideákat ül­tetünk át a gyakorlatba, sőt néha olyan felismerése­ket csiszolgatunk fényesre, amiknek jelentőségével ős­idők óta tisztában vagyunk, csak mindeddig nem vet­tük eléggé komolyan azokat. sebb anyagiakkal kecsegtet. Ennek kiaknázása érdekében szabadabb gazdálkodást enged, s ezt adott helyen a vásárlói szokások ismeretében minden bolt jól ki tudja használni. Számtalan egészséges mani­pulációra van lehetőség. Mon­dok egy példát. A kapósabb szabadáras importáruk árá­nak emelésével pénzalapot tu­dunk teremteni arra, hogy más termékek forgalmát azok árainak leszorításával fellen­dítsük. A vásárló tehát vissza­kapja a pénzét. Vajon költséges volt-e vala­ha is bárki számára az a meg­állapítás például, hogy a sze­mélyes és a közösségi érde­keltség'egyik fontos tényezője, ösztönzője a hatékonyabb gaz­dasági munkának? Ezzel, azt hiszem, senki nem vitatkozik. Mégis az égető szükség volt képes rávenni az embert, hogy eme, mindig a keze ügyében levő eszközt végre saját bol­dogulása érdekében használ­ja is. Ezzel persze nem azt aka­rom mondani, hogy soha nem is alkalmaztuk, valamilyen formában mindig kísérője volt munkánknak, életünknek, ré­szese eredményeinknek. De korántsem olyan mértékben, hogy hatásos termelőerőként tarthattuk volna számon. Manapság a gazdasági élet­nek jóformán minden terüle­tén mélyrehatóan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, vannak mun­kahelyek, ahol már. kézzelfog­ható eredményeit is fel tudják mutatni. Persze ne gondoljuk azt sem. hogy az ösztönzés fel- szítására alkalmazott újszerű módszerek mindjárt látványos változásokat eredményeznek. Arról nem is szólva, hogy óva­tos. olykor csak tapogató lépé­sekkel lehet a gyakorlat útjára vinni az érdekeltség látszatra egyszerű, de valójában bonyo­lult rendszerét. i Az sem közömbös, hol. mi­lyen formában lehet, érdemes azt bevezetni, de egy bizonyos, ahol már vannak tapasztala­tok, ott pozitív eredményekről számolnak be. Különösen azon területeken értékelik nagyra a még szolid sikereket is, ahol korábban a holtponton stag­nált a gazdálkodás. Gondolat­menetünk igazolására ez utób­biak közül említünk egy pél­dát, nevezetesen a kereskede­lemből. Tavaly még minden sziláid fogódzó nélkül, csak feltételes módban beszélhettünk a né­hány üzletben bevezetett rendszerről, próbáltuk kitapo­gatni előnyeit, s számba vet­tük esetleges hátrányait. A Cegléd és Környéke Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat az elsők között két nagykő­rösi üzletében is bevezette a jövedelemérdekeltségi rend­szert. A 66-os egység, valamint a 150-es bolt dolgozói, ponto­sabban vezetői indultak el e kftaposatlan úton. Nézzük te­hát, mi történt tavaly február elseje óta, mondjuk, a 150-es üzlet életében. Patonai Péter üzletvezetőé a szó: / — Kezdjük először a té-' nyekkel. Tavaly 18 millió 800 ezer forint értékű forgalom le­bonyolítását terveztük, azaz most már úgy fogalmazhatom, vállaltuk. Nos, ezt kereken 1 millió forinttal teljesítettük túl. Ennek árrésvonzata 100 ezer forint, további 140 ezer forint pedig a takarékos üzlet­vitel eredménye. Ebből máris kitűnik, hogy munkánk haté­konyságát e két tényező nagy­sága reprezentálja. Vegyük szemügyre az elsőt. Az új rendszernek legnagyobb elő­nye, hogy kockázat árán ugyan, de lényegesen jelentő­— Ügy tűnik, eddig nincs semmiféle kockázat.. . — Látszólag, de még akkor is vans ha mondjuk a nagy­kereskedelmi vállalat s a bolt együttesen osztozik az áren­gedmény folytán keletkező ke­reskedelmi veszteségen,, s ez olykor eléggé tetemes lehet, ha nem válnak valóra a remé­nyek. Példa rá. a mostani hal­konzervvásár is, ami pang, noha a készítmények 60 szá­zalékos engedménnyel kapha­tók. — Ezek a kereskedelmi fo­gások a lényegét, vágy csak részét képezik a bolt gazdálko­dásának? — Munkánk nagyon sokré­tű. a cél mindig az, hogy a ve­vőt valamivel megnyerjük, fi­gyelmét ébren tartsuk. Hogyan lehet? A konkurencia nagy, ezt ellensúlyozni csak úgy tud­juk, ha a lehetőségekhez mér­ten a szokványos árucikkeken kívül mást is felsorakoztatunk. Aki mondjuk az alma, vagy a hagymavásár kedvéért jön. az rendszerint mást is vesz, s ez már önmagában is haszon, fő­leg, a vevőnek, aki esetenként a közbeeső kereskedelem ki­kapcsolásával jut így az áru­hoz. Azt, gondolom, mondani sem kell, a mi körülményeink között személyes érdek fűző­dik a jó beszerzői partnerkap­csolatokhoz. sőt lételemmé vált ez a kontaktus. — A dolgozóktól mennyiben függ a munkahely eredménye? — A jövedelemérdekeltségi rendszerben hivatalosan csak a boltvezető és helyettesei kö­telezték el magukat, kockára téve a megelőlegezett prémiu­mot. Látszatra a többieknek nincs vesztenivalójuk, ellenben nyerhetnek, amikor a részese­dés szétosztására kerül a sor. Mindenkinek munkája szerint. Számukra sem mindegy tehát, hogyan zárunk év végén. Nem akarok én most az eladói ud­variasságról példálózni, bár tény, hogy a jó légkörű boltba szívesen járnak a vevők. Lé­nyegesen nagyobb jelentősége van ennél az anyag- és ener­giatakarékosságnak. ami szinte már megszokássá rögzült dol­gozóinkban. A megspórolt fűtő­anyag vagy villanyáram érté­kéből az ő zsebükbe is megy valami. — Idén milyen tapasztalato­kat szereztek? — Valamivel kedvezőtleneb­bet. Az útelzárás, építkezés el­riasztotta a vevőket. Azonban bízunk, hogy ezt a kiesést a korábbinál is hatékonyabb ta­karékossággal kompenzálni tudjuk. Mindent összevetve ki merem jelenteni, hogy a jöve­delemérdekeltségi rendszer be­váltotta reményeinket, a bolt. s a vevő egyaránt jól járt. Igaz, sok csiszolni való van még rajta, igazítva a változó körülményekhez, s az is biztos, nem minden év lesz egyfor­mán ilyen sikeres, de alapjá­ban véve a jövő útja lehet. ni — Mi az oka, hogy e téren mégis eléggé óvatos még a ke­reskedelem? — Vállalatunk másfél száz boltja közül mindössze 20 vál­lalta e kötelezettséget. Azon­ban rossz lépés lett volna, ha ennél több boltot kapcsolnak be, a vállalat pénzügyileg ká­rát látta volna. A jövedelmek megemelkedésének, tudvalevő, tetemes pénzelvonás a követ­kezménye. Nos, ez az ami meg­gondolásra késztet. A közgaz­dasági szabályozóknak is vál­tozniuk kellene ahhoz, hogy a kereskedelemben általánosság­ban is érezhessék az ösztön­zést a hatékonyabb gazdálko­dásra. Miklay Jenő I Anyakönyvi Hírek ■ Született: Kaszala József és Zobpki Eszter Csaba; Tóth Gyula és Dér Katalin Enikő; Király László és Póta Margit László és Nikoletta; Bimbó László és Róka Rozália Lász­ló nevű gyermeke. Névadót tartott: Gyulai Zol­tán és Kiss Katalin Tímea, Petrik József és Bélteky Ág­nes Ágnes; Pintér Sándor és Kovács Ilona Sándor; Barna József és Balogh Terézia Mó­nika; Tóth István és Hartyáni Ilona Péter nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Gyulai István és Boros Piroska. Meghalt: Szűcs Balázs (Brassói u. 3.); Szűcs Imre (Csikvár dűlő 19.): Kis Dániel- ne Székely Juliánná (Árpád u. 1.); Karay Ambrus (Kecs­keméti u. 5.). Sz^pségkirályni-választás — tegnap,.. A tükör tanácsára jelentkeztek A szépség ünneplése benne van az emberek szívében-lel- kében. Már őseink is hódoltak neki. A régi bálokban ezért tartottak bálkirálynő-válasz- tásokat, s a háború előtti esz­tendőkben egy élelmes szín­házi újság ezért tartott orszá­gos szépségkirálynő-választá- sokat, amiből Nagykőrös is ki­vette a részét. Az országos versenyeken két körösi leány szerepelt: Hajmási Ilonka és Korsós Jucika, akikről illik megemlékezni, amikor most újra megrendezik az országos szépségversenyt, melyet több országban most is minden év­ben tartanak. Ilona Harmincas években tartott versenyeken szépségkirálynő az elsők közt Hajmási Ilona, Hajmási Ferenc nagykőrösi nyomdász 17 éves lánya lett. Apja Pesten kapott munkát és felköltöztek, lányuk már ott született, de minden nyarát Kőrösön töltötte a nagyma­májánál. Itt ismerték és sze­rették meg a fiatalok. A Szín­házi Élet egyik szépségkirály- nő-választása előtt tükre azt tanácsolta néki, hogy pályáz­zon. A Király Színházban megtartott választáson a sok szép pályázó sorában vonult el az e célra épített ezüsthí- don, a zsűriző írók, szín- és egyéb művészek asztala előtt. Szerencséje lett, megválasz­tották szépségkirálynőnek, a legszebb magyar lánynak. Az ünneplés után a Király Színház felvette segédszínész­nőnek. A pályát komolyan vette, de beleszeretett egy gazdag földbirtokos, aki hang­ját művészekkel csiszoltatta, majd feleségül vette. Közben egyre nagyobb szerepeket ka­pott, s az osztrák Stadtsoper igazgatója meghívta Becsbe, ahol a Joseíine császárné cí­mű darabban kimagasló sikert aratott, ami megszédítette. Egyszer, amikor férje vadász­ni ment, elhagyta, s azt írta neki, hogy csak a színház je­lenti az életet. Eérje,,. Szávozd Miklós, agyonlőtte magát. Bécsből a Metro Goldwin Mayer Hollywoodba hívta, ahol a Rozalie című nagysikerű filmmel mutatkozott be. Lode Mossy néven. Sikerét tetőzte a Balalajka című film, mely­nek bemutatójára szüleivel együtt eljött, ahol a Papp mo­ziban melegen ünnepelték. Azután is haza-hazalátoga- tott. jótékonycélú előadásokon szerepelt. Régi ismerőseivel kijárt a strandra. Szüleinek szőlőt, házat és tanyát vett. Hollywoodban hatszobás la­kást bérelt, s kihívta házve­zetőnőnek nagynénje!. Hajmá- si Ilona Amerikában is ma­gyar és körösi maradt. Abbahagyta a filmezést és férjhez ment Donald Dawson ügyvédhez. 1974-ben halt meg. Halála után férje kegyelettel eljött Nagykőrösre. Megláto­gatta felesége szüleinek sírját és Konrád Zoltánokat, akinek felesége Hajmási Ilona unoka- testvére, s mindig kapcsolat­ban voltak. Jucika Korsós Jucika úgy került a szépségkirálynő-választásba, hogy 1933-ban a Cifrakertben megválasztották pünkösdi ki­rálynőnek. A fényképét elvit­tem a Színházi Életnek és Incze Sándor szerkesztő java­solta, hogy pályázzon szépség­királynőnek. A 17 éves kis varrólány szülei, Korsós József és felesége nehezen járultak hozzá, de végül belenyugod­tak. Jucika nem lett szépség­királynő, de az ezüsthídon felvonult és bekerült a 12 leg­szebb magyar lány közé, aki­ket a Király Színház felvett segédszínésznőnek. Már komo­lyabb szerepeket kezdett ját­szani, amikor megismerte és beleszeretett a Pesten járó Mukk nevű argentin gyáros, aki elvette feleségül és kivit­te Argentínába. Több ezer hold földje, s Svájcban selyemgyára volt. Amerikában 'öt nagy boltja, Brazíliában 60 hold kávéültet- vénye, és a francia Riviérán hat hold olajtermelésre tele­pített rózsaerdeje volt. Később felesége szüleit, s családjának minden tagját is kivitette Ar­gentínába. Majd a vagyon nagy része széthullott. Korsós Jucika és férje is meghaltak, csak Jucika Ilona testvére és egyik testvérének férje, Kiss Gerzson él még ott. A mostani szépségkirálynő- választásra nem jelentkezett körösi pályázó. Kopa László Fotókiállítás Az Arany János Művelődé­si Központban október 15-ép, délután öt órakor nyílik Sáros László fotókiállítása, amely november 3-ig, hétfő kivételé­vel naponta 10—18 óráig te­kinthető meg. A megnyitó beszédet Végh Károly mondja. Európai tájak A Nők Akadémiája legkö­zelebbi rendezvénye a műve­lődési központban október 16- án, szerdán lesz. Ez alkalom­mal Tóth Tibor Európai tájak címmel igen érdekesnek ígér­kező diaképes előadást tart, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Moziboi A nagyteremben Vera és a férfi látogatók. Színes, szinkronizált, szovjet filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Amerikai nagybácsim. Szí­nes, szinkronizált francia film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás fél 6-kor. Sporthírek Pontszerzés nélkül Koros korul, koros-korul... — Hol kell itt jelentkezni? — hát annál a magas fiatal­embernél — igazit útba egy fejkendős néni (álla alatt nagy bog). — Három számot kérek — fordulok tehát Szőke Sándor­hoz. a sportfelügyelőhöz. (Ő a magas fiatalember titulus tu­lajdonosa.) Kapom is a karto­nokat, a fiúk meg kapacitál­nak. hogy tűzzük ki a rajtszá­mokat a melegítőkre. Gombos­tű azonban nincs — úgy lát­szik, a szervezők nem számí­tottak ekkora sikerre. (Mint a végén kiderült, kilencszázhar- mincan lehettünk.) A környé­ken nincs különösebb felhaj­tás, mindenki oda áll,, ahová akar (van. aki a virágágyásba). Módra Balázs civilben irányít­ja a forgalmat (azaz indításkor leállítja az autókat). Induljunk. — Az a lényeg — magyarázom (én, akit felmen­tettek annak idején testneve­lésből) —, hogy ne túl nagy tempóval vágjunk a kétezer­ötszáz méternek. A fiúk bólo­gatnak, s rajta. Nagy a por. Az első kétszáz futó után nemigen lehet ezt sportnak nevezni. Ráadásul egy őrült kismotoros gépével hetykélkedik, be-betör a sorok közé, s hecceli haverjait (azok meg hagyják magukat). A bü­dös kipufogógázt szívja így a mezőny második fele, s nehéz lenne a srácot rendre utasítani. Ez különben is a szervezők fel­adata lenne. Aztán a cipőfűző. Akárhogy megköti is az ember, világos, hogy eloldód zik (vagyis meg kell állni). Míg megkötjük, el­húz mellettünk vagy száz futó, de hadd menjenek . .. A két gyerek nem nagyon fárad, még csak nem is liheg­nek. Csodálkozva-méregetik az út szélére igyekvőket, s össze­nevetnek (nem árulták el, min). Szorosan kell fogni a ke­züket, nehogy elmaradjanak valahol. Az út szélén tétova arcok. Mit csinálnak ezek? Na. jobb dolguk is lehetne. Hogy megyek én most tovább? Nem látták az unokámat? — meg hasonlókat lehet kiolvasni a tekintetekből. Végre odaérünk a mozi sar- : kához. Elvileg ki kellene men­ni a főútig, s a főtéren keresz­tül vissza, ám az óvatos elsők a Jókai utcát választják. (Ugyan mitől félhettek?) Az ember azt hitte volna, hogy majd a szervezők diszkvali- íikálják őket. de ez nagy fel­adatot jelentett volna ... A kisebbik fiam hirtelen megszólal: menjünk gyalog. Gyalog? Akkor inkább visz­lek egy darabig (csak, hogy szokja a srác a strapát). Két­száz újabb méter ,után leg­alább nyolcszáz kilósnak ér­zem a tizenvalahány kilós tes­tet — de neki is épp elég volt a rázkódásból. De ekkor már a posta sarkán vagyunk. Az úttestre senki sem mer rátérni — így a járókelőket kerülgetjük. Mivel itt tényleg csakis a részvétel, s nem az eredmény a cél, sokan leáll­nak, legyezgetik magukat. Pró­bálok lassítani, de elhúznak a fiúk. Ja, vagy úgy — men­ni kell. Lassan, de biztosan egyre is­merősebb tájak közelednek. A múzeum előtt nagy tömeg — vége a Gerencsér-kiállítás megnyitójának. Akkor már csak ez van hátra, húzzunk bele. A célban nincs szalag, $ az se derül lei, melyik vonalat kell átszaladni. Egy darabig még állunk (azt mondta vala­ki, felírják a sorrendet), aztán szétoszlik a tömeg. Fiaim meg­jegyzik: — de hát nem is fu­tottuk körül Kőröst... B. O. kapus, a körösi kapunál Kecs­kés szerelt bátran. A második félidőt is jól kezdte a Kinizsi. Benkó nehéz szögből -meHé- lőtt, Farka:- h elől szögletre hárítottak a ha­zaiak, Vigh átadásából Benkó kapu mellé lőtt. A hazaiak ve­szélyes támadásait jól hárítot­ta a körösi védelem, a körösi támadások ismét erőtlenek voltak. A 89. percben körösi szögletrúgásnál Leskó előre ment, fejéről Kovács L. elé pattant a labda, de ő kapásból kapu mellé durrantott. Köny- nyen gól lehetett volna. Jobb volt a hazai csapat. A 75. percben Kecskést a játék­vezető kissé túl szigorúan ki­állította. Ez is befolyásolta né­mileg a körösi csapat játékát, de a fő hiba néhány körösi já­tékos gyengébb teljesítménye volt. Csak Leskát, Mihályit és Benkót lehet dicsérni. Bugyi ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi «-0 Kinizsi ifi: Orell — Bállá (Kecskés), Fercsi, Czinkus, Szűcs, Dobos (Bertalan), Da­ni, Simon, Eszes (Onhausz), Vikor, Hegedűs (Varga). A körösi ifik játéka némi csalódást okozott. Fegyelme­zett védőjáték — gyenge, gól­képtelen támadójáték. A játék képe alapján a körösi csapat­nak nyerni kellett volna. Dánosi serdülök— Nk. Kgy. Kinizsi serd. 3-3 (1-1) Kinizsi serd.: Holló — Csi­kós, Somodi, Dér, Aszódi F., Pécsi. Petrik. Bari. Tóth. Bar- csay. Pörge. Csere: Aszódi J., Karsai, Szrapkó. Dánoson, a nagyobb fiziku­mú hazaiak ellen meglepő jó összjátékkal, bátor küzdőszel­lemmel nem várt de annál ér­tékesebb pontot szereztek a serdülők. Góllövő: Petrik, Pör­ge. Barcsay (11-esből). Az egész csapatot dicséret illeti a jó tel­jesítményért. Kitűnt: Dér, Aszódi F., Pécsi, Petrik, Tóth és Pörge. P. S. Keddi sportműsor Kosárlabda. Cegléd: C. Me­zőgazdasági DSK—Nk. Gimná­zium, serdülő és diák fiú me­gyei bajnoki mérkőzés. Dr Lakatos László belgyógyász magánrendelését megnyitotta. Nagykőrös, Szabadság tér 9. alatt ISSN B13S—MM őrös! Hírlapi Bugyi—Nk. Kgy. Kinizsi 1-0 (1-0) Kinizsi: Leskó — Farkas I., Kecskés I,.--Mihályi. Bélteki,. Kovács Z. (Szőke 85. p.),' 'Sza­bó, Sallai (Kovács L. 70. p.), Farkas J., Vigh, Benkó. Jól kezdett a körösi csapat, az első támadásnál Vigh lö­vése a kapufáról pattant ki, az ellentámadásnál lesgyanús helyzet után Leskó szögletre hárított. Fokozatosan javult a hazai csapat játéka, játékosaik gyorsabbak voltak, pontosab­ban adogattak, mint a körö­siek. A 25. percben egy jó tá­madás után a közeli lapos lö­vésbe Leskó beleütött, de a ka­pufa tövéről gólba pattant. 1-0. A hazaiak voltak a töb­bet, veszélyesebben támadók. Leskó előbb kifutva hárított, majd egy közeli lövést csí­pett el biztosan. A körösi pró­bálkozásokban nem volt kellő elgondolás, lendület, 4iamar elveszítették a labdát. Benkó jó lövését szögletre védte a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom