Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-14 / 241. szám
NAGYKOROS! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA , XXIX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1985. OKTOBER 14., HÉTFŐ Megmutatták, mit tudnának Más is sülhetne a kemencékben Burgonyás buci, csírás csiga, sárgarépás pogácsa Jó a termés almából Javában tart az almaszüret az Arany János Termelőszövetkezetben. Jó termés várható a 76 hektáros almáskeríjében. Jobb oldali képünkön: Szecsei Sándorné és Herczeg József szedi a jonatánt. Alsó felvételünkön: Kasza Jó- zsefné a konténerből kiszedett alma nagyságát méri. Hanesovszki János felvételei y * Állítólag Mária Terézia mondotta a sanyarú sorsukat panaszoló jobbágyoknak: „Ha nincs kenyeretek, egyetek kalácsot!” Akár Így volt, akár nem, az évezredes jóllakatlanság elmúltával mostanában úgy habzsolunk, mintha kötelesség- szerűen be kellene pótolnunk őseink kényszerű mulasztását. Valaha a tekintély külső megnyilvánulási formája volt a pocak, a dupla toka, a kihízottság. Ha mostanában körbenézünk, eme szempontok szerint sok nagy tekintélyű nő és férfi alkotja szűkebb világunkat. Hovatovább már a gyerkőcök is kezdenek tekintélyt ereszteni. ti rendelését. A szögletes, barna dabasi rozsos, amely BNV- díjat érdemelt, rostgazdag, ízletes és nem hizlaló. Nagyszerűen eláll, egyetlen morzsája sem megy veszendőbe. Még tejsavót is dagasztanak bele, hogy íze emlékeztessen a valamikori házi kenyerek enyhe savanykásságára. Alig vásárolják Ki gondolná, hogy a kenyérfélék 'alapos áremelése után éppen a drágább fajták váltak kapósabbá. A sütőiparnál mondták, hogy a 13 forintos házi jellegű kenyér — ez a pontos megnevezése — forgalma 60 százalékkal növekedett. S az emberek nagy karéjt vágnak a foszlós belű, hófehér cipókból. Kapni ma már emellett burgonyásat, rozslángból készültet, rozsosat is, meg még sokfélét, de a hófehér a kelendő igazán. Ennyire has- pártiak lennénk? Ügy tűnik, ennyire, pedig szinte mindenki hallott már a túltápláltság ártalmairól, mégis mértéktelenül tömjük a bendőnket. A Dél-Pest Megyei Sütőipa- . ri Vállalat megsajnált bennünket, segíteni szeretne rajtunk. Nem is csupán a haszonlesés, mint inkább humanisztikus szempontok-alapján. A minap a technika házában olyan termékbemutatót tartott, amelyre meghívta a Nyugat-Pest Megyei, Sütőipari Vállalatot, továbbá a Gabonaipari Trösztöt is. Együttes erővel próbálták rábeszélni a boltokat; kínáljanak nekünk olyan kenyér-, sütemény- és tésztaválasztékot, amely jobban illik a korszerű táplálkozás kívánalmainak megfelelő étrendbe. A ceglédiek és a környékbeliek ismerik és fogyasztják már a citopánnal kelesztett kenyereket, amelyek gyorsabban elkészülnek, rugalmasabbá téve az ellátást, megoldva a boltok hétvégi, ünnepek előtEnnek ellenére csökken a kereslet irátita. Az alföldi barna kenyér is lehetne kapósabb. Volt az asztalokon búzacsírás rúd és csiga meg köménymagos rozskenyér. Ezeket még alig vásárolják. A kétmilliós fővárosban már más a helyzet. Úgy látszik, előbbre . tartanak az egészségneveléssel. Egészséges étrend A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat, amely Budapest közértjeinek jelentős szállítója, olyan készítményeit tette a ceglédi kirakatba, amelyeket itt helyben is süthetnének a kemencék. A búzacsíra a rétes. az almás és a túrós pite alkotóeleme is lehet. Csökkenti a magas szénhidráttartalmat és kellemes ízű. A falánkok is többet torkoskodhatná- nak. Vesebetegeknek ajánlják a gliadinmentes kenyeret, amely a lisztérzékenyeknek is fogyasztható. Bemutatták a Nephropán kenyérport, amely házilag süthető OMÉK-díjas készítmény. A szójás pogácsák, piték, kalácsok, kenyerek is elérhetők lennének, ha volna irántuk akkora igény, amely gazdaságosabbá teszi gyártásukat. A sajtos- és a lenmagos kenyér egyelőre csupán ínyencség, hát Piaci jelentés" Sok a borszőlő Olcsóbb lett a kukorica A hét végén most is nagy piac volt, gazdag árufelhozatallal. A kocsis piacon sok borszőlőt árultak, s minőség szerint 16—17 forintért vették. Az otelló szőlő 15 forintért kelt. Takarmánytököt is árultak, mázsáját 140 forintért adták. A háztáji szemestermény- piacon olcsóbb lett a morzsolt kukorica. Hat forint volt literje, de 5 forintért is adtak. Az árpa 6, a napraforgómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az étkezési szőlő 30, az al- rr- 6—16, a körte 10—25, a kék szilva 12, a mák 80, a hé- ja= dió 40, a köleskása 40, a száraz bab 60—70, a burgonya 5, a fehér káposzta 8, a kelkáposzta 16, a karfiol 14—16, a karalábé 4—6, a savanyú káposzta 15, az uborka 20, a sárgarépa 12—16, a petrezselyemgyökér 20, a zöldbab 20 »-30, a sóska 20, a zöldpaprika 10—12, a saláta feje 3—4, a hónapos retek csomója 6 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—250, a rántani való csirke 65, a vágócsirke 120— 160, a kacsa 160—200, a hízott kacsa kilója 60, a lúd párja 420—500, a tyúktojás darabja 2,80—3 forint volt. K. L. m Mozi A nagyteremben Vera és a férfi látogatók. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Amerikai nagybácsim. Színes, szinkronizált francia film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás fél 6-kor. meg a sargarepas pogácsa, a burgonyás buci. Mind megannyi dietetikai jótétemény. A gabonaipar közszemlére tette mindazokat a készítményeit, amelyek ceglédi szakboltjában kaphatók. A háziasszonyok is hozzájuthatnak a búzacsírához, -korpához, kukoricadarához, durumdarához, szójaliszthez. Nyomtatott szórólapokon tették közkinccsé a recepteket. A diétás étkezésről előadás hangzott el. A ceglédi pékek nem titkolják, hogy a kórház számára is vannak ajánlataik. Jóllehet az ottani étkezési normák zsonglőrködésre késztetnek a forintokkal és a fillérekkel, elvben a gyógyítók sem zárkóznak el a sütőipari kínálat elől. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vevők egy része fogékony az újdonságok iránt. Ha a kereskedelem kitart, vállalja a partnerséget, előbb-utóbb bevezethetők az új cikkek. Jóllehet egyik-másik készítmény nem éppen olcsó, ha összevetjük az árát a megszokottal. Valahol mégis megtérülhet az. így. kiadott pénz. Elsősorban talán, az egészségben, a jó közérzetben. A'fogyókul ra közismert költségességéről, a kihízott ruhák használhatatlanságáról nem is beszélve. Nem elég rágódni A búzacsírást, a rozsost, a szójást, a sárgarépást, a sajtost, a gyógyjellegűt a ceglédi pékek is meg, tudnák sütni, ha lenne kinek, ök rájöttek, hogy nem elég a közönyösségen rágódni, tenni kell ellene. Megmutatták, mit ajánlanak az asztalunkra. Tamasi Tamás Visszatapsolták Zakatoltak is Évfordulós ünnepség A fegyveres erők napján a Petőfi Sándor Általános Iskola apraja és nagyja összegyűlt az iskola hatalmas udvarán, s megünnepelte a nevezetes napot. Ez a tanév az úttörőmozgalom megalakulásának 40. évfordulója jegyében zajlik, s az osztályok őrsei között „Születésnapi staféta” játék kezdődik, amelynek fordulóit ezen az ünnepélyen sorsolták ki. A szép megemlékezés után, egy ceglédi népművelő gitárjátékával szórakoztatta a közönséget, többek között az év gyermekslágerével a „Paff a bűvös sárkány” című dallal. Műsorának kezdetén hatalmas tüzet gyújtottak, mely csodaszép látványt nyújtott magasra csapó lángjaival a naplementében. A ceglédi művészt a gyerekek háromszor visszatapsolták. s végül is az 1949-es VIT dalával, a Zakatolás című daljátékkal ért véget a megemlékezés. Lévay Márta A Kinizsi SE elnökségi ülése Hely kellene a sportolóknak Télen nehezen jutnak teremhez Múlt héten a sportköri elnök beszámolójából adtunk ízelítőt, most pedig a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE sportotthoni. kibővített elnökségi ülésének lényeges hozzászólásaiból idézünk. Dr. Ábrahám Tibor elmondta, hogy ősszel létesítményproblémájuk nincs a kosárlab- dásoknak.. csupán télen lehet ilyen gondjuk, amiért a Toldi szakközépiskola segítségét,, kérik. Érdeklődés van, tehát felnőtt női csapatot szeretnének létrehozni. B. Tóth Ferenc örömmel szólt arról, hogy a teniszezés iránt változatlanul megvan az érdeklődés a városban, már az utánpótlás korcsoportos nevelését tervezik. Fedett sportcsarnokra nagy szükség lenne Nagykőrösön. Marosfi György a jó labdarúgó-utánpótlást emlegette, s hogy a szakosztályvezetést négy fővel sikerült kibővíteni, erősíteni. A sportköri fúzió után az utaztatás szinte megduplázódott, ezért a konzervFűszál a petúniák közül S omodi Balázs tíz éve élt egyedül a tanyán. A felesége egy tavaszi napon hagyta özvegyen, épp amikor a barackfákon kipattantak a rügyek. — Elmegyek, Balázs — mondta halkan. Két hónapja nyomta már akkor az asszony az ágyat, s. az orvos • hiába csinált akármit, napról napra csak fogyott, rosszabbul^ lett. — Aztán vigyázz magadra! — suttogta. Az öreg bólintott, de nem szólt. Csak a szája széle rán- dult meg. Az asszony kinyújtotta feléje megfonnyadt karját. — Majd találkozunk. Somodi Balázs megfogta a felesége kezét, és gyengéden megszorította Negyven évvel ezelőtt tett így, amikor először mutatta mes neki, hogy hova akarja hozni. A temetés után a fia is, a két lánya is hívta, hogy menjen be a városba lakni, de ő nemet mondott. A gyerekek ismerték már, s tudták, hogy amíg ő nem akarja, minden hiába. Így aztán Somodi Balázs kint lakott télen-nyáron a Bokros dűlőben. De minden héten kétszer, kedden meg pénteken bekerékpározott a piacra. Már nem hozott semmit eladni, venni meg minek vett volna: mindene megtermett, csak éppen körüljárt az árusok között. — Mit veszel, Balázs? — kérdezték tőle az ismerősök. — Most éppen semmit. — Hát akkor? — Csak nézem, mint kel a portéka. A piaci körséta után mindig elment a temetőbe is. Kiszedte a frissen kelt gyomot, megöntözte a virágokat, s közben beszélt. — Szép ám a zöldborsó ára. — A krumpliért semmit sem adnak, nem érdemes hozni. — Otthon érni kezd a búzás- körte, amit úgy szerettél. — A kotlós alatt minden tojásból csirke lett. Ott vannak a konyhában Majd ha rán- tanivalók lesznek, hozok be a gyerekeknek belőlük. Körüljárta a sírt, hogy minden rendben van-e, aztán felült a biciklire és hazakerekezett. A nyolc kilométert kényelmesen tette meg, volt, hogy fél órába is beletelt, mire hazaért. Egy idő óta azonban mindig gyalog érkezett a sírhoz. A temetőőr, aki jól ismerte, megszólította. — Hát a masina, Balázs bácsi? Az öreg legyintett. — Csak nem romlott el? Somodi Balázs a lábára mutatott. — Ezzel van baj. Nem hajlik rendesen két hét óta. Azzal ráütött, mint valami rosszalkodó kölyökre. — De hát ha fáj a lába, nem jobb volna mégis kímélni, s kerékpárral járni? — Sz’ mondom, hogy nem hajlik. — És gyalog nem fáj? — Fáj, fáj, de így be tudom csapni. Így nincs benne semmi furfang, mint a biciklizéskor. — De akkor miért nem marad otthon, míg meggyógyul a lába? Az öreg a temetőőrre nézett, és nem felelt, csak felvonta a vállát. Aztán jócskán bicegve továbbindult. A sírhoz érve morgolódni kezdett. — Mit tudják ezek, mi a világ. — A kerékpárt hajtani kell, gyalog meg elég, ha lépek. — Ugye, te megérted? — Te mindig megértettél. H ogy miért nem maradok inkább otthon? Hát valakivel csak el kel] beszélgetni az embernek, ha már egyedül maradt. Igaz? Avval nagy óvatosan, nehogy a bal lába megfájduljon, lehajolt és kihúzott egy fű* szálat a petúniák közül. Tóth Tibor szélt, hogy többletbevételre kell törekednie minden szakosztálynak. Szőke Sándor köszönettel vette, hogy a megyei sportvezetés 7 sportágból, 32 fővel engedélyezte a kihelyezett segédedzői tanfolyam indítását városunkban. Dezső László reméli, hogy a tornászok szétszórtságí gondjai megoldódnak aa-eozéesopOTtösííá savai." Túróczi Béla, a megyei test- nevelési- és sporthivatal vezetője is részt vett a tanácskozáson. A reális tájékoztatást és őszinte véleménycserét példásnak minősítette. Biztatóak az eredmények és tartja helyét a Kinizsi a megyében. Az aktivitást örömmel vette és reméli, hogy az elnökségi tagok a jövőben többet tesznek azért, hogy megszerezzék az üzemek anyagi támogatását is. Csak úgy lehet eredményt elérni, ha az iskolai testnevelés-testmozgás több segítséget kap, ez a sportélet alapja. A tagdíjbevételt feltétlenül növelni kell. A szakosztályok fejlesztését differenciáltan kell tervezni, a terembeosztásokkal pedig fontossági, eredményességi sorrendben foglalkozzanak — mondta. A jelenlevők egyöntetű véleménye szerint nagyméretű sportcsarnokra van szükség Nagykőrösön. Jó lenne úgy is, ha ez esetleg a tervezett Kos- suth-lakótelepi iskola tornaterme is lenne egyben. Remélik, hogy a város és lakossága a következő ötéves tervben ezt a jogos igényt meg tudja és- meg is fogja oldani. ■ ■■■■ Görbe Ferenc társadalmi elnök kérte az egyesület munkájának további segítését. A pártoló tagság száma nő, az eredmények egyre jobbak. Jó lenne, ha a salakos edzőpályákat tavasszal már lehetne működtetni. Sulyok Zoltán Újabb előadás A múzeumi hónap rendezvényei sorában hétfőn újabb előadásra kerül sor, az Arany János Művelődési Központban. Drcmatikus népszokások és maszkok címmel dr. Újvári Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár — a Kossuth Lajos Tudományegyetemről — tartja meg előadását. Dr Lakatos László belgyógyász basánrendelését megnyitotta Nagykőrös, Szabadság tér 9. alatt. ISSN 0133—sm (Büísfltfrőrösi gyáriak más vállalatok segítségét is kérik. A szakmaközi bizottság továbbra is segíti a Kinizsit — mondta Tarjányi Aladár. A tömegsport iránti igény nőtt az utóbbi években városunkban. Télen nehezen jutnak teremhez, de köszöni az iskolák segítségét. ÜIÜ Dr. Leskó László a két labdarúgópálya építésének befejezését és mielőbbi használatba vételét sürgette. Deák György arról szólt, hogy a pedagógusok segítik, hogy a sportolók is teljesíteni tudják a tanulói alapkövetelményeket, de a magatartásukkal sem lehet probléma. Célszerű lenne, ha Kőrösön a fedett sportlétesítményeket sportáganként osztanák el használatra. Dr. Bognár Gyula elmondta, hogy a tornatermek elsősorban az iskolásoknak épültek, de a terembeosztást a sportfelügyelő megbeszélheti, koordinálhatja az igazgatókkal. Dr. Varga András arról be-
