Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

I Vetik a búzát Cseriben Vetik a búzát a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben. A vetőgéy a cseréi határban a G—3-as táblán dolgozik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Alapítvány a nyerteseknek Évek óta nem volt bukás Egy pedagógus példás pályafutása A felnövekvő generációk életében meghatározó jelentő­sége van az alapokat adó ál­talános iskolai oktatásnak, ne­velésnek, a pedagógusok, taná­rok felkészültségének, pálya- szeretetének. A ceglédberceli általános is­kolában Máté Gyuláné iskola- igazgató is ebben a szellem­ben dolgozik. Máté Gyuláné 1979-ben he­lyettes, majd a következő ev februárjában megbízott igaz­gatóként látta el feladatát és 1980 novemberében a tanács­ülés kinevezte iskolaigazgató­nak. Ám a tényékhez tarto­zik, hogy ezt megelőzően a tantestület döntött személyé­ről. a Az igazgatónő Cegléden szü­letett, de egy év múlva már Ceglédbercelen élt a családdal, s ezért is vallja magát hely­belinek. Férje szintén ceglédi, huszonöt éve kötöttek házas­ságot, fiuk 21 éves egyetemis­ta. Az egybekelés évében köl­töztek a Cserői utcába, ahol két évtizedig éltek, mígnem három esztendeje beköltöztek az új házba, amit pedagógusköl- csönnel építettek ugyanabban az utcában. Pályakezdőként Dunavar- sányba került tanítani 1957- ben, majd Albertirsára, mert otthon nem volt hely az isko­lában, s csak 1961 őszén ka­pott Ceglédbercelen munkát. Alsó tagozatos nevelőként kezd­te, s gyakorolta húsz évig a pályáját, közben édesapjától örökölt mozgalmi hajlamait igyezett kibontakoztatni. Egyébként ő volt 1952-ben Ceglédbercelen az első úttörő, aki jutalomból kiváló mozgal­mi munkájáért Csillebércre mehetett, egy nemzetközi tá­borba. Később Nagykörösön a DISZ-ben tevékenykedett, a ta­nítóképzőben és Dunavarsány- ban népi táncot tanított, s két csoportot vezetett a főis­kolán. Albertirsán színját­szással foglalkozott, részt vett a termelőszövetkezetek szerve­zésében, majd amikor 1964- ben megszületett a fia, nem sokkal utána már erőteljesen bekapcsolódott lakóhelye köz­életébe: a HNF községi titká­rává választották. Hatvanhatban belépett a pártba, s négy év múlva, mi­kor megalakult a pedagógus pártalapszervezet, annak tit­kára lett. Életének egyik for­dulópontja volt, hogy 1975-ben a párt XI. kongresszusán kép­viselte megyénk pedagógusait. Felszólalásában az akkori is­kolaállapotok javítását sürget­nie, hiszen gondok voltak Cse- mőben, Törteién. Albertirsán és másutt is. 1980 szeptem­berében már taníthattak a ceg­lédberceli pedagógusok az új iskolában, azóta egy műszak­ban. W S hogy ma mi a helyzet az iskolában, arról szóljon maga az igazgatónő. — Az igazgatóhelyettessel együtt 29 személyes ez a na­gyon stabil tantestület. Szakos ellátottságunk kilencven szá­zalék körüli, képesítés nélkü­lit még csak helyettesíteni sem »eszünk föl, inkább a nyugdí­jasokat hívjuk vissza. Ez a magas követelmény meg is hozta eredményét, mert 530 tanulónk közül csupán 15 az évvesztes, ők is inkább azért, mert egy évet visszamaradtak az óvodában, vagy iskolaidő­szakban költöztek Ceglédber- celre. Évek óta nem volt bu­kás iskolánkban, de igazolat­lan hiányzás sem.-V­w Ezek az eredmények pedig visszavezethetők a tantestület munkájára, a diákok és taná­rok mozgalmi életére, a fog­lalkozások magas színvonalá­ra. Nem véletlenül született meg Siklódi Ferenc nyugal­mazott tanár alapítványa, amelynek letétbe helyezett 10 ezer forintjából jutalmazzuk a helyesíró- és versmondó ver­senyek nyertes diákjait — vá­zolta röviden az általános is­kolai oktatás körülményeit és színvonalát Máté Gyuláné. Aszódi László Antal IswéSíári kutatások A helytörténet kutatóinak érdeklődésére tarthat számot a Pest Megyei Levéltár tudomá­nyos ülése, amelyet október 17-én délután 3 órai kezdettel rendeznek Nagykőrösön, az intézmény kihelyezett részle­gében. Rádyné dr. Rácz Kata­lin A Bach-rendszer közigaz­gatási berendezkedése Pest megyében 1849 után címmel, Kisfaludy Katalin A Nagykő­rösi Nemzeti Bizottság 1945— 1949-ben címmel, dr. Szabó Attila A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szervezése Pest megyében 1948—1949-ben, dr. Böör László A nagykőrösi fiók­levéltár múltja és jelene cím­mel tart előadást. Munkásor-találkozó Minden évben a fegyveres erők napját követően az ÉVIG párt-, KISZ- és gazdasági ve­zetése baráti találkozón vesz részt a gyár munkásőreivel. A vállalati klubban tartott összejövetelen ott volt Kása Sándor, az egység parancs­noka, továbbá a gyárbeli ve­zetők, akik köszönetét mond­tak az 1985-ös kiképzési év feladatainak sikeres végre­hajtásáért. Hasznos beszélgetés bonta­kozott ki a résztvevők kö­zött, amely tovább erősítette a gazdasági és a tömegszerve­zeti vezetők kapcsolatát a munkásőrökkel. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1985. OKTOBER 14., HÉTFŐ Akasztó-széli vizitáció Mivé cseperedsz, kis ember? Az „érted haragszom” szelíd szigorával Csöndes őszi délelőtt. Két állami rendszámú sze­mélyautó iramodik Cegléden a Molnár utcának, ám csökkenteni kell a tempót, mert egyszer csak elfogy alóluk az út. Vége a betonpántiikának, a szélső ház­sor már az Akasztó-szél teres-tágas határának veti a hátát. Nem túl régi földszintes épületek hosszan elnyúló, lapos tömbje tűnik elénk. Kerítés drótozza össze a látványt, ami nem túl szívderítő. Igénytelen­ségre vall a kietlen környezet. Vajon ezzeí találjuk magunkat szembe a falak között is? Kezdődik a vizitáció. Né­gyen kászálódunk ki a két kocsiból. A vegyes lakosú ko­Mechanika Kupa lóverseny Az MHSZ ceglédi és abonyi vezetősége, a Mechanika Klub vezetősége közös szervezésében lebonyolították a Mechanika Kupa lóversenyt, amely több éves hagyománnyal rendelke­zik, s a fegyveres erők napja alkalmából rendezik. Tavaly még csak az abonyiak verse­nyeztek, az idén azonban az egész vonzáskörzetre kiterjesz­tették a részvételt. A sikeres sporteseményen több mint százötvenen vettek részt. Út­törő kategóriában is rendeztek versenyt, ahol az első csapatot ugyancsak kupával jutalmaz­ták. ...... Az alábbi eredmények szü­lettek: ‘ Csapat: Felnőtt: 1. Vasipar (Abony), 2. KÖZGÉP (Cegléd), 3. Volán (Cegléd). Úttörő: 1. Volán (Cegléd), 2. Nevelőott­hon (Abony), 3. Nevelőotthon II. (Abony). Egyéni eredmények: Női lég­puska: 1. Szeghalminé Ócsai Mariann, 2. Vágó Jánosné, 3. Andáné Ozsgyányi Mária. Fér­fi légpuska: 1. Palotai László, 2. Anda János, 3. Tóth István. Női kispuska: 1. Andáné Ozs­gyányi Mária, 2. Bugyi László- né, 3. Mótyán Julianna. Férfi kispuska: 1. Mészáros László, 2. Cseh György, 3. Szilas Attila. Úttörő egyéni: Leány: 1. Mé­száros Mariann, 2. Bóbis Ág­nes. 3. Hamza Tünde. Fiú:.., 1. Keresztúri László, 2. Viricze Tibor, 3. Gulyás András. I. B. J. Műanyag tej, csirkegyár Süni: havonta jön, mégsem szúr Néhány hónapja vadonatúj,' pompás köntösű, képekkel teli, színes folyóirat bukkant fel a honi újságosstandokon. Rög­tön egy trükkel indult. Úgy tett, mintha a természet vilá­gát rokonszenves rövidséggel boncolgató cikkeit kizárólag a gyerekek körében szándékozná széthinteni, közben azonban nagyon is ügyelt arra, hogy az átlagos érdeklődésű felnőttek is bőségesen meríthessenek be­lőle érdekes természettudomá­nyos ismereteket. A minap a Süni — mert róla van szó — hangulatos szerkesztőségi na­pot tartott Cegléden, a Varko- nyi iskolában. Ez alkalomból kértük beszélgetésre Udvari Gábor felelős szerkesztőt. — A hazai kiadványok vég­telen sorában akad jó néhány, amelyik a természet mélyebb rétegeiben búvárkodik. A ne­hézséget inkább az okozza, melyiküket válassza az ember. Hogyan fér el a Süni az egyéb­ként is népes mezőnyben? — A Süni éppen azért kel­hetett életre, mert hiányzott a kifejezetten gyerekekhez szóló természettudományos lap. Ami pedig a tartalmi hátterét ille­ti... Néhány esztendeje ké­szült egy felmérés, amelyben első osztályos általános iskolá­soknak többek között olyan kérdéseket tettek föl, mint hogy honnan van, miből van, mondjuk, a tej és az üzletek­ben kapható bontott csirke. A megkérdezettek egy része a te­jet műanyagból valónak gon­dolta. a csirkét pedig valami­féle gyári terméknek. Tény, hogy főleg a városi diákok körében hiányoznak az életközeli természettudomá­nyos ismeretek. De folytatom a sort: Magyarországot a nagyvilágban elsősorban az ál­lattenyésztéséről, mezőgazda­ságáról ismerik. Az is köztu­dott, hogy ez a két ágazat munkaerőgondokkal bajlódik. Csakhogy miként is vonzód­hatna bárki is ezekhez a terü­letekhez, ha nem rendelkezik a róluk szóló alapvető tudás­sal? Szeretnénk valamicskét mi is segíteni, egyébként in­nen ered a lap ötlete. — Gondolom, ehhez a célki­tűzéshez nem volt túlontúl ne­héz dolog megteremteni az esz­közt, magát az újságot. — Dehogynem. Nagyon is nehéz volt. Éppen két esztendő telt el az elképzeléstől a kivi­telezésig. Először a Népműve­lési Intézet állt a Süni mellé, felismerve a törekvéseinkben rejlő lehetőségeket. Második lapgazdánk a TIT budapesti szervezete, a harmadik pedig a Göncöl Csillagászati Társa­ság lett. A Népművelési Inté­zet révén Süni-klubok alakul­tak országszerte, őket közvetle­nül is támogatja a szerkesztő­ség. Különféle információkkal, vetélkedők szervezésével, vi­rágkötészeti bemutatóval, ál­latszépségversennyel meg ha­sonlókkal. — Miért épp ez áll a címla­pon: Süni? — Tudtuk, hogy rettentőé* fontos a névválasztás. Bár nem írtunk ki pályázatot, de szű- kebb körben elhíreszteltük, hogy aki egy jó címötlettel áll elő, azt jutalmazzuk. Be is ér­kezett néhány javaslat, ilye­nek, mint Természetbarát stb. Nem tetszettek. Akkor jött a Panda. Már-már elfogadtuk, de egy kritikus észrevétel nyo­mán mégsem ez lett a befutó. Ugyanis panda nem él Ma­gyarországon. Viszont minden­képp valamelyik állatfiguránál akartunk kikötni, mert ez kö­zel áll a gyerekekhez. Végül is előhalásztam egy könyvet, a honi állatok lajstromával; és amikor a sünhöz értem, már eleve így böktem ki: süni. Az­tán a többiek is megbarátkoz­tak vele. — Képanyagban rendkívül gazdag valamennyi lapszám. Hogyan győzik fotográfiával? — Nem egyszerű előállítani a Sünit, mert havonta 50—70 darab színes fénykép kell, hogy helyet kapjon az oldala­kon. Eleinte hiába kopogtattam a különféle hivatalos szervek­nél, alig akadt egy-két hasz­nálható felvétel. Nagy szeren­cse, hogy sikerült magunk mellé állítani a Nimród fotó­klubot. ahol a fényképek ké­szítői egyben kiváló természet- tudományos szakemberek is. — Kik írják a cikkeket? — A kisdiákoktól az egyete­mi rektorig nagyon sokan. A második számunkban például egy általános iskolás kislány, aki régóta tart perzsacicákat, két teljes oldalt kapott arra, hogy tapasztalatait közreadja. Természetesen állatorvosok, kémikusok, biológusok, kuta­tók, csillagászok, újságírók is vannak a cikk-készítők táborá­ban. Külön öröm, hogy a tu­dományos nagyságok sem vo­nakodnak támogatni a lapot. Kaptunk már írást a Kerté­szeti Egyetem rektorától is. — Hány példányban lát napvilágot a Süni? — Ebbén az esztendőben 25 ezret készít havonta a nyomda. De remélem, hogy 1986-ban már 50 ezres példányszámmal jelentkezhetünk. — Milyen témákkal foglal­kozik a soron következő Süni? — Ízelítőt adunk a kőszegi állatkórház életéből, foglalko­zunk az év végén érkező Hal­ley üstökössel, a gombákkal, az erdei gyümölcsökkel, a nap­órakészítéssel. és meghirdetünk egy pályázatot is. Varga Sándor lónia cigánycsaládjaira va­gyunk kíváncsiak. Ki hogy él egészségben, erkölcsében eme városperemi közösség­ben? Erre keresi a választ Várady Géza megyei cigány­ügyi titkár, Lakos L ászióné dr., a városi tanács osztály- vezetője és e sorok írója. Ka­lauzunk már némi otthonos­sággal mozog az épületek és a családok között. Jaczina Jó- zsefné fél év óta a cigány- családok hivatásos gondozója — bürokratául cigányügyi re­ferens. Népes lakások Szerény komforttá bérlaká­sok ezek, mind egyformák: szoba, konyha, kamra egy-egy otthon* lalhet » vagy negyven, n égyzeLméler. Kgészsp-yps, vi- lágosT 'száraz épületek, ' van folyóvíz, padló, fűthetők a helyiségek. Azonos életlehető­ség adatik itt mindenkinek; már ami a falak által hatá­rolt négyzetmétereket illeti. Azon belül az egyéni sors, igény és életvitel munkál, produkál végletes helyzeteket. Már az első invitálásra tá­ruló ajtó mögött eldöntőm: neveket nem említek. Ne szé­gyenüljön meg az oktalanul, aki többre eddig nem vihet­te, az se, akinek az életében ez a csúcs, az se, aki min­den gondolatával elvágyódik innen. A lakások házmestere min­denhová bejáratos, köztiszte­letben álló, középkorú asz- szony. Ök heten osztoznak a családi fészken, négy gyerek­kel — a nagyobbak 19, 16 évesek — és velük lakik a papa. A falakon pingált fest­mények, rend és tisztaság. Néhány ajtóval arrébb ekko­ra hajlékban három család húzódik meg. Az asszony a vágóhídon takarít, a férj bör­tönben. A helyiségek elhanya­goltak, bő gyermekáldás. Pár lépéssel továbbhaladva két család osztozik az egy laká­son. Az egyiknek a tanácsnál van a Lakásigénye. Negyvenes éveiben járó, tiszta öltözékű, nyílt tekintetű asszony ül a pádon, ölében fekete választási malacot daj­kál. Méltósággal mutatja az otthonát. Tiszta falak, füg­göny, rekamié, televízió, vi­rág. Ö rokkantnyugdíjas, a férje dolgozik. Gyerekek? El­borul a tekintete; azokat ak­kor állami gondozásba vet­ték, felnőttek már. A szabadulás szándéka Megint másik helyen á hat gyerekből öt még a szülőkkel él, három iskolás, anyjuk asztmás. Rászorulnának a szociális segélyre. A család- gondozó figyel, ismeri a hely­zetet ígéri, intézkedik. Sírás-rívás fogadja jöttün- ket a következő színhelyen. A körzeti védőnő ugyanis el­vitette a néhány hónapos csecsemőt. Nagykörösön he­lyezték biztonságba a cse­csemőotthonban. Beteg a csöppség, halaszthatatlan ve­seműtétre van szükség. Ott majd fölerősítik, mielőtt kór­házba kerül. Sehogy sem ér­tik meg, miért vitték el. A szobában két család la­kik, négy fekvőhelyen hálnak. Van egy állami gondozásból kikerült serdülő lány is. aki terhes. Ugyanez alatt a fedél alatt a kamrában fiatal- asszony rendezkedett be a férjével, aki maszek kőműves mellett dolgozik. Kérdezet'.e- nül mondja: — Mi ugyan nem maradunk itt. Saját lakást szeretnénk magunknak — hajtogatja. A környezet, a megkapaszkodás látható szán­déka hitelt ad szavainak. A házakat körülvevő tágas udvaron egy csikó legelész, a kismalac már elkotródott, macskák törleszkednek a lá­bunkhoz. Itt is, ott is száradó ruhaneműt hintáztat a köté­len az ökörnyálat úsztató gyenge légáramlat. Előtűnik egy-egy férfi a munkaképes korosztályból. A cigányügyi titkár keményen tudakolja a munkaihelyet. A válasz kitérő. Néhány szót mond, gondosan megválasztva, •*”S"veTtí ""Hang- súllyal, a József Attila-i „ér­ted haragszom" szelíd szigo­rával. A kép azóta sem halványult emlékezetemben. A szutykos szobában valami dikón más­fél-két éves gyerek ül. Mel­lette tányér, rajta krumpli­paprikás. Kis tenyerébe mar­kolja az ételt, nyugodtan eszik. Nem zavarja a masza- tos arcán matató legyek raja. Vajon mivé cseperedsz, kis ember? Gyermekklub A Mólnár utca város felőli végén áll az óvoda. Kevés cigánygyerek jár oda, pedig a tanács fizetné a szülők he­lyett a térítési díjat. Sajnos, azok az apróságok nem jut­nak el, akik a legjobban rá­szorulnának. Akiknek a leg­inkább meg kellene ismerni a gyermeki fogékonysággal felfedezhető világot. Alap­fogalmakat, tárgyakat, érzel­meket megtanulni és néven nevezni, hogy csiszolódjon ér­telmük, beszédkészségük, mire iskolába mennek. Ne kezdjék behozhatatlan hátránnyal az életet, nehogy az ő sorsuk is visszakanyarodjon és kátyúiba jusson a telepen. A Kossuth Művelődési Köz­pontban néhány éve műkö­dik a cigánygyerekek klubja. A klubvezető foglalkozási naplóján csak annyi szerepel: Gyermekklub. Ha a szülők otthon csemetéjüktől megtud­nák az igazságot, legközelebb el sem engednék őket. mert­hogy nem cigányok. Egy-egy szombat délelőtt huszonöt­harminc gyerek keresi fel, de ha lóvásár van a környé­ken. csak hárman-négyen ve­rődnek össze. Voltak már mikrobuszos kiránduláson és van ötletük erre a szezonra is. Jó lenne, ha az Akasztó­szélről is bekíváncsiskodná­nak a nebulók. Tainasi Tamás SSSN 0131—3S00 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom