Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

FEST MEGYE! XXIX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: A pisit másik oldala (3. oIdd) A tudati változások iránytűin (3. oldal) Izzó-pont Mysregykásérál (7. oldal) Vasúti zsebtolvajok (3. okissi) REÁLIS PROGRAM T arka köntösbe öltözte­tett szép szavak he­lyett a valóság nyers megjelenítése — ez jel­lemezte az Országgyűlés őszi ülésszakát, a kormány öt esztendőre szóló munka- programjának megtárgya­lását. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, már expozéja elején kimondta, „most ismét erőt próbáló, nehéz feladatoknak nézünk elébe”, nem hagyva kétsé- bet afelől, tágabb holna­punkról lehetne ugyan az óhajok, a kívánságok olda­láról kiindulva beszélni, ám értelme csakis annak van, ha valamennyien tisz­tában leszünk lehetősé­geink korlátáival,, ha nem keverjük össze a megtehe- tőt és a módunkban nem állót, a megtervezhetőt és a reméltet. Sokféle nézőpontból meg­fogalmazott vélemény , ka­pott hangot az országgyű­lési felszólalásokban, a döntő, közös nevező mégis az volt, hogy a kormány munkaprogramja reális, szorosan összeköti az elérhető célokat és az elérést lehetővé tevő gazdálkodási feltételeket, Lényeges új eleme a kor­mány munkaprogramjának, hogy — egy átmeneti, kényszerű időszak mód­szertanától fokozatos el­szakadást tükrözve — nem a tiltásók, a korlátozások eszközrendszerével kíyán elsősorban élni, hanem a fejlődés, a fejlesztés ele­meinek kiemelésével, erő­sítésével, ami persze mi­nőségileg más munkát, gazdálkodói magatartást követel a termelő ágaza­tokban éppúgy, mint az irányításban. Erre a más magatartásra, s vele köz­vetlen összefüggésben a más minőségű munkára való ráutaltságunkat be­szédesen bizonyítják a leg­utóbbi esztendők eredmé­nyei és feszültségei, frissen az, ami az idén megy vég­be a népgazdasági folya­matokban, amire egyéb­ként, a felszólalásokban el­hangzottakat összefoglalva, a Minisztertanács elnöke is utalt vitazáró beszédében. A gazdálkodási ritmusvál­tásnak ugyanis függvénye az a, minden mást ma­gában foglaló legfőbb cél, hogy a következő öt esz­tendőben a nemzeti jöve­delem évi átlagban három százalékkal növekedhessék. L ehet és kell is majd vitatkozni azon — a .ermelőhelyeken épp­úgy, mint a tanácsok ülé­sén —, a maguk középtá­vú programja mi módon illeszkedik az átfogó fel­adatokhoz, de a vitáknak legyen iránytűje az, amit felszólalásában Németh Károly, az MSZMP főtit­kár-helyettese úgy fogal­mazott meg, h.gy „követ­kezetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi felté­teleit”. A legjobb helyi terv is könnyen papírér­tékűvé silányodhat ugyan­is, ha a szervezeti, sze­mélyi feltételekkel baj van, márpedig van baj, csak éppen ezzel nehezen néz­nek szembe az érinteti, kö­zösségek. Csupán a megyé­nél maradva: a következő fél évtizedben, mivel a Me­gye iparszerkezeti térképe alapvetően nem módosul, a technikai és technológiai fejlődést döntően rekonst­rukciós jellegű feladatok sorozatával lehet megala­pozni, erre azonban rá kell hangolni a közösségeket és vezetőiket, mert számukra — tisztelet a kivételnek — a fejlesztés még mindig egyenlő. új beruházások szűnni nem akaró folya­matával. Egyetlen példa, még csak nem is a leginkább szem­betűnőéit közül, ám érzé­kelteti: az Országgyűlésen jóváhagyott kormányzati munkaprogramnak a sike­res végrehajtásához — megkockáztatjuk az állí­tást — legalább olyan fon­tosak a szemléleti, gondol­kodás- és magatartásbeli változások, mint a tárgyi, anyagi feltételek. Tapasz­talataink mondatják ki: rengeteg mindenhez első­sorban nem pénz, nem pótlólagos forrás kell, ha­nem hozzáértés, rend, fe­gyelem, következetesség, igény a minőségi jellemzők uralkodóvá tételére...! Amire pusztán utalásnyi bizonyítékot: a megye ter­melő ágazataiban százmil­lió forint felett von az elérhető, de mégsem telje­sített termékminőség miat­ti veszteségek összege. M egfelelő gazdasági eredmények birtoká­ban — és ezek elen­gedhetett enségére nagy nyomatékkal mutatott rá a miniszterelnöki expozé — mód nyílik arra, hogy a következő években szerény, de érzékelhető mértékben növekedhessék az élet- színvonal. Amire a befoga­dói oldalról nagy az igény, sürgető a várakozás, ám el ne feledjük: a létrehozói oldalon kell először lépni, a gazdaság jövedelemter­melő képességét szüksé­ges — nagyon is érzékel­hető mértékben! — fokoz­ni. A lakosságra háruló terhek erőteljesen meg­nőttek a legutóbbi évek­ben — ismét csak utalás­nyi tényt: a lakossági erő­források részesedésé az infrastrukturális beruházá­sokon belül az 1980. évi 27 százalékról 1984-ben már 44,2 százalékra emelkedett •—, könnyítéseket az öt esztendei munkaprogram sem ígérhetett, de jogos követelményként szögezte le a demokratikus viták­ban kialakult közakarat fontosságát, akár • átfogó, akár helyi teendőkben. Közvélemény-kutatások adatai mutatják, a lakos­ság az ország helyzetét a ténylegesnél kedvezőbbnek, a saját helyzetét viszont a valóságnál rosszabbnak lát­ja. Ez az elgondolkoztató optika veszedelmes torzu­lásokat teremthet a cselek­vésben, éppen ezért kell — és példát adott rá az Országgyűlés ülésszaka — mindenkor és mindenről a nyers valóságot a közvé­lemény elé tárni. Ahhoz tartani magunkat, amit bölcs eleink egyike, Páz­mány Péter úgy fogalma­zott meg, hogy „nekünk nem hímes szók, hanem erős valóságok kellenek.” És persze az - is elenged­hetetlen, hogy tudjuk, az erős valóságokkal mit kell k 'z lenünk .... Mészáros Ottó KészüSfdés a halnap kezdődi kulturális fórumra Hat nyelven tolmácsolnak Kamerapróba az ülésteremben. Az európai kulturális fő-, rumra Budapestre érkeztek az első küldöttségek. Az Ameri­kai Egyesült Államok delegá­cióját Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának, vezetője, a belga küldöttséget Robert Vaes nagykövet, a hol­landot Paul Willem Jalink nagykövet, a jugoszlávot Kő­ié Csasule nagykövet, Kana­dáét J. E. Ghislain Hardy nagy­követ, a lengyel küldöttséget Kazimierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter, Nagy- Briiannia delegációját Nor­man John-Stevas képviselő, a Német Szövetségi Köztársasá­gát Karl-Giinther von Hase nagykövet, az olasz delegációt Giulio Tamagnini nagykövet, Svájc küldöttségét pedig Jeanne Hersch, a filozófia professzora vezeti. ~k Befejező szakaszába léptek a holnap, kedden megnyíló bu­dapesti kulturális fórum szín­helyének előkészítő munkála­tai is. Ä gonűds előkészítő mun­ka fontos feltétele a tanács­kozás zavartalan lebonyolítá­sának, a hazánkba-érkező kül­döttségek színvonalas fogadá­sának, ellátásának. A rendezvénynek otthont adó Budapest Kongresszusi Központban az utolsó simítá­sokat végzik a szakemberek: helyükre kerülnek a tanács­kozó termek bútorai, techni­kai eszközei és a többnyelvű eligazító táblák. A fővárosba-érkező küldött* ségeket az általuk kiválasztott nagy budapesti szállodákban helyezik el. A fórum helyszí­nén, a Budapest Kongresszu­si Központban ugyancsak ked­vező környezetet biztosítanak a delegációk zavartalan mun­kájához. A Pátria nagyterem­ben, illetve a szakbizottságok termeiben folyó tanácskozáso­kat a korszerű technikai esz­közökkel felszerelt tolmács­fülkékben helyet foglaló 30— 40-fős állandó stáb fordítja le a fórum hat hivatalos nyelvé­re, angolra, franciára, német­re, olaszra, oroszra, illetve spa­nyolra. A résztvevők egyéb igényeinek gyors kielégítésére szolgáltató irodák nyílnak a tanácskozás színhelyén. A budapesti kulturális íó- ,rum iránt világszerte élénk érdeklődés nyilvánul meg. Ezt bizonyítja egyebek között az eseményre hazánkba érkező tv-, rádió- és sajtótudósítók nagy száma. Az előzetes jel­zések szerint mintegy 300 új­ságíró lesz jelen a fórumon, köztük a világ nagy hírügy­nökségeinek, lapjainak és te­levíziós társaságainak munka­társai is. A tanácskozás mun­káját a Novotel Szállóban be­rendezett sajtóközpontból kö­vethetik nyomon az újságírók, akik a megnyitó és a záróülés kivételével — a helsinki fo­lyamathoz kapcsolódó konfe­renciák szigorú rendszabályai miatt — nem vehetnek köz­vetlenül részt a küldöttségek tárgyalásain. A nemzetközi sajtóközpont munkatársai az újságírók külön szakmai ké­réseit is teljesítik. így a köz­vélemény a tanácskozás egész ideje alatt kielégítő tájékozta­tást kap a kulturális fórum munkájáról.' Szikrázó ekevasak Sok problémát okoz a mező- gazdaságnak a száraz időjá­rás. A megkeményedett tala­jon nehéz az oly fontos őszi talajmunkák . elvégzése. így van ez a Szilasmeníi Termelő- szövetliezetben is, gyorsan el­kopnak, elgörbülnek az ekeva­sak, az ekeélek. Képünkön egy elgörbült ekevasat cserélnek ki újra. Barczá Zsolt felvétele Főleg a szövetkezetek idegenkednek Áruelőjegyzés nehézkesen A kereskedelmi felügyelőségek az állami és szövetkezeti bútor-, vas-műszaki és híradástechnikai áruházakban, üzletekben megvizs­gálták, hogyan vált be az előjegyzéses értékesítés azokból az áru­cikkekből, amelyekből a kereskedelem nem tudja folyamatosan ki­elégíteni az igényeket. Tájékozódtak arról is, hogy a vállalati, szö­vetkezeti központok miként szervezték meg a hálózatban az ezzel kapcsolatos teendőket. Falliszültünk-e a kemény hidegre? Futni kellene a tél előtt Nemrég még reményked­tünk: a hosszúra nyúlt ke­mény tél után kellemes nya­runk lesz. Néhány hete örültünk, melegebb van a sok évi átlagnál. Ám két napja már tudjuk:, itt az: ősz, a szél már a tél enyhébb leheletével borzolja hajunkat. Amilyen gyorsan jött a me­leg idő elmúlása, .olyan sebes­séggel köszönthet ránk a tél. Vajon felkészültünk-e ’ a hő­záporok, a dermesztő hidegek minden következményére? Nos, ha egy szóval kellene megválaszolni az iménti kér­dést, némi. gondolkodás után azt kellene felelnünk: nem. Nem, mert a természet nap­tára az idén egy kicsit be­csapta a mezőgazdászokat, így például megyénkben is lábon áll a termés jelentős része. Nem is a kukorica, nem is a napraforgó betakar!tóit fenye­geti a váratlan tél, hanem elsősorban a még földben lévő cukorrépát. Ha néhány napon belül nem lesz áztató eső, ak­kor megeshet: vállalva a gép­törések kockázatát és a be­szakadó gyökerek miatti ala­csonyabb termést, sok nagy­üzemben — kényszerből ugyan, de — megkezdik a répa begyűjtését. Az iménti példa csak egy a sok közül, hiszen felkészü­letlenségünkre említhettünk volna más gondokat is. Siet­ni kellene hát, futni a tél előtt, hogy a végén ne a ter- . mészet, hanem az ember győzzön. (Részletes beszámolónk hét­végi tapasztalatainkról a 3. oldalon olvasható.) A hét végen Javában folyt a me­gyében a napraforgó betakarítá­sa, a jászkarajenüi Árpád Ter­melőszövetkezetben is. A tapasztalatok szerint az állami kereskedelmi vállala­tok többségénél bevezették az előjegyzéses értékesítést, szá­mos szövetkezetnél azonban nem élnek ezzel a lehetőség­gel. Emellett mind a vállala­toknál, mind pedig a szövet­kezeteknél jellemző, hogy szer­ződésbe adott üzleteik veze­tőivel nem állapodtak meg e módszer alkalmazásában. Több vállalat hagyományos formá­ban működő üzleteinek veze­tőit sem tájékoztatta egyértel­műen arról, hogy kötelező-e az előjegyzések felvétele, s melyek azok a cikkek, ame­lyeknek az értékesítése ilyen módon célszerű. Több megyé­ben — elsősorban a szövetke­zeti kereskedelemben — ki­zárólag előleg nélküli előjegy­zéseket vesznek fel, ami a ve­vőt nem kötelezi arra, hogy átvegye az árut, viszont arra ösztönzi — mivel nem lát ga­ranciát megrendelésének tel­jesítésére —, hogy a hiány­cikkekre több helyütt párhu­zamosan feliratkozzék, ezzel a valóságosnál nagyobb hiány látszatát teremtve. A felügyelőségek ellenőrei megállapították, hogy — né­hány vállalat kivételével — nem tapasztalható előrelépés az előjegyzéses értékesítésben. Ez a módszer csak annál az egy-két vállalatnál —• például a Ravillnál, a Keravillnál és a bútorkereskedelemben — tölti be maradéktalanul ren­deltetését, ahol az üzletek minta után értékesítenek, vi­szont központilag szervezik az árubiztosítást, a vevők ki­értesítését és az áruk házhoz szállítását. Az ellenőröknek a boltok­ban szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy mind több az olyan üzlet, ahol" nem vesz­nek fel előjegyzést. Gyakran tapasztalták azt is, hogy az előjegyzéshez szükséges bi­zonylatokat rosszul töltötték ki: hiányzott ezekről a meg­rendelés, az árubeérkezés, vagy a kiértesítés, illetve a telje­sítés időpontja. ■ KöTéTTtB Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ali Nasszer Mo- hammedet, a Jemeni Szocialis­ta Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság Leg­felsőbb Népi Tanácsa elnöksé­gének elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánságait Haidar Abu Bakr Attasznak, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Kaare V/illoch mi­niszterelnököt, az új norvég kormány hivatalba lépése al­kalmából. Szüretbe Induló asszonyok a hévizgyórkl főutcán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom