Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
prsr MM. > 'hi 1985. OKTÓBER 12.. SZOMBAT TEGNAP ÜLÉST TARTOTT A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A megyei párttestületek jól értelmezték és hajtották végre azokat a feladatokat, amelyek számukra az idei országgyűlési képviselői és tanácsválasztásokból adódtak. A gyakorlatban is jól vizsgázott az új választási törvény, s társadalmi életünk e kiemelkedő eseménysorozata, amely a jelölőgyűlésektől a szavazásig tartott, s valóban hozzájárult a demokratizmus elmélyítéséhez. IGAZODNI A KÖVETELMÉNYEKHEZ így összegzett a többi közölt dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára, a testület tegnapi ülésén az ország- gyűlési és képviselői választások politikai tapasztalatairól elmondott tájékoztatójában. A választások a demokratizmus elmélyítését is szolgálták A nagy aktivitás, amelyet az eseménysorozat keltett — mutatott rá az előadó — jelentős mozgalmi és politikai siker. S az új megválasztott testületek, amelyek rá akarnak szolgálni az előlegezett bizalomra, munkájukkal a politikai stabilitás további megszilárdítását szolgálják. A választások által keltett közéleti pezsgésben erősödtek a megyében a Hazafias Népfront szervezetei, s ez hozzájárul ahhoz, hogy eredményesebben készíthessék elő a HNF kongresszusát. El kell érni, hogy ez a nagy állampolgári aktivitás folyamatossá váljon, s a véleménycsere folytatódjon, úgy, ahogy ez a jelölő-, és választási gyűléseken tapasztalható volt. Pest megye településein mintegy 150 ezren vettek részt jelölőgyűléseken és 20 ezer volt a hozzászólók száma, a választói gyűléseknek 200 ezer résztvevőjük volt. Megyei és helyi problémák is felvetődtek. Ezeket döntően a politikai érettség jellemezte, érvényesült a törvényesség. De a tapasztalatok summá- zása közepette dr. Arató András felhívta a figyelmet bizonyos fogyatékosságokra és bizonytalanságokra is, amelyeknek több oka van. Egyrészt ezek a választási törvényből adódnak, amelyet nyilván finomítani kell az első ilyen típusú választás tapasztalatai alapján. Másrészt egyes helyeken az előkészítő munka nem volt eléggé elmélyült és szervezett. További problémák oka a többes jelölésben való tapasztalatlanság, gyakorlat hiánya volt. Bizonytalan volt például, hogy hol a határ a jelöltek melletti agitáció és a korteskedés között. Mivel a választási törvény erre nem ad útmutatást, a jó és A nyílt politizálás és az érdemi viták légkörében Rabóczi László, a HNF Pest Megyei Bizottságának elnöke az ötéves munkáról szóló beszámolóban arról beszélt, hogy a megyében tevékenykedő ötezer HNF-bizott- sági tag mint törekedett arra, hogy hozzájáruljon a közélet fellendítéséhez. A népfrontbizottságok munkája során a k a célok és munkaterületek kaptak nag" hangsúlyt, amelyek az adott időben nemcsak a mozgalmi munkában, hanem a közvéleményben is jelentősnek számítottak. Ilyenek voltak az elmúlt években a településfejlesztés, a lerossz értelemben vett korteskedés között csupán a jóízlés lehetett a határ. Az esélyegyenlőség sem volt mindenütt tisztázott, s főleg az, hogy ezt miként értelmezik. Azok, akik aktívan részt vettek a választási munkában, több javaslatot tettek, amelyeket figyelembe kell venni. Például vannak, akik nagyobb jogkört kívánnak biztosítani a választási ginökségnek. Mások azt vetik fel, hogy az országos listához hasonlóan legyen helyi lista is, vagy szavazzanak a helyi tanácselnök személyére. Az is megmutatkozott, hogy a jövőben helyes volna, ha a választások időpontját sokkal korábban, az esemény előtt, mintegy egy évvel, kijelölnék, s a jelölőgyűléseket is a mostaninál előbb tartanák meg, hogy volna idő a jelöltek megismerésére és a köztük való választás mérlegelésére. Ezeket az észrevételeket a választási törvény módosítására, felterjesztették az illetékes szervekhez. E napirend vitájában felszólalók egyetértésüket fejezték ki a tájékoztatóval és helyi példákkal erősítették meg. Valamennyiük véleményét fejezte ki találóan Zsila Lászlóvá, amikor rámutatott: a lakosság nagy aktivitással vett részt a választási folyamatban, mert bizonyságot kaphatott, hogy partnerként kezelik, s szocialista rendszerünk demokratizmusának elmélyítésében szerepet vállalhat minden állampolgár. Egyetértettek azzal is, hogy a tapasztalt bizonytalanságokat és fogyatékosságokat jobb előkészítő munkával és a tapasztalatok alapján hozott intézkedésekkel orvosolni lehet. Előtérben a gazdasági feladatok és az ideológiai kérdések kossági ellátás, a szolgáltatás, a rétegpolitikai munka és a szociálpolitikai feladatok. A HNF községi bizottságai a legeredményesebb munkát a közjogi feladatok, a lakossági érdekképviselet és a településfejlesztést segítő társadalmi munka szervezése terén végezték. A HNF-bizottságok munkáját a községekben, városokban és a megyében számos társadalmi bizottság egészíti ki. Különösen a település- fejlesztésben végzett társadalmi munka szervezésében jeleskedtek. Nekik is köszönhető, hogy az elmúlt öt esztendőben 3 éo fél milliárd forint leA Pest megyei pártbizottság az eltelt időszakban — igazodva a fokozódó követelményekhez — eredményesen dolgozott a párt politikájának elfogadtatásáért, végrehajtásáért — állapította meg bevezetőben az az előterjesztés, amelyet írásban tártak a testület elé a PB munkamódszerének, munkarendjének továbbfejlesztésére. Irányító, ellenőrző munkájával a párt vezető szerepének érvényesülését, erősítését szolgálta. A pártbizottság és szervei munkamódszerének fejlődése hozzájárul a megyében a párt politikai befolyásának növekedéséhez, a kitűzött célok eléréséhez, tovább mélyítette és erősítette a párt kapcsolatait a társadalom valamennyi rétegével. A megyei pártbizottság munkamódszere, munkarendje a Központi Bizottság 1980. november 13-i, valamint saját — 1981. május 27-én elfogadott — határozata alapján fejlődött. Fő vonásainak megerősítése mellett szükségszerű, hogy a XIII. kongresszuson, a megyei pártértekezleten kitűzött célok, valamint a Központi Bizottság 1985. április 29-i határozata alapján saját munkamódszerét, munkarendjét ismét áttekintse és a követelményekhez igazítsa. Az előterjesztés hangoztatja a többi között, hogy a pártbizottságnak a megye fejlődésével és a növekvő szükségletekkel összhangban, az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítania a gazdasági építőmunkára és az ideológiai kérdésekre. Ennek a megyei párttestületek szerezzenek érvényt, és a pártmunka sajátos eszközeivel segítsék az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt megvalósuló szerkezeti átalakulást. Ügyeljenek arra, hogy e folyamat során — a társadalmi érdek elsődlegessége mellett — létrejöjjön a különböző érdekek összhangja. A megyei pártbizottság testületi munkájában tovább kell erősíteni és fejleszteni a demokratikus centralizmus elvének érvényesülését. Javítani kell a pártmunka tervezésén, a napirendek kiválasztásán, úgy, hogy élő, a megye társadalmi fejlődése által megérlelt, politikai döntést igénylő kérdések kerüljenek a megyei párttestületek elé. A munkatervek kialakításában, a testületek elé kerülő előterjesztések megismerésében több segítséget kell adni a testület tagjainak. Félévenként a megyei párt-végrehajtóbizottság üléstervének teljesítéséről, a munka fő vonásairól tájékoztatni kell a megyei pártbizottságot.' Törekedni kell arra is, hogy ahol lehetséges és indokolt, oz előterjesztések alternatív megoldásokat, a döntéseknél választási lehetőséget is tartalmazzanak. Kapjon nagyobb hangsúlyt az előzetes vitákban elhangzott eltérő vélemények bemutatása. A különböző érveket is ismertetni kell a testület tagjaival. A testületi tagok tájékozódásának elmélyítése érdekében évenként egy alkalommal szükséges kihelyezett párt-végrehajtóbizottsági ülést tartani. A jövőben többet kell tenni azért is, hogy a megyei párt- bizottság tagjai — különösen, akiknek munkahelyi körülményeikből adódóan kedvezőtlenebbek a lehetőségeik — több és alaposabb ismerettel rendelkezzenek a megye politikai életéről. Kísérletként be kell vezetni azt a munkamódszert, hogy a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjai egy- egy városi, városi jogú párt- bizottság munkáját, egy éven át, komplex módon megismerjék, segítsék és ellenőrizzék. A megyei pártbizottság minden tagja saját alapszervezetében is végezzen aktív tevékenységet. Ügy dolgozzon és hallassa szavát, hogy kivívja környezete elismerését. Ilyen módon is járuljon hozzá alapszervezetében, pártcsoportjában a pártegység és a pártfegyelem megszilárdításához. KRASZNAI LAJOS: Munkamódszerünk alapja a folyamatosság és a megújulás Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítésében az előterjesztés időszerűségét hangsúlyozta. Röviddel a kongresz- szus után időszerűbb, mint valaha, hogy ezt a témát a munkamódszer jobbá tételének szándékával a testület napirendre tűzze. Az elvégzendő munkához nélkülözhetetlen, hogy a választott testületek rendeltetésszerűen működjenek. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének érvényesülése szempontjából fontos, hogy az irányító szervek magas színvonalú politikai munkát végezzenek. A XIII. kongresz- szust előkészítő folyamat során példamutató elvtársak kerültek megyénkben is a választott tisztségekbe. A megújított párttestületeknek megvan minden adottságuk, hosv képesek legyenek a jó, színvonalas politikai munkára. Az alapszervezetek elvárják, hogy azok az elvtársak, akik magasabb testületben vesznek részt a politikai döntésekben, de egyúttal tagjai is ezeknek az alapszervezeteknek, időnként beszámoljanak saját tagságuk előtt. Jogos feltétlenül ez az igény! Minthogy az is természetes, hogy a magasabb testületben is tevékenykedő elvtársaknak igényelniük kell környezetük támogatását, s el kell juttatniuk az onnan származó visszajelzéseket a felsőbb fórumhoz. A XIII. kongresszus joggal hívta fel a figyelmet ennek fontosságára Hiszen az alapszervezetben tevékenykedő tag. felsőbb testületben is részt vevő-ember ismeri környezete hangulatát, s fogékony azokra a jelenségekre, amelyek ott mutatkoznak és képes arra is, hogy azokat a problémákat vesse fel, amelyek környezetét foglalkoztatják. Van azonban ennek egy másik oldala is. Az sem helyes, ha a testületi üléseken csupán a környezet problémáit vetik fel, és nem általánosítják, szélesítik ki ezeket több helyre is érvényes tapasztalatokra. Vannak olyanok, akik csak akkor érzik illetékességüket a testületekben a véleménynyilvánításra. ha olyan kérdésről van szó, amelyben szakértők, munkaterületük érintett benne. Ez nem helyes, hiszen vannak lehetőségek, sőt kötelességük, hogy szélesebben informálódjanak, tevékenyebben vegyenek részt a kollektív testületi munkában. Sokat teszünk és akarunk még tenni, hogy a testületek politikai informáltságát növeljük. S kétségtelen: érdemibb lehet részvételük a döntések kialakításában, ha elmélyültebbek az ismereteik, nagyobb az informáltságuk. Krasznai Lajos rámutatott mindezek fontosságára a testületi munka hatékonyabbá tétele szempontjából. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy ha a testületi tag felkészült, jól informált, képes egy-egy jelentést megbízhatóan szembesíteni a valósággal, s hozzáértőbb módon politizálhat. Ezután beszélt néhány más gyakorlati problémáról. Kitért ezek kapcsán a kihelyezett ülések ügyére. Ezek — mint mondotta — nem váltak gyakorlattá. Vannak, akik túl körülményesnek tartják, ha kihelyezett üléseket tartanak. Van, amikor azonban ez szükségessé válik. Évente legfeljebb egy alkalommal fordul elő ez, s ezt így el lehet fogadni. Beszélt annak hasznosságáról, hogy a végrehajtó bizottság tagjai egy évre komplex módon vegyenek részt egy- egy városi jogú pártbizottság munkájában. Ez olyan helyileg megszerzett ismereteket jelent, amelyek különösen akkor kamatoznak, ha káderkérdésekben kell dönteni. A politikai munka tervezése kapcsán hangsúlyozta, hogy több, a lakosságot foglalkoztató problémát tűzzenek a testületek napirendjükre. Hangsúlyozta ezután annak fontosságát, hogy fejlesszék a pártszerű vitát, és olyan feltételeket és légkört teremtsenek, hogy ne csupán egyetértő felszólalások hangozzanak el, hanem vélemények is ütközzenek. Kitért azután a megyei politikai apparátus szerepére. Megállapította, hogy megfelelően dolgoznak és fontos szerepük van a döntések előkészítésében. Politikai munkásnak lenni — mondotta Krasznai Lajos — egyet jelent a mély felelősségérzettel ét áldozatkészséggel. A felszólalók egyetértettek az előterjesztés megállapításaival. Általános észrevételük volt, hogy a megváltozott és változóban levő társadalmigazdasági körülményekhez hozzá kell igazítani a párt munkamódszerét, munkastílusát — mint ezt dr. Olajos Mihály, a váci városi pártbizottság első titkára tömören megfogalmazta. De — mint rámutattak — a változások és a munkamódszer kölcsönhatásban is van, illetve a párt munkamódszerével, fellépésével befolyásolni képes a változások menetét, irányát. E ráhatás fontosságára hívta fel nyomatékosan a figyelmet Krasznai Lajos is összegzésében. Alapvető törekvésünk, amely érvényesül a pártbizottság munkamódszerében — mondotta —, a folyamatosság és a megújulás. A párt munkarendjét, stílusát hozzáigazítja az élethez, a megváltozott körülményekhez. Tudatosan tesszük ezt, hogy hassunk a folyamatokra. Alapvető feladat a kongresszuson kitűzött célok elérése Az MSZMP XIII. kongresz- szusa és a megyei pártértekezlet határozatainak tükrében, az eddigi eredményekre alapozva a politikai irányításban alapvető feladatnak tartjuk a kongresszusi célkitűzések megvalósítása érdekében a hatékonyabb politikai munka követelményeinek érvényesítését, feltételeinek megteremtését. — így fogalmaz az a feladatterv, amelyet az MSZMP Pest megyei bizottsága terjesztett a tegnapi testületi ülés elé a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtására. A feladatterv kimondja: a megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó pártszervekkel karöltve, a társadalmi és tömegszervezetek munkájának koordinálásával biztosítani kívánjuk a tartalmi követelmények érvényesítését, a kitűzött célok megvalósításához szükséges eredményesebb munkamódszerek alkalmazását, az irányítás korszerűsítését. A feladatterv összesíti a kongresszusi határozatok végrehajtását szolgáló főbb tennivalókat, ütemezi 1985 és 1989 között azokat a témákat, amelyekkel a választott testületek foglalkozni kívánnak, s amelyek alapját képezik az éves munkaprogramnak. Árkus István A felszólalók egyetértettek az előterjesztéssel. Véleményüket jól ötvözte tömören Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizottság első titkára: van elegendő erő és káder ezekhez a megnövekedett feladatokhoz, s így a HNF-vá- lasztások megerősítik a népfrontmozgalmat. Az ország- gyűlési és tanácsválasztások új tartalékokat tártak fel. Üj, a politikában aktívan cselekedni akaró emberek kapcsolódtak be a közéletbe. A falugyűléseken jól látszik ez: nyílt politizálás és vita tapasztalható a legtöbb helyen. hetett a megyében a társadalmi munka értéke. A HNF Pest megyei elnöke beszélt problémákról is, amelyek a már megtartott falugyűlések tapasztalatai nyomán jelentkeznek. A településfejlesztési hozzájárulás fizetése nem lehet ok arra, hogy visz- szaessen a társadalmi munka. Ahol a fejlesztési célt jól meghatározták, ott a lakosságra tovább is számítani lehet a társadalmi munkában. Ennek szervezéséből változatlanul ki akarják venni részüket a HNF-bizottsági tagok, aktivisták.
