Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

NAGYKŐRÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Rokonszenves nyíltság Nyársapáton Cselekvési egység a községért Pénzt kértek — adott mindenki 19S5. OKTOBER 9., SZERDA Hiába kutatom magamban, miért szeretek Nyárs­apátra menni. Talántaz emberek rokonszenves nyíltsá- ga, vagy a gondok hasonlósága teszi, nem tudom. . Az viszont egészen biztos, pontosan tudják mindig, mit szeretnének, s ezt kimondva máris legalább félúton vannak a cselekvésben. Ez lenne a titok? — kérdezhe­tik most. Nem tudom. Példákat tudok csak sorolni. Mint a legutóbbi falugyű­lést. A rideg jogszabály-paragra­fusok ármádiájában hatályba lépteti meg felsorolja önma­gát, ilyen-olyan feltételeket szab az ilyesfajta közösségi összejöveteleknek. A nyárs­apáti művelődési ház — a maga közel száz esztendejével — most is zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel. A szervezők kedves figyel­messége, hogy a szavazást megelőző informálódást segí­tendő, minden egyes ülőhely­re stencilezett listát raktak, ismerkedni a majdani bizott­sági tagokkal. Az emberek bó­logatva böngészik a listát, nincs a szemükben meglepe­tés — a jelek szerint tehát maris népszerű és elismert emberek neve szerepel a pa­píron. Vagyis Ágika Vinczepap Ignác né, a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának elnöke talán a szokásosnál elfogódottabb. Mintaszerűen hangsúlyoz, ügyel arra, mindenkihez szól­jon, minden adat megvilágo­sodjon az emberek előtt. So­rolja a megvalósított tényeket, s az új feladatokat. Szavai összecsengenek az utóbbi két tanácsülés határozataival, de ez így is van rendjén. Nyárs­apáton szinte teljes konszen­zus alakult ki a legfontosabb teendők listáját illetően. ..Ki­bontakozik a cselekvési egy­ség lakóhelyünkért” — fogal­maz visszafogottan Vinczepap- né, vagyis Ágika. Igen, a nép­szerű vezetőre csakis így hi­vatkoznak majd a későbbiek­ben a felszólalók, s aki egy kicsit is járatos a települések szokásrendjében, az tudja, ezt a rangot nem mindenki érhe­ti el... Á községi tanács elnöke, L abancz Árpád, felszólalása előtt, melyben a község VI. öt­éves tervének eredményeit is­mertette, szétnéz a tömegen. Ismerős arcok. Ismerősek gyű­lésekről, ismerősek társadalmi munkáról. Az elmúlt öt esz­tendőre esett az Apáti biszt­ró egymillió forint értékű társadalmi munkával segítő felépítése, ahol a téeszelnök, a napközis tanár, a szülő meg a tanácselnök egyaránt ásta az alapot, hordta a betont. Hogyne lenne hát ismerős minden arc, minden ered­mény közös formálója! S az Óvoda! Bizony, nagybetűvel kellene minden agyba bevés­ni a tavalyi eredményt: az összefogás újabb fényes bizo­nyítékát. Ezúttal pénzt kér­tek, s adott mindenki. Az is, akinek még unokája sincs, s az is, aki eljár a szomszéd vá­rosba. Hja, célt megválaszta­ni tudni kell — vélhetné az avatatlan —, de a cél éppen itt alakul ki, a falugyűlé­sen ... Hatások Faragó Ferenc, a Haladás Termelőszövetkezet párttitká­ra éppen ezt emeli ki: jósze- rivel ad mindenki, ha látja értelmét. Ügy fogalmaz: ma­gyar emberhez magyar szó illik, ami valami olyasfélét je­lent, ha megmondjuk, mit akarunk, akkor támogatjuk is azt. Most a gyorsabb fejlődé­sért kell áldozni — céloz a tejára —, s a célok közé még a törpevizművet is odasorolja. Fekete Gizella jó szónok, de sohasem él vissza a hallga­tóság türelmével. Elsőként a leköszönő HNF-elnököt, Vin- czepapnét dicséri. „Látszólag csak jött-ment. Csinálta. S a vége? A kézzelfogható ered­mény. Mindig azt keresi, ki tud segíteni, s azt összegzi, ami már elkészült.” Nem ke­rülheti ki a településfejleszté­si hozzájárulás kérdését sem. annál is inkább, mivel éppen az általa irányított intéz­ményről, az iskoláról van szó. „Kérdezzék meg otthon, van-e olyan pad. ahol hárman is ülnek! S a létszám az évti­zed végére tovább nő — egy­szerűen elodázhatatlan a tan­terem. De, ha tornaterem épül­hetne, tanteremmé lehetne alakítani a jelenlegi tornaszo­bát. s aho~gy mondani szokás, két dolgot intéznénk el egy­szerre. Annál is inkább, mert az állami fejlesztési eszközök szintén erre irányulnak, már­pedig ezt ki kell használni.” — így az érvrendszer. Klein Imre felszólalását ko­moly nyüzsgés előzi meg: szinte mindenki kíváncsi, mii mond a nyolcvanon túli öreg­ember. Ö az iskolát, a nyárs­apáti gyerekek meg felnőttek jólneveltségét dicséri. „Törteién voltam a leg­utóbb. Az ottani téeszben ép­pen nyolcán álltak körül pár hordót, mi legyen velük. A mieink egymásra néztek, s minden szó nélkül a helyükre vitték azokat... Látom, amott meg áll a vetögép. Miért? — kérdezem a rajta dolgozóktól. — Gyanús, hogy két sort nem vet — vakarják a fejüket azok. Ilyen a nyárs­apáti ember, mindent jól sze­retne csinálni!” Sorjáznak a mondatok, ki ezt, ki azt említi. Benkó Já­nos szavai másutt is érvényes igazságot fejtegettek. Némely településen már az a „gond ’, hogy úszómedence nélkül át sem veszik az építendő isko­lát — nálunk meg a tornate­rem, a húsz évvel ezelőtti át­lag a gond. A másik: „ne hagyjuk feledésbe menni a kétkezi munka közösséggé for­rasztó hatását, ezt a fajta kö­tődést semmi sem pótolhatja”. Hegedűs József, a községi párttitkár, a HNF-válaszlások alkalmával betöltött szerepére emlékszik szívesen. „Lényeg, hogy a lendület ne törjön meg” — kíván sok si­kert a majdani vezetésnek. Csipö Balázs, a HNF nagy­kőrösi városi bizottságának titkára a községért tenni aka­ró és cselekvő vezetés meg a lakosság kapcsolatát emeli ki — amely a tettekben nyilvá­nul meg. Marad Peregnek tovább az esemé­nyek: a falugyűlés egyben a Hazafias Népfront helyi szer­veinek újraválasztását is vég­zi. A községi elnök Balogh Jánosné óvónő lett. Titkárrá Dombóvári Sándort választot­ták. Vagyis, Nyársápáton új a vezetés, de ismerve a körül­ményeket, s tapasztalva a hangulatot, biztos a fejlődés. Ballai Ottó Szakszervezeti munka a NEFAG-ban Új szervezeti formában Nagykőrösön a NEFAG-nál is megtartották a szakszerve­zeti választásokat. A Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemé­nél Ladár fajos elnök veze­tése alatt folyt le az esedékes szakszervezeti választás. Két forrás Az elnöki megnyitó után Nyitrai Rozália szakszervezeti főbizalmi tartott beszámolót az elmúlt öt esztendő munká­járól. Üj szervezeti formában dolgoztak, a bizalmiaknak adott nagyobb jog- és hatás­kör alapján, hatékonyabban látták el a dolgozók képvise­letét. Huszonkilencen végeztek bi­zalmi teendőket, az üzemi problémákat megtárgyalták és a gazdasági vezetés igyekezett azokat megoldani. A szakszer­vezet kétféle, pénzforrásból gazdálkodik, a vállalat jóléti' alapjából 190 ezer forintot kaptak, s a tagdíjbevételek­ből öt év alatt 243 740 forintot használtak fel. A fontosabb tételek sorában a következő összegeket fizet­ték ki: szülési segélyre 53 400, temetési segélyre 65 200. név­adókra 1945. ügyviteli költsé­gekre 28 603. jutalmakra 48 750. üdülési hozzájárulásra 4896 forintot. A 90 nyugdíjas­nak szociális segélyt fizettek, találkozót és kirándulási ren­deztek. • Igyekeztek odahatni, hogy a vállalat szervezettebb, haté­konyabb gazdálkodással, s pél­dául a számítógép, a rönkosz­tályozó és a kazánházi gőz­szolgáltatás jobb kihasználó­val s a hiányok pótlásával nagyobb eredményeket érjen el és jobban tudja a béreket az élethez igazítani. A fe­gyelmezettség, a mulasztások dolgában is javítani kell az állapotokat. Üdülés Az elmúlt öt évben 473 fel­nőttnek és 201 gyermeknek biztosítottak üdülést. A kultu­rális igények kielégítésére irodalmi bérleteket, színházje­gyeket biztosítottak, s köl­csön könyvtárt tartanak fenn. A sportolást Kiss Sándor sportfelelős segítette, a kispá­lyás labdarúgást, az asztalite­nisz-bajnokságot, a sportna­pokat és versenyeket. A társadalombiztosítási ta­nács a nyugdíjba menőket segíti. Komoly munkavédelem folyik, az. üzemi balesetek száma csökkent. A szocialis­ta munkaverseny keretében 12 szocialista brigád dolgozik, 106 taggal, melyek társadalmi munkában tevékenykednek s a Nemzeti Színház építésére is gyűjtöttek. A párttal és a ta­Tapasztalatcsere Japán pedagógusvendégek Elemzik a látottakat Három napig városunk ven­dégszeretetét élvezi egy, a tá­voli Japánból érkezett, hu­szonöt tagú pedagógusdelegá­ció. Kedden délelőtt tájékoztatói hallgattak: meg a város műve­lődésügyi helyzetéről, majd az Arany János Általános Iskolá­ban két matematikaórát te­kintettek meg. Szerdán a Petőfiben szintén órát látogatnak, ezúttal testne­velés-foglalkozást, majd újra az Arany-iskola következik, történelem-stúdiummal. Dél­után a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolával ismerkednek, különböző szak­mai képzést meg szakköröket néznek meg. Csütörtökön az Arany Já­nos Gimnázium következik. Előbb angol-, majd énekórára mennek. A látogatásokat minden al­kalommal elemzések követik, s a csütörtöki zárónapon az egész programsor tanulságait is összefoglalják, természete­sen az iskolák képviselőinek társaságában. b. o. nácsi szervekkel a szakszerve­zet jó kapcsolatot tart fenn. Hozzászólók A beszámolóhoz Varga Jó­zsef igazgató, Muhi Jánosné, Varga Imre, Menyhért Pál, Horváth Dénes, Rákosi Amb- rusné, Farkas Ferencné és Sebő György szóltak hozzá. Ezután újabb öt évre megvá­lasztották Nyitrai Rozáliát fő­bizalminak. Helyettesei let­tek Soós Kálmáiiné, Virág Balázsné és Klinyecz József. A bizalmi testület elnökének Hajnal Ferencnét, Lantos Ist­vánt és Vályi Szabolcsot vá­lasztották, s Uhrin Tamás lett a sportfelelős. K. L. Mozi A nagyteremben Ó, kedves Harry! Színes, szinkronizált NSZK bűnügyi filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Átkozottak, szeretlek titeket. Színes olasz film, fél 6-kor. Tánctanfolyam Hány iskolát jártál? — hangzik néha a kérdés, s nem árt erre felkészülni. Az általá­nos mellé megszerezhető a kö­zépfok, de szabadon válasz­tottak is jöhetnek (faiskola, falábúaknak. tánciskola ...) Nos, ez utóbbira invitálja a fürge lábúakat az Arany Já­nos Művelődési Központ Ifjú­sági Klubháza. Három hónap alatt tánctudással kecsegtetik a jelentkezőket. A zenére szer­dánként, este hattól lehet, majd lejteni, október 9-től kezdődően. S utána mindenki tud majd válaszolni Fenyő Miki kérdé­sére. melyet még hunaáriás korában adptt fe}.: — Mi „Tz a tánc, fiatalok . ? Gyertyatartó, tükör, zsá­moly, fogas, asztal, lámpa, pántos láda — Gerencsér Lász­ló negyvennégy éves kecske­méti kovácsmester csupa használati tárggyal mutatkozik be a nagykőrösi Arany János Múzeumban. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy afféle hétköznapi tucattárgyakat tesznek közszemlére: Geren­csér többszörösen díjazott, mesterségét mester szinten ér­tő és tudó díszkovács. Üllőjé­ről díszkovácsremekek kerül­nek ki. Ezt hangsúlyozta a ki­állítás megnyitóján dr. Bo- dóczky László, a kecskeméti pártbizottság első titkára is. — A népművészeti tárgyak között különös hely illeti meg a kovácsremekeket. Ezen ősi szakma mesterei évezredek óta fontos, nélkülözhetetlen eszközöket állítottak elő, le­gyen az ásó, kapa, ekevas vagy szög, szekér, kocsialkatrész, vasalás, lakat vagy zár, vala­mennyi tárgy fontos használa­ti eszköz, nem egyszerű rideg forma, ornamentikája az alko­tó mester művészi megnyilat­kozása, a szakma — s egyúttal: a népművészet — remeke. Dr. Bodóczky László ezt kö­vetően arról beszélt, hogy a kovácsoknak mindig lépést kel­Sporthírek Honvédelmi lövészverseny A HKL körzeti viadalát a tormási MFISZ-lőtéren rendez­ték. Kilenc, egyenként 8 fős csapat vetélkedett. A legjob­baknak a következők bizonyul­tak a személyenkénti tíz lövé- ses versenyen. Légpuska. Űttörő leányok: 1. Gyárfás Márta (Nyársapát) 77; 2. Utasi (Kocsér) 54; 3. Módra (Kossuth isk.) 47 köregységgel. Úttörő fiúk: 1. Patonai István 67; 2. Tajti (Kocsér) 65; 3. Fo­dor (Nyársapát) 53 körrel. If­júsági fiúk: 1. Gyárfás Sándor (Szakmunkásképző) 79; 2. Völ­gyi (Szakmunkásképző) 62; 3. Miskolczi (Konzervgyár) 62 kör. Felnőtt nők; 1. Oláh Györgyné (Konzervgyár) 83; 2. Bálint (Nyársapát) 78; 3. Mi­hályi (Kocsér) 58 körrel. Fel­nőtt férfiak: 1. M. Szűcs Sán­dor (Konzervgyár) 73; 2. Ko­vács (Szakmunkásképző) 71; 3. Svábenszky (Nyársapát) 65 körrel Kispuska. Ifjúsági fiúk; 1. Kővári Ákos (Toldi) 71; 2. Tóth (Nyársapát) 69; 3. Pethe (Szakmunkásképző) 65 köregy­séggel. Felnőtt nők: 1. Daru Irén (Konzervgyár) 81; 2. Szi­lágyiné (Nyársapát) 73; 3. Fá­bián (Toldi) 51 körrel. Felnőtt férfiak: 1. Cseh József (Nyárs­apát) 82; 2. Diallos (Konzerv­gyár) 82; 3. Végh (Szakmun­kásképző) 79 kör. Csapatversenyben; 1. Nyárs­apát 80/575; 2. Konzervgyár 544; 3. Kocsér 445; 4. Szak­munkásképző 440; 5. Toldi 413 körrel. A 8 kategória egyéni győzte­sei jutottak a megyei döntőibe. ★ A szakmaközi bizottság, az MHSZ városi vezetősége és a sportfelügyelőség a tormási lő­téren rendezte a szocialista brigádok városi versenyét. A vártnál több induló lelkesen versenyzett. A résztvevők 14— 55 év közöttiek voltak. A leg­eredményesebbek a következők voltak a kispuskás viadalon. Férfi csapatban (10 induló) 1. Mészáros Tsz (Nagy Albert, Cseh József, Kovács György, Bodrogi István) 40/278; 2. Szakmunkásképző 273; 3. Toldi 266 körrel. Férfi egyéniben (39): 1. Nagy Albert (Mészáros Tsz) 10/83; 2. Dúzs (Arany Tsz) 82; 3. Se­bestyén (Szakmunkásképző) 80. Női csapatban (8); 1. Szak­munkásképző (Bibók Ferencné, Jakubek Irén, Kissné Kiss Ka­talin) 30/163; 2. Toldi 149; 3. NEFAG 138. Női egyéniben (23): 1. Daru Irén (Konzervgyár) 10 76: 2. Marosi (Toldi) 67; 3. Bibókné (Szakmunkásképző) 67. összetett csapatban (12); 1. Szakmunkásképző (Bibókné, Jakubek, Kissné, Kovács Lász­ló. Petróczi Tamás, Sebestyén László, Végh Tibor) 70 '436; 2. NEFAG 311; 3. Mészáros Tsz 278 köregységgel. Szerdai sportműsor Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem, 14.50: Gimná­zium—Budaörsi Gimnázium if­júsági női megyei bajnoki és középiskolai kupa; 16.05: Nk. Gimnázium—Budaörsi Gimná­zium ifjúsági férfi bajnoki és középiskolás kupamérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 15 óra: Nk. Kgy. Kinizsi— Lajosmizsei KSK barátságos; 16: Amatőr MTE—Birkózók, 16: Konzervgyár Il-es telep— Arany Tsz; Vági-lakótelepi pá­lya, 16: GAMESZ—Konzerv­gyári KISZ; Petőfi-iskolai pá­lya. 15: Pedagógusok—Infor­mációtechnika, 16: Tormási Építőipari Kisszövetkezet— Mészáros Tsz, városi kispályás bajnoki mérkőzés. S. Z. Dr. Lakatos László belgyógyász magánrendelését megnyitotta. Nagykőrös, Szabadság tér 9. alatt. ISSN 0133—17tS ^Rsjjyírflrősl Hírlap) Gerencsér László kiállítása Nemcsak egyszerű, rideg formák Mesterségek művészete — mesterségének művésze Kecskeméten az 1550-es évek­ben alakultak meg az első cé­hek — a szűcsök, a szabók, az ötvösök, S 1653-ban már a ko­vácsok is céhbe tömörültek. Nagykőrösön az első feljegyzés 1750-ben említi a kovácscéhe­ket. Akkori és későbbi mun­káik közül — míves ajtózárak, kapuvasalások, lépcsőkorlátok képében — sok ma is dicséri mesteri szaktudásukat, művé­szi érzéküket. A kiállítás megnyitóján so­kan gratuláltak Gerencsér Lászlónak — aki csak pár éve élhet igazán művészetének: még három éve is patkolóko­vács volt. (Ezt sem akárhogyan csinálhatta: a fogathajtó világ­bajnokok sorra-rendre hozzá vitték lovaikat.) A kiállított munkákról elmondta, hogy szerte a világon nagy irántuk az érdeklődés, Amerikából pél­dául akár százas sorozatot is rendelnének a fésülködőasztal­ból. amely egyébként egy egész esztendő munkájának az ered­ménye. „Életem végéig azt csinálhatnám, semmi mást, pe­dig mást is szeretnék, nagyon sokat” — mondta a kovács­mester, akinek munkáiból a múzeumi és műemléki hónap alkalmából nyílt kiállítás. B. J. lett tartaniuk a kor magas mű­vészetével, hiszen „egyaránt készítettek ajtópántokat egy­szerű parasztházakra és kasté­lyok, kúriák vasalását is vé­gezhették”, — A magas művészetek mindig jelen vannak a kovács­munkákban, legyenek azok re­neszánsz, a barokk, a gót, a klasszicista kor termékei, vagy a századfordulón virágzó his­torizmus, szecesszió művei. Ez utóbbi stílushoz kötődik Ge­rencsér László kecskeméti ko­vácsmester is, aki a hagyomá­nyos mesterséget tanulta a „hírős városban” a szomszé­dos — Nagykőröshöz hason­lóan — fejlett egykori mezővá­rosban, de számos elődjéhez hasonlóan, mint a hírneves Thirring Ferenc, ő is a művé­szetele magasságába emeli szakmája tárgyi világát. Dr. Novák László, az Arany János Múzeum igazgatója tár­latvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy a mezővá­rosokban az agrártevékenység teremtette meg a városiasodás feltételeit, nem pedig — önál­lóan — a kézműipar, amely nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a mindennapi életnek is kielégítette szükségletét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom